Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-04 / 332. szám

1981. december 4., péntek Dunántúli napló 3 Hogyan készül a beszámoló? Középpontban a gazdasági munka — Különösen fontos, hogy a párt XII, kongresszusa határoza­tainak szemszögéből készüljön a beszámoló — mondja mindjárt beszélgetésünk elején Jelics László, a sellyei Ormánsági Terme­lőszövetkezet párttitkára. — Nagyon fontos, hogy a beszámoló tartalmazza, hogy a kommunisták miképpen vették ki részüket a gazdasági munkából, hogyan működtek közre a tervezésben, végrehajtásban, hogyan végezték gazdaságirányitó tevékenységü­ket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szervezeti életéhez el­választhatatlanul hozzátartoz­nak az év végi beszámoló tag­gyűlések, melyeken a választott testületek adnak számot a vég­zett munkáról választóiknak. Ezek a beszámoló taggyűlések novemberben megkezdődtek, némelyükről lapunk is beszámolt az olvasóknak. Jelics Lászlót, a sellyei ter­melőszövetkezet párttitkárát a beszámoló taggyűlésre való fel­készülés időszakában kerestük fel azzal a kérdéssel, hogy ho­gyan készülnek az itteni kom­munisták a beszámoló taggyű­lésükre, ami december 11-én lesz. A pártalapszervezet 45 ta­gú, a tagok átlagos életkora 50 év körül van, közülük néhá­nyon egészségügyi okokból fel is vannak mentve a pórtmunka alól. A sellyei termelőszövetke­zet nem tartozik a legjobbak közé, az idei évet talán nem zárják veszteséggel, az alapszer­vezetet mégis a jobbak közé sorolják a felsőbb pártszervek. — Pártszervezetünknek — mondja a titkár — ezért is kell a gazdasággal különös fontos­sággal foglalkoznia. Szeren­csénkre já összhangban tudunk dolgozni a termelőszövetkezet vezetőségével: nem viták nél­kül, de eredményesen. A tsz- vezetés támaszkodhat a párt­alapszervezet munkájára, s a kommunisták is igénylik az együttműködést. A beszámolóra való készülés nálunk is azzal kezdődik mint a legtöbb helyen, a pártcsopor­tok értékelésével. A pártcsopor­tokban vitatják meg először az éves munkát, tesznek javaslato­kat, mondanak véleményt. A pártvezetőség tagjai ez időben a jegyzőkönyvek, emlékeztetők alapján sorra veszik az év ese­ményeit, majd a gazdasági 've­zetőktől kérünk információkat. Ezek birtokában kibővített ve­zetőségi ülést tartunk. Ezen részt vesznek a pártcsoportbi- zalmiak, a gazdaság vezetői, a szakágak vezetői és a társa­dalmi és tömegszervezetek ve­zetői is. Ezen a yezetőségi ülé­sen döntünk a beszámoló tartal­máról. Miután megrajzoltuk a beszámoló körvonalait. a veze­tőség tagjai elkészítik a re­szortjuknak megfelelő részt, amit aztán a beszámoló tag­gyűlés előtti vezetőségi ülésen összesitünk. A beszámolók egy részét te­szik csak ki a gazdasági kér­désekkel foglalkozó megálla­pítások, feladatok. Természet­szerűleg ugyancsak fontos, hogy a vezetőségek a szerve­zeti életet is áttekintsék, érté­keljék a párttagok pártmunká­ját. — összességében előbbre léptünk a szervezeti élet vonat­kozásában — mondja Jelics László. — De nem lehetünk elégedettek, különösen nem, hogy néhány tagunkkal szemben a párt szigorával is élnünk kel­lett. Néhányon megsértették a társadalmi tulajdont, sajnos kö­zöttük párttagok is vannak. Ezekkel szemben a pártlegyel- mi felelősségre vonás sem ma­rad el. Ez az eset is mutatja, hogy az ideológiai, eszmei ne­velőmunkán van még mit javí­tania pártalapszervezetünknek. A szervezeti élet másik nagy fontos része a pártépítés. Ugyan az idén két alkalmas fiatallal bővíthették soraikat, de a pártépítési tevékenységük, főképpen a párttaggá nevelés terén javítandó. — Az öt—hat évvel ezelőtti gazdasági helyzetünk, s még a mostani is arra késztette a Ha­lálokat, hogy máshol keresse­nek munkát. Nemcsak az alap­szervezet, de a tsz korösszetétele is elég magas. Itt is megfigyel­hető, hogy a gazdaságirányitó munka és a szervezeti élet mi­lyen szorosan összefügg: ha si­kerül előbbre lépnünk a gaz­daságban, ha a fiatalok itt is megtalálják számításukat, alt­kor a pártépités is könnyebbé válik. Ennek érdekében a KISZ- szervezettel is szorosabban együtt kell működnünk, s el­mélyíteni a szocialista brigá­dokkal való kapcsolatunkat, hi­szen e brigádokban dolgozik a Hatolok többsége. A sellyei Ormánsáq Termelő- szövetkezet vezetősége ezekben a napokban összegzi a beszá­molót. De már az előkészítés során a pártcsoportokban sok hasznos észrevétel, javaslat született. Ezek természetesen részét képezik majd a vezetőség beszámolójának, mint ahogy az ifjúsági parlament tanulságai is oda kerülnek. A pártalapszervezetek túlnyo­mó többségében olyan munka folyik, hogy szinte napraké­szen be tudnának számolni a párttagoknak a folyó munkák­ról — hiszen a jó pártmunka a folyamatosságon alapszik. De az év végi beszámoló taggyű­lések itt sem csak ünnepélyes­ségükkel tűnnek ki a taggyűlé­sek sorából. A végzett munka tanulságainak mérlegre raká­sával a jövő évi munkát tehetik még eredményesebbé. B. L. E rdősi Mihályné 1968 jú­liusa óta dolgozik a Pécsi Kesztyűgyár II. sz. gyáregységében, ahol az ipari tanulók szakoktatása a mun­kája. A kesztyűkészítés szép mesterségére oktatja a tanuló­kat, és három éve ő ott a könyvterjesztő is. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent műveket árusítja. Felelősséggel végzett mun­kája a tavalyi évben kima­gasló eredményt hozott: 51 090 forint értékű könyv került tőle a dolgozókhoz. A politikai könyvnapok alkalmából idén megkapta a „Kiváló terjesztő" ezüstplakettet. Persze, a könyv­terjesztésnek az értékét — az igczi értékét — nem szabad pénzben mérni. Sokkal inkább az a lényeg: hány embert vezetünk rá az olvasás gyö­nyörűségére, hány embernek szélesítjük igy g látókörét, mű­veltségét. Amikor a jövendő könyvvásárló maga jön érdek­lődni, milyen könyvet lehet venni, s nem úgy kell rátuk- mólni valakire az írott szót, minden ilyen alkalom felér Gazdaságosabb megoldás Újabb létesítményeket kapcsolnak be a távfűtőhálózatba (2.) Hiányzik a szeretet Konfliktusmegoldási képtelenség Alagútban halad A Munkácsy Mihály utcai SZTK-épületet jelenleg alag­sori olajkazánnal fűtik. Az energiahordozók drágulása miatt azonban gazdaságosabb megoldást kerestek. Az Egye­sített Egészségügyi Intézmé­nyek igazgatósága megbízásá­ból, az UNIBER lebonyolításá­ban a Bányászati Aknamélyítő Vállalat vállalkozott, hogy az SZTK-t bekapcsolja a városi távfűtési hálózatba. Az első elképzelés szerint a Kcnzumtól a Goldmark Ká­roly utcán létesítenek egy vas­beton védőcsatornát, és itt vi­szik a vezetéket az SZTK-ig. A közbejött akadályok — a Goldmark utcai új betonsző­nyeg és a Munkácsy utca köz­mű zsúfoltsága — ezt nem tet­ték lehetővé. Helyette az UNI­BER felajánlotta a belváros­ban már alkalmazott távfűtési alagút építésének technológiá­ját. Ebbe már 1979-ben be­kapcsolták a Széchenyi tér clatt húzódó pincerendszert is, így múlt évben megtörtént az első rákapcsolás: a városi tanács épületének, a régi me­gyei tanács épületének és a Nemzeti Bank fűtésének keze­lését vette át a PÉTÁV. Ebben az évben jutottak el a Nagy Lajos Gimnáziumig, így a diá­kok az idei fűtési szezonban már a Távfűtési Vállalat által üzemeltetett radiátorok mellett melegednek. Az SZTK-hoz kiépített 80 mé­ter hosszú alagút a Munkácsy Mihály utca 5-7. épület előtti aknából indul. Az alagút bá­egy kisebbfajta győzelemmel.- Amikor megérkezik a könyvcsomag — mondja Erdősi Mihályné —, nemcsak én vá­rom türelmetlenül, hogy meg­lássam, mi lehet benne, de jönnek a többiek is és sürget­nek, bontsam már föl. Min­denki érdeklődik az olvasás iránt, s a könyv, a kultúra ter­jesztése nekem is nagy örö­met jelent.- Mi a titka a sikeres könyvterjesztésnek?- Legelőször is ismerni kell azokat az embereket, akiknek el szeretném adni a könyvet. Tudnom kell, mi érdekli őket a legjobban, s ha már ezt tudom, természetesen olyan témájú könyveket rendelek a vezeték nyaidomkövekből falazással épült, a boltív magassága ál­talában 175 centiméter. Egy­méteres szakasz bekerülési költsége 17—20 000 forint. A távfűtési alagút 80—100 méte­renként egy kezelőaknába torkollik — ezzel a további építési munkákhoz, levegőzte­téshez, csőszereléshez és eset­leges baleseteknél az üzemel­tetőnek menekülési lehetősé­get biztosítanak. (A távfűtő- vezetékben maximum 150 fo­kos forró víz 16 atmoszféra nyomáson kering.) Szerdán az építési munkák utolsó szakasza kezdődött; az SZTK kazánhózához csatlakoz­tatják a vezetéket. A műszaki átadás december 15-én lesz. A távfűtési alagút elkészülte azonban nem jelenti azt, hogy rögtön bekapcsolják a fűtési rendszerbe, jövő év fűtési sze­zonjától lesz erre lehetőség, mivel az épület belső fűtési rendszerét is át kell alakítani. Több intézmény érdeklődik a távfűtési bekapcsolási lehető­ségek iránt: így a színház, a Nádor, a Megyei Könyvtár, az Elefántos tömb és a Vám- és Pénzügyőrség is. A várható igényeket azonban csak úgy lehet teljesíteni, ha a Konzum Áruház és a Munkácsy Mi­hály utca 5—7. számú ház előtt lévő 1. számú mély veze­tésű induló akna között a ge­rincvezetéket felbővítenék. A jelenlegi vezetékrendszerrel az igényeket nem bírják teljesí­teni. meg. Az itt dolgozó 250 em­berből egy sem akad, aki az elmúlt három év alatt ne vett volna tőlem könyvet. Ugyan­ekkor itt is megvan a már ki­alakult „állandó vevőkör”, akiknél már kérdezés nélkül is tudom, melyiket fogják vá­lasztani. — Mi érdekli leginkább az embereket? — Különösen a történelem, s itt még azt is el kell monda­nom, hogy a legerősebb tör­ténelmi érdeklődést a fiatalok körében tapasztaltam. Nagy sikere van a természettudomá­nyos könyveknek és az útle­írásoknak is. És igen érdekes, hogy kollégáim milyen sok mi­nikönyvet vásároltak egy év — Ott hagytuk abba a be­szélgetést, hogy az emberek többsége nem tudja megoldani a konfliktusokat. Vagy inkább nem vállalja azokat. Ennek okát miben látja? — A gyerekek, a későbbi fel­nőttek autokrata módon neve­lődtek családban, intézmények­ben, társadalomban egyaránt — mondja Kovács Katalin szo­ciológus. A társadalomban a nagyobb és kisebb dolgok egyaránt megkérdójelezhetetle- nek voltak, s az élet minden szférája ezt tükrözte. Vagyis, ha valami megkérdőjelezhetetlen, úgy elkerülhető a konfliktus. Sok éven át a különböző intéz­mények nem neveltek lázadás­ra - és itt most kizárólag pozi­tív értelmű „lázadásra" gondo­lok —, így nem vállalkozó szel­lemű, hanem inkább „lappan­gó” egyéniségeket neveltünk, s ez most nagyon visszaüt. Ma már egészen más tényezői vannak a gazdasági életnek s így másfajta embertípust kíván meg a társadalom, s ez az el­lentmondás ma igen erősen érződik. — A konfliktusok megoldá­sának hiánya tehát a magán­életbe is áttevődött. — Igen, a házasságban, illet­ve a válások vagy házasságok megromlásának magas számá­ban ez igen fontos emberi té­nyező. Ha felnő egy olyan ge­neráció, amelyik nem ismeri a vállalás kockázatát, ha nincs olyan bátor, hogy szembenéz­zen a konfliktussal, akkor a házasságban — tisztelet a kivé­telnek —, általában két megol­dás lehetséges: vagy beletörő­dik egy rossz házasságba, s le­éli abban az életét, magyarul megalkuszik, vagy pedig ott­hagyja az egészet, s elválik. E kettő közül egyik sem jobb a másiknál: mindkettő elkerüli a konfliktust, s egyik sem oldja meg. — A jó házasságra vagy csa­ládi életre nevelésre lehet azonban mintát szerezni min­denkinek a saját családja, a szülei életéből. — Lehet, de az esetek túlnyo­mó többségében inkább csak lehetett. A nők munkába állá­sával sok minden megváltozott. Eleinte a nagyszülők és az in­tézmények igyekeztek pótolni az igazi családi életet, később mór csak az intézmények, hi­szen a mai nagyszülők többsé­ge még dolgozik. Egyszerűen nincs idő valódi családi életre, igy a gyerek nem is lát maga előtt mintát arra, hogy saiát jövendő házasságát hogyan le­hetne jól megélni. S hogy min­denki dolgozik, ez nem csupán alatt: legalább 8000 forint ér­tékűt. Egyébként az I. sz. üzembe is kijárok, s az ott dolgozó 20—30 emberhez is el­viszem természetesen a meg­jelent műveket, ehhez a gyár ad nekem kocsit.- Van, akivel ön szerettette meg az olvasást? — Igen, elég sokan, köztük több fiatallal. Mindig isme­rem a könyvek tartalmát, még akkor is, ha •én történetesen nem is olvastam, s ilyenkor el­mondom, miről szól, igyek­szem fölkelteni az érdeklődést — legtöbbször sikerül is. Ab­ból az alapállásból dolgozom, hogy érdemes művelődni, s ezt a gondolatot szeretném min­denkivel elfogadtatni. Amíg csak bírom, vállalom a könyv­terjesztést, mert hiszem és meggyőződésem, hogy könyv nélkül nem lehet élni. D. Cs. az időhiányt vonja maga után, hanem egyúttal segít elkendőz­ni is a konfliktusokat. Hiszen há- rom-négy-öt óránál alig töltünk többet egymással, hét végén pedig mindenki fáradt, s kev£s az a család, ahol igazán öröm­mel vesznek részt a családi életben. A másik nagyon szo­morú dolog, hogy az ember és a gyerek, főleg a gyermek ne­velése nem igazi, önmagáért való értékként szerepel össz­társadalmi méretben az embe­rek tudatában.- A válási statisztikák nem tükrözik reálisan a házasságok lölbomlásának okait, elsősor­ban azért, mert a közös meg­egyezéseknél nem is derül ki az ok. A válóperes bíróságokon fölsorolt szokásos és közhely­szerű 'okokon kívül még miket látnak a szociológusok döntő tényezőknek? — Az egyik a már sokat em­legetett megoldatlan konfliktus, a másik a kapcsolatok — az ér­tékesnek induló kapcsolatokat is értem — kifulladása, vagy esetleg egy harmadik személy megjelenése. De ide sorolhat­juk a lakáshelyzetet, azt, hogy az embereknek a házasság el­ső öt-tíz évét a családi élet ke­reteinek kiépítésével kell eltöl­teni. Ez rengeteg fizikai-szelle- mi-érzelmi energiát, időt emészt föl, s mire ezek a keretek meg­teremtődnek, sokszor a két em­bernek már semmi komoly köze nincs egymáshoz. Van azonban még egy igen érdekes ok, ami manapság nagyon gyakori: a szeretet és a szerelem ellent­mondása, bármily furcsán hangzik is.- Korábban arról volt szó, hogy szerencsére ma már nem a gazdasági érdek, hanem az érzelem az alapja a házasság- kötéseknek. — Vannak vélemények, me­lyek szerint az a baj, hogy az emberek szerelemből, nem pe­dig szeretetből házasodnak. Ezen azt kell érteni, hogy a baj ott van, hogy maga a szeretet nincs jelen. E kettőt azonban nem lehet élesen elválasztani egymástól, s a szeretet hiányá­ra csak akkor derül fény, ami­kor a szerelem már elmúlott, s kiderül, nincs ami a helyére lépjen. Márpedig egy szerelem nem tart örökké, s az első négy év utáni válások magas száma is azt bizonyítja, hogy ennek az érzelemnek az elmúltával sok­szor nincs már összetartó erő. S éppen ez is az oka, hogy ma már ilyen meghatározó lépést, mint a házasság, senki sem tervez „örökre". Aztán persze a válások erősen befolyásolják az egy családon belüli gyermekek számát is; a népesedésben most igen nagy gondok vannak. Riasztó adatokra mutat rá a közelmúltban Budapesten lezaj­lott népesedési konferencia. A Ratkó-korszak után a népese­dés nagyon lecsökkent, a mély­pontot 1962-ben értük el, s most ott tartunk, hogy még egy­két év, s a 62-es mélypont alá süllyedünk e tekintetben.- Rengeteg sok dologról le­hetne még beszélni a házas­sággal kapcsolatban, hiszen számos olyan tényező van, ami­re itt nem is utaltunk. Az ed­dig elhangzottak alapján azért megkérdezném: van-e és mi­lyen kiút ebből a rendkívül bo­nyolult helyzetből? — A legfontosabb az, hogy valóban az ember legyen a leg­főbb érték. Olyan embertípust kell ideálként magunk elé tűz­nünk, aki a másikat respektál­ja, s amelyik a konfliktusok megoldásának alapján áll. Amíg nem tudunk néha a má­sik fejével is gondolkodni, érez­ni, addig a házasságok belső válságai sem oldódnak meg. Dücsö Csilla Eqy kiváló könyvterjesztő portrájal Erdősi Mihályné

Next

/
Oldalképek
Tartalom