Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-28 / 354. szám
1981. december 28., hétfő Dunántúlt napló 3 Energiatakarékos beruházások Csözúzalék tárolása a Szigetvári Állami Gazdaság görösgali tehenészeti telepén Felemelik a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás díját A január elsejével hatályba lépő pénzügyminiszter« rendelet értelmében az Állami Biztosító emeli a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás évi díját. A magán-autótulajdonosok évi 960 forintot, a közületi gépjárművek üzemben tartói és a külföldiek 3200 forintot, a motorkerékpárosok 150 forintot fizetnek évente. Azok a mozgássérültek, akik az egészségügyi miniszter rendelete alapján térítés- mentes üzemanyag-utalványt kapnak, továbbra is mentesülnek a díj fizetése alól. A kártérítés rendszere továbbra is változatlan, ami azt jelenti, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a forgalmi engedély kiadásával egyidejűleg automatikusan életbe lép, s a kárt okozó helyett az Állami Biztosító fizeti a kártérítést. Nem változik a félévenkénti díjfizetés, s a dijigazoló lap használata sem. A befizetéseket ezentúl is a KPM vizsgabiztosai ellenőrzik a gépjárművek időszakos felülvizsgálata alkalmával. A késedelmi pótlék összege és a befizetés módja ugyancsak változatlan. Az OTP átutalási betétszámlával rendelkező ügyfeleknek nem kell külön kérniük az OTP-töl az új dijak levonását, mert ebben az Állami Biztosító megállapodott az Országos Takarékpénztárral. Tar Jenő, az Állami Biztosító vezérigazgató-helyettese .elmondta, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás már jó néhány éve nem képes eltartani önmagát; az évente kifizetett kártérítések összege jóval meghaladja — 1981-ben például 500 millió forinttal — a befizetett dijak összegét. A kötelező gépjármű-fele- lösségbiztositós évi 460 forintos dija 22 éve — 1959 óta — változatlan, noha közben jelentősen növekedtek a gépkocsik belföldi árai, az alkatrészek értéke és a munkadíjak egyaránt. Mindez indokolttá tette a biztosítási díj módosítását. Takarmánygabonák tárolása nedvesen Jövőre tovább kell lépni, a feltételek biztosítottak A z energiatakarékosság napjaink gazdálkodásában egyik meghatározó tényező. A közelmúltban látott napvilágot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott „Energiatakarékos beruházások” című kiadvány, amely programként jelöli meg a takarmánygabonák szárítás nélküli tárolását. Az ezt szolgáló beruházások pénzügyi támogatása biztosított. Baranya megye nagyüzemi gazdaságai az 1980-as ősz kedvezőtlen időjárási viszonyai ellenére 1981-ben 30 558 tonna kukoricát tároltak nedvesen, vagyis az össztermés mintegy 12 százalékát. Míg az 1980. évi betakarított és betárolt kukoricák átlagos víztartalma 36—38 százalék volt, addig 1981-ben 22—36 százalékos víztartalommal kerültek deponálásra az így betakarított, nedvesen tartósított kukoricák. 1980-ban a hideg erjedési viszonyok között igen sok probléma adódott a natúr erjesztés folytán, így ahnak hatása a takarmányozásra nem volt egyértelműen pozitív. (Magas volt a csíra- és penészszám.) 1980 óta javult a nagy víztartalmú kukorica betakarítására és tárolására alkalmas műszaki háttér, elsősorban a betakarítás gépeit és a silózás formáit illetően. Előrelépés történt a tárolandó anyag formaváltozataiban is. Nedves szemes, nedves zúzott, szemcsutkakeverék — CCM — csőzúzalék. örvendetes, hogy a Szigetvári és a Bikali Állami Gazdaság, a mohácsi és az egyhá- zaskozári termelőszövetkezet új létesítményekkel gyarapította tárolóbázisát. (Neuro-torony, betonsilótér stb.) A tárolás technológiai feltételei javultak az 1980. évhez képest. Elsősorban az egyházaskozári tsz által gyártott EKR 1-es roppantó megvásárlásának lehetőségével, valamint a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát által ajánlott BF-7-es daráló beszerzésével. Ma már egyértelműen bizonyított tény, hogy a betakarítás, a tömörítés, valamint a kitároláshoz szükséges technológiai sor megteremthető az üzemedben. Claas Dominátor, E-516-os, valamint SZK-6-os kombájnok átalakítása, BF—7- es vagy EKR—1-es, vagy 2-es daráló, valamint SM—15-ös silómaró rakodó, és SILEX 5 T silómaró gép. ~A tartósítás technológiájában fontos szerepet kapott a Siloferm tartósítószer, mely o Phylaxia Vállalat terméke. Az Állattenyésztési és -takarmányozási Kutató Intézetben dr. Szentmihályi Sándor és munktársairiak kétéves vizsgálatai is pozitív eredményt hoztak a nedvesen tárolt kukorica takarmányként való felhaszná- lásábán. A nagy víztartalmú kukorica könnyen kombinálható állati eredetű melléktermékkel, pl. savóval, és így importfehérje- megtakarítás, ezenkívül számottevő költségcsökkentés érhető el. A nedvesen tárolt és etetett gabona takarmányozási költsége kilogrammonként 4—5 forinttal kedvezőbb mint a száraz kukoricáé. Állategészségügyi szempontból a gyomorfekélyek és bevérzések számának csökkenése tartós etetés esetén figyelemre méltó. A jövőt illetően nagyobb figyelmet kell fordítani beruházási vonatkozásban a műszaki háttér megteremtésére (gépépítmény) , a sertéstelepi rekonstrukciók során az etetőberendezések cseréjére, melynek költségvonzata számottevő a technológiai fegyelem további javítására. Most a tervezések időszakában gondosan lehet mérlegelni a jövő évi beruházások csoportjában a nedves- tárolás feltételeinek megteremtését is. A nedvesgabona-tárolásban megyénkben nemcsak lehet,'de tovább is kell lépni 1982-ben, elérve ezzel olcsóbb állatiter- mék-előállítóst és tovább javítva az egyes állattenyésztési ágazatok gazdaságosságát. Simon József osztályvezető, Baranya megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség Házavatás A huncutkás mosoly azt jelenti: fedél van már a házon. Másfél hónappal ezelőtt ugyanez a mosoly talán azt jelentette: senki sem bízik benne, csak ő. Vincén Lajos 75 éves. Ebben a korban — feltételezem — mór nem kacérkodik az ember újrakezdéssel. Vincén Lajos azonban három éve elhatározta, hogy házat épít magának. Kitartása bámulatra méltó: napról napra gyűjti a hozzávalót, állattartásból teremti elő a forintokat. Ez év októberében aztán egy éjszaka ásót vesz a hóna alá, s mire hajnalodik, a ház alapjainak kiásásával majdhogynem végez. Ez lesz az első saját háza - életében . .. Regenye kisközség Baranyában, Görcsöny társközsége. Csöppnyi mélyedésben fekszik, terjeszkedésének a dombok szabnak határt. A Fő utca 52- es számú telek a község közepén van, a főtéri haranglábtól néhány lépésre. A harangot naponta 5, 12 és 19 órakor megkonditja a falu egyik nyug. díjasa, egységesen és portánként 20 forintot kap érte havonta. Azon a napon talán Vincén Lajos elhatározását köszöntötte a harangszó. * Kegyetlenül csíp a hideg: az új ház tetőzete alatt ótsír a szél. Lajos bácsi gumicsizmában topog a meszesgödör mellett, s széles gesztusokkal magyaráz : — Ide előre gangot szerettem volna, de azt mondják, már nem divat. . . Most, hogy fönt van a tető, már mindenki láthatja, Fülöp nem viccelt . . . A faluban Vincén Lajost Fülöpnek nevezik a háta mögött. Öt ez igazán nem zavarja. Mondjanak, amit akarnak, irigykedjenek, nevessék ki, ha úgy tetszik. Nincsen neki itt egyetlen barátja, s nem is volt soha I — Ez igaz? — Ügy bizony. Bolondnak tartanak. Talán ha Róza Jancsit említhetném ... — Bizalmasan kacsint. — Csakhogy ő ivó ember. De hát ez csak nem baj? Legalább egy cimborája legyen az embernek, nem igaz? De igaz. — A család? Hosszú, némileg zavaros mondókába kezd. Négyen voltak testvérek, de őt akkor is meg akarták ölni. Még az apja, amikor kelés volt a torkán — mutatja is —. akkor akarta megfojtani őt. Megházasodott, de utána elvált. A lánya itt él a faluban, dehát azok se szeretik ... Gyutai Sándort a község tanácstagja említette: „Vincén Lali másképpen látja a világot, mint mi. , A veje szerint újholdkor alig lehet bírni az öreggel. Mondja is olyankor: várni kell néhány napot, míg lecsendesedik . . . Egyébként tőlünk mindent megkapott, ezután is megkap. Nézzük az új házat. Ez lesz a fürdőszoba, ez a konyha, innen meg a padlásföljáró indul ... — Fölviszem én egyedül is a félmázsás zsákokat... Állatokat fogok tartani, piacolok, megélek . .. Erejét bizonyítja: a vastalicskát méter magoson megrakja blokktéglával, s a ház elejére tolja, a fagyott, sár- barázdás úton. — Ide, a ház köré, fákat ültettem. Almát, körtét, cseresznyét. Három-négy év múlva termőre fordulnak. Diót is akartam, de lebeszéltek. Itt a lapályban elviszi a fagy. Igazuk lehet . . . — A házavatás? — Majd csak tavasszal. Bemegyünk a pajtába: bontott épületfa, gerenda, ajtótokkal. Az egyik ajtó mór zöldre festve egészen, a másik csak félig. — A zöld — az a legszebb. Mint a vastag füvű rét. Mindjárt mesélni is kezd. Ö, aki mindig megmutatta ezeknek, hogy mit tud, legénykorában egyszer fogadásból három óra alatt lekaszált 4 lánc rétet. Csak bámulták! Gyutai Sándor úgy jellemezte „Fülöpöt", hogy a világ munkása. Mindent elvégzett, mikor a maga gazdája volt, akkor is, mikor a tsz-ben dolgozott 11 évet, akkor is. Munkabírása — bámulatra méltó. Megyünk kifelé, Vincén Lajos visszanéz a házra. Szemébe könny tolul: — Kutyája voltam az apómnak! Kutyája voltam ennek a falunak! — Most már olyan dühvei mondja, hogy magam is megijedek. — De ennek vége. Most már úgy tervezem az életem, hogy örökké élni fogok! Meglátják! Megáll, hallgat, aztán ismét elmosolyodik. — Azt mór nem láfják meg. Kikerülnek addigra a „la- pisba” ... Kozma Ferenc Cseri László V állalkozni mit is jelent? Sikert is, kudarcot is — mindkettőért elsősorban csak önmagamat okolhatom. A vállalkozás az utóbbi félév divatos fogalma. Álláspontot, pszichés állapotot is tükröz, azt a fajta érzést, hogy most megmutathatom, mit is tudok, amikor teljesen magam szervezhetek, irányíthatok minden mozzanatot a munkámmal kapcsolatban. önmegmérettetés magas fokon, szigorú önkontroll is egyben. STTndenesetre pozitív törekvések hullámzásai erősödnek fel. Igaz, hogy gyorsan kell tanulni a vállalkozást és kevés az, ha csak a születő példákra várunk. Ez egy olyan gazdasági erjedés, amikor nem lehet másra várni, mutogatni és azt hinnünk, hogy helyettünk és épp a vállalkozó javára bárki is lép. A lehetőség gazdag, lehet válogatni. Kopogtatni, utánajárni szükséges, mibe is érdemes belevágni akár főállás mellett, akár kisgazdasági keretek között többedma- gunkkal. Egyik cég sem hozza tálcán ajánlatait, sőt válogatni fognak a vállalatok, a szövetkezetek, hogy kivel is működjenek együtt és a válogatás egyik legdöntőbb mozzanata: van-e szakmai rangja, emberi hírneve a vállalkozónak, akivel érdemes alkalmi vagy hosszú távú üzletet kötni. E ddig az üzleti kapcsolatteremtés elemeit emeltem ki, azt az érzést sugallva, mintha csak vállalat, szövetkezet „árnyékában” volna érdemes valamibe belefogni. így igazT mert ezen a szinten kisebb a kudarc, a totális csőd lehetősége. Egészen más dolog teljesen a saját ötletet kivitelezni mindenféle nagyipari és szövetkezeti háttér nélkül, ami a legeredetibb, de vállalkozási forma, de a bukás veszélye is nagyobb. Itt is bízhat a vállalkozó a százezres, vagy a milliós tőkéjében, ami nem csekély biztonságalap, de nem ok arra, hogy lemondhasson a piac, az anyagbeszerzés, az üzleti kapcsolatteremtés bármilyen formájáról is, mert épp ezekben „a faktorokban" mehet tönkre a vállalkozás. Pesszimizmussal nekivágni egy vállalkozásnak, üzletnek nem lehet. Nincs értelme attól tartani, hogy az anyag- és az alkatrészpiacot az állami és a szövetkezeti cégek monopolizálják, és hogy azok vállalkozó kudarcát, verseny- képtelenségét akarják. Figyelembe se kell venni a most még féltékeny, vagy tán gáncsoskodó állami és szövetkezeti cégek fenntartásait. Nem a kisvállalkozó feladata meggyőzni őket, hogy lényegében mindenki egyet akar, azt, hogy a magyar gazdaság erősödjék. Nagyon fontos, hogy a vállalkozók belássák, nem ellenség, hanem versenytárs a kisvállalkozó. E r s fordítva, a kisvállalkozó induljon ki abból, hogy nem ellenség, hanem partner a nagyüzem. Értse meg mindkét fél, a bizonyítás nem a féltékenykedésben nyilvánul meg, hanem a szabadversenyben, amelynek a szabályait ezután kell megtanulni. Csuti János
