Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-04 / 3. szám

1982. január 4., hétfő Dunántúli napló 5 Tegnap vásár volt Pécsett Bútor- és szörmekinólol, lehet faklumpát is választani Megalakult a SZÁMALK 74- millió forintos úthitelből r Útfenntartási tevékenység Pécsett 1982-ben Megépül a felüljáró lehajtó ága Megkezdődik a Lenin tér rendezése A Tudománypolitikai Bizott­ság állásfoglalása és a KSH elnökének határozata alapján három számítástechnikai szer­vezetet egyetlen komplex mű­szaki fejlesztési típusú vállalat­tá vontak össze. Január 1-én alakult meg a Számítás­technika-alkalmazási Vállalat (SZÁMALK), s egyben meg­szűnt a SZÁMKI, az ŐSZV és a SZÁMOK (a Számítástechni­ka-alkalmazási Kutató Intézet, az Országos Számítógéptechni­kai Vállalat és Számítástechni­kai Oktató Központ). Az új vál­lalat megalapításával koncent­rálják az erőket, ezzel segítik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtá­sát, növelik a kutatások és fej­lesztések hatékonyságát, gya­korlati alkalmazását, fejlesztik a szakképzést, az üzemeltetési technológiát, a szolgáltatáso­kat. A számítástechnika ered­ményeinek összehangoltabb alkalmazásával növelik a gaz­dasági eredményeket. A SZÁMALK a főváros külön­böző pontjain négy épületben helyezkedik el. A vezérigazga­tóság a Szakosíts Árpád út 68., a Kutatásfejlesztési Igazgató­ság a Csalogány utca 30—32., a Szolgáltatási és Kereskedel­mi Igazgatóság a Vahot utca 6., illetve a Bartók Béla út 104. szám alatt található. Rosszak a pécsi utak... Évek óta újra, meg újra el­hangzik a kemény kritika, az utak pedig valóban rosszak. Hogy milyen hányadukban, azt nem tudni pontosan, de hogy szerte a városban találunk ilyent bőséggel, az biztos. Az utak állapotára évekig volt egy nagyon is elfogadható magya­rázat: épült a Tüzér utcai felül­járó, s ez bizony minden erőt igénybevett. Hallottuk aztán, hogy ha az elkészül, akkor szá­míthatunk rá, hogy végre meg­javulnak a pécsi utak. Tehát: 1982 elején milyenek e tekintetben a kilátások? A kérdésre a Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztályán kaptunk tájékoztatást. Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy az állami költségvetésből Pécs az utak-hidak fenntartá­sára 74 millió forintot kapott. A felhasználást illetően pedig az a legfontosabb tudnivaló, hogy 1981 és 1982 között lénye­ges arányváltozás történt: idén a tavalyitól eltérően az alsóbb­rendű utakra költenek többet, s a főútvonalakra kevesebbet. De ez még nem fedi a teljes igazságot, hiszen elsőbbséget élveznek azok a közforgalmi közlekedési útvonalak, amelye­ken a város tömegközlekedése bonyolódik: ezeknek kell olyan állapotban lenniök, hogy raj­tuk az autóbuszok minden idő­szakban akadálytalanul közle­kedhessenek. Az akadálytalan közlekedés feltételeinek a biz­tosítása egyébként minden út­ra érvényes, de természetesen Az új év első vizsga­napja Kollokválok a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán A diákszerencse szilveszter után két pihenőnapot iktatott a naptárba, így azok is vi­szonylag tiszta fejjel húzhat­tak tételt január 3-án, akik az óév búcsúztatása során alapo­san a pohár fenekére néztek. A pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskoláról olyan híreket hal­lottunk, hogy az eddigi vizsga­mérleg alapján az elsőévesek fele bukásra áll. Nos. a hír csak részben igaz: a tanulmá­nyi osztályon kapott információ szerint valóban sok a rossz jegy matematikából, de nem a vizs­gákon, hiszen sokan el sem jutottak még a kollokviumig: a vizsgalapokon nem ritka a két­szeri sikertelen javítási kísérlet sem. — Miért ilyen rosszak az eredmények? — kérdeztük az egyik .illetékest”, Szabó Dezsőt, aki egy másik vizsgájának írás. beli részét fejezte be éppen. — A matek egy kicsit hirte­len szakadt ránk ekkora tö­ménységben, és úgy érzem, hogy nem nagyon épül a kö­zépiskolai anyagra — magya­rázta bizonyítványát Dezső. — Én január 7-én próbálom meg kijavítani a gyakorlati jegye­met, az igazi vizsga csak az­után következhet. Szerencsére elég sok javítási kísérlet adó­dik, így alapvetően optimista vagyok ... azzal a megkötéssel, hogy min­denütt az illető út rendeltetésé­nek megfelelő színvonalat kell biztosítani. Más szóval: nem biztos, hogy egy Mecsek oldali alsóbbrendű útnak olyannak kell lennie, hogy azon 60 km- rel lehessen „pörkölni". 1982-ben folytatódik a bel­város körüli úthálózat építése. Ez fontosságában megegyezik a Tüzér utcai építkezésekkel, hiszen a belváros jelenlegi köz­lekedési rendszerének a teljes átalakítását teszi lehetővé, vi­szont annál jóval kevésbé költ­ségigényes. Elkészül idén a Vo­lán új távolsági autóbuszpálya­udvara, emiatt sor kerül a kör­nyék teljes közlekedési átszer­vezésére. A legfontosabb, hogy megépül a felüljáró rég esedé­kes lehajtóága. Ezzel egyidejű­leg a „Domus-oldalon" kiszé­lesítik a Bajcsy-Zsilinszky utat a Szalai András és a Vasút utca közötti szakaszon. Ezáltal megszűnik az üzletsor előtti „partizán-parkoló". Megkezdő­dik a Lenin tér rendezése. A tér északi oldalán a két saroképü­let közötti épületeket lebontják és hozzákezdenek az új autó- busz-decentrum kialakításához. Tegnap csak néhány terem­ben folytak vizsgák. Mikó Zsolt adjunktus a felvonószakos hall­gatók gépszerkesztés vizsgáját irányította. A diákok az utolsó írásbeli feladaton dolgoztak. — Egy óra múlva hirdetünk eredményt. Mindenkinek meg­ajánlunk egy jegyet, s ha el­fogadja, már nem is kell szó- beliznie. A hallgatók többsége meg szokott elégedni a meg­ajánlott jeggyel — mondta Mi­kó Zsolt Néhány szobával arrébb egy fiatalember a füzetében lapoz­gatott. Kadlók Ferenc épület­A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a közalkalmazottak: a SZÖVOSZ. az OKISZ dolgo­zói, az újságírók, a Partizán Szövetség tagjai, a nemzet­gondozottak, a hadirokkantok és az említettek családtagjai­nak 50 százalékos jegyváltásra jogosító igazolványai 1982. március 31-ig érvényesek. A MÁV felhívja az ilyen igazol­vánnyal rendelkezők figyelmét, A munkálatok idejére az autó­buszokat áttelepítik az ÉPGÉP volt Jókai utca sarki területére. Remélhetőleg rendeződik egy régi adósság: a város idei ter­vében szerepel a Verseny utca „kiegyenesítése", s ezzel össze­függésben az út alapos felújí­tása. Az Irányi Dániel téren egy új buszfordulót alakítanak ki: itt lesz a 20-as járatokat te­hermentesítő, tervezett 28 Y jel­zésű járat végállomása. Teljes korszerűsítésre kerül Patacson a Patak utca, amely ezzel autó­buszközlekedésre válik alkal­massá; a Benczúr utcában pe­dig autóbuszfordulót építenek. A városban több helyen — fő­leg a hegyvidéki területeken — korszerűsítenek, felújítanak, vagy új burkolattal megerősí­tenek olyan utakat, amelyek a magánerőből épült, vagy ez­után épülő lakóházakat szol­gálják ki. A fenntartási tevékenységre 25 millió forintot irányozott elő a város. Ez jóval több a tava­lyinál, ami azt jelenti, hogy pl. több gondot fordíthatnak a ká­tyúzásokra is. gépész szakos a gázellátás vizs­gájára várt. — Nem volt lárasztó szilvesz­ter körül telkészülni? Valamit valamiéit... Én SZET-es vagyok, harmincéves. Nem azt mondom, hogy szil­veszter éjjelén is tanultam, de igyekeztem jól felkészülni. Har­madéves vagyok, az utolsó fél­évem következik. Lakóhelyem­hez, Mezőkövesdhez viszonylag közel, Miskolcon fogok dolgoz­ni. Szeretnék négyes átlaggal búcsúzni a főiskolától . . . hogy az igazolvány kicserélését 1982. február 1-e és. március 31-e között kérjék az illetékes vasútigazgatóságtól. Az új iga. zolványokhoz egy darab 4x4 centiméteres, fél évnél nem ré­gebbi fénykép szükséges. Az igazolvány 25 forintba ke­rül, az újságíróknak, a SZÖ­VOSZ és az OKISZ dolgozóinak 65 forintot kell fizetniük. Titkos fiók Illés Lajos — a Titkos fiók szerzője — hosszú éveken át dolgozott különböző irodalmi lapok szerkesztőségében, könyv­kiadók műhelyében, így abban a szerencsés helyzetben volt. hogy munkája során a ma­gyar irodalom utóbbi harminc évének szinte valamennyi jeles alkotójával személyes kapcso­latba került. Ez a kapcsolat olykor megmaradt az író—szer­kesztő szokásos viszonyán be­lül, legtöbb esetben azonban közelebbi barátsággá fejlődött. Új könyvében Illés most e ba­rátságok révén szerzett emlé­keit mondja el tizennyolc — im­már klasszikusnak számító — íróról, költőről. Mégsem pusz­tán memoárok gyűjteménye a Titkos fiók, hiszen a neves iro­dalomtörténész nem elégszik meg csak az emlékek felvillan­tásával, alkalmanként remek portrékat rajzol, s a három év­tized irodalmi életének érde­kesebb eseményeit is beleszövi az egyes fejezetekbe. Külön érdeme a szerzőnek, hogy olyan kérdésekkel foglal­kozik, melyek nem tartoznak szorosan az irodalomtörténet­be, az érintett alkotók szem­pontjából viszont lényegesek, fontosak. Tudjuk, hogy az ötve­nes évek elején az akkori iro­dalompolitika számos nagy írót hallgatásra kárhoztatott. Ennek negatív hatását legfőképpen a folyóiratszerkesztők érezték. Hi­szen olyan kiemelkedő alkotók új műveinek közléséről kellett lemondani kényszerűen, minjt Németh László. Kassák Lajos, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Nagy Lajos, Tamási Áron. Érthető te­hát, hogy mihelyt az irodalom­politikai légkör kedvezőbbre fordult, a korszak vezető iro­dalmi folyóirata, a Csillag azonnal nekilátott, hogy eze­ket az írókat előszólítsa a hall­gatásból. Nem volt könnyű fel­adat, mert az évek során ki­alakult bizalmatlanságot csak nehezen, kellő szerkesztői hoz­záértéssel lehetett feloldani. Illés Lajos, aki jelentős szere­pet vállalt ebben a munkában, mint a Csillag fiatal szerkesztő­je, emlékezéseiben érdeke­sebbnél érdekesebb története­ket mesél el arról, hogy miként sikerült megnyerni a folyóirat számára az említett írókat, ho­gyan kerültek vissza ismét az irodalmi élet eleven folyamatá­ba. Természetes, hogy a sze­mélyes emlékeket idéző szerző olykor magánügyeknek tűnő eseteket is elmond, ezek azon­ban alkalmasak arra, hogy az egyes alkotók egyéniségét kö­zelebbről megismerjük, emberi alakjukat tisztábban lássuk. Az ötvenes évekkel lezárult egy szakasz újabbkori irodal­munkban. A problémák azon­ban más vetületben ismét je­lentkeztek. Szükségessé vált, hogy a megújulás útját kereső irodalom ügyét felvállalja egy minden tekintetben korszerű műhely. Ilyen műhely szerepére vállalkozott az 1961-ben meg­induló Új írás. Illés Lajos, mint a folyóirat egyik szerkesztője, s a lap körül csoportosuló írók szervezője; visszatekintéseiben most az Új írás első lépéseiről is számot ad. Nem a saját és szerkesztőtársai - köztük Váci Mihály — személyét helyezi elő­térbe, hanem azokról az írók­ról, költőkről szól, akik műveik­kel, tapasztalataikkal segítet­ték a folyóirat indulását, arcu­latának kialakulását. Érdekes és tanulságos ebből a szem­pontból Veres Péter itt közölt, az Úi írás szerkesztőjének cím­zett leveleit elolvasni, valamint a könyv Sarkadi Imréről és Ur­ban Ernőről szóló fejezeteit. Új oldaláról ismerhetjük meg Illés Lajos visszaemlékezé­seiből a különcségekre mindig hajlamos Tersánszkyt, Berda Józsefet, a „kicsi mérges öreg­úr" szerepét az életben is vál­laló Lengyel Józsefet. Déry Ti­borral kapcsolatban a szerző felelevenít! az emlékezetes „Felelet-vitát", őszintén szól az író 1956 utáni viszontagságai­ról. Az emlékezések sorát Kor­mos István kedves, megnyerő egyéniségének baráti közelsé­gű bemutatása zárja. K. S. H. I. A matek a uixuőlaszto Gépszerkesztésböl vizsgáznak a Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületvillamositási tagozatának hallgatói H. J. Vasúti igazolványok cseréje

Next

/
Oldalképek
Tartalom