Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-16 / 15. szám
77T7r7rrrrr77T777TT7T77-rrrrn’JJJJJJJJJ77J77777777777777777777777777777T. * » Hogyan fogunk közlekedni? Gépjárműforgalom Pécsett, a Bem utcában Belvárosi sorozatunk eddigi írásaira visszaemlékezve a mostaniban leírandók ígérik a leggyorsabb megvalósíthatóságot. Ti. a belvárosi közlekedés gyökeres átalakítására már évek óta folynak az előkészületek és szinte kézzelfogható közelségben érezhetjük a pillanatot, amikor mintegy varázsütésre minden megváltozik. S hogy mi mindenre készülhetünk fel addig a bizonyos pillanatig, az a Lovas Attilával, a pécsi Városi Tanács építési-közlekedési osztályának a közlekedési főmunkatársával folytatott beszélgetésünkből derült ki. Mindenekelőtt próbáljuk egy pillanatra felidézni azt a nem túl régi állapotot, amikor Pécs tényleges közlekedési centruma a Széchenyi tér volt — ide futott be minden út, innen indult minden autóbusz... Ma már el sem tudjuk képzelni, milyen is volt akkor. Azóta sok minden megváltozott, a belvároson kívül új utak épültek, egy kezünkön számolhatjuk meg az itt átmenő autóbuszjáratokat, a belváros átmenő forgalma azonban látszólag mit sem csökkent: még mindig a legegyszerűbbnek tűnik a város történelmi központján át menni erre is, arra is. A belváros szervezett felújítása azonban elképzelhetetlen a forgalom jelentős csökkentése, alapos átszervezése nélkül. Érintőütak rendszere Mindennek az elsőszámú feltétele az új követelményeket kielégítő úthálózat kiépítése. Az érintőütak rendszeréről van szó. Ezek együttese teheti ugyanis lehetővé, hogy a mostani túlméretezett átmenő forgalmat kemény határozottsággal kitiltsák a belvárosból. Az érintőütak rendszeréből egy — a Rákóczi út — a történelmi vonalon létezik, a nyugati —a Landler Jenő út — évek óta funkcionál, maga a rendszer azonban összességében nagy nehézségek árán alakítható ki, de megéri, mert nagy távlatban is hasznos. Ha létrejön, a belvároson belül kizárólag a kevés számú autóbuszjárat közlekedésére kell helyet biztosítani, az összes belső út már csak célforgalmat szolgálhat. A rendszer a hetedik ötéves terv elejére elkészülhet. Az északi érintőút építését tulajdonképpen megkezdték már, de ez hosszadalmas munkának ígérkezik a felüljáróval, a támfalrendszerrel és a kiterjedt közműrekonstrukcióval. A hatodik ötéves terv végére így is elkészül, s valami a keleti érintőútból is, amit már nagyon kevés bontás árán építenek meg, s éppen emiatt úgy tervezik, hogy az Ágoston téri templom környékén a két forgalmi irányt különválasztják. A városi úttá minősült Rákóczi út igen alapos felújításra, korszerűsítésre kerül, s ennek jegyében korrigálják majd a Bem utcai csomópontot, ahol a két útrész között tekintélyes eltolódás van. Még egy útépítésre — pontosabban átépítésre — lehet számítani a belvárosban: a Bem utcát illetően végleg elvetették az árkádosítás gondolatát, ehelyett a Sallai utcához hasonló gyalogosutcává alakítják át (faltól falig egységes burkolattal), ahol csak autóbusz közlekedik majd. Áruszállítás éjszaka A tömegközlekedésről ... A belvároson át ez idő szerint a 30-ason kívül csak a mecseki járatok közlekednek, ,ezek egy újjal bővülnek majd, ha elkészül az északi érintőút és a Hunyadi úti felüljáró. A 30-as attól kezdve az új úton fog közlekedni a Kürt utcai végállomásig, s ugyanakkor megszületik ennek a járatnak a tükörképe, amely ugyancsak a főpályaudvartól indul a 30-asé- val azonos útvonalon, de a Hunyadi útról az érintőúton át keletre fordul, s megy a Fehérhegy felé, új területeket bevonva a városi tömegközlekedésbe. A belvárosi közlekedés leg4. HÉTVÉGE nagyobb tehertétele az áruszállítás, amelytől mentesíteni nem lehet. A megoldásra évek óta vannak próbálkozások, az eredmény azonban igen vérszegény. Erről bárki meggyőződhet, aki napközben besétál a Kossuth Lajos utcába, s látja az utcahosszat várakozó teherautókat, kamionokat. Itt van-e ezeknek a helyük ilyenkor? És a Bem utcában is? A városi tanácson meggyőződéssel vallják, hogy nem. A kenyéren kívül minden más szállítható éjjel is! Ez tehát azt a felismerést takarja, hogy az áruszállítás térbeli különválasztása elképzelhetetlen, az időbeli azonban nagyon is. A RRT is ezt tartja kivitelezhetőnek. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a kereskedelem a jelenleginél sokkal inkább érdekelt lesz ebben. A belváros szervezett felújítása során erre mindenképpen módot kell találni, különben a legszebb elgondolások sem valósulhatnak meg. Idén végre megkezdik a Kossuth Lajos utca gyalogosutcává alakítását — ez és a mai formátumú áru- szállítás aligha egyeztethető össze. Itt térhetünk ki arra is, hogy Pécs belvárosában — éppen annak a szerkezete miatt — nem lehet gyalogosövezeteket kialakítani (amint ez sokfelé igen jól bevált gyakorlat), hanem csupán gyalogosvonalakról lehet szó, ezek közül az első a Sallai utca, következik a Kossuth Lajos utca, aztán a Bem utca, ahonnan az autóbuszoktól eltekintve minden más járművet kitiltanak majd, s a tömegközlekedés és a gyalogosok békés együttélésére teremtenek . lehetőséget azáltal, hogy csupán egy buszsáv, s azon is jelzőlámpával szabályozott váltakozó irányú forgalom lesz. Az átmenőforgalom alkonya A Bem utcával kapcsolatos terv mindjárt felveti: hogyan is képzelik el a belváros új forgalmi rendjét? Elsősorban is a célforgalom zavartalanságának a feltételeit teremtik meg azáltal, hogy biztosítják mindenhová az eljutást, de lehetőleg elkerülve a nagy hosszúságú egyirányú utcák rendszerét, mert ez óhatatlanul az átmenőforgalomhoz vezet, márpedig ezt — utaltunk rá — teljes egészében száműzni akarják. Érdemes már most megismerkedni egy új fogalommal: szektorális kiszolgálás. Mi is ez? A belváros történelmileg úgy alakult ki, hogy a Széchenyi térnél találkozó négy főútvonal négy szektorra osztja a városközpontot. Jelenleg nincs gond: keresztül-kasul lehet közlekedni a belvároson, ez fokozza a forgalom zsúfoltságának az érzetét. A szektorális kiszolgálás éppen ezt akarja megrendszabályozni. Eszerint az a cél, hogy az egyes szektorokba minél könnyebben lehessen bejutni, de minél gyorsabban ki is lehessen jutni onnan. Ez persze a közlekedőktől a helyismeretet, a közlekedés szervezőitől pedig a világos, egyértelmű tájékoztatási rendszer kialakítását kívánja meg, mert az egyik szektorból a másikba csak igen körülményesen lehet majd átjutni. Itt érkeztünk el ismét a Bem utcához, ahol csak autóbuszok közlekedhetnek majd. Dehát akkor hogyan lehet feljutni a Széchenyi térre, illetve onnan kijutni? Nos, a bevezető vonal a Hal téren át a Fürdő utca és a Munkácsy Mihály utca lesz. Az ellenirányú vonal pedig mi más is lehetne, mint a Jókai utca. Hol parkolónk? A belvárosi rekonstrukció keretében kell megoldást találni az itt jelentkező parkolási igények kielégítésére. A RRT vizsgálata szerint mintegy 3000- re tehető az igény, de csak 2300 elégíthető ki. A hiány a területen kívüli parkolókkal sem pótolható, s célravezető megoldást a RRT sem ajánl. Viszont több szintes parkolókat „álmodott", és ezek csakugyan álmok, hiszen egy ilyen parkolóhely legalább a tízszeresébe kerül egy .Jcözönségesnek". Kétféle megoldásról lehet szó. Az egyik, hogy a foghíjakra épülő házak alatt — ha a teleknagyság erre lehetőséget nyújt — parkolót kell építeni. A másik: az arra alkalmas tömbök belsejében kell — bármennyire is fájdalmas a gondolat — parkolóhelyeket kialaTöbb mint fél évtizedes beruházás fejeződött be az elmúlt év végén a mohácsi kórházban. Az 1848-ban alapított egészségügyi intézmény egy központi műtő, sterilizáló és röntgen komplexummal bővült. A 8 millió forintos beruházást — a biztosított pénzösszegeknek megfelelően — két ütemben készítette el a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a mohácsi tanács Költségvetési üzeme. A KÖJÁL által napokban ellenőrzött és kifogástalannak talált komplexum immár lehetővé teszi, hogy az alagsorban kialakított sterilizáló nemcsak a kórház, de a járás körzeti orvoskítani. A belvárosi parkolási lehetőségek azonban mindenképpen korlátozottak, ezért meg kell barátkozni a gondolattal, hogy a gépkocsit a belvároson kívül kell hagyni. De lesz-e hol? Az igazat megvallva, kevés a lehetőség. Pillanatnyilag a legígéretesebb — mert a legközelebb van a belvároshoz — a Rákóczi út déli oldalának az olyan jellegű beépítése, ami sok parkolóhelyet is kínál. Sárga fényben Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a közvilágítás is. Az az elképzelés, hogy a megújuló belváros közvilágítása a fényhatásban is különüljön el a többi városrészektől. A Sallai utcai modell elterjesztését tervezik, amiből máris tudhatjuk: a nátriumlámpák sárga fénye lesz az uralkodó. A megvilágított- ságban két kategóriát terveznek: az érintőütak a jellegüknek megfelelő szabvány szerinti nagyvárosi színvonalú megvilágítást kapnak, a Bem utca, Hunyadi út vonal ennél egy fokkal alacsonyabb, városi megvi- lágosítást kap. Az összes többi a Sallai utca szintű közvilágításban részesül a helynek megfelelő megoldással. A parkok viszont fehér fényben fognak fürödni. Végezetül mindezek esélyeit illetően elmondta Lovas Attila, hogy jók a megvalósítás kilátásai, hiszen a program már évekkel ezelőtt megkezdődött ebbe az irányba hatva. hálózatának igényeit is a legmesszebb menőikig kielégítse. Amint azt érdeklődésünkre Földes József, a kórház gazdasági igazgató-helyettese . elmondta, a földszinten kapott helyet a legmodernebb készülékekkel felszerelt röntgen, amely a teljes üzembeállítás után ugyancsak egy helyen — központosítva — biztosítja majd a kórház és a hozzá tartozó intézmények ellátását. Az épület emeletén helyezték el a négy műtőegységet, s bár a műtő, az érvényben lévő szabályoknak megfelelően rendelkezik légkondicionáló berendezéssel is, a teljes befejezéssel még várni kell. Ugyanis csak a naHársfai István Bővítés után rekonstrukció Megújul a mohácsi kórház Elkészült a megyei energiagazdálkodási program ¥ Ésszerű hasznosítás minden szinten 4000 kétszobás lakás fűtése — megtakarított energiából Szénhidrogének helyett szilárd tüzelőanyagok Szorít energiagazdálkodásunk cipője, s hogy ne nőjük ki, azaz, hogy csökkentsük az energiafelhasználást, hathatós intézkedésekre van szükség. A Minisztertanács tavaly jóváhagyta az Állami Tervbizottság határozatát, mely e feladatokat fogalmazza meg. Ennek figyelembevételével a Baranya megyei Tanács V. B. akció- programot dolgozott ki a VI. ötéves tervi energiagazdálkodási feladatok végrehajtására, melyek a megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalatok és intézmények részére kötelezők. Baranya megyében az elmúlt esztendőben elkezdődött, energiafelhasználás-csökkentést eredményező folyamatokat alapnak tekintve a tervidőszakban az' energiahordozók fel- használásának növekedési üteme számottevően mérséklődni fog. Az előirányzatok sz^gnt például a tüzelőanyag felhasználása évente legfeljebb két százalékkal, a villamosenergiafelhasználás pedig maximum 3,5 százalékkal növekedhet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az akcióprogram megvalósul, évente annyi energiát takarítanának meg, amennyi hozzávetőlegesen 4000 kétszobás lakás egy évi fűtését és használati melegvízigényét fedezi. De nézzük, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban az energiafelhasználás csökkentését Jelentő határozatok, intézkedések. A megyei akcióprogram három nagy területen látja megvalósíthatónak az energiával való ésszerű gazdálkodást. Nagyon sok helyen van lehetőség abszolút energiamegtakarításra, ami azt jelenti, hogy lehetőség van kisebb fel- használásra, mint eddig. Gépjárműveknél például az üzemanyag-felhasználási normák korszerűsítésével, a szervizszolgáltatások fejlesztésével jelentős csökkentésre van kilátás. Az új hőtechnikai szabványok betartása ugyancsak az energiatakarékosságot segítik elő. A távhőellátás terén 1983-ig bevezetik a fűtés- és melegvízszolgáltatás mérését azokban a lakóházakban, melyek tavaly július elseje után készültek el. A melegvíz felhasználását az egyes lakásokban, a fűtésszolgáltatást lakáscsoportonként mérik. Itt már nem átalánydíjat, hanem a felhasznált meny- nyiség szerint fizetnek a lakók, s mivel a zsebükre megy a dolog, valószínű, hogy kisebb lesz a fogyasztás mint eddig. * Az energiahordozók cseréjével relatív megtakarítást terveznek. Lényege, hogy ott, ahol lehetőség van a szénhidrogénekről a szilárd tüzelőanyagokra való áttérésre, ezt haladéktalanul meg kell tenni. Az eddig olajfogyasztású kazánokat a központi és tömbfűtésnél széntüzelésűre cserélik ki, az olajkályhákat széntüzelésű berendezésekkel váltják fel. Szorgalmazzák a villamos hőtárolós fűtésre való áttérést, mely éjszakai árammal üzemel. Érdemes megemlíteni, hogy a megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalatoknál mintegy 7000 olajkályhát váltanak ki 1985-ig, de ez nem azt jelenti, hogy mindenhol visszaállítják a tíz évvel ezelőtt sufnikba került elavult szénkályhákat. Sok helyen a központi fűtésre térnek át. A harmadik terület az eddig nem hasznosított energiahordozók felhasználása. A mező- és erdőgazdaságban keletkező szalmahulladék, kukorica- és napraforgószár, valamint nye- sedék és fahulladék energetikai célú hasznosításában még szárrltalan előny rejlik, akárcsak a mecseki szénbányászat során felszabaduló metángáz komplex vagy egyedi alkalmazásában. Ez utóbbi hasznosítására. Ezek azonban meglehetősen beruházásigényes témák . . . üdvözlendő, hogy jelenleg már nem az energiatakarékosság felismeréséről, halasztha- latlanságáról beszélünk, hanem arról, hogy kinek mi a teendője. A megyei tanács energiagazdálkodási határozata sikerrel kecsegtető program. Most már „csak" következetesen végre kell hajtani . .. R. N. pókban érkezik majd az a speciális műtőasztal, amit majd a traumatológia is használhat. Még az új beruházások befe. jezése előtt kezdtek hozzá a kórház 1896-ban felavatott központi épületének rekonstrukciójához. A három ütemben végrehajtandó felújítást úgy kívánják 1984. április 30-ig megoldani, hogy időközben egyetlen ágyat sem szüntetnek meg. A mintegy 30 millió forintos rekonstrukció után egy modernizált sebészeti, illetve szülészeti-nőgyógyászati osztály, valamint egy újszülött osztály, továbbá 6 ágyas intenzív részleg áll majd a kórház rendelkezésére. K. L. A mohácsi kórház új központi műtő-, sterilizáló, és röntgenkomplexuma. Fotó: Schindl József
