Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-06 / 5. szám

1982. január 6., szerda Dunántúli napló 5 Téli ködök... H a nem ködösítenének ezek a hírek, a világért hozzá nem szólnék a sportügyek­hez, először: mert nem értek hozzá, másodszor... de hát ez is elegendő ok rá, nem? Egy reggel — szinte lihegve — azt mondja a sportriporter a rá­dióban, el szeretne oszlatni egy rémhírt, miszerint a Vasas lab­darúgója, bizonyos Török Péter nevezetű egy spanyol csapathoz szerződne. Vagyis ezzel kapcso­latosan semmiféle hivatalos tár­gyalás nem volt. Ha nem, hát nem. De aztán észbekapok: hi­szen a lapok korábban, január 3-án hozták,, hogy Törököt a spanyol Celta Vigo akarja le­igazolni. „Valószínűleg”. A cikk­ből kiderül, hogy Török próba­játékára szerdán kerülne sor egy barátságos mérkőzésen. Török kedden utazna, pénteken jönne haza . . . Meghogy a Cel­ta Vigo a januári mérkőzése­ken szeretné játszatni Törököt, ha megfelel a várakozásnak . . . Meg hogy a középpályán szere­peltetnék a Törököt.. . Meg hogy Török a szükséges forma­ságok elintézése után a lehető legrövidebb időn belül Spa­nyolországba utazik . . . Mindezt Vlado Markovics menedzser nyi­latkozta. Tessék csak jól megfigyelni: a nyilatkozat ugyan feltételes módban hangzott el, egy szó sincs arról, hogy az MLSZ erre „áment” mondott, de van benne éppen elegendő konkrétum ah­hoz, amely eleve kizárja azt a fel- tételezést, hogy a menedzser mindent az ujjábái szopott. Va­lakivel, valahol csak tárgyal­tak, nem? S ha igen, akkor miért lenne a hír „rémhír"? A rémhír a teljes valóságot nél­külözi. De ha egv kevés igaz­ságot tartalmaz, már nem be­szélhetünk rémhírről. Nem zö­rög a haraszt. . . Ezt ismeri mindenki. Az MLSZ aztán cá­folta is a hirt, amit a lapok — köztük mi is - közöltünk hétfői számunkban. M ost csak az a kérdés, hogy a nyilatkozatot — úgy ért­ve, hogy Vlado Markovics részletes nyilatkozatát - miért fogadta el kritikátlanul az az újságíró, aki révén az interjú elterjedt a hazai lapokban? Vagy méqis valamelyik vezető sportszemélyiség „hitelesítette"? Ki tudja? A közelmúltban felbosszan­tott egy másik hír. Neves — nem labdarúgó! — edző derékfáj­dalmak miatt rövid időre kór­házi ápolásra szorult. Megesik az ilyesmi. Ha eav élsportoló — mondjuk — lesérül, azt nem árt, ha leközlik a lapok és közli a rádió is, elvégre a sportnak nagv tömeqe van nálunk (na- qyon helves) s nyilván a szur­kolókat érdekli, kedvenc spor­tolójára mikor számíthat az arénában? De hogy az edző­nek fáj a dereka, elnézést... ezt nem kell túllihegni. Ország- ra-szólóan főleg nem. Isten ad­ja, gyógyuljon meg. Ha íay megy tovább, még megérjük, azt olvassuk a lapban, hogy ,.X. Y. edző meqkezdte évi ren­des szabadsáaát és a tegnap esti qyorssal elutazott a Kanári­szigetekre ..." Nem érdekel. K ödös megfogalmazású hí­rekhez persze mások is ér­tenek. Olvasom a napok­ban, hogy egy magyar üzem a nagyothallók részére elektro­mos ébresztőórát produkált és meg is kezdik a gyártását. Ez az óra — speciális céljának megfelelően — nem csörög, ha­nem lényjeleket ad le. A na­gyothallónak. Aki a fényjelekre ébred. Ha viszont éppen a fal fele fordulva alszik, a vénisten sem tudja, mitől ébred majd fel. Ha csak az óra villanvdrót- iát este a lábujjára nem kötözi. Ezt az őrült táncot röhögés nél­kül aligha állnám meg ... Rab Ferenc így közlekedünk mi Félkész kivitelezés Néhány évvel ezelőtt a Szi­getvári Állami Gazdaság a dol­gozóinak 30 munkáslakást épí­tett Szigetváron, de már akkor felmerült a „hogyan tovább” kérdése. Az igények figyelem- bevételével — mint azt Soltész János, a gazdaság fejlesztési főmérnöke említette - úgy dön­töttek, hogy a gazdaság köz­pontja, Szentegát kapja az újabb munkáslakásokat. Mi­ért...? Mert ez a község van a gazdálkodás centrumában, jó az ellátás, itt lehet biztosí­tani a gyermekintézményi föl­tételeket, s mert a dolgozók jól érzik itt magukat. A terv — amelyet az Agro- bernél készítenek - a napok­ban végleges formát ölt, s mi tagadás, jói beillik a község­fejlesztési programba. S úgy néz ki, hogy ha - természete­sen néhány esztendő múltán — a község új telepe formát ölt, megváltoztatja Szentegát egész arculatát. A beépítendő területet, amely szintén a gazdaság tulajdona volt, belterületté nyilvánították, s a telepszerű, modern, sorhá­zas beépítési mód első házai­nak alapozása tavasszal kez­dődik. Az egyes épületek meg­tervezésénél gondoltak a falusi életmód szabta igényekre is: a nagy udvarra, a hátsó kertre, ahol mód nyílik majd állattar­tásra, kertészkedésre. A telkek 240 négyszögölesek, a laká­sok alapterülete pedig közel 90 négyzetméter. Áz épületek tetőtér-beépítések, garázzsal ellátottak, s a fűtésmegoldás- nól a központi fűtés mellett döntöttek. Egy-egy épület költsége 550 000-600 000 forint között mozog, s aránylag azért ilyen kevés, mert az építési anyagok biztosítását a gazdaság vállal­ta ez 20-40 százalékos anyag­árcsökkenést eredményez -, s hogy a félkész kivitelezést ugyancsak a gazdaság építő részlege végzi majd. Ök fél­kész épületet adnak át - tető alá hozva — a leendő tulaj­donosoknak, akik aztán pénz­tárcájukhoz, idejükhöz mérten maguk végzik-végeztetik el majd a külső vakolási, belső szerelési, szakipari munkákat. S még egy dolgot említsünk meg: a munkáslakás-akcióban részt vevők tetemes anyagi tá­mogatást kapnak a gazdaság­tól és emellett természetesen élhetnek az OTP által nyújtan­dó hitelfeltételekkel. így mesz- szemenően kedvező munkásla­kásépítési akció körvonalai bontakoztak ki Szentegáton. K. F. Az év legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye: Budapesti tavasz fesztivál Tíz hét múlva, március 19-én kezdődik az év legnagyobb ide­genforgalmi rendezvénye, a Budapesti tavasz fesztivál. A fesztivál ideje alatt kultu­rális rendezvények sorát tart­ják a Vigadóban, a Mátyás- tempómban, a Zeneakadémi­án, a Műcsarnok nemzeti tárla­tot nyit, a Vigadó galériában Amerigo Tot műveiből rendez­nek kiállítást. A filmglóbusz ke­retében nemzetközi és nemzeti fesztiválok díjnyertes alkotásai­ból vetítenek rövid- és játék­filmeket a Szikra Moziban. A fesztivállal egyidőben az „Utazás '82” keretében Buda­pesten országos idegenforgalmi centrum nyílik, amely különféle hazai és külföldi utazási prog­ramokból nyújt bőséges válasz­tékot. Az „Utazás ’82" nemzet­közi kiállítás - összhangban az ötnapos munkahéttel - hétvégi és több napos utak sorát ajánlja a zalai dombságtól a szatmárberegi síkságig. Or­szágjáró programokat szervez­nek az idegenforgalmi hivata­lok és az utazási irodák is. Az eddig még föl nem fedezett természeti értékek és kirándu­lóhelyek megismertetésére, a több szabad idő értelmes el­töltésére próbálnak újszerű ajánlatokat tenni az „Utazás ’82” kiállítás résztvevői. Több nemzetközi rendezvény is kapcsolódik a tavaszi prog­ramokhoz, így például Buda­pesten tartja ülését március 23. és 26. között az Idegenfor­galmi Világszövetség európai bizottsága. A sorompó fenn van, a vonat mégsem okoz bal esetet. A szerelvénytől takart vasutas asszony előzőleg már tárcsával leállította a forgalmat. Sorompóhiba és ravaszság Nyugdíjasok a DOZSO-ban A nyugdíjas klub tagjai dr. Majoros Éva egészségügyi előadá­sát hallgatják Szamovár klub Az esemény kisebbfajta szen­zációt kelt. A sorompó helyett ezúttal egy vasutas egyenruhás asszony veszi át a mozdonyt, de még inkább a közlekedőket óvó szerepet. Mutatós, de mos­tanában arrafelé oly ritkán látható tárcsájával int állj !-t a járműfolyamnak a pécsi Budai vámnál levő vasúti átjárónál. Kiszállunk a rendőrjárőr-kocsi- ból, s az autósor mellett elha­ladva különféle találgatásokra figyelünk fel. Beszélnek itt energiatakarékossági okokról, a sorompó bosszújáról, esetleges távolabbi balesetről. Szeren­csére, nem a legutóbbiról van szó, hanem egyszerű sorompó­hibáról, amelyet — visszafelé jövet látjuk — hamar kijavíta­nak. Hiába, ennyit jelent a megszokás. Ha valami újat lá­tunk, sokszor egészen elkalan­dozik képzeletünk .. . A Rózsa Ferenc utcai felül­járóhoz érve fura kép fogad bennünket. Akkora sárdarabok láthatók az úttesten, mint egyes mezőgazdasági munkák dandárja idején a falusi bekö­tő utakon. A mindennap autózók köré­ben már régóta megdőlt az a hiedelem, hogy a kocsi luxus. Bizonyára vannak azonban olyanok, akik nagyon könnyen le tudnak mondani kedvenc négykerekűjük használatáról. Vajon, mi mással magyarázha­tó az, hogy például a szerkesz­tőségünk előtt idestova egy hó­napja árválkodik egy szebb napokat látott Moszkvics. A CG 60-14-es rendszámú, járgányt nemcsak az idő, hanem az ilyen típussal rendelkezők sze­relési kedve is kikezdi, leg­alábbis ez a külsérelmi nyo­mokból megállapítható. Ha nem kap észbe tulajdonosa, idővel igencsak megcsupált Moszkvicsot kap majd vissza. S még valami, nem a forga­lomszervezésbe való belekon- tárkodás, hanem inkább a se­gíteni akarás okán. A Rózsa Ferenc utcai felüljáró alatti autómosóból most csak jobbra lehet kikanyarodni. Namór- most, mit tesz a belvárosba visszatérni igyekvő járműveze­tő? Befordul jobbra, aztán 5 méteren — és még nem is mondtunk sokat - visszakanya­rodik. Nem balesetveszélyes góc ez, úgyhogy meg kellene engedni a balra kanyarodást is innen. Némi turpissággal úgyis mindenki ezt teszi... Csacska szójátékkal élve nyu­godt szívvel feltehetjük a kér­dést: „Melyik várnak nincs ka­pitánya? — A szamovárnak" - felelhetjük rá magabiztosan. S mielőtt rosszallóan csóválnánk fejünket a poén hallatán, rög­tön hozzátesszük, hogy ez a derék teakészitő szerszám ese­tünkben egy Pécsett található nyugdíjasklub neve. A szamovár klub a Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központban működik. Tagjai pedig a környéken lakó és ko­rábban a Zsolnay Porcelán- gyárban dolgozó nyugdíjasok. Olyan idős nénik és bácsik járnak ide, akik korábban tár­saság hiányában otthon ültek, így érthető, hogy szívesen jön­nek hétfőn esténként a DOZSO- ba, ahol négytől—nyolcig be­szélgethetnek, s bár szamová- ruk még nincs, de teáztak már együtt. A kötetlen társalgás, kártyázás, kézimunkázás mellett jó néhány programot is szervez Dóka Margit, a klub vezetője. Novembertől váltak rendsze­ressé az összejövetelek, azóta együtt ünnepelték meg a ka­rácsonyt, a szilvesztert. Meglá­togatta őket egy bűvész, volt citerazene és közös éneklés is. Ottjártunkkor is több mint húszán hallgatták dr. Majoros Éva előadását a magas vér­nyomásról. A további progra­mok is érdekesek lesznek. Ha­vonta egy kötetlen foglalkozás mellett szerepel a műsoron többek között múzeumi séta, baranyai kirándulás, szellemi vetélkedő és jogi előadás is. — Ezt nézze meg — ül le mel­lém id. Óvári Péter, a szamo­vár klub kultúrfelelőse - ebből a naplóból mindent megtudhat rólunk. Leírjuk, ami történik velünk és megjegyzéseket is fű­zünk az eseményekhez. Olvasgatva a nagy kék füze­tet, feltűnt, mennyire örülnek ezek az idős emberek minden apró kedvességnek. Ismerőseik közül is hívnak többeket, így már majdnem harmincon jár­nak rendszeresen. Mint el­mondták, még nem ismerik egymást mindannyian, de ez sem várathat sokáig magára. No és várják a környéken la­kókat, szeretnék többet élvezni az együttlét örömeit. Bozsik L. A 20000. baranyai betétszámla-tulajdonos Kisfalvi Juditot, a 20 000. betéttulajdonost Tóth Józsfef, az OTP osztályvezetője köszöntötte. Fotó: Radnai Béla Kisfalvi Judit adminisztrátor A modern városi élet sokféle kötelezettséggel jár: lakbért, fűtést, telefon- és villanyszám­lát, különféle biztosítási dijakat, újság-előfizetéseket és az OTP- nél felvett kölcsönök törleszté­sét is havonta vagy kéthavonta fizetni kell. Természetesen elő­fordul, hogy a számlabeszedők nem találják otthon a fizetésre kötelezettet, így egy későbbi időpontban a tulajdonosnak kell személyesen a számlákat, csekkeket rendeznie. Az utána­járások, várakozások azonban megrövidítik a szabad időt. Mindezeket figyelembe véve 1963-ban Pécsett, 1969-ben Mohácson, 1970-ben Komlón és 1978-ban Siklóson és Szigetvá­ron a fizetnivalók technikai ügy­intézésére az OTP bevezette az átutalási betétszámlát. A lakosság tetszését mindin­kább elnyeri ez az ügyintézési mód — hisz 1976-ban tízezer átutalási betétszámla-tulajdo­nost tartottak nyilván. Azóta is folyamatosan veszik az emberek igénybe az OTP-ügyintézés se­gítségét. így tegnap Kislalvi Ju­ditot, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adminisztrátorát köszöntötte Tóth József, az OTP osztályvezetője abból az alka­lomból, hogy Baranya megyé­ben ő a húszezredik átutalási betétszámla-tulajdonos. —- Miért kötött szerződési az OTP-vel? — Hallottam a kollégáimtól, hogy mennyire megkönnyítette ez a módszer a havonkénti be­fizetések elintézését. Másrészt édesanyámmal élek — aki szin­tén dolgozik - így a díjbesze­dők sokszor hiába csengetnek. Egyelőre a villany, gáz és az ifjúsági betét befizetését kérem, de jövőre már az újságokét is. Idén azt én fizettem be. Havon­ta 1800 forintot kell befizetnem egy összegben és nem elapróz­va. így sokkal egyszerűbb lesz. A. E. Rádió mellett... Munkáslakás-építés Szentegáton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom