Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-02 / 32. szám

1982. február 2., kedd Dunántúli napló 5 Téli közművelődési gyakorlat Egyetemisták, főiskolások a baranyai falvakban Tapasztalatgyűjtés „életközeiben” Jubileumi munkásőr-egységgyűlés Báli műsorfüzet A vendég, mint főszakács Az ötnapos munkahétre való áttéréssel, az állandó szabad szombatok bevezetésével egyre többen veszik igénybe a Bara­nya megyei Vendéglátó Vállalat szombat—vasárnapi szolgálta, tásait. Gyakori eset, hogy a hét végére betervezett kellemes idő­töltés valamilyen rendezvény miatt kútba esik. Hogy a ven­dégeket megkíméljék a bosszú­ságtól, minden zenés szórakozó­helyre több száz műsoros nap­tárt szállítottak. Ebből negyed­évre előre jelzik, hol, milyen esemény várható. Nézzük ebben a hónapban milyen nevezetes esemény vár­ható. Hétfőtől új látványosság vár­ja az Olympia bárjában a láto­gatókat. Farkas Jenőnek, a bu­dapesti Maxim koreográfusának ötlete alapján a „Fekete Szín­ház” ultraviolett shaw-t ad elő. A szombati svábbál miatt nem tartanak szerdán műsorszünetet. Ebben a hónapban szinte min­den hét végére szalagavató bál jut az Olympiában, de a bárt bárki felkeresheti! Legyen a mi vendégünk címmel — versen­genek február 17-én az étte­remben a vidéki szakácsok, be­mutatva ételspecialitásaikat. A Vadásztanyán egy új öt­lettel próbálkoznak. A városban lakó, és otthon jól főző-sütő vendégeket a nyilvánosság élőt. ti bemutatkozásra invitálják, így csütörtökön Fü'löp Gábor, a Pécsi Szikra Nyomda üzemveze­tője a főszakács — a vendé­gek megkóstolhatják a finom­ságok mellett specialitását: az almás karajt Fülöp módra. Árusítással egybekötött hideg- konyhai bemutatót rendeznek szerdán és csütörtökön a Ma- kári falatozóban. A Nevelési Központ hidegkonyhájának ké­szítményeit ez alkalomból ol­csóbban lehet megvásárolni. A Virág cukrászda is kedvez a betérőknek: árusítással egy­bekötött cukrászati és hideg-, konyhai bemutatót tartanak e hó 19—20—21-én. A műsorfüzetbe lapozva ki­tűnik, a megye minden éttermé­ben majd mindennap tartanak bált: álarcosbál, közgazdász­bál, vadászból, svábbál, cigány, bál, orvosbál, pedagógusbál, nemzetiségi bál, galambászbál, és különböző rendezvények kö­vetik egymást. Aki szeret mu­latni, táncolni most megteheti. Végigfarsangolhatja a hóna­pot. Milyen lehetőségeik vannak a nagyobb községekben élő ér­telmiségieknek a szakmai, kul­turális önképzésre, ismereteik továbbadására? Hogyan kap­csolódnak be lakóhelyük kultu­rális életébe? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoznak azok az egyetemisták és főiskolások, akik tegnap kezdték meg téli közművelődési gyakorlatukat megyénkben. Kis csoportokban tíz napot töltenek el Bolyban, Mozsgón, Pécsváradon és Sás- don, a helyi művelődési házak igazgatóinak vezetésével. A gyakorlat része annak a prog­ramnak, melynek értelmében immár több mint húsz éve egyetemisták és főiskolások gyűjtenek közvetlen tapasztala­tokat a mindennapi élet más­más területeiről. A gyakorlatot a Népművelési Intézet irányítja és finanszírozza. Hétfőn (a helyszínre utazás előtt) a Baranya megyei mű­velődési központban Csordás Gyöngyi, a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának főelőadója, a gya­korlatok dél-dunántúli körzeté­nek vezetője látta el végső ta­nácsokkal a vállalkozó kedvű egyetemistákat és főiskoláso­kat. A baranyai felsőoktatási in­tézmények közül csak az orvos- tudományi egyetem és a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karának (volt ta­nárképző főiskola) hallgatói vesznek részt a gyakorlaton. Egy részük a dél-dunántúli ré­gió más megyéinek (Somogy, Tolna, Zala) községeiben tanul­mányozza a kulturális életet, míg tizen Csongrádba mentek, cserébe pedig Szegedről érkez­tek hallgatók Baranyába. Mint Csordás Gyöngyi elmondta, szeretnék, ha a jövőben a töb­bi pécsi felsőoktatási intézmény is bekapcsolódna a munkába. Hiszen akkor sikerülhet igazán jól a három-négy fős csopor­tok tevékenysége, ha a tagok különböző szakterületek képvi­selői. A gyakorlat jó eszköz arra, hogy b fiatalok megismerjék azokat a körülményeket, ame­lyek majd saját munkájuk ke­retéül is szolgálnak. Találkoz-' hatnak különböző területeken dolgozó emberekkel, feltérké­pezhetik egy-egy helyi műve­lődési ház életének minden­napjait, ellátogathatnak olyan üzemekbe, ahova egyébként nem jutnának el. Emellett szakmájukkal kapcsolatos elő­adásokat is tarthatnak a hely­színeken. A gyakorlat végén megírt jelentésekből pedig az illetékes szervek is jó néhány hasznos tapasztalathoz jutnak. Bozsik L. Előzetes bejelentés alapján csoportok részére továbbra is biztosítják a szakvezetést az állatkertben, sőt idén elkészí­tenek egy tájékoztató füzetet is az állatkert látnivalóiról a biológia szakos tanárok szá­mára. Szintén előzetes kérés alapján szerdai napokon be­mutató órákat (nyílt napokat) rendeznek, minden hónap el­ső szerdáján pedig bemutató szakköri foglalkozásokat ál­talános és középiskolai bioló­giai szakkörök számára. Az ál­latkert nyolcadik osztályos Szigetváron ünnepélyes munkásőr-egy­séggyűlés színhelye volt vasár­nap délelőtt a Szigetvári Kon­zervgyár nagyterme: a mun­kásőrség megalakulásának 25. évfordulójára emlékeztek a Tömpe József nevét viselő szi­getvári önálló munkásőrszázad tagjai, parancsnokai, s hozzá­tartozóik. Az ünnepi egység­gyűlésen részt vett a névadó szakköre bemutató foglalkozá­sokkal „turnézik”: márciusban Eszéken, Jugoszláviában, ápri­lisban Szentlőrincen, májusban Kecskeméten „szerepel”. A többi hónap programja még a meghívásoktól függ. A kultúrpark az állatokkal és állatkertekkel összefüggő kisfilmekből filmsorozatot in­dít, a Ivov-kertvárosi Nevelési Központ általános iskoláiban pedig oktatási célból Európa, Amerika és Ausztrália állatait bemutató diarámát rendez be. A középiskolások számára „Ál­latokról bizalmasan” címmel előadássorozatot szerveznek 3 pécsi kollégiumban. A népsze­rű nyári zoo-iskola mintájára április hónapban kísérletként elindítják a hétvégi zoo-iskolát. Mindezek mellett sok egye­di ismeretterjesztő előadást, valamint kiállítást és pályáza­tot is szervez a kultúrpark. A programok közül érdekességük és aktualitásuk miatt még ket­tőt mindenképpen érdemes ki­emelni. Éppen ma délután 16.30-kor alakul meg a pécsi állatkertben a terráriumi bará­ti kör, amelynek foglalkozá­sain (ettől kezdve minden má­sodik kedden) a terráriumi ál­latokat tartók, vagy ilyen álla­tok iránt érdeklődők hasznos ismereteket, tanácsokat kap­nak. Valószínűleg ennél is na­gyobb vonzása lesz a február 3-án 16 órakor ugyancsak a pécsi állatkertben megkezdődő lovas elméleti tanfolyamnak. Minden héten szerdán délután, összesen húsz elméleti és öt gyakorlati foglalkozáson sze­rezhetik meg e témában a leg­alapvetőbb ismereteket és elsa­játíthatják a lovaglás alap­elemeit is. özvegye, Tóka Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a MÉV vezérigazgatója, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága képviseletében Heypál Tibor, a „Munkásőr” újság főszerkesztője, Kasó Jó­zsef országgyűlési képviselő és Megyaszai József, a munkás­őrség megyei parancsnoka. Délelőtt tíz órakor a felsora­kozott munkásőrszázad előtt Kulcsár Sándor egységparancs­nok tett jelentést Tettinger Istvánnak, az MSZMP Szigetvár városi-járási Bizottsága első titkárának. Tettinger István ünnepi be­szédében megemlékezett a 25 évvel ezelőtt történtekről, a munkásőrség megalapításának körülményeiről, szervezésének legfőbb momentumairól, jelen­tőségéről, s külön megemléke­zett a baranyai egységek, s ezen belül a szigetvári század megalakulásáról. „Az 1919-es proletárforradalom hagyomá­nyai éledtek újjá, amikor a dolgozók önkéntesen fegyvert fogtak a munkáshatalom, a szocialista társadalmi rend vé­delmére. S amikor a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját emelték magasra, an­nak tudatában tették, hogy né­pünk boldogulása elválasztha­tatlan a nemzetközi munkás- mozgalom. a fiatal szocialista társadalom erősödésétől/ sike­reitől!” — emelte ki Tettinger István, majd ünnepi beszédé­nek további részében azokról a tiszteletet parancsoló ered­ményekről és helytállásról szólt, amelyek az eltejt 25 év alatt és ma is jellemzői a munkás­őrök sok áldozatvállalással já­ró életének. Az ünnepi beszédet követő­en köszöntötték a jubileum al­kalmából a szigetvári „Tömpe József" munkásőrszázad tagja­it a társadalmi és állami szer­vek, az ifjúság és a város szo­cialista brigádjainak képvise­lői : Kasó József országgyűlési képviselő, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, Tinusz János, a szigetvári Városi Ta­nács elnöke, a társ fegyveres testületek nevében Nagy Lajos őrnagy, a városi-járási rendőr- kapitányság vezetője, Mustos Erzsébet, járási-városi úttörőel­nök, Bernáth Béla, a konzerv­gyár igazgatója, a szocialista brigádok képviseletében Kele­men József, a Volán 12-es Vál­lalat szigetvári üzemegységé­nek dolgozója. * A köszöntőket követően ke­rült sor a jubileum alkalmából adományozott kitüntetések át­adására. Horváth József, az egység parancsnokhelyettese már korábban, Budapesten, a Parlamentben vehette át a Vörös Csillag Érdemrendet. Va­sárnapi egységgyülésen adták át a Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát Frö­lich Györgynek. A 25 éves szol­gálatért az emlékjelvényt 24- en kapták meg, ketten a 20, negyen-négyen pedig 15, illet­ve 10, tizenhármán pedig az 5 éves szolgálatért járó szolgá­lati érdemérmet kaptak. A ki­tüntetettek nevében Horváth József parancsnokhelyettes mondott köszönetét. Az ünnepi egységgyűlés vé­gén eskütétellel felavatták a század 14 új munkásőrét: Sza­bó Sándor leszerelő alapító tag adta át jelképesen fegyverét a most felavatott munkásőrnek, Erdősi Gyulának az egység zászlaja előtt, amelyre az ün­nepi alkalomból szalagot kö­tött a névadó Tömpe József öz­vegye. D. I. Képernyő élőit Rendhagyó portréfilm A műsor címétől nem voltam túlságosan elragadtatva, mert ámbár mondjuk engem érdekel, mit gondol rólunk Bertha Bul­csú, (sőt, mit gondol X. Y. és Z), de azért a gondolatok töb- bé-kevésbé mégiscsak magán­ügyeink, és a műsor ezzel szemben közügyeinkről kívánt szólni. Mert nem az az érde­kes, mit gondol rólunk az író, hanem az, mit ír meg. Ám túí azon, hogy szerencsés volt a cím vagy nem, a rendhagyó portréfilm — jobb híján ennek nevezném — mégiscsak adott valami áttekintést egy író pá­lyafutásáról, tevékenységéről, sőt valamelyest magánéletéről is. A magánélet e szeletének bemutatása viszont egyértel­műen szerencsének volt mond­ható. Semmi „intimkedést” és tolakodást nem mutatott — ami sok esetben sajnos előfordul hasonló műsorokban s a néző­ben kínos feszengést kelt. Nem, Bertha Bulcsu életének ezeket a vonatkozásait maga tette „közszemlére” azokban a pub­licisztikáiban, amelyek joggal nyerik el az olvasók rokonszen- vét már hosszú évek óta. Ber- thának különleges képessége van ahhoz, hogy ezeket a „ma- gán-dünnyögéseket" mindenkor kollektív, közéleti tartalommal, tanulsággal töltse meg. A tévé­műsorba bekerült írása egyike a legjellegzetesebbeknek — publicisztikai telitalálat. A ház körül kóborló macska, „aki” hasztalanul keresi, öröklött ösz­töneire hallgatva, az embert hajdan oly jellemzően kísérő tüzet, valaminek jelképévé vált. A hagyományokat, az emberi léptéket, a természethez való közellétet odahagyó életfor­mánknak. Ha tovább hagyjuk életünket így kiszikkadni, el- gépiesedni, elsivárodni, mit gondol majd rólunk a macska — mondja az írás, amelynek illusztrálásául, képi hátteréül Bertha Bulcsu balatoni prés­háza szolgált, s maga az író, a kislánya meg a macska. Ha­sonló esetben talán szájbará- gónak érezhetnénk a szöveget szinte lemásoló képsorokat, itt azonban volt ennek valami hi­telesítő szerepe is: íme, az író valóban saját életének minden­napos díszletei között a való­ban megtörtént apró esemé­nyeket dolgozza fel — azt emeli irodalommá. Hogy milyenné? Közéletivé — volt a válasz, s az író illetékes­ségének témája volt az a mag, amire végül is fölépülhetett ez a műsor, amely különben portré­filmnek hiányos lett volna, írói mű tévés feldolgozásának pedig vérszegény. A magja azonban — részint Bertha Bulcsu világos vonalú eszmefuttatásának jó­voltából — összefogta az ele­meket. Bizonyára nem volt kö­zömbös a mi számunkra az sem, hogy még a beszélgetés színhelye is ezt a mondaniva­lót húzta alá: a Pécsről újság­íróként indult írót abba a ha­lászcsárdába invitálták, aminek „kezdő” éveiben gyakori ven­dége volt. A pécsi nézők — gondolom — értékelték ezt a gesztust, és még ha nem is „szakmabeliek”, megsejtettek valamit abból a láthatatlan, de mégis érzékelhető közegből,, amit Pécs szellemi kisugárzá­sának szoktak nevezni. Ha másért nem is, ezért mindenképpen érdemes volt el­készíteni ezt a rendhagyó, portréfilmet. De ezen felül a pécsi körzeti stúdió stábja ízléses, kerek, élvezetes műsort is produkált, amely nem kiván a megítélésben semmiféle jó­indulatot - a műsor „eladta magát”. Á. E. Tegnaptól február 13-ig tart az áruházakban, ruházati és cipőboltokban, áfész-üzletekben a té­li ruházati vásár 30—40 százalékos árkedvezménnyel. Képünkön: nagy a forgalom Pécsett, a MERUKER Szalai András úti 45-ös számú ruházati boltjában is, ahol — akik igénybe veszik az akciót — a két hét alatt 800 ezer forintos engedményben részesülnek a vásárolt kötöttáru, fehér­nemű és divatáru után. Fotó: Erb János A szelíd pánik ideális partnerek a kezdő lovasok számára II Mecseki Kultúrpark közművelődési programja Terráriumi baráti kör és lovastanlolyam A Mecseki Kultúrpark intézményeivel, közülük is legfőképp az állatkerttel — a szórakoztatás mellett — az ismeretterjesztést szolgálja, a közművelődési célok megvalósítását segíti. Évről év­re egyre terebélyesedő külön és sajátos programjaival ezt a fel­adatot tudatosan vállalja, alkalmazkodva az igencsak heterogén közönségének igényeihez. Erről tanúskodik a Mecseki Kultúrpark idei munkaterve is. Dunai I. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom