Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-30 / 29. szám

A rnum ' ww jovo szakmunkásai — Nézd fiam, m7t csináltál! Milyen munka ez? Menj, hozd rendbe a késeket és kezd elöl­ről ! Az erélyes, feddő hang egy apró termetű, munkaköpenyes fiúnak szól, aki megszeppenve áll oktatója előtt. Mellette a munkapadon nyers deszkala­pok, amelyeknek felülete mi tagadás, egyenetlen, gödrös, szálkás. Elsőéves asztalosta­nulók az asztallapkészítést gya­korolják és ehhez hozzá tarto­zik, hogy megtanuljanak tökéle­tes sima felületet kiképezni. Bi­zony, amíg mesterek lesznek, amíg önállóan kifogástalan munkadarabot tudnak majd el­készíteni, addig hány kudarcot, dorgálást kell elviselniük és hányszor kell drukkolniok egy- egy elkészült munka után, va­jon hogyan értékeli a tanár? A BÉV az új, korszerű köz­ponti telepén az utánpótlás- képzésnek is korszerű feltétele­ket biztosít. A tanműhelyeket a Pellérdi út melletti hatalmas te­rületen elhelyezkedő csarnoko­kat körülölelő, legalább két ki­lométer hosszú út végén lehet megtalálni. Akkor jártam itt először, mikor kőművestanulók alig pár sor téglát raktak még csak fel o leendő tanműhely fa­laként. Aztán felhúzták a fala­kat, jöttek a tetőfedő-, a bur­koló-, a festő- és mázolóta­nulók és munkájuk nyomán 1980. szeptemberben átadták az épületet — o következő ge­neráció számára, hiszen ők az­óta már szakmunkások lettek. Nyolc építőipari szakmát ok­tatnak itt — mint például építő­gép-szerelő, szerkezetlakatos, víz-, gáz-, központifűtés-szerelő, kőműves, burkoló, épületaszta­los — főként elsőéveseknek, hi­szen az „idősebb" korosztály már üzemi körülmények között tanulja a tennivalókat. Itt a tanműhelyben minden szakmá­nak először az alapfogásait sa­játítják el. Ezért kell az előbbi épületasztalos-tanulóknak is például asztal, sőt szék készíté­sét is megtanulni. Megtanulják hogyan kell o fához hozzányúl­ni, kezelni, vágni, csiszolni, és az anyagot megszeretni. Oktatójuk, Fábos Sándor mondja — van olyan gyerek, akinek már az elején a kezéhez áll a munka, de van olyan is, akivel kínlódni kell, akinek még most félév után is félresikerül­nek a munkái — és bizonyításul konyhai ülőkékre-hokedlikra mutat, melyek között van bolt­ban is árusítható és van ame­lyik bizony összerogyással fe­nyegető tákolmánynak tűnik. A csoport egyik legjobbja­ként említi az oktató Gyimesi Andort. Vékony, szőke gyerek, a csak egy-két alkalommal le­borotvált kamasz-szakáll pihés sertéivel az állón. Felnőtt ko­molysággal mondja:-— A Pol­lack Mihály Szakközépiskolába jártam először, de sajnos nem ment, a második évben kima­radtam. A matek miatt, érde­kes, itt nincs vele problémám. Először azért jöttem ide, mert itt volt éppen hely, és most na­gyon megszerettem. Persze, azt tervezem, hogy később befeje­Megtanulják a szakmájukat, magszeretik a munkát zem az abbahagyott középisko­lát. A folyosón a szürke fémajtók előtt elhaladva a legkülönbö­zőbb zajok szűrődnek, attól füg­gően, hogy melyik szakma mini­műhelye előtt megyünk. Az el­sőéves vízvezeték-szerelők pél­dául a menetvágást tanulják. A satuba szorított vascsődarabról finom forgácsok potyognak kunkorodva. Ők is először a fémmegmunkálás alapjaival kezdték. Megtanulták a fém re­szelését, fűrészelését, formázá­sát. Karácsonyi ajándékként maguk készítette félkilós kala­pácsot vihettek haza. Szőcs Sándor oktató előtt az asztalon a munkanapló. — Na­ponta értékeljük az elvégzett munkát — mutatja az érdemje­gyekkel teleírt naplót. — Ebből hetente átlagot számítunk és a mondható tisztának a fiúk öltö­zője. A takarítónő épp a szek­rények tetejére feldobált ren­geteg szemetet söpri le, a fa­lak emberhez méltatlan módon összemocskolva. Sokszor el­gondolkodtam már azon, hogy olyan gyerekek is, akiket ott­hon rend és tisztaság vesz kö­rül, bizonyos környezetben — sajnos, sokszor iskolákban — miért válnak szemetelő vandá­lokká? Kovács Tibor, a tanműhely vezetője október óta tölti be e tisztet. Mint mondja, a város mindhárom szakmunkásképző intézetének és a Zipernovszky Szakközépiskolának is képez­nek itt tanulókat. Nehéz volt összehangolni a négy különbö­ző tanítási rendben dolgozó is­kola gyerekeit, különösen, mi­kor a vállalat és vele együtt az A másodéves forgácsoló tanulók alkatrészeket készítenek hei átlagok által adott havi át­lag érdemjegyként már beleke­rül az iskolai naplóba is. Ezen­kívül egy-egy munkafolyamat elsajátítását követően negyed­évenként úgynevezett ellenőrző munkadarabokat készítenek a gyerekek. Ebből látjuk, meny­nyire tanulták meg a fogáso­kat, és a tanuló is leszűrheti belőle saját tudását. A tanműhelyben reggel 7-kor kezdődik a munka. Eddig napi hét órát kellett dolgozniok, most a szabad szombatok miatt nyol­cat fél óra ebédszünettel. Az ebédet a központi telep korsze­rű konyhájáról hozzák ide a tanulók kis ebédlőjébe, ahol két csoportban 150 ember ké­nyelmesen megebédelhet. Az étterem önkiszolgáló rendszerű, hangulatos, a piros abroszok­kal, és ragyogó tisztaságával. Viszont egyáltalán nem 506-os iskola mór tavaly áttért az ötnapos munkahétre, a töb­bi pedig még nem. Innen a gyerekek még szombaton is jöttek dolgozni, de a másod- és harmadévesekkel alig tudtak valamit kezdeni, hiszen a mun­ka mindenütt állt, a munkacsar­nokok zárva voltak. Február el­sejétől a többiek is ehhez al­kalmazkodnak oly módon, hogy az iskolában töltött hét lesz a 6 napos, a tanműhelyben és munkahelyeken pedig öt napig lesznek, a szombatjuk szabad. A fizikai munkával végigdol­gozott öt nap szokatlan terhe­lést jelent majd a tanulóknak, az eddigi 3 nap elmélet, 3 nap gyakorlat után. Sok szakma ok­tatásában azonban ez sokkal hatékonyabb lesz. Február 1-től tehát a Pellérdi úti óriástelep teljesen kihalt lesz. Sarok Zsuzsa Az asztalos-tanulók gépműhelye Fotó: Erb János Fényszöv színes laborjának automata hivógépsora munka közben Läufer László felvétele Szolgáltatás­fejlesztés II Fényszöv színes laborja dél-dunántúli igényeket elégít ki A Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet forgalmának jelen, tős részét változatlanul a kon­fekciógyártás teszi ki. Bérmun­kában készítenek női ruhákat, szoknyákat, blúzokat, az NSZK- ba, exportálnak a Szovjetunióba, női ruhaneműikből jut a hazai piacra is. Bérmunkában az OKISZ Labor megrendelésére készítenek 3—400 darabos, kis szériákban, importkiváltó ter­mékként női ruhaneműket, ezek a Skála Coop S-modelljeiként állják a versenyt a riválisokkal. A lakossági szolgáltatás éves szinten 5—6 millió forintot jelent a szövetkezetnek, ezt a 4 női, a 3 férfi méretes szabóságuk és 2 szűcs részlegük, valamint a szőrme, és bőráru tisztítójuk ter­meli. Baranyában 42 átalány- díjas dolgozójuk tevékenykedik férfi- és női szabóként a saját lakásukon. Mennyiségi változást csak létszámnöveléssel tudnának elérni, de nem kapnak annyi szakképzett dolgozót, mint amennyien nyugdíjba, vagy máshová mennek tőlük. Bár jö­vőre a konfekciórészlegük 15, a méretes részlegük 10 végzett szakmunkástanulóval egészül ki. Tanulmányozzák a lehetőségét, hogy főleg a vidéki részlegeket hogyan lehetne átalánydíjas, vagy más rendszerben üzemel­tetni. Szívesen fogadnak még ellátatlan településekről jelent­kezőt, aki méretes szabó tevé­kenységet végezne. Tavaly csökkent a méretes te­vékenység iránti lakossági igény, a szoknya és blúz divatjának előretörésével. A dolgozókat munkaerő-átcsoportosítással tar­tották meg a karácsony utáni és a nyári holtidőben — egyéb­ként alig győzik a munkát. Még ebben az ötéves tervben a pé­csi Kossuth és Kazinczy_ 'utca sarkán lévő, 1. számú női rész­legük belső átalakítását tervezik a külső tatarozást követően. Azon vannak, hogy a belváros­ban minden igényt kielégítő, női ruhaszalonnal fogadják a megrendelőiket. A Baranya megyei Fényképész Szövetkezet, más néven a Fény­szöv az 1976-ban kezdett szí­nes fotó programmal végérvé­nyesen egész Dél-Dunántúlon gazdájává vált a színes szak- és amatőrfotók kidolgozásának. E téren tavaly 15 százalékos fej­lődéssel számoltak — korábbi elképzeléseik fényes bizonyíté­ka, hogy a tervezettel szemben az 1980. évihez képest 50 száza, lékos fejlődést hozott az elmúlt évük. Ez arra ösztönzi a szövet­kezetét, hogy továbbra is a mű­szaki fejlesztést kell előtérbe ál­lítaniuk, az automatizálási prog­ramot, hogy maradéktalanul kielégíthessék a színes fotózás híveit. Mivel kinőtték a Tarr Imre ut­cai színes labort — oda új gé­pek és berendezések már nem férnek be — lépniük kell. Szét­választják szak- és amatőr ki­dolgozó egységüket: a szak­kidolgozást áttelepítik a Rókus utcai műtermükbe, az amatőr képek fellegvára marad a Tarr Imre utcában. Ezt a nyárig sze­Milyen új szolgáltatások­kal igyekszik megrende­lőket fogni és megtartani három baranyai szövetke­zet? Ez a „csábítás” szá­mukra továbbra is létkér­dés, nekünk viszont egyál­talán nem közömbös. A pénzünkért szeretnénk mi­nél kulturáltabban, jobb minőségben kiszolgáltatni magunkat. retnék megoldani. Folyamatban van a Printer automata gép be. szerzése a hozzá való automata rendszerekkel. Tárgyalnak egy Hostert automata papírhívó­berendezés beszerzéséről — ami egy méter hosszú és 140 cm szé­les papírképeket is tud készíte­ni. A jelenlegi 2 pályás auto­mata papírhívógépet átalakíttat­ják 4 pályásra. A Kodak és a Forte színes képek mellett idén az ORWO és az AGFA színes negatívok automatikus hívásrendszerét is szeretnék megoldani. Tovább javítják a műtermi hálózatuk gépparkját, új Mamya RB 67-es gépeket szereznek be. Baranyá. ban 24 műtermük és felvevőhe­lyük üzemel. Versenyképességük növelését tűzték célul maguk elé. Ezt alapvetően a lakosságnak vég­zett szolgáltatásaik javításával érhetik csak el. Hogy mit ígér­nek? Csökkentik a vállalási határidőt, az amatőr színes ké­pek kidolgozási összege is ala­csonyabb lesz. A reklamációt soron kívül igyekeznek intézni. Tehát még inkább a kedvünk­ben igyekeznek jámni. Például a Sallai utcában még idén jól felszerelt, amatőröket kiszolgá­ló boltot nyitnak: filmeket áru­sítanak, szaktanácsot adnak és új szolgáltatásként fényképező­gépeket is kölcsönöznek. Új lesz: kisebb műtermek és a ri­porterek átalánydíjban dolgoz­nak: a Tolna megyei Szolgálta­tó Szövetkezettel megegyeztek: a náluk készült, színes portrékat, egyéb képeket a szomszéd me­gyében felülkezelik és a fest­ményszerű. színes fotó keretezve érkezik vissza a megrendelőhöz. Az ilyen képet még a tűző nap sem fakítja ki. A Főfotóval hivatják elő a diát és Budapesten készítik a diáról a papírképeket — az expressvállalás késése nem a Fényszöv bűne. A technológia- váltás, a minőségjavítás, a kul­turáltabb kiszolgálás is még jobban meghozza kedvünket a színes fotózáshoz. Egész Dél- Dunántúlról Pécsre küldik ki­dolgoztatni színes fotóikat a vállalatok, intézmények, szak- szövetkezetek, a fényképész kis. iparosok — közülük még van kit meghódítania a Fényszövnek —, valamint az amatőrök Az igazi nagy színes felfutás az új gé­pek beállítását követően, 1983- ra várható. A szövetkezet kinőtte helyiségeit, központi laborház építésével a baranyai Fényszöv hosszú távra megoldhatná he­lyiséggondjait ... A Baranya megyei Fodrász, ipari Szövetkezet az igények, a szabályozók és a tervek szorító, sóban alapvetőnek tartja a mi­nőségi fejlesztést. Tehát egysé­geikben javítani igyekeznek a körülményeken, a kulturált ki­szolgálás és a szakmai felkészü. lés színvonalán. A gazdaságos­ságot sem hagyhatják figyelmen kívül. Férfi- és női fodrász, va­lamint a kozmetikai egységeikbe folyamatosan állítják üzembe a legkorszerűbb gépeket, keresik a legújabb anyagokat és techno­lógiákat. A növekvő költségter- hek ellenére azon vannak, hogy szolgáltatási áraikat ne kelljen emelni, elfogadható áron igye­keznek „eladni" szolgáltatásai­kat — a kis haszon, nagy for­galom elvét szem előtt tartva. Hálózatfejlesztési terveik kö­zött szerepel a „kijárásos" kis­településeken lévő üzleteik át­adása a szövetkezet dolgozói­nak, — bérbe vehetik az üzle­tet és kisiparosként gyakorol­hatják a szakmát —, vagy in­tézményeknek, más gazdálkodó szerveknek. Idén új üzleteket is nyitnak Mohács új lakótelepén, a tanácsi beruházásban épített férfi—női fodrászatot és koz­metikát. Pécsett, a Szalai And­rás utcai üzlet bővítése és kor­szerű kozmetikai feltételeinek megteremtése, valamint Sziget­váron a női fodrászat hason­ló átalakítása szerepel terveik között. Idén a korszerűsítésre érett 8 üzletükből 3—4 egység sorra kerül. A körülmények ja­vítását célzó beruházással újabb 23 egységet modernizál­nak, ugyanakkor a szövetkezeti mosoda teljes rekonstrukcióját is végrehajtják. Napirenden szerepel a fodrászok és a koz­metikusok rendszeres szakmai továbbképzése. A szolgáltatás és a gazda­ságosság összhangját nem min. dig sikerül megvalósítani. A szövetkezet a gebines, más né­ven átalánydíjas, befizetéses rendszerben működő egységek kialakítását szervezi. Emellett a dolgozóiknak — kisebb tele­püléseken — lehetőséget ad­nak, hogy az üzlet bérbevételé­vel kisiparosként lássák el a lakosságot Egyes üzleteket más szerveknek, intézményeknek en_ gednek át. Ha a dolgozók kez­deményezik a kisszövetkezetek létrehozását — a vezetőség tá­mogatja őket. A majd egy éve Pécsett nyitott írisz szalon a legkényesebb igényeket is ki­elégíti. A tervek szerint a pé­csihez hasonló, következő sza­lonban majd a mohácsi asszo­nyok szépíthetik magukat. Murányi László HÉTVÉGE 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom