Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-13 / 43. szám

A neutronfegyver: sajátos hidrogénbomba 1981 augusztus elején Rea­gan elnök utasítására az Egye­sült Államokban megkezdték az úgynevezett fokozott sugárha­tású töltet, vagy ahogy a köz­nyelvben elterjedt: a neutron- bomba sorozatgyártását. Az új tömegpusztító eszköz minden kétséget kizáróan az atomfegy­verek közé sorolható, mivel alapvető megsemmisítő hatása, a neutronsugárzás, az atom­magokban lejátszódó átalaku­lási folyamat terméke. A neutrontöltet éppen a pusztító hatás összetevői ará­nyának gyökeres megváltozta­tásában jelent újdonságot a „hagyományos" hidrogénbom­bához képest. Az új atomtöltet felrobbanásakor, a magegyesü­léskor keletkező energia dön­tően nagyobb része (80-90 szá­zaléka) neutronsugárzás, s csak elenyészően kisebb része a klasszikus romboló hatás, a lö­késhullám, a fényjelenség és a hőmérséklet-növekedés. A neutronfegyver alapvető hatása a neutronsugárzós, az áthatoló sugárzás egyik fajtá­ja, vagyis az atommagok sem- leqes részecskéinek kiáramlá­sa. Mivel a neutronoknak elektromos töltésük nincs, ezért az anyagokban való áthctoló- képességük igen nagy, na­gyobb, mint az áthatoló sugár­zás többi fajtáié, az alfa-, a béta- és a qamma'.ugaraké. A neutronok, ellentétben az em­lített sugarakkal, csak az ato­mok magjaival lépnek kölcsön­hatásba, melynek egyik formá­ja az ütközés. A neutronokkal ütköző - a „meglökött” - atommagok ionizálják a kör­nyezetükben levő atomokat. Ha ez a folyamat az élő szervezet­ben megy végbe, akkor az ionizáció eredményeként ron- csolódnak az élő szervezet sejt- anyagai. Az amerikaiak a neutrontöl­tetet egyfelől a 112 km legna­gyobb hatótávolságú, Lance tí­pusú tüzérségi rakéta fejrészé­ben, másfelől a 32 km lőtávol- scgú, 203 mm űrméretű ágyú lövedékében tervezik célba jut­tatni. Mindkét hordozóeszköz harcászati jellegű tüzérségi fegyver. A jelenlegi neutrontöltet a nagyobb atomfegyverekhez ké­pest kicsinek tekinthető. Rom­boló hatása „mindössze” 1 ki- lotonna TNT-nek, hagyományos robbanóanyagnak felel meg. Ez a mértékegység tulajdon­képpen összehasonlító jellem­ző. Azt mutatja, hogy az atom- töltet_j£nibolói_JiatÓ£a-_jTán^ A pusztító hatás vázlata , __ 420 Hm rőt m d,fot láncé rakéta 1 o neutronbomba rombolóéi tűz hat as körzete 2 o neutronbombo halálos sugár hatos területe 3 aihagyomanuos atomtóHetu lonce rakéta rombo­lási körzete tonna trinitrotoluon (röviden: TNT) robbanóanyagéval egyen­lő. (így az 1 kilotonna hatóere- jü atomtöltet felrobbantásakor éppen akkora a pusztító hatás, mintha 1 kilotonna = 1000 ton­na trotil robbant volna fel.) Az 1 kilotonna „csak” hu­szadrésze az első, a klasszikus­nak tartott, 36 éve Hirosimára ledobott amerikai atombom­báénak. A tömegpusztító fegy­verek iszonyatos hatása azon­ban ez esetben is felismerhető, hiszen a viszonylag „kis" ható­erejű töltet egy tüzérségi löve­dékkel vagy egy 1500 kg töme­gű rakétával célba juttatható. Romboló hatásával megegyező mennyiségű, tehát 1000 tonná­nyi hagyományos robbanó­anyaggal töltött légibomba cél­ba juttatásához 100 db, egyen­ként 10 tonna teherbíró-képes­ségű bomázó repülőgépre vol­na szükség. Az új töltet pusztító hatását a következő adatok jellemzik. Az 1 kilotonna TNT egyen­értékű neutrontöltet 100 m ma­gasságban való felrobbanása­kor a romboló hatás 70 méte­res sugarú körön belül van. Azonban a 800 méteres suga­rú körön belül tartózkodó sze­mélyek nagyfokú sugárbetegsé­get szenvednek, öt percen be­lül cselekvésképtelenné válnak, egy-két napon belül meghal­nak. Az 1200 méteres sugarú körön belül tartózkodók jelen­tős része pedig egy-két hét alatt pusztul el. Az amerikai katonai vezetés éppen a neutronsugárzás tu­lajdonságaival indokolja e fegyver rendszerbe állításának __szükséqesséqét. Az amerikai katonai szakér­tők kedvenc érvelése a neut­rontöltet mellett, hogy az csak a harcoló clakulatok ellen ve­tik be, s a polgári lakosság e fegyvertől nem károsodik. Ez az érvelés — a tények ismeretében — könnyen cáfolható. A korsze­rű harcászati elvek szerint a hadszíntér 1 négyzetkilométer­nyi területén mindössze 15—20 harcoló katona tevékenykedik. A nyugat-európai átlagos nép­sűrűség azonban négyzetkilo­méterenként 200—300 fő. Nyil­vánvaló tehát, hogy a neutron­fegyver bevetése mindenképpen jelentős pusztítást okozna a polgári lakosságban is. A neulrontöltet nagy mennyi­ségben való megjelenése más veszélyt is rejt magában. Jelen­leg még csak tüzérségi fegyve­rekből tervezik a bevetést, de a haditechnika történetéből jól ismert, hogy az eredetileg egy­fajta célba juttató eszköz szá­mára kifejlesztett robbanótöl­tetet más eszközökkel is alkal­mazták. Úgy hisszük, nincs jobb példa mint magáé az atomfegyveré Az első atom­bombákat viszonylag alacsony sebességű repülőgépek számá­ra fejlesztették ki. A mai, nagy horderejű nukleáris töltetek alapvető hordozóeszközeivé az interkontinentális és a közepes hatótávolságú ballisztikus raké­ták váltak, amelyek átlagsebes­sége eléri a hangsebesség húszszorosát. Ez mintegy negy­venszer nagyobb, mint az első atombomba hordozására alkal­mas repülőgépeké. Nyilvánvaló tehát, hogy a neutronfegyver célba juttatá­sára más hordozóeszközök is szóba jöhetnek. Ismerve, hogy az említett neutrontöltet töme­ge a jelenleg számításba vett hordozóeszközök fajtájától füg­gően mindössze 90—206 kg, könnyen belátható, hegy e töl­tet célba juttatására elvileg al­kalmasak a jelenleg ugyancsak a kifejlesztés végső stádiumá­ban lévő nagy hatótávolságú robotrepülőgépek. Ezek alkal­mazásának valószínűsége annál is inkább könnyen belátható, mert - a szakirodalom szerint — találati pontosságuk igen nagy lesz (mindössze plusz­mínusz néhány tucat méter), s ilyen pontos célba érkezés még e viszonylag kis hatóerejű töl­tet használatát is lehetővé te­szi. Ugyancsak szóba jöhetnek — hordozóként — az igen nagy vagy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, hiszen ezek fejrészeiben — még „hagyomá­nyos” nukleáris töltetből is — akár tucatnyi is elhelyezhető. Ezekbe a fejrészekbe a jelen­legi neutrontöltetekből elvileg húsz-harminc darab is besze­relhető Köztudott, hogy az amerikai neutrontölteteknél sokkal na­gyobb hatóerejű atomfegyve­rek birtokában vannak az atomhatalmak, mégis ennek az újszerű atomfegyvernek a gyár­tására tett amerikai intézkedés világszerte nagy tiltakozást vál­tott ki. Ez azzal magyarázható, hogy a világ közvéleménye szá­mára már nem titok, hogy a már meglévő atomfegyverek is sokszorosan elegendőek a földi élet teljes elpusztításához, ezért különösen értelmetlennek látják az atomfegyverek újabb változatai kifejlesztésére és tö­meggyártására tett amerikai lé­péseket. A neutrontöltet sorozatgyár­tására adott elnöki utasítás csak egyféleképpen értékelhe­tő. Ez az igen veszélyes lépés meghatározott részét képezi az amerikai kormányzat átfogó fegyverkezési programjának, melynek megvalósításával kí­vánják megbontani a két vi­lágrendszer közötti erőegyen­súlyt, s megszerezni a katonai erőfölényt. Napjainkban azonban — ez már hosszú ideje nyilvánvaló —, egy új fegyver megjelenése nem adhat tartós katonai előnyt az azt kifejlesztő ország számára. A két világrendszer között tudományos-technikai szinten is „erőegyensúly” van, és • ha az imperialista agresz- szív körök új fegyvert fejleszte­nek ki, az ma már nem éri fel­készületlenül a Szovjetuniót és szövetségeseit. Mesterséges holdak, em­berlakta űrhajók, amelyekben hangszalagok regisztrálják a világmindenségből vett jele­ket és továbbítják a Földre? Már régóta ismert. Magnó­szalaggal vezérelt gépek, amelyek bonyolult szerszámo­kat szakaszonként, századmil­liméter pontossággal gyárta­nak? Ma már ez sem jelent szenzációt. Már mindenki hallott azokról a számitógé­pekről is, amelyek másodper­cek alatt keresik ki a hang­szalagon tárolt információk­ból a helyes értékeket. Valóban, ma már minde­nütt találkozunk a hangsza­laggal, az iskolában a nyelv­órákon, az orvosi rendelőben a szívvizsgálatoknál, a hosz- szú üzleti megbeszéléseken, a film-, a rádió- és a televízió­stúdiókban, szerepel a hang­szalag mint idegenvezető a világ nagy múzeumaiban, 6. HÉTVÉGE történelmi és műemlékeknél, Rómeó és Júlia veronai sírjá­nál, a taxikban és sok betö­résbiztosító berendezés része­ként. A tudományban, a kutató­munkában és a műszaki élet területén a magnószalag sok 'könnyebbséget biztosít az ember számára A magnósza­lag alkotói — az első mag­netofonszalagot 1934-ben gyártotta a BASF Vállalat a Rajna menti Ludwigshofen- ben — még semmit sem sejt­hettek természetesen a mű­bolygókról vagy a hangsza­laggal vezérelt szerszámgé­pekről. Néha egészen mulatságos kísérletekről lehet olvasni a magnetofonok használatával kapcsolatban. Egy nyugatné­met kutató olyan különlege­sen kisméretű magnetofont szerkesztett, amelyet a tehe­nek kötőfékjére lehet szerelni, A készüléket az ébresztőórá­hoz hasonlóan meghatározott időpontra lehet beállítani. Az óra szerint megállapított idő- pontban g csordavezető te­hén gazdájának hangján megkapja a hangszalagpa­rancsot, hogy itt van a csorda hazatérésének ideje. Ez a be­rendezés állítólag megtaka­rítja az állatgondozónak a hazaterelés munkáját és ide­JÉh ___________________________ A magnetofon igazi népsze­rűsége azonban változatlanul a zenerögzítés: a fiataloknál a könnyed zeneszámoké, a zenebarátoknál a klassziku­soké. Képünkön: a varsói rádió- gyár Hi-fi készüléke.________ F iatalkorú anyák Hibás előítéletek Az kétségtelenül igaz, hogy nem a tizenévesek azok, akikre a társadalom a népesség repro­dukcióját alapozza. Biológiai és társadalmi szempontból egy­aránt a huszonéves korban tör­ténő szülés tekinthető a legked­vezőbbnek. Amennyiben a fiatalkorú szü­lő nők számát csökkenteni sze­retnénk, hatékonyabb preven­ciókat kellene alkalmazni, olya­nokat, amelyek más társadalmi csoportoknál, például az értel­miségnél eredményre vezetnek. Ezt bizonyítja a származási táb­lázat is. A megkérdezettek többsége bár tisztában van a fogamzásgátlás módjaival és eszközeivel, csak éppen a leg­különbözőbb okok miatt nem alkalmazza azt. Hiába folyik széles körű felvilágosítás, ha nincs meg a közvetlen hatása, amihez valószínű, hogy közve­títőre volna szükség. Erre a szerepre a szülő lenne a legal­kalmasabb. Ehhez viszont fel kellene számolni azokat a gát­lásokat mind a szülőben, mind a gyermekben, amelyeket az autoritás elvén alapuló szülő­gyermek viszony az évszázadok során kialakított. (Nem egy fia­tal anya említette, hogy pont a szülei voltak azok, akik utoljára tudták meg, hogy teherbe esett.) Az autoritás elvén létre­jött kapcsolat ugyanis többnyi­re csak a parancsokat, a tiltá­sokat és megtorlásokat ismeri és éppen a közvetlenséget zár­ja ki, ami a szülő és gyermek közötti bizalom kialakításához elengedhetetlen. Szexuális problémákat csak bizalmas lég­körben lehet megbeszélni. Az időben észrevett terhesség megszakítható. Sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Vannak azonban olyanok - és ide tar­toznak a fiatalkorú anyák is —, akik a legkülönbözőbb okok miatt nem vállalkoznak rá. A végső döntés mindig az anyáé. A társadalomnak nincs joga ebbe beavatkozni. A fiatalkorú anyaságnak éppúgy megvannak a társada­lomra és az egyénre vonatkoz­tatott következményei, mint az idősebb korosztályok szülésé­nek, negatívumai azonban bi­zonyos vonatkozásban erőseb­bek lehetnek, mint más gene­rációknál. Közvetlen társadalmi hatás a népesség számának növelése, amely önmagában a mai nép- szaporulatot figyelembe véve feltétlenül pozitív. Nem egyértelműen pozitív az egyénre háruló következménye és az egyén magatartásának társadalmi hatása. Ezek közé sorolható a gyer­mek állami gondozásba adása, a gyermeknevelés megfelelő anyagi és erkölcsi feltételeinek hiánya, az anya tanulmányai­nak megszakítása, negatív tár­sadalmi megítélése. Az állami gondozásba adás más korosztályoknál is megta­lálható és hasonló társadalmi csoportja jellemző, mint a vizs­gáltaknál. (Két cigány szárma­zású leány adta gyermekét ál­lami gondozásba.) A gyermeknevelés anyagi fel­tételei, amennyiben a szülés és a családalapítás időben közel van egymáshoz, az idősebb ge­nerációk nagy részénél is még megteremtésre várnak. Az erkölcsi feltételek nem fel­tétlenül korhoz kötöttek Van, aki egész életében nem érik meg erkölcsileg a gyermekne­velésre. Az egyik, és elsősorban a fia­talkorú anyákra vonatkozó hát­rány, hogy a terhesség és szü­lés miatt sokan abbahagyják középiskolai, szakmai tanulmá­nyaikat, ami életpályájukat töri ketté és mind az egyénre, mind a társadalomra negatív hatású. Ez azonban nem egy megvál­toztathatatlan hátrány, mert a tanulmányok többsége folytat­ható és sokan folytatják is. A negatív társadalmi megíté­lés két síkon jelentkezik. A köz­vetlen környezet és a társada­lom hivatalos közvéleményének reagálásán keresztül. A közvet­len környezet elsősorban azo­kat ítéli el, akiknél a teherbe esés megelőzi a házasságot, vagy egyáltalán nem követi azt házasság. Ez többnyire érzelmi motiváltságú, célpontja a fiata­lok szexuális élete, amely a ter­hességgel bizonyosságot nyer. Általában az idősebb korosz­tályra jellemző. Nem hosszú életű. Mire a gyermek megszü­letik, átalakul beletörődéssé, el­fogadássá, segítéssé. A kortár­sak nem elítélőek, inkább cso­dálkoznak, avagy örülnek, hogy nem ők kerültek ebbe a hely­zetbe, emellett egy részükben van valami kíváncsisággal pá­rosuló irigység is. A társadalom hivatalos köz­véleménye általában ítéli el a fiatalkorú anyaságot és házas­ságot. Eleve a fiatalok családi életre való alkalmatlanságából, alkalmazkodó készségük hiá­nyából, gyermeknevelésre való éretlenségéből, felelőtlenségé­ből indul ki. Ez a megítélés nyilvánvalóan tapasztalatok összegzésének az eredménye, ami ezeknek a tapasztalatok­nak az abszolutizálásával elő­ítéletté válik, amely mindenkép­pen káros és igazságtalan. Mintegy az eleve elrendeltség erejével hatva, gyengíti a fia­talokat választásuk helyességé­ben. Nos, a felmérés eredményei és az interjúk tapasztalatai alapján a fiatal anyák nem fe­lelnek meg ezeknek az előíté­leteknek. A fiatal anyák többsége - vagy talán jobb az a megfogal­mazás, hogy a családok több­sége, mert a többség család­ban él és a családi élet körül­ményeinek megteremtésében lényeges szerep jut a férjnek - komolyan veszi mind a csa­ládi életet, mind a gyermekne­velést és arra törekszik, hogy még saját társadalmi egziszten­ciájának feladásával is gyerme­kének megfelelő életfeltételeket biztosítson. Gyermekeiket rajongásig sze­retik. Értékskálájukon első he­lyen a gyermek és a család áll, A munka csak ezek után követ­kezik, amit a legtöbben szíve­sen vállalnak. Sorsukat általában úgy fo­gadják el, ahogy van, helyzetü­ket szubjektive jónak ítélik. Anyagi problémákra sem igen panaszkodnak. Takarékosan él­nek, amit egyáltalán nem tar­tanak sérelmesnek. Anyaságukat nem áldozat­nak, hanem beteljesülésnek te­kintik, ezért a társadalom köz­véleményétől is nagyobb meg­becsülést érdemelnének. Nem az elítélésnek — ami már utó­lag fölösleges —, hanem a se­gítésnek kellene felülkereked­nie. Ez úton fejezem ki hálámat azok­nak, akik munkámban nagy segítsé­get nyújtottak: dr. Cirfusz Jánosné- nak, aki törekvéseimet magáévá téve munkatársaival is elfogadtatta azokat és Pécs védőnőinek, akik bár névte­lenül vettek részt a felmérésben, ál­dozatos munkájuk mellett szakítottak időt arra, hogy a kérdőíveket a fia­talkorú anyákhoz elvigyék és kitöl­tessék. Nem utolsósorban illeti kö­szönet azokat a fiatalkorú anyákat, akik minden előítélet nélkül álltak szóba velem.) Jóriné Kiss Magdolna Újabb 22 kilométer aútópálya az év végére Várhatóan az év végén elké­szül az M1-es autópálya Ta­tabányát elkerülő 22 kilométe­res szakasza. A Betonútépítő Vállalat dolgozói a korábbi szokatlan hideg és a nehéz te­repviszonyok ellenére tartják az előre megállapított határidőt. Az építés során sok gondot okoz a talajvíz, most különbö­ző bányászati módszerekkel kí­sérleteznek, hogy megfékezzék romboló hatását. Az út érdesített homokaszfalt­burkolata szinte teljesen kész. Hátra van még a csomópontok és pihenőhelyek kialakítása, és a „felöltöztetés”: az út felfes­tése és a jelzőtáblák elhelye­zése. Az útépítők egyébként már dolgoznak az Ml-es tel­jes épülő szakaszán. Ugyan­csak folynak a munkálatok oz M3-as autópályán, itt az újabb, Hatvan és Gyöngyös közötti részt 1983. tavaszán adják ót. Ekkor az út teljes, hossza 71 ki­lométer lesz. gj mncptiösacolon titkol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom