Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-29 / 28. szám

e Dunántúli napló 1982. január 29., péntek Akik erre kedvet és hajlamot éreznek, manapság nagy vállalkozói szabadságot élveznek, a kisvállalkozások legkülönbözőbb formái közül választhatnak, akár vállalatot is alapíthatnak. Hogyan élünk az új lehetőséggel? A Heti Világgazdaság cikkeit is felhasználva, erről sze­retnénk képet adni Közgazdasági élet rovatunk olvasóinak. Miklósvári Zoltán Körkép a baranyai kisvállalkozásokról A különféle kisvállalkozási formák mindinkább közismer­tek, az első polgári jogi társa­ságok már megalakultak Bara­nyában. sokan foglalkoznak kis- vállakozás alapításának gondo­latával. Még csak a kezdet kez­detén tartunk, hiszen a hivata­lossá nyilvánítás aktusa, vagy éppen az első üzletkötés még hátravan. Körképünkben közre­adjuk értesüléseinket, amit a baranyai kisvállalkozásokról tu­dunk. Eddig három polgári jogi tár­saság: a Computeam, a Mini- comp és a Computerv jegyez­tette be magát a Baranya me­gyei Cégbíróságon. A Compu­terv pécsi, illetve szalántai iro­dával is rendelkezik, tíz, számí­tástechnikával foglalkozó szak­embert tömörít mellékfoglalko­zásban, akik személyenként 5000—7000 forintot adtak össze. Ezzel, valamint szakmai tekinté­lyükkel, gyakorlatukkal alapoz­zák meg vállalkozásukat, s ajánlkoznak a vállalatok szá­mítógépes programjainak ki­dolgozására. A polgári jogi társaságok iránt egyébként fel­fokozott az érdeklődés, elsősor­ban a műszaki értelmiség kö­rében, de nagyon jól megala­pozott elméleti elképzeléseik­hez nem találnak kivitelező tár­sat. Ők ugyanis elsősorban me­nedzselni szeretnék a találmá­nyok hasznosítását, ai gépé­szeti, technológiai fejlesztések kivitelezését. Ennek az értékes szellemi kapacitásnak a kiak­názására érdemes lenne vállal­kozni. Csippa Aladár pécsi kisiparos olyan egyesülés szervezésébe kezdett, melynek tagjai lakás- karbantartást vállalnak, s vas- szerkezeti elemeket kívánnak fes­teni az ország vállalatainak. A próbálkozás minden bizonnyal példát mutat a még kétkedőknek hogy kisiparosok is társulhat­nak,' akár nyolcan-tízen, mint ebben az esetben. Az egyesü­lés most megrendelések után talpal. Hírünk van Baranya első ipa­ri és szolgáltató kisszövetkeze­téről is Pécsett, mely a Rapid nevet viseli, és 24 alapítója a februári alakuló közgyűlésre készül. A tagok között 7 mér­nök, 9 technikus, 2 mesterlevél­lel rendelkező szakmunkás is van, akik személyenként átlag 10 000 forint alapító részjegy­gyei társultak, de nem ritka-a több tízezer forintos célrészjegy felajánlása, elsősorban a fej­lesztés és az alkatrészellátás fi­nanszírozására. Ügy tűnt, hogy Vörös Gézái, a Pécsi Vasas Ipari Szövetke­zet volt üzemvezetője és társai alapítják az első kisszövetkeze­tet, de lemondtak erről, és in­kább a gazdasági munkaközös­séget választják, s ilyen formá­ban bedolgozói lesznek a rác­kevei termelőszövetkezetnek. Nem akarták vállalni a komoly adminisztrációs munkát és a függetlenített elnök teendőinek ellátását. Ehelyett megegyeztek a tsz-szel, és az átvállalja az adminisztrációt: anyagot és al­katrészt is biztosít, s mindezért cserébe a majd 30 dolgozóval működő közösség nyereségé­nek egy meghatározott részét GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG. Végezhető tevékenység: kisüzemi ter­melés, fogyasztási és egyéb szolgál­tatás (kivéve kereskedelem). Létre­hozhatják magánszemélyek, fő- és mellékfoglalkozásban is (+ nyugdí­jas, tanuló, kisiparos stb.) Feltéte­lek: társasági szerződés, legalább egy tagnak legyen képesítése a vé­gezni kívánt tevékenységről. Tagok száma: 2—30, és máz. 10 alkalma­zott. A segítő családtagok száma nem korlátozott. Nem jogi személy, közös név alatt működő polgári jogi társaság. Anyagi felelősség: a tago­ké; közvetlen; korlátlan; egyetemle­ges. megkapja. Elhatározták, hogy mindenki végez fizikai munkát, de ugyanígy részt vesz a piac­kutatásban, az üzletkötésben és az anyagbeszerzésben is. A Boranya megyei AGROKER-rel együttműködve mezőgazdasági kisgépeket fognak gyártani, s fémipari hiánycikkek pótlására vállalkoznak. Hasonló okok miatt nem tö­mörül kisszövetkezetbe az ÉPGÉP mohácsi gyárának nyolc legjobb szakmunkása — lakato­sok, esztergályosok —, s kitar­tanak a gazdasági munkakö­zösségnél. Ök viszont áprilistól, kölkedi telephellyel teljesen ön­állóak lesznek, vagyis maguk hajtják fel a megrendeléseket. Elsősorban vasszerkezetek be­szerelésével szeretnének fog­lalkozni közületeknek, de dol­goznak a lakosságnak is, ugyanis Kölkeden csak ennek ellenében kaptak a tanácstól telket a közös műhely építésé­hez. A személyenként beadott 15—20 000 forintot keveslik a si­keres induláshoz, s még leg­alább negyedmilliós OTP-köl- csönt szeretnének felvenni. Ami a legérdekesebb, hogy egyút­tal volt munkahelyük legrango­sabb bedolgozói akarnak len­ni. A kisiparosok és az ipart most kiváltani szándékozók kö­rében hódít az olyan munka- közösség alakításának gondo­lata, miszerint szellemi tevé­kenységre vállalkoznak, így például tervezésre, szervezésre, üzleti és piaci igények közvetí­tésére, sőt számítógépes prog­ramok készítésére is. A pécsi és a szigetvári városi tanácson csaknem tíz ilyen közösség ké­relméről tudnak. Alakulóban vannak a válla­latok kebelében is gazdasági munkaközösségek. A lényege, hogy a napi munkaidőt a ta­gok ledolgozzák a vállalatnál, utána pedig automatikusan munkaközösséget alkotnak és szabad időben, sőt hétvégeken is cégük megbízásából közüle­VALLALATI GAZDASÁGI MUNKA­KÖZÖSSÉG. Kizárólag a vállalat dol­gozói és nyugdíjasai hozhatják létre. Alkalmazottat, segítő családtagokat, bedolgozókat és szakmunkástanulókat nem foglalkoztathat. A tagok csak a vagyoni hozzájárulásukkal és jöve­delmükkel felelnek. Ezen felül a vál­lalat felel. IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ SZÖVET­KEZETI SZAKCSOPORT. A mezőgazda­teknek dolgoznak, például se­gédkeznek majd a siófoki szál­lodák bútorszerelésében is. Mindehhez anyagot, szerszámot a vállalat ad. Hasonló közösség alakítását tervezik a Pécsi Szikra Nyomdá­ban, hogy a lakossági szolgál­tatás, a névjegykártya-készítés színvonala javuljon; továbbá a Mecseki Szénbányák Kossuth- és Zobák-bányájában, vala­mint a DÉDÁSZ pécsi üzem- igazgatóságán, ahol munkai­időn túl a fogyasztói bekapcso­lásokkal, mérőóra-leolvasással szeretnének foglalkozni. A KALOREX Tüzeléstechnikai Vállalat pécsi kirendeltségén a személyenként 10—20 000 fo­rinttal munkaközösségbe tár­sulok nem csak a vállalatok, de a lakosság részére is elvégzik a kazánok, tüzelőberendezések energiatakarékos beszabályo­zását. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat dolgozói a szerződé­ses üzemeltetés, a leányválla­lat- vagy kisvállalat-alapítás lehetőségei között választhat­nak, elsősorban a fodrászat, a méretes tevékenység és az óra­javítás területén. Megyénkben nincs még szö­vetkezeti szolgáltató szakcso­port, ámbár a VILLGÉP és az ÉLISZ is latolgatja ennek lehe­tőségét, de itt is az átalányos elszámolási rendszert létesítik előnyben és úgy érvelnek, hogy majd így készítik elő a szakcso­porttá szerveződést. Valószínű, hogy az első szakcsoportot a Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet indítja útjára a pécsi tmk-műhelyében, melynek dolgozói a lakosság részére víz­vezetékeket, bútort, lakatokat javítanak. Megindult, ha lassan is a kis­vállalkozások folyamata Bara­nyában is. Színesíteni fogják megyénk gazdaságát, s várha­tóan, elsősorban a szölgáltatá- tások területén javítják az ellá­tást. Csuti János sági és a művelődési ágazatba tar* tozó munkaközösség tevékenységének kivételével bármit végezhet. Létrehoz­hatják magánszemélyek. Legalább 6 tag. Az alkalmazottak létszáma nem haladhatja meg a taglétszám 10 szá­zalékát. Nem jogi személy, a szövet­kezet önkormányzati joggal, önálló elszámolással és gazdasági önálló­sággal rendelkező szervezete. A ta­gok vagyoni hozzájárulásukkal felel­nek. A szövetkezet először a szakcso­A ráckevei termelőszövetkezetnek dolgozik be a Vörös Géza technikus vezette hattagú gazdasági munkaközösség. A pécsi Csillag utcai szűk műhelyben — melyet a tavasz folyamán bőví­tenék — szovjet kismotorokat alakítanak át a tsz-ben gyártott kerti kisgépekhez. Fotó: Erb János---------------------------------------------------------------------------------------­----------- *----------------------------­A fő vállalkozási formák Hol üdvözölnénk? Hol üdvözölné a kisvállalko­zások létrejöttét Baranyában? Ezt kérdeztük dr. Kisvári And­rástól, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójától. — A legkézenfekvőbb az vol­na, ha alapvetően a szolgál­tatások területén meglévő fe­hér foltok eltüntetésére, no meg a hiánycikkek pótlására akadnának vállalkozók. Meg­szűnnének a lakossági hiány­érzetek, mindnyájunk közérzete javulna. Magam is azt mon­dom, szükség van a kisvállal­kozásokra, óva intenék azon­ban attól, hogy most valami­féle kampányba kezdjünk. Mi­re gondolok? Vannak Bara­nyában szakosított, jól felsze­relt, a megyét behálózó szö­vetkezeteink, melyeknek létre­hozása annak idején — más megyékhez és térületekhez vi­szonyítva — vívmánynak szá­mított, s ma is annak számít. Nagy hiba lenne alapos fel­mérés és mérlegelés nélkül hozzákezdeni feldarabolásuk­hoz. — Vagyis ne essünk túlzá­sokba . .. — Pontosan erről van szó. Persze, nem azt akarom mon­dani, hogy Baranyában a szol­gáltatások megoldottak. A szö­vetkezeteknek akadhatnak egy­ségei, üzletei, melyeket oda lehet adni azoknak, akik töb­bet, nagyobb ellátási területet vállalnak. Ne legyenek tehát tabuk a szövetkezetek és a vál­lalatok, de kisvállalkozás cí­mén, elhamarkodottan ne es­sünk nekik. — Ad-e a bank hitelt a kis­vállalkozóknak ? — Ha komoly, megalapozott szándékkal jönnek hitelért, hogy például a lakosság elemi szükségletének kielégítésébe szeretnének besegíteni, vagy ténykedésükkel jövedelmező exportot elősegíteni, nem lehet gond a kisvállalkozások pénz­ellátása. Annál is inkább, mi­vel itt nem nagy összegekről van szó. Természetesen ugyan­olyan feltételekkel, mint bár­mely más vállalat, mely hi­telért foyamodik. — A bank is alapíthat válla­latot. Élnek ezzel-a lehetőség­gel? — Valóban van ilyen lehe­tőség, s a Magyar Nemzeti Bank ettől nem zárkózik el. Mindez azonban még kiforrat­lan, korai lenne erről beszélni. M. Z.-K Segít a Magyar Kereskedelmi Kamara A Magyar Kereskedelmi Ka­marában megalakult a kisvál­lalkozói tagozat. Legfontosabb célja, hogy lehetővé tegye a kisvállalkozások és a nagyvál­lalatok kapcsolatfelvételét, va­lamint ellássa a kisebbeket is mindazon információkkal, me­lyeket a „nagyok" már eddig is megkaptak. A Kamara alapszabálya ugyan kimondja, kamarai tag csak jogi személy lehet, a kis­vállalkozói tagozat munkájá­ban azonban részt vehetnek önálló jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok is, sőt igénybe vehetik a kamarai ta­goknak járó szolgáltatásokat is — térítés ellenében. Melyek ezek a szolgáltatá­sok? A kisvállalkozások tagdíj, illetve térítés ellenében írott anyagot kapnak, mely a Ka­mara belső ügyeiről ad tájé­koztatást, valamint rendszere­sen hozzájuthatnak olyan újsá­gokhoz, kiadványokhoz, ame­lyek a kül- és belgazdasági eseményekről adnak részletes információkat. A Kamara keres­kedelemtechnikai osztálya az egyes országok vámszabályai­ról, beviteli előírásairól, s más piaci tudnivalóiról ad szaktaná­csot. Az exportmunka részletei­ben járatlan vagy importhelyet­tesítésen fáradozó vállalkozá­sok igénybe vehetik a tanács­adó szolgálatot is, amely az iparban és a külkereskedelem­ben egyaránt jártas szakembe­reket küld a helyszínre, akik se­gítenek a nehézségek megol­dásában. A tagok rendelkezésére áll a Kamara jogi tanácsadó szol­gálata is: eligazítást adnak egyebek között a vállalatalapí­tással, a nemzetközi kereske­delemmel kapcsolatos jogi ügyekben. Számos, hagyomá­nyos kamarai szolgáltatást, mint például az áruszakértői tevékenység, a kárbecslés, az okmányhitelesítés, a szakmai tanfolyamokon való részvétel, az ipari formatervezési tanács­adás ugyancsak igénybe vehe­tő, de külön kell érte fizetni. A kisvállalkozási tagozat munkájában részt vevők — a tervek szerint — többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, hogyan és a gazda­ság mely területeire érdemes kiterjeszteni tevékenységüket: melyek azok az általános jogi problémák és jogértelmezési nehézségek, amelyek akadá­lyozzák a munkát. A megyék­ben működő kamarai területi összekötő bizottságok is bekap­csolódnak a tagozat munkájá­ba: vidéken is rendszeres ta­nácsadást szerveznek a bizott­ság munkájában részt vevő kis­vállalkozói csoportoknak.----------------------- * ----------------------­Ta nácsadó Budapesten Társaságok és kisvállalkozá­sok tanácsadó ügyfélszolgálata elnevezéssel irodát nyitott Bu­dapesten a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága. A Fővárosi és Pest megyei Ellen­őrzési Igazgatóság Wesselényi utca 4. síám alatt lévő épüle­tében mintegy 25 főt befogadó termet tettek szabaddá e célra, ahol minden kedden és csü­törtökön délután 2—6 óra között itt várja az érdeklődőket a Pénzügyminisztérium lakossági adók osztályának, Ellenőrzési Főigazgatóságának és a Fővá­rosi Tanács pénzügyi főosztá­lyának néhány pénzügyi, jogi, illetve számviteli kérdéseikben illetékes szakembere. Az iroda látogatottsága tömeges. port elkülönített vagyonával, de eset­leg egész vagyonával is. KISSZÖVETKEZET. Létrehozhatják magánszemélyek. Feltétel: az első évi működéshez szükséges induló va­gyon, alakuló közgyűlés megtartása, alapszabály elfogadása, előzetes hozzájárulás beszerzése a tevékeny­séghez. A tagok száma max. 100 fő, alkalmazott az összlétszám 20—25 százaléka. Jogi személy. Anyagi fe­lelősség : a vagyoni hozzájárulás ere­jéig. Veszteség esetén csak „mini­málbér”. Szanálni nem lehet. Ha sa­ját forrásai a veszteséget nem fede­zik, megszüntetik. KISVÁLLALAT. Létrehozhatja: mi­niszter, országos hatáskörű szerv, ta­nács. Csak alkalmazottja van. Álta­lában kisebb lészámú, mint a ha­sonló tevékenységű vállalatok. Jogi személy. Teljes vagyonával felel. LEÁNYVALLALAT. Létrehozhatja: vállarat. A létszám nincs szabályoz­va, de nincs is rá szükség. Jogi sze­mély. Teljes vagyonával felel, az ala­pító vállalat mögötte áll kezesként. SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉS. Im­már közismert és alkalmazott forma. PÉCS SZÜLETTEK Rácz Miklós, Romolic Dávid, Schul- teisz Mónika, Apari László, Koszto­lányi György, Behek István, Balogh Endre, Lauts Brigitta, Frank Attila, Borbás Attila, Czimmer János, Bar- tha Tamás, Eg er szegi Dorottya, Kra- marics Noémi, Papp Roland, Halász Anita, Dóra Zoltán, Dörnyei Eszter, Mile Dániel, Pintér Péter, Schott Lívia, Balogh Eszter, Pusztai Aliz, Mayer Antal, Borosai Zsuzsanna, Ul­rich Szilvia, Lakatos Eszter, Samu Anett, Rajnai Csilla, Czárt Zalán, Rittinger Nóra, Horváth Barbara, Solti Péter, Kovács Miklós, Sámóczi Attila, Kékes Gergő, Kaiser Rita, Hatos Viktória, Keppert Gergő, Árok- szállási Éva, Nyéki Zsolt, Dianovics Ibolya, Butterer Melinda, Kő János, Schleier Mónika, Nagy Alexandra, Scherdán Ágnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Győrfi István és Kovács Irén, Gyuricza Imre és Ladányi Ildikó, Nyári István és Kecskés Erzsébet, Bata József és Bíró Zsuzsanna, Abaffy Csaba és Vámosi Gizella, Tóbi József és Bálovics Mária, Szi- lovics Gyula és Moharos Marianna, Lowscher Zoltán és Miklós Ágnes, Horváth Géza és Herczeg Ilona, Komlósi József és Darhó Borbála. MEGHALTAK Mikuska Ilona, Bódog Imre, Kra- tovell Józsefné Vraszlói Rozália, Elekes József, Neuberger Jánosné Kis Katalin, Tóth Jánosné Szolga Erzsébet, Fridrich Ede, Kovács Ist­vánná Kloffer Rozália, Nagy János, Borsos Imre, Horváth Lajos, Schlos­ser Mártonná Hangya Mária, Gál Antal, Jakab Pál, őry Róbertné Szu- mecz Erzsébet, Markstein Jakab, Lorényi János, Kováts Lajos, Dani Ferenc, Csőmé Lajos, März István, Sipos Antalné Cser Margit, Mezei Emil, Dombai József, Török Istvánné Pillér Éva, Balog András, Tóth Mag­dolna, Várnai Ferencné Szelestyei Róza, Vajta Ferencné Rozner Erzsé­bet, Gál József, Pap Ferenc, Szabó Józsefné Meszes Margit, Lőcsei Ist­ván, Benkő Józsefné Eisler Margit, Sudár György, Nagy Jánosné Sza- kály Anna, Kárpáti György, Dani Lajosné Pozsgai Anna, Kálmán Já­nos, Papp Andrásné Fehér Emília, Szedliák Mária, Tüttő Györgyné Kris­tóf Mária, Gyarmati Ödönné Urbán Julianna, Schaf János, Bojtor József­né Baranyai Rozália, Nagy Gézáné Hartmann Ilona, Puber Ferencné Szemelácz Teréz, Boksa János, Takó Péter, Sztipánovics Anna, Bene Já­nos, Kántor Jánosné Kosa Erzsébet, Vass János, Pávics Károly, Rávai Ju­lianna, Kundár Mátyás, Kaprényi Jó­zsefné Szemen Gizella, Feidiga An­talné Jäger Mária, Bozó Lajosné Sarbak Anna, Bradics Anna, Planj- sek Mártonné Braun Anna, Kovács Györgyné Szilovics Julianna, Kis Jó­zsef, Gergály Jánosné Füzy Ilona, Kozma Éva Ilona, Melhoffer Albert. SIKLÓS SZÜLETTEK Pericz Péter János, Benedek Tamás, Tóth Gyöngyi, Kvassay Boglárka, Cserni János, Gere Attila, Varga Mihály, Sárkány Tibor. Nagy Tibor, Kapitány Sarolta, Pál Lajos, Horváth Bernadett. Szarka Rita, Laudon Jó­zsef, Jovánovics Timea, Kiss László, Sánta Gergely, Kálmán József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kanyar !rén és Bernáth József. MEGHALTAK Faragó József, Schweier Lipótné Gász Anna, Czégény Lajosné Kerezsi Katalin, Péter János, Reiter Józsefné Treitz Erzsébet, Göl le Gézáné Hor­nung Mária, Sibak Lászlóné Bérces Anna Mária, Göttli Józsefné Szerem- lei Anna, Kovács Sándor, Pista Sán­dor, Sikinger József, Kasu Gyuláné Szender Ilona. Kertbarátoknak Sok esetben okoz súlyos balesetet, tragédiát, hogy a kertbarátok, kis­kerttulajdonosok munkájuk során a növényvédőszereket felületesen, fele­lőtlenül használják, és nem tartják be a használati utasításokat — ál­lapítja meg a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. A minden­napi életben a hozzá nem értés­nek két formájával találkozunk: egyesek lebecsülik a veszélyhelyze­tet, mások félnek és nem merik fel­használni a forgalomban lévő szere­ket. Pedig kerti munkánk során nél­külözhetetlen segítőtársaink a gyom­irtó és növényvédő szerek, ha az uta­sításoknak megfelelően, rendeltetés­szerűen használjuk fel azokat. Ilyen­kor, már télen célszerű megvizsgál­ni a permetező gépeket, a védőöltö­zet minden egyes darabját, tartozé­kát, és hozzálátni az esetleges hibák kijavításához, az elhasznált alkatré­szek, tartozékok pótlásához. Fontos szabály, hogy csak hibátlan, teljes védelmet nyújtó ruházatban, kesztyű­ben, szemüvegben szabad dolgozni - Különösen hátráltatja a kerti mun­kát, ha nyáron, főleg munkavégzés közben kell a csurgó-csöpögő perme­tező gépet megjavítani. Már csak ezért is szükséges a téli hónapokban beszerezni a pótalkatrészeket, tömítő­gyűrűket, csavarokat, szórófejeket és- elvégezni a karbantartást. Mpilpl

Next

/
Oldalképek
Tartalom