Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-04 / 332. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt lignin XXXVIII. évfolyam, 332. szám 1981. december 4., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Műszaki fejlesztés ■ a szén- | bányászatban : Hiányzik a szeretet Csúnyika és társai az IH-ban Ütemteru szerint halad a munka Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, valamint az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. Haderőcsökkentési tárgyalások Bécsben Befejező szakaszában az áj 6-os át Új technológia a pernyebeton alap Együttműködés a tanáccsal A hamar jött tél közbeszólt, s így nemigen lehet számítani arra, hogy a tervezett határidő előtt elkészül az új 6-os útnak a régihez csatlakozó szakasza. Azt azonban garantálja a kivi­telező, a Közúti Építő Vállalat, hogy a tervezett határidőre, jövő év május 30-án megindul­hat a forgalom az új úton. Kevesebb a kanyar Már mellette elhaladva is körvonalazódnak az új út elő­nyei : nevezetesen az, hogy ke­vesebb a kanyar, kisebb az adott távolság a régihez ké­pest, elkerülhető a szigeti vám csomópontja, s két-két sávon át közlekedhet majd az oda-visz- sza forgalom. Hat évvel ezelőtt kezdődött az a nagyszabású útépítés, melynek célja az volt, hogy az- új 6-os út nyomvonala kerülje el a város nyugati részének sű­rűn beépített területét, s bizto­sítsa a gyors, akadálymentes forgalmat az elsőrendű orszá­gos főútvonalon, Barcs irányá­ba. Előnyeit nem kell különö­sebben bizonygatni. Ahogy pél­dául Dunaújvárosnál lehetett, Pécsnél lehetetlen volt a várost kikerülő nyomvonalat kijelölni a 6-os útnak. A városban nem­sokára átvezető út mégis jelen­tősen tehermentesíti a túlzsú­folt belvárosi közlekedést. En­nek a tehermentesítésnek egyik elengedhetetlen feltétele a szigeti vámnál meglévő csomó­pont kiiktatása. Az újmecsekaljai Páfrány utcától a meglévő országos fő­útvonalra való csatlakozás a patacsi elágazásnál kiépített csomópontban lesz. Ehhez va­lamivel több mint 5,8 kilomé­ter utat kellett építeni. Onnan még mintegy 600 méteres sza­kaszon, a pellérdi elágazásig készítik e| a négysávos útsza­kaszt. (A későbbi tervekben szerepel, hogy ezt a négysávos, 14 méter széles útvonalat meg­hosszabbítják a kővágószőlősi elágazásig.) Mint a KPM Közúti Igazga­tóságának főmérnöke, Péter Oszkár elmondta, a KPM állás- foglalása az, hogy ilyen jelen­tős beruházást — a központi anyagi lehetőségeket figyelem­be véve — csak ott valósítanak meg, ahol a helyi kezdeménye­zések, az együttműködés és se­gítőkészség is elősegíti ezt. Ilyen alapon megfelelő part­nernek bizonyult Pécs megyei város Tanácsa, amely az építési területen végrehajtott kisajátí­tásokkal, a közvilágítás meg­teremtésével, jó partneri kész­séggel segítette elő azt, hogy az új út építése az ütemterv szerint haladjon. A szakembe­rek szerint nem látszik akadá­lya annak, hogy a tervezett ha­táridőre átadják rendeltetésé­nek az új 6-os főútvonalat. Biztató eredmények Az útépítés kapcsán egy, a hazánkban bizonyára egyedül­álló technikai újdonságról is beszámolhatunk. Ugyanis az út­alapot pernyebetonból készí­tették, s ilyen forgalmú, ilyen teherbírásra tervezett útnál ezt nálunk még nem alkalmazták. A kezdeti eredmények, a folya­matosan végzett ellenőrzések adatai igen biztatóak. És nem utolsósorban ez a technológia olcsóbb, mint a hagyományos beton felhasználásánál. K. Gy. Spanyol belépési kérelem a NATO-ba A brüsszeli spanyol nagykövet hivatalosan át­adta Joseph Luns NATO- í főtitkárnak azt a levelet, amelyben kormánya kéri, hogy Spanyolország csat­lakozhasson az Atlanti Szö­vetséghez. Luns a tagor­szágok nevében „kedve­zően fogadta” a kérelmet, amelyet azonnal a NATO állandó tanácsa elé ter­jesztett. Ezzel elindult a fo­lyamat, amelynek végén Spanyolország a NATO 16. tagja lehet. A kérelem átadására né­hány nappal azután került sor, hogy a spanyol szená­tus — a baloldali pártok tiltakozása ellenére — meg­szavazta a kormány javas­latát o NATO-ba való be­lépésről. Az Észak-atlanti Szerző­dés értelmében új tagor­szág a szerződő felek egy­hangú felkérése alapján csatlakozhat o szövetség­hez. Most kidolgozzák a csatlakozási jegyzőkönyv szövegét, s azt már decem­ber 10—11-én a NATO-ta- nács elé terjesztik jóváha­gyásra. A ratifikálási folya­mat a NATO tagországai­ban a jövő évben fejeződ­het be. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások egyik fő problémá. ja megoldását, a csökkentés két szakasza közötti folyamatos­ság és szerves kapcsolat sza­vatolását sürgette a tárgyalá­sok csütörtöki plenáris ülésén Emil Kéblusek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezető­je. A diplomata a többi között hangoztatta: a Varsói Szerző­dés országai azt javasolják, hogy az első szakasszal kap­csolatos megállapodásnak meg­felelően elsődlegesen a Szov­jetunió és az Egyesült Államok csökkentse csapatai létszámát és fegyverzetét, míg a többi közvetlen résztvevő kollektív alapon a két szakasz közötti időszakban „fagyassza be", a második szakaszban pedig csökkentse fegyveres erőit. Az első megállapodás tartalmaz­zon kötelezettséget a felső szint megállapítására a légierő sze­mélyi állományát illetően. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter csütörtökön rö­vid látogatásra Fesbe érkezett, hogy a Marokkónak szóló ame­rikai katonai segély növelésé­ről tárgyaljon vendéglátójával, II. Hasszán királlyal. A segély növelése összefüggésben van a Reagan-kormónyzatnak azzal a nézetével, hogy a Nyugat-Sza- hara függetlenségéért a marok­kói csapatok ellen küzdő Poli- sario Front legutóbbi offenzívái A csehszlovák képviselő rá­mutatott, hogy a NATO-orszá- gok — különböző mondvacsi­nált űrügyekkel — kibújnak a két szakasz közötti „befagyasz­tás”, a légierő létszámstop­jának kötelezettsége alól, s el­utasítják a fegyverzetcsökken­tést. Ez gátolja a tárgyalásokat, megnehezíti a gyakorlati meg­oldások kutatását. Keblusek bírálta a nyugati résztvevőket, amiért úgy igyekez­nek beállítani a dolqot, mint­ha a Kelet „jelentős fölényben lenne a csapatok létszáma és a fegyverek száma vonatkozá­sában”. Mint mondotta, a hi­vatalos adatcsere azt bizonyí­totta, hogy Közép-Európában hozzávetőleges az egyensúly a NATO és a Varsói Szerződés katonai erői között, amit nyu­gati államférfiak és katonai sze­mélyiségek többször is elismer­tek. gátolják a II. Hasszán által ja­vasolt tűzszünet megvalósulá­sát. Ezt a nézetet korábban Fran­cis West amerikai hadügyi ál­lamtitkár fejtette ki a királynak. West november 6-án fejezte be marokkói látogatását, melynek során már puhatolódzott az észak-afrikai ország fegyver- szállítási igényei felől és ígé­reteket is tett ezek kielégítésé­re. Weinberger Fesben Magyar kezdeményezés az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés jogi bi­zottságában a magyar küldött­ség — a szocialista országok nevében — nemzetközi egyez­ménytervezetet terjesztett elő a legnagyobb kedvezmény alkal­mazásáról az államok közötti kereskedelemben. A magyar ja­vaslat kezdeményezi, hogy a tagállamok és az ENSZ-szervek véleményezzék a tervezetet, s 1983-ban az ENSZ közgyűlése loglaljon állást a kérdésben. A jogi bizottság határozata jóvá­hagyta a javaslatot. Finn javaslat a madridi találkozón Richard Müller nagykövet, a madridi találkozón részt vevő finn delegáció vezetője a saj­tónak adott nyilatkozatában kö. zölte: a finn delegáció a mad­ridi tanácskozáson az emberi jogok és az európai leszerelés kérdéseire összpontosítva újabb javaslatot készített el. A finn ja­vaslat kidolgozására azért ke­rült sor, mert a tanácskozás résztvevői, elsősorban a nagy­hatalmak álláspontjai az el nem kötelezett országok javaslatát követően is igen távol állnak egymástól. Ma kezdi ülésszakát a Palme-bizottság Péntektől a japán főváros­ban tartja háromnapos ülés­szakát a leszerelés és bizton­ság kérdéseivel foglalkozó füg­getlen bizottság (ICDSI), ismer­tebb nevén a Palme-bizottság, amelynek elnöke Olof Palme volt svéd kormányfő, a befolyá­sos szociáldemokrata államfér­fi. A tavaly szeptemberben megalakult ICDSI a korábbi párizsi, bécsi, genfi, moszkvai és mexikóvárosi ülésszak után először tanácskozik Ázsiában. A bizottság fő feladatát ab­ban látja, hogy biztonsági és leszerelési intézkedések szor­galmazásával hozzájáruljon a nemzetközi béke megszilárdítá­sához. Különböző pártállású közéleti személyiségek, tudósok és szakértők bevonásával je­lenleg az utolsó simításokat végzi azon a jelentésen, ame­lyet az ENSZ-közgyűlés jövő év júniusában sorra kerülő máso­dik rendkívüli leszerelési ülés­szaka elé kíván terjeszteni. A csütörtök délelőtt Tokióba érkezett Olof Palmén kívül az ülés munkájában részt vesz a bizottság 18 tagjai közül 13, kö­zöttük Georgij Arbatov, a Szov­jetunió Tudo.mányos Akadé­miája Egyesült Államok és Ka­nada Intézetének igazgatója, Cyrus Vance, volt amerikai és Alfonso Garcia Robles egykori mexikói külügyminiszter, Egon Bahr, a nyugatnémet Bundes­tag leszerelési és fegyverzetel­lenőrzési albizottságának elnö­ke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom