Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-04 / 332. szám

2 Dunántúlt napló 1981. december 4., péntek Közlemény Gromiko romániai látogatásáról NAGYVILÁGBAN Romániában tett kétnapos hivatalos, baráti látogatása befejeztével Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere csütörtö­kön hazaérkezett Moszkvába. A látogatásról Moszkvában közleményt adtak ki. A dokumentum emlékeztet orra, hogy a szovjet külügymi­niszter december 2—3-án meg­beszéléseket folytatott Nicolae Ceausescuval, a Román KP fő­titkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságában — a nemzetközi biztonság erősítéséről 1970-ben elfogadott nyilatkozat végre­hajtásáról folyó vitában — fel­szólalt Rácz Pál nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képviselője. Emlékeztetett a hetvenes évek első felének pozitív nemzetközi fejleményeire, ugyanakkor meg­állapította: a jelenlegi nemzet­közi légkör komoly aggodalom­ra ad okot. Hangsúlyozta, hogy közös erőfeszítésekre van szük­ség a világot fenyegető ka­tasztrófa megakadályozása ér­dekében. - A nemzetközi prob­lémák megoldásában kiemelke­dő jelentősége van a szovjet- amerikai párbeszédnek — mon­dotta, üdvözölve a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormá­nya közötti kapcsolatok fel ­Az elvtársi légkörben folyta­tott megbeszélés alkalmával véleményt cseréltek a nemzet­közi politika néhány időszerű problémájáról, az európai kér­désekről, valamint a szovjet- román együttműködés bővíté­sének lehetőségeiről. A felek úgy vélik, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben együttműködésük — mind két­oldalú szinten, mind pedig a Varsói Szerződés más orszá­gaival együtt — különösen fon­tos jelentőségű. élesztésére irányuló erőfeszíté­seket. Rácz Pál a továbbiakban ar­ról szólt, hogy minden ország­nak aktív szerepet kell vállal­nia a nemzetközi biztonság ügyének előmozdításában. A konkrét nemzetközi kérdések­ben képviselt magyar állás­pontra utalva emlékeztetett ar­ra, hogy hazánk támogat min­den leszerelési kezdeményezést, egyben követeli az erőszak al­kalmazásának, valamint az az­zal való fenyegetésnek azonna­li beszüntetését. — Magyarország széles körű kapcsolatok fenntartására tö­rekszik minden olyan"allammal, cmely partner ebben a törek­vésben. Meggyőződése, hogy e kcpcsolatok bővítése és fej­lesztése hozzájárulást jelent O' nemzetközi béke és biztonság ügyéhez. Az MSZMP KB üdvözlő távirata A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Norvégia Kommunista Pártja pénteken megnyíló XVII. országos kong­resszusát. ♦ + DJAKARTA: Nilam Szánd, zsiva Reddi indiai köztársasági elnök csütörtökön ötnapos láto­gatásra Indonéziába érkezett. Az indiai vendéget Suharto in­donéz elnök fogadta. ♦ WASHINGTON: Az ame­rikai szenátus szerdán nagy többséggel gyakorlatilag elve­tette Ronald Reagan elnöknek azt a javaslatát, hogy átmeneti időre a régi, de megerősített silókban állomásoztassák az új hadászati MX-rakétákat. A sze­nátusi szavazásra a kormányzat jövő évi, rekordösszegű katonai költségvetési javaslatának meg­vitatásakor került sor. A 180 milliárd dolláros, hatéves nuk­leáris fegyverkezési program összegéből a kormányzat 335 milliót kíván költeni 30—40, több robbanólejes M X-rakéta kifejlesztésére és már meglévő silókba való telepítésére, A szenátus most 90:4 arányban olyan módosító javaslatot ha­gyott jóvá, hogy csak 20 millió dollárt költsenek a Reagan ál­tal meghatározott célra és 334 millió dollárt fordítsanak annak vizsgálatára mennyivel előnyö­sebb az MX-rakéták változtat­ható kilövőállomásokban tör­ténő elhelyezése. ♦ ANKARA: Ankarában csü­törtökön megkezdte börtönbün­tetésének letöltését Bülent Ece­vit volt török kormányfő, a be­tiltott Köztársasági Néppárt el- röke. A szociáldemokrata poli­tikust novemberben ítélte négy­hónapi börtönre egy katonai bíróság. Ecevitet azért ítélték ej, mert októberben, külföldi új­ságíróknak küldött levelében bírálta a török katonai kor­mányt. ♦ LOS ANGELES: Szeretett vá­rosában, Hollywoodban kisérték utolsó útjára Natalie Wood-ot, a hét végén tragikus körülmé­nyek között meghalt világhírű amerikai tilmszinésznőt. A teme­tésen a filmvilág olyan híressé­gei rótták le kegyeletüket, mint Sir Laurence Olivier, Fred As­taire, Gene Kelly, Gregory Peck és Frank Sinatra. A gyászszer­tartást pravoszláv pap végezte és a temetésen balalajka-zene szólt. Natalie Wood nagyszülei ugyanis orosz bevándorlók vol­tak és az oroszul jól beszélő színésznő tisztelte családi ha­gyományait. + BERLIN: Csütörtökön meg­nyílt Berlinben az NDK népi ka­marájának kétnapos ülésszaka. Az NDK parlamentje megvitat­ja az 1981—1985-ös tervidőszak­ról, valamint a jövő évi nép- gazdasági tervről és költségve­tési tervről szóló törvényjavas­latokat. Mindhárom törvényter­vezetet előzetesen jóváhagyták már a népi kamara illetékes bi­zottságai. Waldheim visszalép Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára csütörtökön levélben kérte a Biztonsági Tanács soros elnökét, az ugandai Olara Otun- nut, hogy az ENSZ következő főtitkáráról megejtendő szava­záson jelölését többé ne vegyék figyelembe. Elhatározását azzal indokolta, hogy ,,meg akarja könnyíteni a BT feladatát”. A BT elnöke a sajtó képvise­lői előtt kijelentette: „Felkértem Kuft Waldheimet és (a tanzá­niai) Salim Ahmed Salimot: lépjenek vissza annak érdeké­ben, hogy mások jelölését ve­gyük fontolóra. Waldheim tel­jesítette kérésemet",' hozzátet­te: arra számít, hogy Salim Ahmed Salim is hamarosan közli álláspontját. A Biztonsági Tanács az ok­tóber 27-e óta tartott tizenhat szavazási fordulóban mind ez ideig nem tudott megegyezni az új főtitkár személyében. Mind a tizenhat alkalommal Kína akadályozta meg vétójával, hogy Waldheimet harmadik megbízatási periódusra is főtit­kárrá válasszák. Az ellenjelölt Salim Ahmed Salim tanzániai külügyminiszter megválasztásá­nak az Egyesült Államok állta útját. ♦ KAIRÓ: Hoszni Mubarak egyiptomi államfő csütörtök reggel előre be nem jelentett találkozón fogadta Gaalar Ni- meri szudáni elnököt, aki az Egyesült Állanákból hazatérő­ben megállt a felső-egyiptomi Asszuánban. A háromórás ta­nácskozáson, majd az ezt kö­vető munkaebéden a lő tárgya­lási témát a múlt héten befa­gyasztott lesi arab csúcstalál­kozó, illetve annak várható arabközi kihatásai képezték. A két államfő a tárgyalások után tartott sajtóértekezleten egybe­hangzóan ,,az arab világban végbement változásokkal" indo. kották találkozójuk megtartását. + PÁRIZS: ,,Nem lősz szünet a reformprogram végrehajtásá­ban" — szögezte le Pierre Mauroy francia miniszterelnök a nemzetgyűlésben, hangsúlyozva: a kormány erélyesen folytatni ki. vánja a reformok megvalósítá­sát. A szerkezeti reformok, vagyis az államosítás és a de­centralizálás életbe léptetése után a kabinet tavasszal újabb széles körű reformprogramot ter­jeszt majd a nemzetgyűlés elé: módosítják a társadalombiztosí­tást és az adórendszert, továb­bá kiszélesítik a dolgozók jo­gait az üzemekben. Habib Ammanban Philip Habib amerikai elnöki megbízott csütörtökön Damasz- kuszból Ammanba érkezett. A májusban kezdődött közel-ke­leti misszió keretében első íz­ben találkozik Husszein jordá- niai királlyal. Mivel megbízatása a szíriai—izraeli „rakétaválság" megoldására és az izraeli—pa­lesztin tűzszünet állandósitásá- la szól, az ammani küldetés a feladatkör kibővítésére enged következtetni. Mint ismeretes, Washington régóta szeretné rá: bírái Jordániát a Camp Da- vid-i folyamathoz való csatla­kozásra, az amerikai rendezési erőfeszítések támogatására. llliiilll A nemzeti egyetértési front létrehozásának kérdéséről ta­nácskozott csütörtökön több lengyel vajdasági pártszerve­zet. A szczecini pártbizottság ülésén a résztvevők többsége rendkívüli eszközök igénybe­vételét sürgette az állam és az állampolgárok érdekeinek védelmére. Egyben követelték, hogy részesüljenek törvényes védelemben mindazok, akik fellépnek a kalandorsággal, a sztrájkokkal szemben. Ezzel egyidejűleg, ugyancsak Szcze­cinben — a varsói rádió je­lentése szerint — a „Warski" hajógyár „Szolidaritás" szer­vezete sztrájkkészültséget hir­detett. A szervezet közölte: így kíván tiltakozni a LEMP KB legutóbbi plénumán elfo­gadott határozat azon része ellen, amely felhatalmazta a LEMP parlamenti képviselő- csoportját: kezdeményezze a kormányt rendkívüli jogkörök­kel felruházó törvénytetvezet jogi eljárásának megindítását. * * A hét karikatúrája: Spanyolország és NATO Magyar felszólalás az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságában Kommentár A jó szándék dokumentuma Tizennégy pontból áll a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek bukaresti ülésé­ről kiadott közlemény. A pon­tok többsége olyan kérdése­ket érint, mint az erőviszo­nyok, a fegyverkezéskorláto­zás és a leszerelés ügye. A dokuméntumot a mély aggodalom érzése hatja át. Az utóbbi években mind több tény mutatott ugyanis arra, hogy Nyugaton, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mokban olyan erők kereked­tek felül, amelyek az együtt­működés helyett a konfron­táció vonalát választották. Ezt jelezte a fegyverkezési verseny gyorsulása. Különö­sen veszélyes az a NATO- terv, amely 572 közép-ható­távolságú nukleáris rakéta nyugat-európai elhelyezé­sét irányozza elő 1983-tól. Ezek a fegyverek hatalmas veszélyt jelentenének Európa és az egész világ békéje számára, tovább növelve kontinensünk veszélyezett- ségét, s az egész emberi ci­vilizáció elpusztulásának le­hetőségét. Erre mutattak rá a Bukarestben összegyűlt külügyminiszterek, amikor felhívták a figyelmet az „európai korlátozott nukleá­ris háború elfogadhatóságá­ról" összefércelt amerikai hadászati doktrínára. Ez - hangzik a dokumentumban - az európai és más népeket létében fenyegeti. A veszélyt felismerték a vi­lág számos országában. Ezt bizonyítja a mind erőtelje­sebb nemzetközi békemoz­galom is. A világ közvéle­ményéhez szólva a Varsói Szerződés tagállamai kije­lentik: nincs, nem volt és nem is lesz tmás hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína; nincs, nem volt és nem is lesz szándékában létrehozni nukleáris első­csapás mérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni kato­na' fölényre. Felléptek és fellépnek azért, hogy lesze­relési intézkedések fogana­tosításával valósuljon meg a katonai erőegyensúly és szűnjön meg a katonai szem­benállás Európában. Ezek­ből az alapelvekből kiindul­va a VSZ-tagállamok támo­gatják a Szovjetunió béke­kezdeményezéseit, kiállnak az atomfegyvermentes öve­zetek létesítése mellett, az­zal a céllal, hogy végül egész Európa szabaduljon meg a tömegpusztító eszkö­zöktől. A külügyminiszterek hang­súlyozták annak szükséges­ségét is, hogy a különböző leszerelési fórumok — a bé­csi megbeszélések, a genfi leszerelési bizottság — vé­gezzenek végre hatékony munkát. A Varsói Szerződés országai továbbra is rendkí­vül fontosnak tartják a hel­sinki folyamat fenntartását, kiállnak a madridi tanács­kozás konstruktív folytatá­sáért, azért, hogy hívjanak össze összeurópai katonai­biztonsági értekezletet. A Varsói Szerződés tagál­lamai ismételten javasolták: „Ne kerüljön sor új kato­nai-politikai szövetségek lét­rehozására és a meglévők kiszélesítésére, azok tevé­kenységének új térségekre való kiterjesztésére”. Az ülés résztvevői felszólítottak: „Egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t, és első lépésként számolják fel katonai szer­vezeteiket, amit katonai te­vékenységük kölcsönös csök­kentésével kezdjenek”. Ez a kezdeményezés annál is in­kább jelentős, mert a NATO éppen most készül Spanyol- ország felvételére. A bukaresti dokumentum kifejezte a tárgyalás és meg­egyezés készségét, jelezte azokat a területeket, ahol a feszültség csökkentését azon­nal el lehetne kezdeni. Ezek olyan kezdeményezések, amelyeket a békeszerető, jó­zanul gndolkodó emberek örömmel fogadnak az egész világon. A kérdés az: mi­lyen választ adnak erre a NATO-országok soron kö­vetkező brüsszeli tanácsko­zásukon. Miklós Gábor A nyugatnémet parlament egész napos vitája több ha­tározati javaslatról való sza­vazással ért véget. A parla­ment egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, amely a nuk­leáris, a biológiai és vegyi fegyverek ellenőrzött felszá­molását és törvényen kívül he­lyezését követeli. Az SPD és az FDP képviselőinek szava­zataival a Bundestag viszont elutasította az ellenzéki ke­resztény uniópártoknak azt a javaslatát, amely azt követelte a Szovjetuniótól, hogy állítsa le SS—20-as rakétáinak tele­pítését és a már elhelyezett rakétákat pedig szerelje le. * Francois Mitterrand francia köztársasági elnök csütörtökön a késő délutáni órákban fogad­ta Szpirosz Kiprianu ciprusi el­nököt, aki hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Az egy­órás megbeszélés középpontjá­ban Ciprus demilitarizálásának kérdése és a ciprusi—francia kapcsolatok álltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom