Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-09 / 8. szám

2 Dunántúli napló 1982. január 9., siómba! Vlagyimir Pavlov kitüntetése Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Vla­gyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagy­követét, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Pav- lovnak Magyarországról tör­ténő végleges elutazása alkal­mából, az országaink és test­vérpártjaink kapcsolatainak ápolásában és erősítésében, va­lamint a gazdasági, a kultu­rális és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés fejleszté­sében kifejtett munkássága el­ismeréseként a Béke és Barát­ság Érdemrendet adományoz­ta. A kitüntetést Losonczi Pál pénteken az Országházban nyújtotta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, s ott voltak a szovjet nagykövet­ség vezető képviselői is. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a budapesti szovjet nagykövet­ségen fogadást adott abból az alkalomból, hogy a napok­ban végleg elutazik Magyar- országról. A fogadáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Miniszter- tanács, az országgyűlés több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége. A fogadá­son jelen volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Lengyelországban nyugalom van Normális munka folyik, javult a közbiztonság, jobb a piaci ellátás Varsóban csütörtökön Jerzy Urbanski elnökletével ülést tar­tott a LEMP Központi Pártellen­őrzési Bizottságának’ elnök­sége. Az elnökség tanulmányozta azokat a büntető intézkedése­ket, amelyeket a jelenlegi gaz­dasági helyzet kialakulásáért felelős személyek ellen hoztak, különös tekintettel azokra, akik a korábbi vezetésben elfoglalt helyüket jogtalan előnyök szer­zésére használták fel. A bizott­ság úgy határozott, hogy még januárban részletes és világos jelentést ad közre e kérdésről. Az elnökség megvitatta a je­lenlegi feladatok megvalósítá­sának menetét, jóváhagyta a bizottság vezetősége által kije­lölt irányvonalat, a kidolgozott munkamódszereket és határo­zatokat. A Központi Pártellen­őrzési Bizottság elnöksége hangsúlyozta: a párt feladata mindenekelőtt az, hogy a marxizmus—leninizmus és a LEMP szervezeti szabályzatá­ban foglalt elvek alapján ren­dezze saját sorait. Lengyelországban 25 nappal a szükségállapot bevezetése után nyugalom honol — közölte a szejm belügyi és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén Boguslaw Stachura, a belügy­miniszter első helyettese. Em­lékeztetett arra, hogy a rendkí­vüli intézkedésekre azért voh szükség, mert az országot a pol­gárháború fenyegette: a rendel­kezésre álló tárgyi bizonyítékok szerint a múlt év december 17- ére szélsőséges terrorista cso­portok nagyarányú zavargások kirobbantását tervezték. A szükségállapot bevezetése nyomán 5906 személyt inter­náltak, mindenekelőtt a „Füg­getlen Lengyelország' Konföde­rációja", a „KOR” tagjait, vala­mint a „Szolidaritás" legszélső­ségesebb aktivistáit. Közülük nyolcszázharminckilenc személy internálását, jórészt humanitá­rius okokból, megszüntették. Az internáltakra a börtönöknél enyhébb rendtartás vonatkozik, gyakrabban fogadhatnak láto­gatókat, kaphatnak csomagot és gyakorolhatják vallásukat. Lehetőség van arra, hogy az egyház képviselői, élükön Glemp prímással és Macharski bíborossal, valamennyi interná­ló intézményt felkeressék. A belügyminiszter-helyettes rém­híreknek nevezte és cáfolta azokat a Lengyelországban is terjesztett állításokat, hogy az internáltakat ruhátlanul, a sza­bad ég alatt tartanák. Boguslaw Stachura részletes tájékoztatást adott a decem­ber 13-tól 28-ig lezajlott inci­densekről, amelynek során, mint közölte, összesen kilenc ember vesztette életét. Ugyanebben az időszakban kettőszáznegyven- öt polgári személy és a rend- fenntartó erők kettőszázhuszon- kettő tagja sérült meg. Jó ré­szük már elhagyta a kórházat. A társadalom egy része he­lyesléssel, túlnyomó többsége pedig megértéssel fogadta a szükségállapot bevezetését, jól­lehet az különféle kellemetlen­ségekkel, például a telefon­összeköttetés megszüntetésével járt. Kárpótlásul azonban hatá­rozottan megjavult a közrend, és a társadalom fellélegzett — mondotta Stachura, majd a kö­vetkezőkben foglalta össze a rendkívüli intézkedések eddigi eredményeit: az országban normális munka folyik; 1980 júliusa óta most először nin­csenek sztrájkok Lengyelország­ban; javult a közbiztonság; jobb lett a piaci ellátás. Mint a belügyminiszter-helyet­tes elmondta, jelenleg nem ta­pasztalhatók komolyabb akciók a szocialista állam ellen, az itt- ott felbukkanó röplapok elszi­getelt csoportok tevékenységére utalnak. Ugyanakkor hiba vol­na azt hinni, hogy a szocia­listaellenes erők már teljes ve­reséget szenvedtek volna. Mint­hogy részükről továbbra is ve­szélyek fenyegetnek, fenn kell tartani a szükségállapotot, és annak rendelkezéseit lépésről lépésre fokozatosan lehet csak enyhíteni. A belügyminiszter­helyettes végezetül rámutatott: a szükségállapot időszakát ar­ra kell felhasználni, hogy az egész társadalom kapcsolódjék be a munka normális ritmusába és hogy fokozódjék az emberek felelősségérzete az ország jövő­beni fejlődése iránt. Kommentár Mozgásba lendült ismét a spanyol diplomácia. Leopol- do Calvo Sotelo kormányfő — Jósé Pedro Pérez-Llorca külügyminiszter társaságában — előbb Brüsszelben tár­gyalt, majd Londonban foly­tatott eszmecserét, A téma Spanyolország számára rop­pant fontos: a belga fővá­rosban kizárólag a NATO- hoz, illetve a Közös Piachoz való csatlakozás kérdései, Londonban viszont ezeken túlmenően Gibraltár prob­lémája került napirendre. Madrid igyekezete nyilván­való: politikai és gazdasági okokból szeretné meggyor­sítani felvételi folyamatát az EGK-ba. Kérelme nem is új­keletű, 1977-ben fogalmaz­ták meg, s a Közös Piac tagjaival, valamint az in­tegráció brüsszeli vezérkará­val 1978 óta folynak az al­kudozások. Tegyük nyomban hozzá: a feltételeket illetően —BARANYA LAK BERENDEZÉSI ÁRUHÁZ Pécs, Bajcsy-Zsilinszky út 18. T.: 14-577 TEGYE HANGULATOSSÁ OTTHONÁT szőnyegek, függönyök, ágyneműk nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat DOMUS ÁRUHÁZ LAKÁSTEXTILOSZTÁLYÁN! ♦ WASHINGTON: Reagan elnök csütörtökön a Fehér Ház­ban fogadta Paul Nitze-t, a közepes hatótávolságú európai rakéták csökkentéséről Géniben lolyó szovjet—amerikai tárgya­lásokon részt vevő amerikai kül­döttség vezetőjét. A Reuter brit hírügynökség megítélése sze­rint a fehér házi találkozó arról tanúskodik, hogy Washington az ,,eurorakéta"-tárgyalásokat nem teszi függővé a lengyelor­szági helyzet alakulásától, leg­alábbis addig nem, amíg a Szovjetunió ,.katonailag és köz­vetlenül be nem avatkozik" a lejleményekbe. ♦ A The Washington Post pén­teki jelentése szerint Edwin Meese, Reagan elnök legköze­lebbi tanácsadója is távozik a Fehér Házból. A lap az elmúlt hetekben pontosnak bizonyult a Richard Allen nemeztbizton- sági főtanácsadó távozásáról és William Clark helyébe va­ló kinevezéséről szóló értesü­lésével. A terv mögött — a Post for­rása alapján — Michael Deavert az elnök egyik közeli tanács­adóját és Nancy Reagant, az elnök feleségét sejtik. Deaver azonban cáfolta, hogy ilyen átszervezést kezdeményezett volna, s kijelentette, hogy Nancy Reagan nem vesz részt az elnök személyi döntéseinek kialakításában. Meese „először hallott” az egész kombináció­ról, amikor megkérdezték. Az értesülés azon alapul, hogy „Meese kancellár”, aki a Reagan kormányzatban kezdet­től o legbefolyásosabb elnöki tanácsadó,- Clark érkezésével mindenképpen veszít befolyásá­ból. Allennel ellentétben Clark közvetlenül bejáratos lesz az elnökhöz, s Meese-nek így le kell mondania külpolitikai szerepéről, amelyet amúgy sem rá szabtak. ♦ Hadgyakorlat A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői ez évi kiképzési terveinek megfe­lelően január 25—30. között a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területén — Litome- rice Liberec. Prága. Plzen és Karlovy Vary térségében — ke­rül sor a csehszlovák néphad­sereg, a szoviet hadsereg és a maavar néphadsereg kije­lölt alakulatainak „Barátság '82” elnevezésű közös gyakor­latára. ♦ ♦ VARSÓ: A Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottsága plenáris ülésre készül, amelynek fő témája a párt­munka lesz. Ezt Kazimierz Bar- cikowski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára közölte. A Biztonsági Tanács csütörtö­kön este Folytatta a szíriai Go- lan-fennsík izraeli bekebelezé­sével kapcsolatos vitát. Szíria változatlanul kitart Izrael teljes politikai-gazdasági elszigetelé­sére irányuló követelése mel­lett. A vitát pénteken, közép­európai idő szerint a késő esti órákban folytatták. A csütörtöki ülésen Clovis Makszud, az Arab Liga ENSZ- megfigyelője élesen bírálta az Egyesült Államokat Izrael támo­gatásáért, valamint amiatt, hogy már előzetesen jelezte: vétójával megakadályozza olyan határozat elfogadását, amely Izrael elleni szankciókat tartal­mazna. Élesen bírálta Izraelt és az Egyesült Államokat Ab- dalla Szaleh Ástál, a Jemeni NDK képviselője, az arab or­szágok csoportjának jelenlegi vezetője is. Figyelmeztetett ar­ra, hogy az elmúlt esztendő­ben Izrael több agressziós ak­ciót hajtott végre, és ezeket összefüggésbe hozta azzal a ténnyel, hogy a Perzsa- (Arab-) öböl térségében jelentősen megnőtt az amerikai katonai jelenlét. Hangsúlyozta: kénysze­ríteni kell Washingtont, hogy vétójával ne akadályozza meg egy Izrael elleni határozat el­fogadását. Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ-nagykövet, a BT januári elnöke szerint a vitában még legkevesebb negyven felszóla­lás hangzik el, ezért határozat- hozatalra legkorábban a jövő héten lehet számítani. ♦ PÁRIZS: Pénteken délelőtt kommunista—szocialista csúcs- találkozó kezdődött Párizsban, az FKP székházában. Az FKP küldöttségét Georges Marchais főtitkár, a szocialista párt dele­gációját Lionel Jospin első tit­kár vezeti. Első ízben tartanak ilyen találkozót a két párt ve­zetői azóta, hogy a múlt év jú­niusában megkötötték a közös kormányzásra vonatkozó megál­lapodást. fgéretszegés Az Egyesült Államok elnöke csütörtökön elrendelte a sorkö­telesek összeírásának folytatá­sát. Ezzel a nagyhorderejű dön­téssel - állapították meg a kor­mány bírálói — Reagan egyik legfontosabb választási ígéretét szegte meg, nagy lépést tett a sorkötelesség teljes visszaállítása felé. A sorkötelesek összeírását Carter rendelte el 1980 elején az afganisztáni helyzetre hivat­kozva, és ugyanabban az évben Reagan választási kamoányának egyik központi jelszavává tette az összeírás elleni harcot, mond­ván. hogy elszánt ellensége a hadkötelezettség békeidőben va­ló érvényesítésének, és hogv az amerikai hadseregnek továbbra is kizárólag hivatásosokból kell állnia. ,,Veszélyes világban élünk" - jelentette ki nyilatko­zatában Reagan a döntést ,,in­dokolva”. Magára a sorozásra — állította - csak ..a legsúlyosabb szükségben" kerülhet sor, elis­merve, hogy ,, jelenleg ilyen szükség nem áll fenn". + RÓMA: Giovanni Spado- lini olasz miniszterelnök csütör­tökön foqadta Jichak Samir iz­raeli külügyminiszteri és — mint a találkozóról kiadott olasz közlemény hangsúlyozza — megismételte kormánya elitélő véleményét a Golan-fennsik izraeli bekebelezésével kapcso­latban. Spadolini ugyanakkor megerősítette kormánya koráb­bi döntéséi, amely, szerint Olasz­ország kész részt venni a Sinai- félszigeten állomásoztatandó nyugati felügyelő erőkben. Diáktüntetések Az öt napja tartó diáktünte­tések miatt pénteken meghatá­rozatlan időre bezárták Szu­dánban Khartoum és Omdur- man egyetemeit. Az intézkedést az intézmények rektorai jelen­tették be. A középiskolák bezá­rását a szudáni hatóságok né­hány nappal ezelőtt már elren­delték arra hivatkozva, hogy rendzavarások voltak a diákok körében. A halálos áldozatot is követelő tüntetések közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a szu­dáni kormány a nemzetközi va­luta alap ajánlására több mint hatvan százalékkal fölemelte a cukor fogyasztói árát. LAPZÁRTA A The New York Times kül- ügyminisztériumi forrásból szár­mazó értesülése szerint Andrej Gromiko szovjet és Alexander Haig amerikai külügyminiszter január végén esedékes genfi találkozóján az amerikai fél felveti szovjet—amerikai csúcs- találkozó idei megrendezését. Az értesülések azt követően láttak napvilágot pénteken a The New York limesben, hogy szerdai sajtóértekezletén Haig ülügyminiszter aláhúzta Rea- an elnök, állítólagos készsé­gét találkozóra Leonyid Brezs- nyev szovjet államfővel. A csúcstalálkozóval kapcsolatos találgatások egyik kiváltója az volt, hogy Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár Reagannel folytatott e heti megbeszélései alkalmával felhívta az amerikai elnök figyelmét ilyen találkozó fontosságára. A washingtoni lapértesülés szerint „Reagan érdeklődéssel fogadta” a javas­latot. Spanyol körút sok még a vitatott kérdés, sőt az álláspontok szinte alig közeledtek egymáshoz. Főleg Párizs tanúsít csekély megértést a madridi belépés­sel szemben. Franciaország kifejezetten ellenzi a spa­nyolok csatlakozását a tízek­hez, ami — szakértők sze­rint — még hosszú ideig gá­tat vethet Calvo Sotelo am­bícióinak. A franciák nem is titkolják, hogy szomszédjuk borai, általában mezőgaz­dasági termékei jelentős kon­kurenciát jelentenek szá­mukra Miután Athén „le­körözte" Madridot az EGK- tagságért folytatott verseny­ben, a francia ellenzés külö­nösen hevessé vált. Brüsszelben tehát a spa­nyol politikusok ismételten szövetségeseket kerestek. Gas­ton Thorn, az EGK bizottsá­gának elnöke, megfigyelők szerint szívesen támogatja Madrid kérelmét. Calvo So­telo és külügyminisztere hosz- szan tárgyalt a belga kor­mányfővel is, Wilfried Mar­tens ugyanis az idei eszten­dő első felében az EGK kor­mányfői tanácsülésein a so­ros elnöki tisztséget tölti be. Jóval nehezebb megbeszé­lések színhelye volt pénte­ken London, ahol a madri­di államférfiak brit házigaz­dáikkal Gibraltár sorsáról is tárgyaltak A spanyol állás­pont szerint a „szikla” mi­előbb Madrid fennhatósága alá kell hogy visszakerüljön. Első lépésként Gibraltár NA- TO-támaszponttá válását sür­geti Madrid, ha London haj­landó föladni kétszáz éves felségjogát Meglehet, amíg ebben megállapodás születik, ad­dig is szükség lenne némely változásra Gibraltárban. A britek jónéven vennék, ha a Franco által még 1969-ben elrendelt határzárat felol­danák. Spanyol részről a jelekből ítélve készülnek már erre a lépésre — a sorompó túlsó oldalán új vámhivata­lokat építettek —, de cse­rében azt követelik, hogy a spanyolokat a Közös Piac országainak állampolgárai­val azonos jogok illessék meg. Korábban ugyanis a spanyolok nem éjszakázhat­tak Gibroltáron, és megtiltot­ták számukra ingatlan vá­sárlását, de még boltot sem nyithattak. Calvo Sotelonak egyéni­leg is nagy sikert hozna, ha mind a közös piaci csatla­kozás, mind Gibraltár ügyé­ben komoly és konkrét en­gedményekkel térhetne haza. Kabinetje mögött nincs ab­szolút többség, s Hispániá­ban egyre inkább előretör a nagytőke által támogatott jobboldal. Gyapay Dénes Éles bírálatok a Biztonsági Tanács ülésén Távozás 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom