Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-13 / 43. szám

A Váci Mihály brigád a Rákóczi és Felsőmalom utca sarka alatt dolgozik. Bányászok a város alatt Tulajdonképpen semmi furcsa nincs abban, hogy a két szép méretű ponty egy vizesvödör­ben összeszorulva látszólag bé­késen arra vár, hogy vasárnapi halászlé legyen belőle. Tulaj­donosa dunaszekcsői. így az is természetes, hogy számára iga­zán ünnepi étel a hat. A külö­nös csak az, hogy ez a halak­kal teli vödör építési állványok alatt van, az állványok pedig a föld felszíne alatt. Az itt dolgo­zók kőművesmunkát végeznek, ugyanakkor bónyászköszöntéssel üdvözlik egymást. És mindeme különlegességhez hozzátarto­zik még, hogy ezek az emberek Európa egyik legjelentősebb régészeti mentését végzik a pé­csi sétatér alatt talált ókeresz­tény sírkamrpban. Az Aknamélyítő Vállalat pé­csi üzemének univerzális szak­emberei ők. Tulajdonképpen két szocialista brigád, Április 4. és Váci Mihály néven. Két ve­zető van, mégis egy munka­brigádnak számítanak. Egy éve váltak ketté, amikor az első brigádvezető, Tóth János I. nyugdíjba ment. Mutatják is a brigádnaplóban a búcsúztatá­sáról készült képeket, melyeken szemmel láthatóan vidám tár­saság és két tekintélyes bog­rácsban rotyogó halászlé lát­szik. Mivel is lehetne méltóbban ünnepelni a Duna mellett, mint halászlével, hiszen a brigád magja, 15 ember dunaszekcsői. Onnan járnak be együtt Pécsre. — Mikor apám nyugdíjba ment — mondja a mostani bri­gádvezető, Tóth János II., aki­nek elődje az édesapja volt — harmincnyolcra nőtt a brigád­létszám. Ez sokszor akadály volt munkaszervezésben, vagy összejövetelek rendezésében, ezért váltunk ketté. A másik bri­gád vezetője is szekcsői, ő a IV. számú Tóth János. A szétválás ellenére együtt dolgozunk, egy csapatnak számítunk. Csodák napja A találkozás a brigáddal szá­momra a csodák napja volt. Nemhiába mondják, ha a vá­rosban valahol különösen igé­nyes feltárómunkára van szük­ség, akkor őket hívják. Most két helyen, az ókeresztény sír­kamrában és a Rákóczi út alatt húzódó pincerendszerben dol­goznak, ahol egyetemi pince­klubot és különleges vendég­látóegységet rendeznek majd be. Az első csoda itt fogadott. A Felsőmalom utca mellett levő két épület közötti csúnya deszkapalánk, mögötte a tör­melékes udvar semmit sem árul el arról, mi van a föld mélyé­ben. Pedig a rozzant pinceajtón túl egy és két emelet mélység­ben föld alatti mesevilágban találom magam. Boltíves folyo­sók labirintusa egymás mellett, alatt és fölött. A kétemeletnyi mélységben levő előtér hatal­mas csarnok, amelyből „sóha­jok hídja” vezet az egy szinttel feljebb levő helyiségekbe. Hor­dóalakúra kiképzett átjáró, bolt­íves árkádsor (ruhatár lesz alat­ta) és hangversenyterem, mely a jó akusztikához szükséges fal­kiképzést kapott. A leendő bár boxainak válaszfalai olyanok, mint megdermedt tengerhullá­mok. Díszítőelemekként vannak felfelé lépcsőzetesen szűkülő oszlopok és lesznek az oszlo­A Prokop József vezette csapat Pécsett a sétatéri ókeresztény sírok helyreállításán dolgozik Erb János felvételei pókból kifutó ívek. A kőműve­sek úgy hívják szomorúfűz, én a tervrajzról inkább szökőkútnak nézem. Mindez sima felületű vörös téglából: a boltívek, a folyosók burkolata, az árkádok, oszlopok és a tenger hullámai. Minden elismerés és tisztelet megilleti Dévényi Sándort, a tervezőt és mindazokat, akik ezt ilyen színvonalasan, kifogásta­lan minőségben megcsinálták: Schmidt István, Tóth János IV. és Friedszám Ádám. Természe­tesen valamennyiük nevét ne­héz lenne itt felsorolni. A mes­ter köztük — ezt mind elismerik — azonban Friedszám Ádám. — Persze, mert nekünk még az ipariskolában megtanították a boltív szerkesztését, no meg a sokéves gyakorlat is számít — mondja. — A mostaniaknak nem tudni miért, már nem tanítják. Pedig lám nemcsak panelépítkezés van, hanem időnként szembe­találkozik az ember ilyen mun­kákkal is — mutat körbe. — Az Ádám újítást is kitalált — szól közbe Tóth János II. — Úgy rakták fel a burkolatot, hogy minden téglasor közé hosszú betonvasat fektettek, amit azután kihúztak. így a tég­lasorok hajszálpontosan egye­nesek és a közök egyformák. — Gyönyörű ez a pince — mondom és közben arra gondo­lok, ilyen munkát különösen öröm lehet csinálni. Friedszám Ádám mintha gondolataimra válaszolna: — Pedig először nagyon nem szerettünk itt dolgozni. A pin­cék tele voltak vízzel, az ere­deti falok repedezettek. Ez a szép vörös tégla csak díszítő, alatta vastag betonréteg van. Azt pedig nehéz volt ilyen pon­tosan ívelten elkészíteni. Ám ahogy haladt a munka, ahogy nőtt a gyakorlatunk, úgy lett egyre szebb és úgy nőtt a ked­vünk is. A föld alatti pincében kőmű­vesek, vájárok, csillések dolgoz­nak. — De a csillés is tud falazni, mint a kőműves, és sok eset­ben a kőműves egyúttal vájár is' — mondja a brigádvezető, aki maga is most végzi a vójór- tanfolyamot. A föld alatti pin­cék, új átjárók biztosítását pont úgy csinálják, mint a bányajá­ratokét. A sétatér alatt Kőművesből lett vájár Prokop József is. Vele a brigád másik munkahelyén, a sétatéren ta­lálkozom. Itt a kívülről fekete kátrányborítás alatt fogad a másik két csoda. Az elsőnek nem lehet ellenállni és lélek­vesztő létrákon biztosító fatá- mok alatt bujkálva lemászok a mélybe, a nemrég feltárt hatal­mas hóíehér és döbbenetesen gyönyörű római márvány­szarkofághoz. Különös érzés fog el, valamiféle áhítat a régmúlt idők ily szépet alkotó emberei iránt. Ki fekhetett benne? Nem tudni. A második csoda, hogy ezek a vájár-kőművesek, kőműves­csillések milyen féltő gonddal a régészeket segítve mentik meg az utókornak és teszik majd láthatóvá mindenki szá­mára.- Egész különleges módsze­rekkel dolgozunk — mondja Prokop József. — Lassan bont­juk ki a kápolna eredeti falát és mindjárt zsaluzva alábetono­zunk, hogy eredeti formájában megőrizzük. Itt csak az dolgoz­hat, aki pontos és lelkiismere­tes. aki átérzi ennek a munká­nak a felbecsülhetetlen fontos­ságát. * - Képzeld - szól oda Tóth Jánosnak — azt hiszem megta­láltuk, hogyan hozhatták ide a szarkofágot.- Nézd csak — mutat a fel­tárás mostani legmélyebb pont­jára — ott alul az a világos sár­ga már eredeti szűz talaj. Ilye­nen nyugszik a koporsó is. Fi­gyeld, milyen ferdén halad fel­felé! — Pár méterrel odébb ugyanígy dőlésben van. Való­színű, hogy ezt a 150 mázsás márványt nem emelőkkel juttat­ták ide, ahogy eddig gondol­ták, hanem ezen a lejtőn csúsz­tatták le. Lelkesedéssel Lelkesednek. Szeretik amit csinálnak, pedig mint mondják, itt nem lehet teljesítményben dolgozni, ezért 400-500 forinttal is kevesebb a fizetésük, mint azoknak, akik normában dol­goznak. Mégsem megy el egyi­kük sem. Munkában, munka után is barátok. Nem problé­ma, ha valakinek otthon kerí­tést kell készíteni, vagy éppen a háza építésénél kell segíteni. A közérdekű társadalmi mun­káktól sem zárkóznak el.- Csak az a sérelmünk — mondja Tóth János II., hogy azt mondta nekünk a vállalati szb-titkár, a társadalmi mun­kánkért járó összeg egy részét a vállalatnak kell befizetni. Amikor például Dunaszekcsőn arra kérnek, hogy az óvodában ezt, az iskolában azt csináljuk meg, nem kérünk egy fillért sem, hiszen azért társadalmi munka! Milyen pénzt fizessünk be? Azt is mondta, hogy válla­lati üdülő építéséhez kell a pénz. Nem hiszem, hogy ne len­ne köztünk olyan, aki ne menne oda szívesen dolgozni, vagy egy-két szabad szombaton le­dolgozott műszak bérét ne aján­laná fel. Camplett László, az Aknamé­lyítő Vállalat pécsi üzemének helyettes vezetője mondja: ezekre az emberekre mindig, mindenben lehet számítani. Sarok Zsuzsa Felvonókról lent és fent A földszinti liftajtón tábla fi­tyeg. „A lift nem működik. A szerelő értesítve." A hazaérke­ző lakók közül többen kifakad­nak: A fene enné meg, új a liftünk és másnaponként be­döglik. Mi lesz később? ... Nincs sok választási lehetősé­gük. Szatyrokkal, kisgyerekekkel nekiindulnak lépcsőt mászni. Isó Gábortól, a Villgép fel­vonóüzemének vezetőjétől kér­dezem, törvényszerű-e, hogy az új liftek is többet állnak, mint utasokat visznek? — Amíg be nem járódnak és az utasok sem szokták még meg, addig sajnos igen. Ilyen­kor jönnek ki a gyártási, szere­lési hibák. Szakmailag ez ért­hető is... A Villgép felvonószerelői épí­tik be a? új lifteket és cserélik ki újra az elavultat. A körzetes szerelőik, a két pécsi szerviz­csoportjuk és a CB-vel ellátott gyorshibaelhárítóik dolgoznak ezen: Baranya,'Tolna, és So­mogy megyében, Dunaújváros térségében a gondjaikra bízott felvonók száma közelít az ezer­hez. Az üzem január elsejével végrehajtott szervezeti változá­sának lényege: a hatékonyság, a minőség, a gyorsaság javítá­sa. Hogy minél kevesebb ideig bosszantsák a lakókat, a köz- intézményekben dolgozókat az üzemen kívüli liftek. — A gyorsjavítást mennyi idő alatt tudják megkezdeni? — faggatom az üzemvezetőt. — A szerződéseink szerint 36 óra alatt. Azon vagyunk, hogy a hiba bejelentését követő 1—2 órán belül a helyszínen legyünk. Ezért hoztuk létre januárban két CB-vel ellátott magánautóval a lift-mentő szolgálatunkat A mind több CB-től és a rövide­sen megérkező két Moszkvics furgontól sokat várunk, hogy gyorsabbak lehessünk. Kétféle szerződést kínálnak ügyfeleiknek: karbantartásit, vagy üzemeltetésit. Az utóbbi az előnyösebb. Annak fejében karbantartást, kisjavítást, gyors hibaelhárítást végeznek és 1000 forint értékhatárig anyagot is adnak. A PIK felvonóit speciá­lis szerződés alapján a főda­rabokig minden alkatrésszel, egységgel ellátják. Ha . . . Ha nem lennének gyakoriak az anyagellátási nehézségek. A készletgazdálkodás megköti a kezüket, nemigen spájzolhat­nak be. A Ganz-MÁVAG és a Fővárosi Felvonójavító Vállalat készséges, ám, mégis ... Jó len­ne olyan felvonó» szaküzlet, ahol a vevő, az anyagbeszerző által kért anyagot csak levennék a polcról. A gyártó szigorú karbantar­tási előírásokat szab, ezeket ér­demes, ajánlatos, sőt kötelező is — lenne! — betartani. A lift üzembiztonsága emberéletek védelme miatt is jogos követel­mény. Negyedévenként a felvo­nó felügyelők, évente az ÉMI szigorú vizsgálatán esnek át a liftek, az általuk kiállított „bi­zonyítvány" a szerelők munká­ját is minősíti. A felvonó élet­tartama függ a karbantartástól, a használattól. Nagyjavításuk 10 évenként esedékes, szeren­csés körülmények között 20— 30 évet is kibírnak. A felvonó nem olcsó. A Ganz- MÁVAG legmodernebb automa. ta Schindlerének ára eléri az egymillió forintot, üzemeltetésük is jelentős összegeket emészt fel. A legrégibb MF, az azt kö­vető HAFE és a több típusban is szerelt Schindlerek nem ép­pen filléres emeletpénzért szál­lítanak. Van, ahol ezt tudják, és van ahol ez nem számít. Sok tízemeletes lakóházban a szemetet is lifttel viszik le a la­kók — mert nem üzemelnek a szemétledobók. Akárhogy is szá­mítjuk a költségeket, minden­képpen ez a drágább megoldás. A felvonó létszükség — ahol beépítették. Ugyanakkor játék­szer is a gyerekeknek és pusz- títási lehetőség a magukról megfeledkezőknek. Felfoghatat­lan, kik és miért rongálnak, miért égetik, törik le a kap­csológombokat, tépik ki a ve­zérlőtáblákat, miért lopkodják ki módszeresen a csavarokat, az égőket, miért hasogatják fel a fülke mennyezetének műbőr­borítását, miért piszkítanak, sze­metelnek ... A szinte mindent tudó, de roppant kényes Schindlereket bénította már meg az ajtócsúszdába pottyant cse­resznyemag, cigarettacsik .. . ♦ Roczkó Jován tavaly, Csere­pes István idén váltotta ki a kisipari engedélyt, közös műhe­lyük van a Rókus utcában. Hu­szonnégy lakásszövetkezeti lif­tet átalánydíjas szerződés alap­ján tartanak karban, javítanak. Egy-két, önmagukra nézve eléggé kényszerítő hatású fel­tétel a vállalkozási szerződése­ikből, A megrendelő nem kö­teles átalánydíjat fizetni; ha a felvonó 15 napot meghaladó­an rendeltetésszerű használat­ra alkalmatlan; ha a megbízott karbantartási felügyelő a mun­kájukat nem találja megfele­lőnek; ha 14 órán belül nem kezdik el a javítást Mindketten 12—12 lift gaz­dái, a karbantartást önállóan, ä javítást együtt végzik. Külön díjért vállalnak középjavítást, teljes felújítást; készítenek, sze­relnék, javítanak egyéb eme­lőberendezést is. — Hogy győzik? — Ha meghibásodik valame­lyik liftünk, az értesítést köve­tő 1—3 órán belül megkezdjük a javítását. A saját körzetünk­ben éjjel-nappal ügyeletesek is vagyunk, hétvégeken, ünnep­napokon pedig felváltva állunk készenlétben. Ha valamelyi­künk betegség, vagy más ok­ból nem dolgozhat, akkor be­ugrik helyette a másikunk. Régi barátság fűzi össze őket Megtalálták számításukat — a lakásszövetkezetek is jól jártak velük. Olcsók, megbíz­hatók, gyorsak — és mindig kéznél vannak. ♦ A Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet 1979-ben hozta lét­re önálló liftjavító-szerelő cso­portját. Vezetőjük Berényi Pé­ter: Az eddigi 36-hoz idén újabb lifteket kapunk. Az új lifteket átadásuk után garanciára is átvesszük. így egyszerűbb, ol­csóbb és egy kézben van min­den Minden munkát mi négyen végzünk el, a lifteket is jobban ismerjük. Szeretnének CB-t, hogy mi­előbb riadóztatni lehessen őket, ha valahol baj van. Mivel a lakók pénzével gazdálkodnak, ügyelniük kelf, milyen alkatré­szeket raktároznak, de arra is, hogy a szükséges anyag azért mindig meglegyen. A ga­ranciaidő után anyaghiány mi­att még nem állt felvonójuk hosszabb ideig. ♦ A PIK 156 felvonója éves szinten 9 millió forintba kerül. Nagy Gábor felvonó műszaki ellenőr: — A VILLGÉP-pel állunk szer­ződésben, de a két magashá­zunk liftjeinek gyorsjavítására mellékfoglalkozású szerelőnk van — Joggal nehezményezték a hétemeletesek lakói, miért kell öt hónap a liftcseréhez? — Új lift építésének határ­ideje 3 hónap. A meglévő he­lyébe újat telepíteni még több, a bontási munkák, a gépházi és egyéb átépítések miatt. Meg­értjük a lakókat és türelmüket kérjük. Az érdekükben történik mindez. A 39-es dandár út 1. számú házának mindhárom lépcsőházában már Schindler üzemel, nyáron kezdjük a 3lo­bon a cserét. Terveink szerint 1985-ben befejezzük. ♦ Komlón a Városgazdálkodási Vállalat a 6 liftjére üzemeltetési szerződésben áll a VILLGÉP- pel. Tavaly a Lenin téren kezd­ték, idén a Kossuth Lajos ut­cában folytatják a felvonómo­dernizálási programot. A komlói lakásszövetkezet 24 liftjéből 14 a VILLGÉP-é, 10 pe­dig két mellékfoglalkozású sze­relőé. A felügyeleti vizsgálatok és az ÉMI szakvéleménye sze­rint kevesebb volt az állás és a meghibásodás a Horváth Ba­lázs és a Tóth József által gon­dozott 10 felvonónál. Kádas Miklós, a lakásszövet­kezet elnöke: — Többet várunk, és a januári átszervezéssel, remélhetően többet is kapunk a VILLGÉP- től. Ha bevátják ígéretüket, ak­kor a jelenlegi karbantartási he­lyett üzemeltetési szerződést kö­tünk velük . . . Idővel szeretnénk saját liftjavító részleget létre­hozni. Az lenne a legkifizető­dőbb minden téren. A HAFE liftek már csak azért is költségesebb üzemelésűek, mert sok náluk az „üresjárat”. Egyetlen szerencsés utassal megy le, vagy fel, miközben az emeleteken hiába is várják a többiek, hogy náluk is meg­álljon. Egyszeri beruházásban megéri ezeket legyűjtő rendsze­rűvé átalakíttatni. Hosszú tá­von mindenképpen kifizetődő — a lakók is kevesebbet bosz- szankodna'k utána. Magasodnak a házak, mind több felvonó szolgálja kényel­münket. Tovább kell lépnünk. Nekünk, használóknak a kezelé­si utasítások betartásában és abban, hogy a rongálóktól is mégóvjuk... A javítóknak is ... Hogy mind ritkábban és mind kevesebb lakóházban fo­gadja idegesítő tábla a haza­térőket: „özemen kívül A sze­relő értesítve.” Murányi László HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom