Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-09 / 337. szám

1981. december 9., szerda Dunántúli napló 3 „A traktorról nőm lobot nyugdíjba menni Egy gond, amely megoldásra vár A témát a I0T kongresszusának is ajánlották D l 7 1975 számú MT rendelet 30. pontja a traktorosok iái kétfé­le foglalkozási artalmat ismer el. Egyik a zajárta­lom. Zajártalom címen kérhet rendszeres baleseti járadékot az a traktoros, aki (1966. július 1. után) legalább öt éven at mun­kájával összefüggésben fokozott zajártalomnak volt kitéve, s az ebből eredő tartós halláskárosodást az orvos megállapította. Má­sik a vibrációs ártalom. Az ebből eredő rokkant­ságot is az orvos állapít­ja meg. S ha ennek mér­téke eléri a 67 százalékot, a traktorost szintén rend­szeres baleseti járadék il­leti meg, ami 20 száza­lékkal magasabb, mint az egyszerű rokkantsági nyug­díj. Baranya megyében 1980. december 31-én 2900 üzemké­pes traktor volt. A kiképzett traktorosok száma 3500, ebből az aktív traktor- és vontatóve­zető — a Megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint — 2393 fő. A SZOT Társadalombiztosí­tási Igazgatóság megyei osz­tályvezetője, Sweitzer József szerint baleseti rokkantsági járadékot eddig egyetlen Ba­ranya megyei traktoros sem kért. Ilyen, hogy nyugdíjas trak­toros nem szerepel az SZTK nyilvántartásában. Soltész Sándor 54 éves, a ké- mesi Közös Út Tsz tagja, javító­szerelő. Traktoros volt, most 50 százalékos rokkant. A bal sze­mét 1964-ben ütötte ki egy vasszilánk, miközben az udva­ron traktort javított. Vak sze­mére első évben havi 90 fo­rint rokkantdíjat kapott, most havi 860 forintot kap. Szinte gyermekkorban lett traktoros a vajszlói gépállomáson, de 1964-ben félvakon nem ülhetett többé volánhoz. — A porckorongom is kopott, sérült, most már csak apróbb javításokat bízhatnak rám, az állattenyésztő telepen itt-otl, ahol még hasznomat veszik. Az órabérem 14 forint 50 fillér. Még hat évem van vissza a hatvanhoz. Nem tudom meny­nyi nyugdíjat fogok kapni? Keveset. Fizetése havi 2770 forint, s ezen a könnyebb mun­kán nincs is reménye rá, hogy sokkal többet kereshetne. Álla­pota is évről évre romlik. A rokkantjáradékkal, amit a szemére kap, együtt 3630 fo­rintból kell eltartania család­ját. Ha nyugdíjba megy, ennél csak kevesebbre számíthat. Magyarpolányi János alig múlt 49 éves. A vajszlói gépál­lomáson 1950-ben ült fel a kör­mösre, vezetett kis Zetort, DT lánctalpast, kombájnt. A ké­mest tsz-nek 1961 óta tagja. — Tavasszal, ősszel, nagy kampányokban 48 óráztam is. Két gyereket neveltem, tanyai házunkat elvitte a drávai ár­víz. Cunban újat építettem, 2 szoba, konyhást, kellett a pénz. Az első fülkés traktort 1963- ban kaptuk, egy Szuper Zetort. összesen 22 évig ültem trakto­ron, ebből 11 éven át erős mérgekkel vegyszereztem is. A gerincpanaszaim 1970-ben kezdődtek, súlyos gerincferdü­lésem van, 4 csigolyám elko­pott. Gyomorsüllyedésem is van, állandóan gyógyszeren élek. Dr. Sánta László — meg­halt már — körzeti orvos mond­ta először, hogy le kell száll- nom a traktorról. Mégis 1978- ig rajt maradtam, hisz nem mindegy, hogy az ember 4000— 5000, sőt aratáskor 6—7 ezer forintot visz haza a borítékban, vagy 1800-at. Mikor az orvosok végleg le­parancsolták a traktorról, gép- udvaros lett 1800-ért, a követ­kező évben 2400-ra emelték a bérét, majd Kiss József tsz-el- nök tavaly újabb munkakört kapcsolt az udvaroshoz, szervi­zes lett, mossa, olajozza a trak­torokat, járműveket. A fizetése 3200 forint, és mivel csak 50 százalékos rokkant, még 11 évig kell a nyugdíjra várnia. Mind­két fülére rosszul hall és min­denütt reumás. Kólát József kémesi trakto­rost a siklósi reumakórházban kerestük fel, ahova ez év de­cember 2-án utalták be. Ko­pott gerinc, porckorongsérv, ízületi gyulladás és isiász - mondja kezelő orvosa, dr. Molnár Mária osztályorvos. Hogy összefügg-e a foglalko­zásával? Feltehetően. — Jó helyre kerültem, életem­ben nem voltam még üdülő­ben, szanatóriumban, kórház­ban. Itt hétféle kezelést ka­pok, nagyon rendesen bánnak velem. De mi lesz, ha három hét múlva hazamegyek? Nem ülhetek többet traktorra. Kólát József 1935-ben szüle­tett cselédgyerekként, apja meghalt, anyja a gróf And- rássy konzervgyárának udvarán nevelte fel őket', az ottani cselédlakásokban. A gyárban dolgozott. Kólát József 15 éves múlt, s mint a legidősebb gyereknek, dolgoznia kellett, elment traktorosnak a helyi gépállomásra. Több mint 30 évet ült a traktoron, úgy szed­ték le róla ez év nyarán, mi­kor az MTZ homlokrakodóval a szénái összerakta. A szal­mát már nem sikerült. A nyug­díjkorhatárig még 14 éve van vissza. A kémesi Közös Út Tsz legjobb, legszorgalmasabb dolgozója volt. A TOT IV. kongresszusára való felkészülés során több fó­rumon elhangzott ez a gond, amely egy egész nemzedéket, a Tsz-tagság széles rétegét érinti országszerte. A trakto­rosok joggal remélik, hogy a szövetkezetek országos kong­resszusán is megfogalmazódik a nyugdíjkorhatár csökkentése, a tsz-traktorosok rokkantsági nyugdijának kérdése. Várják tehát, hogy problémájuk mi­előbb orvoslásra talál.- Rné ­Megkezdték a lencsehegyi bánya építését Nagy teljesítményű munka­gépek vonultak fel a Dorog melletti Lencsehegyre. ahol tereprendezéssel, a szállítási útvonalak és az energiarend­szer kialakításával megkezdték egy új szénbánya építését. A nagyszabású előkészületek után a jövő évben hozzálát­nak a lejtősakna és az egész terület védelmét szolgáló víz­akna mélyítéséhez is. A Doro­gi Szénbányák vállalati beru­házásként, saját kivitelezésben "és gyorsított ütemben építi az új bányát, mely a márkus- hegyi, a nagyegyházi és a mányi után az eocénprogram negyedik bányája. A Lencsehegy-2 elnevezésű új bányát 17 millió tonna bar­naszén kiaknázására mélyítik. Megszoktuk már: a Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezete sokrétű szolgáltatá­saival biztos támpont , a klub tagjainak. A sárga angyalok szükség szerint segítséget nyúj­tanak az utakon üzemképte­lenné vált autók újraindításá­ban, a műszaki állomáson dol­gozó szerelők számos munkát elvégeznek a közlekedésbizton­sági felülvizsgálatok során. így a fékhatásmérést, a len­géscsillapítók vizsgálatát, a kormánymű ellenőrzését, futó­műbeállítást, a rugók, kerék­csapágyak, a világító- és jel­zőberendezések vizsgálatát, a fényszórók, beállítását, a ke­rekek és guminyomás ellenőr­zését, a karosszéria állapotá­nak vizsgálatát. Mindezekkel természetszerűen tisztában van Van terv és pénz - nincs kivitelezi az a több mint öt és fél ezer baranyai autós, aki a klubnak a tagja, de emellett azt is tudják: Pécsett, a Citrom ut­cában működő műszaki bázis enyhén szólva mostoha körül­mények között látja el felada­tát. A harmincas években épült „szerelőcsarnok" már rég ki­nőtte magát, beékelődött a belvárosba, és a szanálásra ítélt létesítménvben egyre ne­hezebben végzik el az ott dol­gozók feladataikat. Régi óhaja a Maovar Autóklub Baranya megyei Szervezetének az új műszaki bázis felépítése, ám erre sajnálatos módon — most már kivitelező hiányában — ed­dig nem kerülhetett sor. A terv­dokumentáció réq készen van, a pénz is együttáll — ám elő­rébb lépni mindeddig nem voltak képesek. A mintegy tízmillió forint beruházási összegű bázist egyébként a Mohácsi út sar­kán, az AUTÓKER mellett épí­tenék fel, ahol egyszerre hat gépkocsi szalagszerű javítását végezhetik majd el. Hasonló rendszerben működik — és megjelenési formájában is megegyező — a Szekszárdon nemrég átadott műszaki bá­zis. Addig is viszont, amíg nem kezdődhet meg az építkezés, a hat szerelőnek továbbra is igen kedvezőtlen körülmények között kell javítani a műszaki állomáson havonta „átfutó" néav—ötszáz gépkocsit. .w.v.v.v. Csórt! József Szabódik, hogy miért őróla írunk. — Az Uránnál négyen va­gyunk alapító munkásőrök: Ná­dor Győző a ll-es üzemnél, Illés János Siklóson, Hornyák László műegyetemistaként Budapesten lett annak idején munkásőr, én a komlói Kossuth-bányán tettem le az esküt. Cserti József a MÉV lll-as üzem szállítási körletvezető-he. lyettese. Három évtizede anyja rokonságának nyomdokaiba lép­ve lett szénbányász. Jövő szep­temberben lesz negyed évszáza­da, hogy a MÉV-nél dolgozik. — Pécsi vagyok. Négyünket neveltek igen nehéz anyagi kö­rülmények között a szüléink. Apám tűzoltó, majd rendőr, anyám konyhalány volt. Kellett a pénz. A nyolcadik után András- aknára mentem dolgozni taka­rítógyereknek. Fél év utón abba kellett hagynom. Nem bírtam. A bánya, csenevész kis srác vol­tam, meghaladta az erőmet. Műszerészinas lett, de nem mondott le arról, hogy bányász lehessen. A segédlevelet 1949 decembere helyett már szeptem­berben megszerezte, felvették a bányaipari technikumba. — Apám csak annyit mon­dott, hogy nem bánja, de anya­gilag nem tudja támogatni a ta. nulásomat. Tanultam, és heten­te 2—3 műszakot lehúztam And- rás-aknán, gyakran hétvégeken és éjjelente. Tanulás, munka, közösségi élet. Az iparitanuló-iskola SZÍT-, majd a bányaipari DISZ-titkára volt. A hadseregben újabb „szakmát" szerzett, fegyvermes­ter lett 1953-ban Komlóra ke­rült a katonabányász egységhez és szeptembertől újra folytatta a technikumot a munka mel­lett — novemberben leszerelt. Visszajött Pécsre, ismét a Lám­pásvölgyben dolgozott. Techni­kusként visszacsalogatták Kom­lóra a Kossuth-bányába. Ott lett MDP-tagjelölt, majd MSZMP-tag és munkásőr. — Úgy buszoztam ki Pécsről. Egyre nehezebb volt, nős vol­tam két qyerekkel. Aztán vissza­hívtak Pécsre, de már az urán­bányához 1957. szeptember else­jével. Döntő érvük volt, hogy la­kást kaptam. Az ellenforradalomról esik szó. A buszok csak hébe-hóba indultak Komlóra. A bányában meg csak annyi szenet engedtek kitermelni, amennyi az erőmű­höz kellett. Amikor 1957 janu­ár—februárjában kezdték szer­vezni a pártot, felvették. Ahogy a párttagokból megszervezték a munkásőrséget, ő is fegyvert fo­gott. — A páirttitkár kérdezte, tar­tanék-e fegyver-anyagismereti oktatást a munkásőröknek. Az­óta fegyvermester vagyok. Nem volt könnyű, nagyon sokan ak­kor vettek először fegyvert a ke­zükbe. — lói érzi magát a testület­ben? — Jó a közösségi szellem, amolyan politikai vitakör jelle­gű. Mindennaposak a viták, de jó érzés, hogy a lényeget ille­tően mindannyian egyet aka­runk. — Meddig marad munkásőr? — Sajnos, egészségügyi okok­ból nem maradhatok. Érzem a 30 éves föld alatti munkát: csí- pőizület, halláskárosodás. Lefu. tott a kilométerem. A fegyver­mesteri beosztást — ha minden igaz — a sógorom veszi át. Ahogy én az anyai rokonság ha­tására lettem bányász, úgy a példámat követve lett munkásőr öcsém, fiam és a húgom férje. Három fia van. Uránbányász­ként és munkásőrként is kitünte­tések egész sorát kapta eddig. Szabad idejében barkácsol. A gépek, a fém. a fa és a gyen­geáram a hobbija, meg az er­dőjárás, a gombászós, nagyrit­kán a horgászás. A saját építé­sű mohácsi-szigeti hétvégi fahá­za kínálja a jobbnál jobb lehe­tőségeket a kikapcsolódásra, a családi együttlétre. Murányi László űz államigazgatási eljárás korszerűsítésének főbb vonásai Az állomigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény közel két és fél évtized alatt iga­zolta megalkotásának he­lyességét és hozzájárult a köz­igazgatás fejlődéséhez. A társadolmi haladás követel­ményei indokolták, hogy az országgyűlés az 1981. évi I. törvénnyel módosítsa, tartal­milag gazdagítsa rendelke­zéseit. Erre annál is inkább szükség volt, mivel a gyakor­lat tulajdonképpen már megelőzte a törvényhozót, és alacsonyabb szintű jogsza­bályokban, esetenként a tör­vény értelmezésére kiadott állásfoglalásokban intézmé­nyesítette az eljárás korsze­rű elemeit. Az eljárási törvény módosí­tásánál a törvényhozó abból indult ki, hogy az állami munka, a közhatalmi tevé­kenység jellege változóban van, a hatósági ügyintézés jelentősége az államigazga­tásban fokozódik. Ez minde­nekelőtt abban fejeződik ki, hogy a hatósági tevékenyséq a korábbinál szorosabban kapcsolódik a gazdasági fel­adatokhoz, nagyarányú ha­tásköri decentralizáció ment végbe az államigazgatás te­rületein o tanácsok javára: a közigazgatás szerkezete és szervezete számottevően módosult, s ma már a kor­szerű ügyviteltechnika alkal­mazásának igénye az állam- igazgatásban is komoly erő­vel jelentkezik. Az 1981. évi I. törvény mó­dosítja, kiegészíti az azonos tárgyú 1957. évi IV. törvényt, s egyidejűleg meg is tartja annak a gyakorlatban be­vált, s megszilárdult tételéit. Az új törvény az államigaz­gatási eljárások következetes egységesítésére törekszik. Ki­terjeszti hatályát: az általá­nos szabályok alóli kivétele­ket szűkíti; s a speciális ál­lamigazgatási eljárásokat korlátozza. A törvény a követelmények élén taglalja az államigaz­gatási eljárás alapelveit. Ezekben részben a szocialis­ta jogalkalmazás általános igényeit, pl. a törvényesség, a szocialista demokratizmus, a humanizmus stb., részben a speciális közigazgatási el­járás irányába támasztott követelményeket jelölik meg. A részletes feladatokat a tör­vény további tételei tartal­mazzák. A törvény az állampolgári fegyelem szilárdítását szol­gálja, de kiemeli az állam- igazgatási szervek kezdemé­nyező szerepének szükséges­ségét a jogok érvényesítésé­ben és a kötelességek telje­sítésében. A hatósági munka fontos területe az állami ellenőrzés. A törvény új eleme, hogy er­re vonatkozóan meghatároz­za a legfontosabb követel­ményeket, s ezzel szorosab­bá fűzi a kapcsolatot az el­lenőrző tevékenység és a jogalkalmazó munka között. Az államigazgatási felada­tok megoldásában a törvény fontosnak tartja a lakosság tevékeny közreműködését. Igényli, hogy az eljárás sze­replői, a hatóságok, az ügy­felek s más szervek működ­jenek együtt az eljárásban. Ezt több részintézkedés kife­jezetten előmozdítja. A ko­rábbinál rövidebb ügyintézé­si, együttműködési határidők kitűzésével, a közreműködők megnyilatkozásának ösztön­zésével, a belső eljárások koordinálásának javításához szükséges jogi feltételek bő­vítésével kívánja elősegíteni ezt. Ennek szellemében mondja ki a jóhiszemű eljá­rás kötelességét s fenyegeti a rosszhiszeműen tevékeny­kedő ügyfelet nemcsak az eljárásból való kizárás, ha­nem a megbírságolás lehe­tőségével is. Számtalan szabály segíti elő azt, hogy az államigaz­gatási szervek gyorsan s egyszerű eljárás keretében oldják meg feladataikat. Ebben a törvény felhasznál­ja a munkaszervezés és az ügyviteltechnika gyakor­lati eredményeit. Számol azzal is, hogy a he­lyi szervek újabb és újabb feltételeket is teremthetnek az ügyintézés további egy­szerűsítésére és gyorsítására. Lehetőséget ad ezért arra, hogy 30 napnál rövidebb ügyintézési határidőket a tanácsok rendeletekben is megállapítsanak. Ennek je­lentőségét a mi megyénk gyakorlata is példázhatja. Nálunk az ügyek egyharma- dóban azonnal, 15—15 szó-, zalékában 3, illetve 5 napon belül, 40 százalékában 15 napon belül kell döntést hoz­ni a tételesen előírt 30 nap helyett. Egyébként az ügyin­tézés egyszerűsítésének és gyorsításának a követelmé­nye végigvonul az egész jog­szabályon. Ezt az intézkedési időkön kívül a szervek kö­zötti együttműködés, a bi­zonyítási eljárás, a jogorvos­lati rendszer, az intézkedési formák és a végrehajtási mód tekintetében is kifejezésre juttatja a törvény. Egyrészt az állampolgári jogok érvényesítésének és az állampolgári fegyelem szi­lárdításának céljából az új törvény továbbfejleszti a jog­orvoslatok rendszerét, egy­ségbe foglalja az orvoslási módokat, s eközben kiszéle­síti a bírói jogorvoslás le­hetőségét. Másfelől azon­ban szigorítja o jogorvos­lás feltételeit, s ezzel az ál­lamigazgatási döntés jogere­jét növeli. A gyakorlat szem­pontjából nagy jelentősé­gűek ezek az előírások. A tapasztalat ugyanis az, hogy a korlátlan felülvizsgálat le­hetősége elbizonytalanítja a végrehajtókat, és gyengíti a döntések végrehajtásáért fennálló felelősséget. A jog- biztonság irányába mutatnak a végrehajtási eljárás szabá­lyainak korrekciói, az hogy pénzkövetelés esetén lehető­ség van a munkabérből való letiltásra, s ha a kötelezett nem teljesít, mód van arra, hogy a hatóság a jogosítot­tat felruházza a kötelezett költségére történő intézkedés lehetőségével. összegezve: az államigaz­gatási eljárás általános sza­bályait az 1981. évi I. tör­vény korszerűen, a tudomány és a gyakorlat eredményeit felhasználva állapítja meg', s ezzel gyarapítja a hatósá­gi munka színvonala növe­lésének jogi feltételeit. A tanácsi apparátus jelenleg készül arra, hoqv minél tel­jesebben elsajátítsa a ren­delkezéseit, gyakorlattá te­gye tételeit és ezzel tovább javítsa az ügyintézés ered­ményességét. Dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vb-titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom