Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-02 / 32. szám
1982. február 2., kedd Dunántúli napló 5 Téli közművelődési gyakorlat Egyetemisták, főiskolások a baranyai falvakban Tapasztalatgyűjtés „életközeiben” Jubileumi munkásőr-egységgyűlés Báli műsorfüzet A vendég, mint főszakács Az ötnapos munkahétre való áttéréssel, az állandó szabad szombatok bevezetésével egyre többen veszik igénybe a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat szombat—vasárnapi szolgálta, tásait. Gyakori eset, hogy a hét végére betervezett kellemes időtöltés valamilyen rendezvény miatt kútba esik. Hogy a vendégeket megkíméljék a bosszúságtól, minden zenés szórakozóhelyre több száz műsoros naptárt szállítottak. Ebből negyedévre előre jelzik, hol, milyen esemény várható. Nézzük ebben a hónapban milyen nevezetes esemény várható. Hétfőtől új látványosság várja az Olympia bárjában a látogatókat. Farkas Jenőnek, a budapesti Maxim koreográfusának ötlete alapján a „Fekete Színház” ultraviolett shaw-t ad elő. A szombati svábbál miatt nem tartanak szerdán műsorszünetet. Ebben a hónapban szinte minden hét végére szalagavató bál jut az Olympiában, de a bárt bárki felkeresheti! Legyen a mi vendégünk címmel — versengenek február 17-én az étteremben a vidéki szakácsok, bemutatva ételspecialitásaikat. A Vadásztanyán egy új ötlettel próbálkoznak. A városban lakó, és otthon jól főző-sütő vendégeket a nyilvánosság élőt. ti bemutatkozásra invitálják, így csütörtökön Fü'löp Gábor, a Pécsi Szikra Nyomda üzemvezetője a főszakács — a vendégek megkóstolhatják a finomságok mellett specialitását: az almás karajt Fülöp módra. Árusítással egybekötött hideg- konyhai bemutatót rendeznek szerdán és csütörtökön a Ma- kári falatozóban. A Nevelési Központ hidegkonyhájának készítményeit ez alkalomból olcsóbban lehet megvásárolni. A Virág cukrászda is kedvez a betérőknek: árusítással egybekötött cukrászati és hideg-, konyhai bemutatót tartanak e hó 19—20—21-én. A műsorfüzetbe lapozva kitűnik, a megye minden éttermében majd mindennap tartanak bált: álarcosbál, közgazdászbál, vadászból, svábbál, cigány, bál, orvosbál, pedagógusbál, nemzetiségi bál, galambászbál, és különböző rendezvények követik egymást. Aki szeret mulatni, táncolni most megteheti. Végigfarsangolhatja a hónapot. Milyen lehetőségeik vannak a nagyobb községekben élő értelmiségieknek a szakmai, kulturális önképzésre, ismereteik továbbadására? Hogyan kapcsolódnak be lakóhelyük kulturális életébe? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak azok az egyetemisták és főiskolások, akik tegnap kezdték meg téli közművelődési gyakorlatukat megyénkben. Kis csoportokban tíz napot töltenek el Bolyban, Mozsgón, Pécsváradon és Sás- don, a helyi művelődési házak igazgatóinak vezetésével. A gyakorlat része annak a programnak, melynek értelmében immár több mint húsz éve egyetemisták és főiskolások gyűjtenek közvetlen tapasztalatokat a mindennapi élet másmás területeiről. A gyakorlatot a Népművelési Intézet irányítja és finanszírozza. Hétfőn (a helyszínre utazás előtt) a Baranya megyei művelődési központban Csordás Gyöngyi, a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának főelőadója, a gyakorlatok dél-dunántúli körzetének vezetője látta el végső tanácsokkal a vállalkozó kedvű egyetemistákat és főiskolásokat. A baranyai felsőoktatási intézmények közül csak az orvos- tudományi egyetem és a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karának (volt tanárképző főiskola) hallgatói vesznek részt a gyakorlaton. Egy részük a dél-dunántúli régió más megyéinek (Somogy, Tolna, Zala) községeiben tanulmányozza a kulturális életet, míg tizen Csongrádba mentek, cserébe pedig Szegedről érkeztek hallgatók Baranyába. Mint Csordás Gyöngyi elmondta, szeretnék, ha a jövőben a többi pécsi felsőoktatási intézmény is bekapcsolódna a munkába. Hiszen akkor sikerülhet igazán jól a három-négy fős csoportok tevékenysége, ha a tagok különböző szakterületek képviselői. A gyakorlat jó eszköz arra, hogy b fiatalok megismerjék azokat a körülményeket, amelyek majd saját munkájuk keretéül is szolgálnak. Találkoz-' hatnak különböző területeken dolgozó emberekkel, feltérképezhetik egy-egy helyi művelődési ház életének mindennapjait, ellátogathatnak olyan üzemekbe, ahova egyébként nem jutnának el. Emellett szakmájukkal kapcsolatos előadásokat is tarthatnak a helyszíneken. A gyakorlat végén megírt jelentésekből pedig az illetékes szervek is jó néhány hasznos tapasztalathoz jutnak. Bozsik L. Előzetes bejelentés alapján csoportok részére továbbra is biztosítják a szakvezetést az állatkertben, sőt idén elkészítenek egy tájékoztató füzetet is az állatkert látnivalóiról a biológia szakos tanárok számára. Szintén előzetes kérés alapján szerdai napokon bemutató órákat (nyílt napokat) rendeznek, minden hónap első szerdáján pedig bemutató szakköri foglalkozásokat általános és középiskolai biológiai szakkörök számára. Az állatkert nyolcadik osztályos Szigetváron ünnepélyes munkásőr-egységgyűlés színhelye volt vasárnap délelőtt a Szigetvári Konzervgyár nagyterme: a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójára emlékeztek a Tömpe József nevét viselő szigetvári önálló munkásőrszázad tagjai, parancsnokai, s hozzátartozóik. Az ünnepi egységgyűlésen részt vett a névadó szakköre bemutató foglalkozásokkal „turnézik”: márciusban Eszéken, Jugoszláviában, áprilisban Szentlőrincen, májusban Kecskeméten „szerepel”. A többi hónap programja még a meghívásoktól függ. A kultúrpark az állatokkal és állatkertekkel összefüggő kisfilmekből filmsorozatot indít, a Ivov-kertvárosi Nevelési Központ általános iskoláiban pedig oktatási célból Európa, Amerika és Ausztrália állatait bemutató diarámát rendez be. A középiskolások számára „Állatokról bizalmasan” címmel előadássorozatot szerveznek 3 pécsi kollégiumban. A népszerű nyári zoo-iskola mintájára április hónapban kísérletként elindítják a hétvégi zoo-iskolát. Mindezek mellett sok egyedi ismeretterjesztő előadást, valamint kiállítást és pályázatot is szervez a kultúrpark. A programok közül érdekességük és aktualitásuk miatt még kettőt mindenképpen érdemes kiemelni. Éppen ma délután 16.30-kor alakul meg a pécsi állatkertben a terráriumi baráti kör, amelynek foglalkozásain (ettől kezdve minden második kedden) a terráriumi állatokat tartók, vagy ilyen állatok iránt érdeklődők hasznos ismereteket, tanácsokat kapnak. Valószínűleg ennél is nagyobb vonzása lesz a február 3-án 16 órakor ugyancsak a pécsi állatkertben megkezdődő lovas elméleti tanfolyamnak. Minden héten szerdán délután, összesen húsz elméleti és öt gyakorlati foglalkozáson szerezhetik meg e témában a legalapvetőbb ismereteket és elsajátíthatják a lovaglás alapelemeit is. özvegye, Tóka Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a MÉV vezérigazgatója, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága képviseletében Heypál Tibor, a „Munkásőr” újság főszerkesztője, Kasó József országgyűlési képviselő és Megyaszai József, a munkásőrség megyei parancsnoka. Délelőtt tíz órakor a felsorakozott munkásőrszázad előtt Kulcsár Sándor egységparancsnok tett jelentést Tettinger Istvánnak, az MSZMP Szigetvár városi-járási Bizottsága első titkárának. Tettinger István ünnepi beszédében megemlékezett a 25 évvel ezelőtt történtekről, a munkásőrség megalapításának körülményeiről, szervezésének legfőbb momentumairól, jelentőségéről, s külön megemlékezett a baranyai egységek, s ezen belül a szigetvári század megalakulásáról. „Az 1919-es proletárforradalom hagyományai éledtek újjá, amikor a dolgozók önkéntesen fegyvert fogtak a munkáshatalom, a szocialista társadalmi rend védelmére. S amikor a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját emelték magasra, annak tudatában tették, hogy népünk boldogulása elválaszthatatlan a nemzetközi munkás- mozgalom. a fiatal szocialista társadalom erősödésétől/ sikereitől!” — emelte ki Tettinger István, majd ünnepi beszédének további részében azokról a tiszteletet parancsoló eredményekről és helytállásról szólt, amelyek az eltejt 25 év alatt és ma is jellemzői a munkásőrök sok áldozatvállalással járó életének. Az ünnepi beszédet követően köszöntötték a jubileum alkalmából a szigetvári „Tömpe József" munkásőrszázad tagjait a társadalmi és állami szervek, az ifjúság és a város szocialista brigádjainak képviselői : Kasó József országgyűlési képviselő, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, Tinusz János, a szigetvári Városi Tanács elnöke, a társ fegyveres testületek nevében Nagy Lajos őrnagy, a városi-járási rendőr- kapitányság vezetője, Mustos Erzsébet, járási-városi úttörőelnök, Bernáth Béla, a konzervgyár igazgatója, a szocialista brigádok képviseletében Kelemen József, a Volán 12-es Vállalat szigetvári üzemegységének dolgozója. * A köszöntőket követően került sor a jubileum alkalmából adományozott kitüntetések átadására. Horváth József, az egység parancsnokhelyettese már korábban, Budapesten, a Parlamentben vehette át a Vörös Csillag Érdemrendet. Vasárnapi egységgyülésen adták át a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Frölich Györgynek. A 25 éves szolgálatért az emlékjelvényt 24- en kapták meg, ketten a 20, negyen-négyen pedig 15, illetve 10, tizenhármán pedig az 5 éves szolgálatért járó szolgálati érdemérmet kaptak. A kitüntetettek nevében Horváth József parancsnokhelyettes mondott köszönetét. Az ünnepi egységgyűlés végén eskütétellel felavatták a század 14 új munkásőrét: Szabó Sándor leszerelő alapító tag adta át jelképesen fegyverét a most felavatott munkásőrnek, Erdősi Gyulának az egység zászlaja előtt, amelyre az ünnepi alkalomból szalagot kötött a névadó Tömpe József özvegye. D. I. Képernyő élőit Rendhagyó portréfilm A műsor címétől nem voltam túlságosan elragadtatva, mert ámbár mondjuk engem érdekel, mit gondol rólunk Bertha Bulcsú, (sőt, mit gondol X. Y. és Z), de azért a gondolatok töb- bé-kevésbé mégiscsak magánügyeink, és a műsor ezzel szemben közügyeinkről kívánt szólni. Mert nem az az érdekes, mit gondol rólunk az író, hanem az, mit ír meg. Ám túí azon, hogy szerencsés volt a cím vagy nem, a rendhagyó portréfilm — jobb híján ennek nevezném — mégiscsak adott valami áttekintést egy író pályafutásáról, tevékenységéről, sőt valamelyest magánéletéről is. A magánélet e szeletének bemutatása viszont egyértelműen szerencsének volt mondható. Semmi „intimkedést” és tolakodást nem mutatott — ami sok esetben sajnos előfordul hasonló műsorokban s a nézőben kínos feszengést kelt. Nem, Bertha Bulcsu életének ezeket a vonatkozásait maga tette „közszemlére” azokban a publicisztikáiban, amelyek joggal nyerik el az olvasók rokonszen- vét már hosszú évek óta. Ber- thának különleges képessége van ahhoz, hogy ezeket a „ma- gán-dünnyögéseket" mindenkor kollektív, közéleti tartalommal, tanulsággal töltse meg. A tévéműsorba bekerült írása egyike a legjellegzetesebbeknek — publicisztikai telitalálat. A ház körül kóborló macska, „aki” hasztalanul keresi, öröklött ösztöneire hallgatva, az embert hajdan oly jellemzően kísérő tüzet, valaminek jelképévé vált. A hagyományokat, az emberi léptéket, a természethez való közellétet odahagyó életformánknak. Ha tovább hagyjuk életünket így kiszikkadni, el- gépiesedni, elsivárodni, mit gondol majd rólunk a macska — mondja az írás, amelynek illusztrálásául, képi hátteréül Bertha Bulcsu balatoni présháza szolgált, s maga az író, a kislánya meg a macska. Hasonló esetben talán szájbará- gónak érezhetnénk a szöveget szinte lemásoló képsorokat, itt azonban volt ennek valami hitelesítő szerepe is: íme, az író valóban saját életének mindennapos díszletei között a valóban megtörtént apró eseményeket dolgozza fel — azt emeli irodalommá. Hogy milyenné? Közéletivé — volt a válasz, s az író illetékességének témája volt az a mag, amire végül is fölépülhetett ez a műsor, amely különben portréfilmnek hiányos lett volna, írói mű tévés feldolgozásának pedig vérszegény. A magja azonban — részint Bertha Bulcsu világos vonalú eszmefuttatásának jóvoltából — összefogta az elemeket. Bizonyára nem volt közömbös a mi számunkra az sem, hogy még a beszélgetés színhelye is ezt a mondanivalót húzta alá: a Pécsről újságíróként indult írót abba a halászcsárdába invitálták, aminek „kezdő” éveiben gyakori vendége volt. A pécsi nézők — gondolom — értékelték ezt a gesztust, és még ha nem is „szakmabeliek”, megsejtettek valamit abból a láthatatlan, de mégis érzékelhető közegből,, amit Pécs szellemi kisugárzásának szoktak nevezni. Ha másért nem is, ezért mindenképpen érdemes volt elkészíteni ezt a rendhagyó, portréfilmet. De ezen felül a pécsi körzeti stúdió stábja ízléses, kerek, élvezetes műsort is produkált, amely nem kiván a megítélésben semmiféle jóindulatot - a műsor „eladta magát”. Á. E. Tegnaptól február 13-ig tart az áruházakban, ruházati és cipőboltokban, áfész-üzletekben a téli ruházati vásár 30—40 százalékos árkedvezménnyel. Képünkön: nagy a forgalom Pécsett, a MERUKER Szalai András úti 45-ös számú ruházati boltjában is, ahol — akik igénybe veszik az akciót — a két hét alatt 800 ezer forintos engedményben részesülnek a vásárolt kötöttáru, fehérnemű és divatáru után. Fotó: Erb János A szelíd pánik ideális partnerek a kezdő lovasok számára II Mecseki Kultúrpark közművelődési programja Terráriumi baráti kör és lovastanlolyam A Mecseki Kultúrpark intézményeivel, közülük is legfőképp az állatkerttel — a szórakoztatás mellett — az ismeretterjesztést szolgálja, a közművelődési célok megvalósítását segíti. Évről évre egyre terebélyesedő külön és sajátos programjaival ezt a feladatot tudatosan vállalja, alkalmazkodva az igencsak heterogén közönségének igényeihez. Erről tanúskodik a Mecseki Kultúrpark idei munkaterve is. Dunai I. H. E.
