Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-29 / 28. szám

1982. január 29., péntek Dunántúli napló 5 A pécsi fényképezés hőskora Képek és gépek Megsárgult fotók és ódon fényképezőgépek idézik a múl­tat. Azt a korszakot mutatják, be, amikor még a pécsi Szé­chényi téren, fák árnyékában heti piacokat rendeztek, és áll­ványos, favázas, rézobjektíves fotómasinák diktálták a divatot. A Mozgalmi Házban csütörtök­től látható Fotótechnika törté­net — A pécsi fényképezés hős­kora című kiállítás a múlt szá­zad második felének és a hu­szadik század elejének világát tükrözi. A régi fényképezőgépeket a Budapesti OFOTÉRT Vállalat bocsátotta rendelkezésre. A több kilós, ezernyi billentyűvel ellá­tott régi masinák mellett látha­tó az első tüköroknás modell és az első kisfilmes géptípus is. Külön említést érdemel a DUF- LEX nevű, magyar gyártmányú masina. Ezen a gépen a koráb­biakhoz képest hat, a világon először használt szerkezeti újí­tást alkalmaztak. Á fotók, melyek a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténe­ti gyűjteményéből valók, a pé­csi fényképészet kezdeteit áb­rázolják. A krónikák szerint 1860-ban alapította a város el­ső fényképészeti műtermét Szentkuty István. Az itt készült alkotásokból is látható néhány portré, de megcsodálhatjuk Knezovits György „fotograf és festész" munkáit és Zelesny Ká­roly fotóit, akinek első hirdetése 1875-ben jelent meg a Fünf- kirchner Zeitung ban. A sok­rétű összeállításból feltehetően azok a képeb lesznek a leg­népszerűbbek, amelyek a pécsi utcákat, középületeket ábrá­zolják. A Baranya megyei Művelő­dési Központ által szervezett kiállítás február 28-ig tekint­hető meg a Mozgalmi Ház Kis- galériájában (Pécs, Tüzér u. 3/1.) — szombat és vasárnap kivételével 10 és 17 óra között. Bozsik L. Szakfelügyelők országos konferenciája Pécsett a Zipernovszky Ká­roly Szakközépiskola adott he­lyet a szakfelügyelők országos háromnapos konferenciájának. A szerdán elhangzott előadá­sokon megtárgyalták többek között a szakmai szakfelügye­leti munka korszerűsítésének tenedenciáit, az egységes kö­zépiskolai képzés kísérletének tapasztalatait, a tanítás és ta­nulás folyamatának pszicholó­giai és pedagógiai kérdéseit. Csütörtökön a Sopiana Gép­gyárban, a Mechanikai Labo­ratóriumban, a Kesztyűgyárban, a Volán Vállalatnál és a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola út- és vasútépítő 'tanszékén megtartott szekcióüléseken vet­tek részt. A mai programban dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tart tájékoztatót iparpolitikai kérdésekről. Szűrővizsgálatokat már csecsemőkorban! A gyermekszemészet Baranyában Egészségügyi vizsgálat a NEB napirendjén A lakosságnak mintegy 10 százaléka valamilyen szemé­szeti problémában szenved. Ezek kihatnak a munka inten­zitására, esetenként baleseti forrásként is szerepelnek. Meg­történt, hogy a munkaalkal­massági vizsgán látási zavarok miatt egy frissen végzett bá­nyamérnök nem foglalhatta el remélt és ígért munkahelyét. Hasonlóképp járt egy fiatal szakmunkás, akinek az alkal­massági vizsga után értékte­lenné vált a bizonyítványa. Szemünk épsége vagy a lá­táshibák korai felismerése sok későbbi csalódásnak, esetleg fogyatékosságnak lehet(-ne) megelőzője. A megelőzést, a korai felismerést már csecse­mőkorban kellene rendszeresí­teni. Mindezek ellenére a gyer­mekszemészeti ellátás a gyer- mekegészségügy szervezeté­ben periférikus terület. Mit jelent, hogy periférikus terület? A gyermekkori szem­elváltozás korai, felismerésének tárgyi és személyi feltételei hiányoznak, de a megfelelő szűrés esetén sem állnak ren­delkezésre a gondozás hasonló feltételei. Mindezek okaként többek között az a felfogás is hibáztatható, amely évtizedek óta elsiklik a gyermekszemészet fontossága, a látászavaroknak egy életre szóló káros hatásai felett. Mindezek a megállapítások hangot kaptak a Baranya me­gyei NEB tegnapi ülésén, sok­oldalúan igazolva egy vizsgá­lat megállapításait. Az indokok között érdemes tallózni, mert a vizsgálat nyo­mán született előterjesztés a tények felsorolásával is kellő­képpen aláhúzza e téma fon­tosságát, a jelenlegi gyakorlat és szemlélet megváltoztatásá­nak sürgősségét. A gyermekkori szemelválto­zások zöme a korai felismerés és az azonnali kezelés, vala­mint a rendszeres gondozás mellett, túlnyomó részükben maradéktalanul gyógyíthatók. A kialakult látószervi károso­dások azonban csak 5—6 szá­zalékban gyógyíthatók, és hát­rányosak a gyermek szellemi,- testi fejlődésére, személyiségé­nek kialakulására, ugyanakkor megnehezítik a pedagógus munkáját is. « A pályaválasztásnál is hátrá­nyos helyzetbe kerül az ilyen gyermek, mert számos ipari és minden közlekedési szak­mából kizárt. (Megjegyzendő, hogy nem az általános iskolás korban kialakuló rövidlátásról van szó, hanem elsősorban a fénytörési rendellenességek­ről, kancsalságról, tompalátás­ról, s egyéb, esetleges öröklött elváltozásokról.) Figyelemre méltó az a sta­tisztikai adat, mely szerint a pályaválasztási szaktanács- adást igénybe vevő nyolcadik osztályos tanulóknak öt • évvel ezelőtt 16,7 százaléka szenve­dett valamilyen látószervi megbetegedésben, az 1980/81- es tanévben ez az arány 23,5 százalék volt. Mi a teendő? Mint a vizs­gálat és eredményének vitája megállapította, elsősorban nem anyagi feltételek gátolják az előrelépést. A megfelelő szakszemélyzet hiánya viszont már komoly gondot okoz. Ez megoldható lenne több szak- asszisztens képzésével, ugyan­akkor olyan szakorvosok kelle­nének, akik betöltenék a meg­lévő üres státuszokat és lelki- ismeretesen részt vennének ebben a munkában. Az is hangsúlyt kapott, hogy kez­detben a szülők felelősségét kell felébreszteni, majd az óvó­nők, általános iskolai pedagó­gusok megfelelő informálására, Az Állami Biztosító elmúlt évi tevékenységéről és ez évi terveiről tartott sajtótájékozta­tót csütörtökön az intézet szék­házában Tar Jenő vezérigazga­tó-helyettes. Elmondotta, hogy a biztosítások száma tavaly már megközelítette a 8 milliót, s minden korábbi évet megha­ladó volt a csaknem tízmilliárd forintos kártérítési összeg is. A lakosság egyre inkább a korszerű személy- és vagyon­biztosítási lehetőségeket veszi igénybe. Változatlanul népsze­rű például a csoportos személy- biztosítás. A CSÉB-tagok száma már eléri a 3,5 milliót, s 33 szá­zalékuk a társadalombiztosítást kiegészítő • szolgáltatásokat nyújtó CSÉB 80-as változatot részesíti előnyben. A közeljövő­ben a CSÉB mellé köthető ki­egészítő biztosításokat dolgoz­nak ki, amelyek közül az érde­kéitek a számukra legkedve­zőbbet választhatják. Az országban lévő 3 544 000 lakásból eddig 2 773 000-et biz­tosítottak. A vezérigazgató­helyettes rámutatott arra, hogy bár 1981-ben már 120 000 kor­szerűbb biztosítást kötöttek, amely a mai otthonok körülmé­nyeinek jobban megfelel, még mindig nem lehetnek elégedet­tek a modern és a régi biztosí­tások arányával. Tavaly 176 000 Casco-szer- ződést kötöttek az autósok, ami azt jelenti, hogy a magángép­kocsi tulajdonosok 54,4 száza­az egészségüggyel való együtt­működésre kell a figyelmet for­dítani. Jó példák -is akadnak, pél­dául Pécsett és Siklós város­ban, járásában. E két terüle­ten, lelkiismeretesen végzik a szülést és a gondozást is. Javaslatként elhangzott: a községekben lakó gyermekek nehéz megközelítésén jelentő­sen javítana, ha a helyi gaz­dálkodó szervek a napközben amúgy is kihasználatlan autó­buszaikat alkalmanként fel­ajánlanák a gyermekek szűrő- vizsgálatra ' való szállítására. Ha csak azt nézzük, hogy Baranya megyében mintegy 93 500, 14 év alatti gyermek él és negyedrészük valamilyen látási zavarban szenved, hogy ezek jelentős része már cse­csemőkorban gyógyítható len­ne, már érthetővé válik, miért oly fontos kérdést tűzött napi­rendjére a NEB. K. Gy. léka rendelkezik ezzel a bizto­sítással. Casco alapján az el­múlt évben a biztosító mintegy 567 millió forintot utalt át az ügyfeleknek. A Magyarorszá­gon közlekedő 1 080 000, sze­mélygépkocsira kötelező a gép- járműfelelősség-biztosítás. En­nek évi díját 1959 óta első íz­ben idén január elsejével emel­ték. Ettől az időponttól kezdve az évi díj 960 forint, motorke­rékpártulajdonosok számára 150 forint. A félévenkénti díj­fizetés, a díjigazolá lap hasz­nálata továbbra is érvényben marad. A díjemelésre azért volt szükség, mert e biztosítás már „nem tartotta el önmagát”, a kártérítési összeg az elmúlt év­ben is megközelítette az egy- milliárd forintot, ami jóval meghaladta a kötelező biztosí­tás díjbevételét. A lakossági biztosítások mel­lett jelentős a vállalatokkal, szövetkezetekkel megkötött szerződések száma, s az ezekre kifizetett kártérítések mértéke is. Az Állami Biztosító az 1100 milliárd forintot képviselő vál­lalati vagyon 84 százalékára nyújt biztosítási fedezetet. A mezőgazdasági nagyüzemeknek mintegy 93 százaléka vette igénybe a biztosítást, s mint a vezérigazgató-helyettes el­mondta, a mezőgazdasági nagyüzemeknek kifizetett 4 mil­liárd 300 millió forint volt ta­valy a legnagyobb tétel a biz­tosító kiadásai között. Folyóiratszemle Társadalmi Szemle A Társadalmi Szemle 1982. januári számában ve­zető írásként közli Havasi Ferencnek, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának a Központi Bizottság 1981. december 3-i ülésén elhamgzott, né­mileg rövidített, előadói beszédét, mely gazdasági fejlődésünk főbb jellemzői­vel, az 1982. évi feladatok­kal foglalkozik. Léderer Pál, a Viliág­gazdaság rovatvezető-he­lyettese írásában a szovjet gazdaság intenzív fejlesz­tésének programjával fog­lalkozik. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa novemberi ülésén tárgyalta meg és emelte törvényerőre az or­szág XI. ötéves népgazda­sági és társadalomfejlesz­tési tervét, melynek irány­elveit a széles körű társa­dalmi vita után az SZKP XXVI. kongresszusa tár­gyalta meg. A szerző írásá­ban részletesen elemzi azokat a körülményeket, melyeket figyelembe véve határozták meg a fejlesz­tés tempóját, a terv főbb jellemzőit és célkitűzéseit. Száraz György, az Élet és Irodalom .főmunkatársá- mak Történelmünk birtokba vétele című írása történel­mi tudatunk hiányossá­gainak okait elemzi, rámu­tatva azokra a tennivalók­ra is, melyek a helyes szemlélet kialakítását se­gíthetik. A folyóirat Folytonosság és megújulás című rovatá­ban, mely az MSZMP út­jának tanulságaival foglal­kozik, ez alkalommal Be­tend T. Iván akadémikus írása olvasható, mely ha­zánk gazdaságpolitikájá­nak alakulásával foglalko­zik 1956—57 fordulója utá­ni időkben. Különösen rész­letesen elemzi azokat a változásokat. melyek az életszínvonal-politikában, az agrárpattikában és a feszí­tett ütem elvetésében "je­lentkeztek. Elemzőén fog- ' lalkozik az iparosítási poli­tika változásaival is. Egy szakértői munkacso­port vizsgálódásainak ta­pasztalatait felhasználva jelentette meg q folyóirat a Lakáspolitika a társa­dalom- és gazdaságpoliti­ka egészében című írást mellyel hozzá kívánnak já­rulni a Központi Bizottság lakáshelyzetről és lakás- gazdálkodásról szó'ó irány­elveinek napjainkban fo­lyó társadalmi vitájához. M. E. Nyolcmillió biztosítás, tízmilliárd forint kártérítés tárgyalóteremből Szigorú ítélet a telefonfosztogatókra Az ital ... Pedig a bíróság előtt álló három fiatalember összesen nincsen 70 éves. Sza­bó István, I. rendű vádlott 1960- ban született, pécsi lakos, a Mecseki Szénbányáknál dolgo­zott, fizetése 5200 forint körül mozgott. Mihálkó Gyula II. ren­dű vádlott egy évvel fiatalabb, ugyancsak a szénbányáknál volt, 5900 forintot keresett, míg Orsós János 1959-ben született, a bányában több mint 6000 fo­rint volt a fizetése. Szép pénz, mégsem volt elég a három jó­barátnak, akik egyre jobban belevesztek az alkoholba. Az alig 21 éves Szabó esetében például a bírósági ítélet indok­lása megállapította, hogy „rendszeresen alkoholizált, az idült alkoholizmus kezdeti sza­kasza már kialakult nála ...” Több ital, több pénz. De mi­ből? Szabó és Mihálkó a nyil­vános telefonok mellett dön­tött. Szinte lavinaszerűen „sö­pörtek” végig Pécsett. Az elha­tározás a múlt év nyarának kö­zepén fogant: lefeszíteni a ké­szülékeket, s az abban levő pénzt megszerezni. Dátumok, helyszínek: 1981. július 28-án a Vadász utca, az eredmény 1034 forint, de ehhez minden eset­ben hozzá kell számítani a le­tépett, elvitt készülékek értékét, 5000 forintot. Július 31-én a Marx utca, a zsákmány 1068 forint. Ugyanezen a napon az Irányi Dániel tér, 2384 forint, másnap a Fürst Sándor utca, 1582 forint. Rövid pár nap, az okozott kár — a javítások költ­ségeit is figyelembe véve 26 456 forint. De nem eléged­tek meg a telefonokkal. Július 29-én a Szendrey utcában hét parkoló autóról törték le a visz- szapillantótükröket. Augusztus 11-én újabb nyilvános telefon- fülke, az Ágoston téren, az eredmény egy rendőri igazolta­tás, lebukás, az okozott 5864 forintos kár így perceken belül megtérült. Azután jött a Konzum és Or­sós. Mihalkónak megtetszett egy román műszőrme kabát, „megfújta”, elmentek utána Orsóssal az Aronykacsába, ott egy ismerősnél hagyták a zsák­mányt, mert Orsós is szeretett volna egy ugyanilyent. Vissza­mentek az áruházba, Mihálkó megint a szatyrába dugott egyet, de lebuktak ... □gyükben másodfokon a Ba­ranya megyei Bíróság dr. Fü- löpp Károly tanácsa hozott íté­letet. Szabót és Mihálkót na­gyobb értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elköve­tett lopás bűntettében, amely cselekmények közül egy rész­cselekményt társtettesként, míg a többi cselekményt Mihálkó mint bűnsegéd. követett el (amíg Szabó lefeszítette a ké­szüléket, Mihálkó falazott,) to­vábbá Mihálkót és Orsóst két rendbeli, kisebb értékre elkö­vetett lopás vétségében találta a bíróság bűnösnek. Ezért az I. rendű vádlott Szabó Istvánt 3 év és hat hónapi, börtönben letölfendő szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 4 év köz­ügyektől eltiltásra, a II. rendű vádlott, Mihálkó Gyulát hal­mazati büntetésül 2 év és 4 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre, 3 év köz­ügyektől eltiltásra, Orsós János III. rendű vádlottat 6 hónapi, fogdában letöltendő szabad­ságvesztésre, mellékbüntetésüf 3000 forint pénzbísrógra ítélte. Orsós szabadságvesztés-bünte­tésének végrehajtását a bíró­ság két év próbaidőre felfüg­gesztette. Szigorú a büntetés? Egyértel­műen az. A bíróság indoklásá­ban Szabó és Mihálkó eseté­ben elsősorban azt vette figye­lembe, hogy e bűncselekmé­nyek. társadalomra veszélyessé­ge igen nagy, s az általános visszatartás érdeke is azt kí­vánja, hogy az ilyen jellegű, közfelháborodást kiváltó bűn- cselekményt elkövetőkkel szem­ben a bíróság a törvény szigo­rát alkalmazza. Azt már csak címszavakban tesszük hozzá, hogy sajnos nem egyedi eset­tel állunk szemben a nyivános telefonok működéséhez számos okból közérdek fűződik, az ilyen cselekmények feltárása nagyon nehéz, s végül azt, hogy mind­ezt a most elítéltek az italozás érdekében csinálták. Az ítélet jogerős. Mészáros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom