Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-23 / 351. szám
1981. december 23., szerda Dunántúli Tlapio 5 fl baranyai Vöröskereszt számvetése Önzetlen segítség az élet minden területén A centenáriumi év, a kiemelt nemzetközi vöröskeresztes programok szerencsésen irányították rá a társadalom figyelmét a Magyar Vöröskereszt munkájára. Meg- növekedett az aktivisták, az önzetlenül segíteni akarók tábora Baranyában is. Erről adhatott számot többek között a Vöröskereszt Baranya megyei vezetősége tegnap délután megtartott ülésén. Napirendjeik közül, melyeken a VI. kongresszus előkészítése és az 1982. évi munkaterv megtárgyalása is szerepeH, kiemelkedett az 1981. évben végzett munka értékelése. —, . ....................... * ■ -----------------------M int az előterjesztés és az azt követő hozzászólások is alátámasztották, a most záruló évben megélénkült, új színekkel gazdagodott a mozgalom. Az egészséges életmódra nevelésben különös hangsúlyt ka-‘ pott a balesetek megelőzése, a rokkantsággal és a rehabilitációval kapcsolatos gyakorlati tennivalók gyakorlati megvalósítása. Ezen belül is az iskolai, a lakóterületi balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység. Ami a megváltozott munka- képességet illeti, felmerült az igény a városi-járási üzemek összefogásával létrehozandó re. habilitációs intézmények, (szociális foglalkoztatók) létrehozása iránt. Az egészséges életmódra való nevelés érdekében sikerült megvalósitani az egészségügyi dolgozók, szakdolgozók és pedagógusok továbbképzési fórumait, amely megteremtette annak lehetőségét, hogy a legújabb ismeretekkel és hatékonyabb módszerekkel végezhessék az egészségnevelő munkát. Példa erre a szűrővizsgálatokat szervező aktivaháiózal eredményes tevékenysége is. A tisztasági mozgalom elsősorban a vendéglátás és a kereskedelem területén ért el sikereket, de a környezetvédelem, a közegészségügyi mozgalom a városokban, községekben is szemmel látható eredményekkel járt. A családvédelem, családpolitika területén országosan is példamutató kezdeményezés volt az, hogy üdülőtóborozásokat szerveztek (a KISZ Baranya megyei Bizottságával közösen) a megyében élő egészségkárosodott, fogyatékos fiatalok részére. Rendkívül nagy eredmény a véradó mozgalomban kifejtett agitatív és szervező tevékenység, melynek eredményeképp Baranyában több mint 10 ezer liter vért adtak az idén. Ugyancsak szép eredményeket könyvelhetnek el a népesedéspolitika, a polgári védelmi oktatás és az elmaradott néprétegek felvilágosítása terén. K. Gy. Egy népszerű szolgáltatás Gasztromozi Mázaszászváron A hálás közönség ÍGY KÖZLEKEDÜNK Ml Két ntkerszerűsítés té semmi sem történt. Jóformán csak az ott lakók parkoló kocsijai foglalták vissza az utcát, átmenő forgalma szinte jelentéktelen. És ezt még arra sem lehet fogni, hogy a Zetkin Klára utcai kereszteződésnél van egy „nyelvharapó” úttestszintkülönbség. Aminek aszfaltozását a kemény fagy megakadályozta, így erre tavasszal kerül sor. (Hiába, jó pécsi szokás szerint néhány hétbe is beletelik, amig újra felfedezik egy-egy utca újbóli megnyitását és úgy használják, mint annak előtte. Pedig a Déryné utca elkészültét sokan várták, sőt, mi több, az útépítés elhúzódását lépten-nyomon birálták. Egy másik útépítésről. A Nagy Jenő utcáról van szó, amely hosszú évekig a város legsiiányabb útburkolatú utcája címért versenghetett volna — győzelmi esélyekkel. Azóta már itt is elkezdődött és nemsokára befejeződik a régóta áhított korszerűsítés. Feltéve, ha az autósok hagyják. Mert hiába zárták le a Petőfi u. felőli végét egy alkalmi kordonnal (műanyag szalag — mellszélességben), a tilalmat semmibe véve ki-be hajtanak, ott parkolnak az autósok az utcában, amelyik még el sem készült. (Az más kérdés, töogy egy komolyabb korlát jobban megtenné.) S a Nagy Jenő utcával kapcsolatban még valamit. Jelenleg, s úgy fest, a későbbiekben is, gépkocsival nem lehet „bela- virozni” az utca nyugati végén lévő óvodába. így (erre egyik olvasónk hívta fel figyelmünket) nehézkes az élelmiszer. és egyéb szállítás a gyermekintézménybe, ami ugyebár — ha így marad — a jövőre nézve sem a legszívderítőbb. Sajnos, ez ügyben tegnap az illetékesek távolléte miatt nem tudtunk felvilágosítást kapni, de remélhetően nem lesz majd akadálya az óvodába* való ki-bejárásnak. Mindenesetre a fejleményekre még visszatérünk. H L. Fenyőfaünnepély a Sportcsarnokban Vizsgáztak az énektanárok tegnap délután a pécsi sport- csarnokban: a fenyőfaünnepély minden szereplője megénekeltette a közönséget, s ha nem volt elég nagy a békés karácsonyi ováció, bizony “ismételniük kellett a gyerekeknek. A Pécsi Nemzeti Színház KISZ-szervezete vállalta föl az idén, hogy nagyszabású gyermekműsort rendez a város legnagyobb termében a közelgő karácsony siettetésére. Hatalmas fenyőfa díszítette a szfnoa- dot, csúcsa alig fért el a meny- nyezet lámpái alatt. Körös-körül a lelátón s a földszinten több ezer kisdiák szorongott. Várták a Télapót, aki Csizmadia Sándor dalos bevezetője után hamarosan meg is érkezett. Sólyom Kati fogadta illendően karácsonyi köszöntő versekkel, aztán magyar, német és szerb- horvát nyelven énekelt neki néhány iskolás. A .Télapó Fortunával is találkozhatott, mert hamarosan tombolát rendeztek, amelyen többek között szánkót és műjégpálya-belépőt is' lehetett nyerni. A divatbemutatót Télapó mór Meseországból nézte, csakúgy, mint a pécsi színészek — Unger Pálma, Füsti Molnár Éva, Raszter Ildikó, N. Sólyom Kati verset mond a gyerekeknek. A mázaszászvári dolog tulajdonképpen még a nyáron kezdődött. A helyi mozi és a Jóbarát étterem vezetője, Tekeres Sándor és Bék János, mivel egyikük sem volt megelégedve a maga vendéglétszámával, az étterem kerthelyiségének hársfái alatt kertmozit létesítettek. Vetítés alatt is volt felszolgálás, és a kellemes környezettel, a programmal és a kínálattal meg tudtak nyerni mindkét cég számára egy újabb vendégkört. Ezután jött a gasztromozi ötlete, a Baranya megyei Vendéglátó és a Moziüzemi Vállalat támogatásával. Eléggé kihalt a Déryné utca az exponálás pillanatában, csak ez a Trabant éviekéi át a „nyelvharapós” burkolaton Kellemes, vendégmarasztaló» környezet fogadta hétfőn este a Jóbarát étterem vendégeit, főként házaspárokat vagy kisebb asztaltársaságokat. A zöldkockás abrosszal terített asztalok, mindegyiken az égő gyertya, a diszkrét dekoráció — így fogadta a vendéglő a közönséget hétfőn este. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül itteni levetítése — rögtönzött, vászon és kiépített vetítőnyiiás segítségével — után magyaros disznótoros került a gasztromozi vendégeinek asztalára és a végén hájas pogácsa. Bék jáE gy-egy útlezárás sokszor felborzolja a kedélyeket. Különösen Pécsett, ahol a gépjárművezetők nem kötélidegzetű hányada gyakran háborog (a szerkesztőségünkbe érkező levelek a megmondhatói), ha forgalmirend- vóltozással, eltereléssel, az egyirányú utcák megfordításával találkozik. Mert az autósok körében a rutin, a megszokás nagy úr, s ha egyszer megváltozik a közlekedési helyzet, nagyon nehezen veszik ezt észre. Erre példa a Déryné utca. Több mint egy évig korszerűsítették, csinosították, ezért zárva tartották. Most, hogy néhány napja újra megnyílt, szinA közönség már nemcsak kóstolgatja, az ízére is rájött - mármint a gasztrómozinak, melynek legújabb színhelye a mázaszászvári Jóbarát vendéglő, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat egysége. Hétfő este a vendéglátó és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat közös szervezésében a pécsi Pannónia Szálloda és Étterem, majd Görcsöny után a harmadik baranyai gasztromozi is megkezdte működését - ez tehát Mázaszászváron. A vendéglátó és a moziüzem ismer országszerte az országban olyan kezdeményezéseket, mint a mozipresszó — a mozi és a konyhaművészet párosítására azonban e baranyai példákon kívül többet nem ismernek. nos üzletvezető és kollégái stílusa az igazi vendéglátás erényeiből csillogtatott fel. Végezetül annyit, hogy Má- zaszószváron is egy nagyszámú közönség érdeklődik a szórakozásnak, kulturált vendéglői időtöltésnek ezen új formája iránt. A hétfő estékre február végéig szinte minden hely ej- kelt a gasztromoziban. Köszönhető ez a filmcsemegéknek és a francia, olasz, angol és amerikai konyha ínyencségeinek, melyeket a filmek után szolgálnak fel. G. O. Szabó Sándor, Vajek Róbert, Vizi György - vidám mokázá- sát. A hangulat tetőfokán a karácsonyfa kapott főszerepet: a színes reflektorok fényében szárazjégben úszott a hatalmas szál fenyő, a villanyújságon pedig békeszólamok jelentek még. A politikai dalosok daloltak, elengedték a léggömböket. Teljes fényárral búcsúzott karácsonyváró közönségétől a pécsi sportcsarnok. H. J. Rádió mellett... Flanc E z az esztendő már az utolsókat rúgja, össze is szedem a moradék papírfec- • niket, amelyekre sok okos és némely hülye dolgot följegyeztem, rendet kell teremtenem, hogy aztán tiszta lappal kezdjem az új évet, bolondos népem hűséges fiaként. Szóval, még a múlt hónapban egy rádiós reklám révén arról értesültem, hogy: „A november a testápolás hónapja...!” A többi tizenegy nem. Csak a november. így aztán decemberben már nem nagyon kell mosdanunk, következésképpen több figyelmet fordíthatunk a decemberre, ami viszont - ezt én mondom s nem a reklám — ........a vásárlási őrület hónap- ’ j a . .." De maradjunk csak az említett reklámnál. Valamelyik francia királyról a krónikások feljegyezték - mint szenzációt-, hogy életében negyvenötször fürdött tetőtől talpig, és e rossz, nevetséges szokása miatt a királyi udvar meg is szólta. Nálunk az udvarban — ahol mint ismeretes, derék népek laknak - senkit meg nem szólnak, még akkor sem, ha éves viszonylatban valóban csak novemberben fürdünk, megszívlelve a reklámiró megállapítását. A szövegből — mellesleg — több hasznos kozmetikai tanács is kiderült. Említették, hogy a test- és szépségápolásban már az ó-asszír hölgyek is komoly jártasságra tettek szert. Vagyis, értettek a flanchoz ............ M andulát, diót, mézet, rózsalevelet olajban felfőztek és a sűrítménnyel kenték be bőrüket . .." Elámultam, hogy már akkor és ott termett dió?! A szöveget olvasó bemondó a következő felkiáltással zárta a kozmetikai cseverészést: „Igen . . . igen! ön, asszonyom, reggelenként tartózkodjon öt perccel tovább a fürdőkádban." P éldátlan öffet. A munkáslányok és asszonyok — mert nyilván nekik is dukál a cicoma — rendszeresen, izgalmas tv-híradó második kiadása után azonnal megfőzik az ó-asszír masszát (nem tudom, lehet dióbelet kapni?) magukra kenik, hajnalban még öt perccel tovább lihegnek a kádban és megszépülve, mint egy filmcsillag, ráncoktól, pattanásoktól, szeplőktől letisztulva tüzelnek be a gyárak kapuján, lehetőleg hatórai fújás előtt. Hiába, a flancot is meg kell tanulni, erről gondoskodik a reklám. Bár a rongyrázáshoz nem is kell mindig reklám. Tessék csak jól idefigyelni. Minden évben megírjuk, így most is, hogy némely kereskedő röstel- kedés nélkül felveri a karácsonyfa árát. Ez még nem lenné baj, inkább az, hogy meg is veszik. Tudják, mennyiért? Méterét száz forintért. És milyen érdekes, e fák között még csak véletlenül sem akad két és fél—három méternél rö- videbb. És van egy szörnyű gyanúm. Miután a zöldségesboltokban ugyanolyan fenyőfa métere csak huszonhat forint, mindjárt világos, honnét származnak azok a fák, amelyeket alkalmi árusok, suhan- cok, ronda ábrázatú alkoholisták engedély nélkpl árusítanak a kapualjakban és utca- saikokon. Több száz forintért - egy fát. Meg még egyet, meg még egyet. Nagy üzlet egyik részről, nagy flanc másik részről. E zeken tűnődöm, amikor kollégám újságolja tegnap, hogy svájci arany karórák (príma világmárkák, meg kell hagyni!) helyet kaptak a karácsonyi ajándéídömpingben. üljenek le, mert addig nem mondok semmit. Tehát. Arany karórák, 15—30 ezer . . . na . . . most írjam le, hogy forintért? Hát van annyi forint egy kézben? Pedig forintért. Most biztos azt mondják, hogy irigylem Hát irigylem is. És akkor mi van?! Rab Ferenc