Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-02 / 32. szám
6 Dunántúli napló 1982. február 2., kedd „Nemzeti könyvkereskedés” A nyomda az 1870-es években Emich Gusztáv és az Athenaeum 1841-ben Pest város tanácsától Emich Gusztáv 27 éves polgár arra kért engedélyt, hogy „nemzeti könyvkereskedés"-t nyithasson. Szaktudása megvolt, Pesten, Bécsben, Párizsban és Lipcsében sajátitotta el a szükséges ismereteket, de a tanács nem értette, hogy üzletének miért kell „nemzeti,,-nek lenni. A kérvényt először elutasította, és az engedélyt csak József nádor közbelépésére adta meg. A kereskedés 1842-ben az Urak utcája (ma Petőfi Sándor utca) és a Kígyó utca sarkán nyílt meg, kirakatában Petőfi nemzetiszínű szalaggal átkötött arcképével. Nevéhez híven főleg a magyar írók műveit árusította és népszerűsítette. A bolt hamarosan a fiatal írók és politikusok találkozóhelye lett. Emich a kereskedés mellett kiadással is foglalkozott, megvette például Petőfi összes költeményének kiadási jogát. 1848-ban nyomdát is alapított, itt készültek a honvédségi és nemzetőri szolgálati szabályzatok és más állami nyomtatványok. Az abszolutizmus alatt számos folyóiratot, sok magyar író művét jelentette meg, olyanokat is, amelyekért vagyonát, szabadságát kockáztatta. Emich 1860 táján megvette a gyarmatházi Sándor családtól a Barátok terén (ma Károlyi Mihály utca) álló szép rokokó palotát, s a palota tágas udvarán egyemeletes, korszerű nyomdaépületet emeltetett. Ekkor 326 nyomdai és 60 szerkesztőségi alkalmazottat foglalkoztatott állandóan. A vállalat egyre fokozódó jelentőségét mutatja, hogy 1868-ban 17-féle hírlapot, napilapot, képes folyóiratot, élc- lapot, kertészeti közlönyt (Budapesti Közlöny, A Hon, Pesti Napló, Fővárosi Lapok, üstökös stb.) jelentetett meg; itt nyomták az Akadémia, a Történelmi Társulat, a Kisfaludy Társaság, a Szent István Társulat valamennyi kiadványát. A nyomda legszebb terméke a Képes Krónika hasonmás kiadása volt, akkor amikor hallatlan összegbe, 14 000 forintba került A párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntették ki. 1868 végén Emich fontos elhatározásra jutott. Vállalata egyre nagyobb lett, egyre több gondot, fáradtságot igényelt a vezetése, s ő maga betegeskedni kezdett. Ezért a nyomdát, a kiadó céget, a megvett szerzői jogokat és a telephelyet 610 000 forintért (mai értéke kb. 15—20 millió forint) eladta egy újonnan alakult részvény- társaságnak, amely az Athenaeum nevet vette fel. Az Athenaeum első vezetői között ott találjuk Emichet, Kemény Zsigmondot, Jókai Mórt; igazgatónak Osterlamm Károlyt, a jónevű könyvkereskedőt nevezték ki. Emich kiadói politikáját folytatták, kiadták Arany János, Ambrus Zoltán, Heltai Jenő, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kiss József, Szép Ernő, Reviczky Gyula, Szomory Dezső, Tolnai Lajos, Vajda János, Vértesi Arnold és mások számos munkáját. Az Athenaeum üzletnek sem bizonyult rossznak, mór az első évben 30 százalék osztalékot fizetett. Gyors iramban terjeszkedett, megvásárolta az Eggen- berger könyvkereskedést (1898), a Grafikai Intézetet (1911), Riegler Ede papírgyárát (1913) és 1898-ban új székhely részére négy telket a Miksa (ma Osvát) utcában, valamint két házat az Erzsébet (ma Lenin) körúton és a Kerepesi (ma Rákóczi) úton. Ma is itt működik két utóda. Mindezzel párhuzamosan egyre nőtt az irányításban a bankok szerepe. Pest ostroma a nyomdában is súlyos károkat okozott, de az Ideiglenes üzemi Bizottság Buda felszabadulását sem várva meg, megkezdte a helyreállítást és termelést. 1945. február 1-én már itt nyomtatták a szovjet hadsereg magyar nyelvű lapját, az Új Szót. 1947-ben az Athenaeum kettévált. A nyomda a régi néven működött tovább, a könyvkiadói szerepkört a Szépirodalmi Kiadó vette át. Vértesy Miklós A mai nyomdoépület IS* Idén elkészül az új bázis? Szolgáltatásbővülés az autóklubnál A „sárga angyalok” látványa az utakon sok vezetőnek jelent biztonságérzetet, de sokan csak ilyenkor szereznek tudomást az Autóklub Baranya megyei Szer. vezetének működéséről, pedig szolgáltató tevékenységük skálája az elmúlt esztendőkben igencsak bővült. Van korszerű műszerekkel felszerelt műszaki állomásuk, foglalkoznak „úrvezetők” képzésével, turistauta- kat szerveznek, autóversenyeket bonyolítanak le. Taglétszámuk Baranyában 1981-ben az ötezer főt is meghaladta. Legtöbb klubtag ' a műszaki állomás szolgáltatásait igényli. Az elmúlt évben Pécsett, a Citrom utcai javító bázison 4500 autó kisebb-nagyobb javítását, műszere» vizsgálatát végezték el a szerelők. A turistaszezonban üzemelő segélyszolgálati kocsik, a „sárga angyalok" 300 bajbajutott autósnak nyújtottak segítséget. Az autómentő 140 esetben szállított mozgásképtelen, vagy karambolos, sérült személykocsit. Rendkívül népszerű a zárt technológiás vizsgáztatási rendszerük, melynek során a hatósági műszaki vizsgát egy általános ellenőrzés, szükség szerinti javítás előzi meg. Ezzel a lehetőséggel 1733 autós élt. Az autófelügyelettel és a Baranya megyei KBT-vel közösen két alkalommal rendeztek nyílt napot, ahol a járművek műszaki állapotát ellenőrizték. A mozgássérültek részére is megrendezett akción a megfelelt gépkocsik forgalmi engedélyébe az érvényességet is bejegyezték. A műszaki állomás kollektívája az elmúlt évtől fogyasztáscsökkentő torokszűkí. tők beszerelését is vállalja. Tavasszal és ősszel hirdettek meg díjtalan fényszóró-beállítási akciót Baranya öt városában, de ezeken csupán 60 autós jelent meg. Az autóklub autós iskolája 180 „úrvezetőt” tanított meg a gépkocsivezetés mesterfogásainak alapszabályaira. Az iskola tanulóinak elméleti és gyakorlati vizsgaeredményei magasan jobbak az országos átlagnál. A klubirodában belföldi és külföldi autóstúrákra is lehetett jelentkezni, de a lehetőséggel kevesen éltek. Élén- kebb volt az élet az autósport terén. A Baranya Kupa elnevezésű ügyességi verseny a legnépszerűbb rendezvények közé sorolható. Tavaly is lebonyolították a Pécs—Eszék autós versenyt, sőt a Mecsek ralinak is szervezői voltak. Terveikről, elképzeléseikről Vaksics Lászláné, az Autóklub Baranya megyei Szervezetének titkára elmondta, hogy a klub jelenlegi helyén már kinőtte magát. Elkészültek az új irodaépület és műszaki állomás tervei, és amennyiben lesz megfelelő kivitelező partner (I), 1982-ben átadják az új bázist Pécsett, a Hengermalom utcában. Baranya több kis településén mini műszaki állomásokat kívánnak üzembe helyezni, hogy a távolabb lakó klubtagoknak ne kelljen Pécsre járni autót javítani. Márciustól Ecotron nevű üresjárati benzinmegtakarító berendezések, valamint elektronikus gyújtásmegszakítók árusítását és beszerelését is vállalják klubtagjaik részére a már meglevő szolgáltatások mellett. B. Gy. Új energiatelep elektromos meghajtáshoz Legsúlyosabb gond a könnyebb akkumulátor Újabb energiatároló előállításáról érkezett hír, amely közelebb viheti a környezetbarát, és az olajáraktól független autót a hétköznapi használhatósághoz. Mielőtt azonban bárki is túlzott reményeket fűzne az ilyen erőforrásokhoz, két dolgot érdemes előrebocsátani: nem ez az első hír az elmúlt évtizedben, amely kedvező eredménnyel kecsegtetett, majd technikai, gazdasági okokból mégsem érett be. A másik: az új akkumulátor föltalálói is csak az évtized végére ígérik szélesebb körű fölhasználhatóságát. De miről is van szó? Nos, a National Laboratory (USA) technikusainak sikerült egy olyan alumínium-levegő telepet kikísérletezni, amely oxidációs folyamat során termel elektromos energiát. A 60 cellás akkumulátor tömege 450 kg. Kapacitása pedig egy ötszemélyes kocsi 500 km-es útjához elegendő 88 km-es átlagsebesség mellett. (A hagyományos ólomakkumulátor 800 kg-nyi tömege ellenére csak 50 km-es városi utat tesz lehetővé egyszeri feltöltéssel.) Az új akku előállítása nem olcsó legalábbis egyelőre. Ahhoz, hogy versenyképessé váljék a benzináraknak mintegy további 20 százalékos emelkedése szükséges. Ez csaknem nyilvánvalóan előbb következik be, mint az évtized vége. És akkor is: hol leszünk még attól az alig 50 kg tömegű benzinmennyiségtől, amellyel már ma könnyedén lefuthatjuk azt a félezer kilométert? B. L. * STOP Üj típusú kocsik az autószalonban. A gépkocsivásárlás gondolatával foglalkozók Pécsett, a Merkur Fürst Sándor utcai autószalonjában 1500-as Lada (érdekessége az 1600-as karosszéria), tolótetős Wartburg de Luxe és Trabant Special típusú gépkocsikkal ismerkedhetnek meg. * Airtójavító kisiparosok. Baranya megyében ez év elejétől két autószerelő, két karosszérialakatos, két autóápoló és egy gumijavító kisiparos kezdi meg szolgáltató tevékenységét. * Üj vezetői engedélyek. A gépi adatfeldolgozás érdekében január 1-től újfajta (egyszerűbb és esz- tétikusabb) vezetői engedélyek és forgalmi engedélyek kerülnek for- délyeket csak abban az esetben cseréli ki az illetékes hatóság, ha li ki az illetékes hatóság, ha azok megrongálódtak, vagy beteltek. * Autóvásár. Parkolási, közlekedési problémák miatt az eddigi gyakorlattól eltérően februártól havonta csupán egy alkalommal, minden hónap második vasárnapján lesz autóvásár Pécsett. A vásárterület bővítése után ismét a régi rend szerint, két vasárnap kínálhatják majd eladásra járműveiket az autótulajdonosok. * Alkatrészek. A hiánycikknek számító Lada légszűrő és olajszűrő betétek most kaphatók Pécsett, az Autóker Fürst Sándor utcai szaküzletében. Autóklub autómentő. A hét vé- gpn ismét autómentő ügyeletet tart az Autóklub Baranya megyei szervezete Pécsett, a Citrom utcai bázison. A segítségre szoruló autósok szombaton 14—19 óra, vasárnap 7—19 óra között hívhatják a 12-738-as telefonszámot. Gyermeksikoly A vélemények — mint rendesen és mindenütt — igen megoszlók. Van aki a balesete* megelőzése érdekében színes, vérgőzös, velőfröcskölő mozifilmek bemutatását javasolja, azt hívén, hogy efféle elborzasztó mozik óvatos közlekedésre intik az embereket. De van, aki a nevelés minden- hatóságára esküszik, s nem szívesen menne a moziba. Hol lehet az igazság? Valahol a kettő között? Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács egy nemrég ismertetett statisztikája szerint hazánkban a közúti balesetek száma és kimenetele — különösen a sebességkorlátozó rendelet életbelépte óta — kedvezően alakult. Van viszont egy nagyon elszomorító adat, a gyermekbalesetek alakulása. Sokkol erőteljesebben növekszik, mint ahogyan csökken az ösz- szes. Ezernél több gyerek halt meg, és huszonhatezemél több szerzett könnyebb-súlyosabb sérülést tavaly a közutakon. Iszonyatos szám. Hazugság lenne azt állítani, hogy a gyermekek közlekedésre vqló nevelése ügyében semmi sem történt. Ezek a számok soksok évvel ezelőtt kényszerítették a belügyi és művelődési 'kormányzatot, hogy tegyenek valamit a számok csökkentése érdekében. A propaganda különféle eszközeivel a pedagógusjelöltek és pedagógusok kedvezményes jogosítványszerzési akciójával, oz iskolai vetélkedők, mozgalmi keretek közt működő közlekedési úttörőtevékenység rendszerével próbálták hatékonnyá tenni a gyermekek közlekedésre való nevelését. Az volt a szándékom, hogy e sorozat elején a számokkal kápráztatom el az olvasót De elállók ettől, valami homályos meggyőződéssel, hogy a számokat tudomásul vesszük, különösebb fáradság nélkül, s hallom, hogy a statisztika ismertetése még nem támasztott fel holtából egyetlen kisgyermeket sem. Igaz s ezért is elégszem meg mindössze azzal, hogy a gyermekbalesetek száma és kimenetelük súlya növekszik, igyekszem a köz vélekedéséhez hasonlóan ezt okozatként kezelni, s megkísérelni az okokhoz való közelebbjutást. Szeretném a figyelmet a már felsorolt komponensekre irányítani, s külön-külön kinagyítani őket a baleseti helyzet egészéből. Talán a propaganda milyenségét kellene megtárgyalni egy kissé aprólékosan. Milyen anyagok vannak az illetékesek birtokában, milyen mértékben és mélységben foglalkoznak a tömegkommunikáció szervezetei ezzel a témával? Azután — e sorrendi felemlítés természetesen nem kötelező — szeretném megvizsgálni, hogy a műveltség korszerű rend. szerébe hogyan integrálódik a közlekedés valamennyi ismerete, megtanulható-e, hol tanulható meg, a családban, az óvodában, az iskolában, a kórházi ágyon, vagy a temetőben? E szép felsorolás kínálja a felelősök felkutatását. Egy következő téma: ki a felelős? A család? Az óvoda? Az iskola? Foglalkozunk-e és hogyan az említett szervezetek keretei között gyermekeink közlekedéséhez való viszonyulásával? Van-e recept, hogy mit, mikor, hogyan és hol kell csinálni? Vagy ez is olyan, mint a szexuális felvilágosítás? Hogy majd, ha elüti a labda után rohangászó gyereket az autó, megtanulja? Mindezek után kívánatosnak tűnik, hogy a speciálisan közlekedésre oktatás-nevelés intézményrendszerét is kiemelten vizsgáljuk. Elegendő-e vajon a szabálykönyv bemagolása, vaqy komoly gyakorlati .elméleti és morális felkészültségű, közlekedési látással (figyelemre méltó kategória!) megáldott közlekedőkre volna szükség, akik a sza. bály mechanikus ismeretén kívül a szürkeállományukat is használják? Nem szabad elvonatkoztatnunk a szándéktól. Ez a szomorú tény, mármint hoav évről évre növekszik a gyermekba'lese- tek száma, fölveti valamennyiünk felelősségét, s szinte kijelöli közös tennivalóinkat. Szükséges hót erről csevegni, hogy minél kevesebb qyermeksikoly visszhangozzon a lelkekben. Kampis Péter Az oldalt összeállította Roszprim Nándor Hazafelé a pincéből