Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-23 / 351. szám

6 Dunántúli napló 1981. december 23., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A mezőgazdasági szakcsoportokról Önerőből építkeznek a mázaszászváriak a dombóvári út mellett létesült családi házas lakóterü­leten. A mázaszászvári községi tanács vízzel és villannyal ellátott telkekét adott el, s eddig mint­egy hatvan új otthon épült a mintegy száz családi házra tervezett telepen. Ez évben is tiz-tizenöt lakásba költöztek, illetve költöznek az építkezők. Fotó: Proksza László----------------------------------------------­s zerkesztőség postájából Olvasóink írják... Zsúfolt a Yarsány utcai gyermekrendelő A mezőgazdasági kisüzemi ter­melés és a kisegitő tevékenysé­gek továbbfejlesztése, a termelői és a fogyasztái igények maga­sabb színvonalú kielégítésének elősegítésével kapcsolatban jelent meg a 27 1981. (IX. 5.) MT. sz. rendelet- Az alábbiakban a fon­tosabb rendelkezésekről adunk tájékoztatást. A rendelet szerint a mező­gazdasági, a halászati termelő­szövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövet­kezet, valamint az állami gaz­daság, az állami erdőgazda­ság, továbbá a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari ágazatba soroit, mezőgazdasági jövede­lemszabályozási rendszerbe tartozó gazdasági társulás ke­retében mezőgazdasági szak­csoport alakulhat. A mezőgazdasági szakcso­port önkormányzattal és meg­határozott gazdasági önálló­sággal rendelkező, önálló el­számolású szervezet. A szakcsoport nem jogi sze­mély! A jogszabály szövetkeze­ti és állami gazdasági szak­csoport létrehozását teszi le­hetővé. A szakcsoport megalakulását legalább öt belépésre jelent­kező személy részvételével meg­tartott tagértekezlet (alakuló tagértekezlet) határozhatja el, feltéve, hogy a szakcsoport működéséhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak, vagy a működés során azok biztosíthatók. Egyúttal az alakuló tagérte­kezlet dönt a belépésre jelent­kezettek felvételéről, a műkö­dési szabáyzat megállapításá­ról, valamint a tisztségviselők megválasztásáról. A szakcsoport működési sza­bályzat alapján folytatja tevé­kenységét, tagja lehet minden tizenötödik életévét betöltött állampolgár. A tag írásban benyújtott felvételi kérelméről az intézőbizottság dönt, és ha­tározatáról az érdekeltet érte­síti, illetve a tagértekezletet tájékoztatja. A tagsági viszony a felvételről döntő határozat meghozatalának időpontjában jön létre. A szakcsoport tagjának alapvető jogait és kötelezett­ségeit, vagyoni hozzájárulásá­nak módját és mértékét a mű­ködési szabályzatban kell meghatározni. Megszűnik a tagsági viszony, ha a tag a szakcsoportból ki­lép, a szakcsoport a tagsági viszonyt megszünteti, a szak­csoport megszűnik, illetve ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik. A kilépés a tag önkéntes el­határozásán alapul; a kilépési szándékot az intéző bizottság­hoz kell írásban bejelenteni. A tagértekezlet — a tag meg­hallgatása után — írásbeli ha­tározattal megszüntetheti an­nak a tagsági viszonyát, aki a) a szakcsoport érdekeit sú­lyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít; b) a szak­csoportnak szándékosan kárt okoz; c) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felróható ok­ból tartósan nem tesz eleget. A szakcsoport tagjai, vala­mint a szövetkezet által a szak­csoport használatába átenge­dett vagyontárgyakkal, pénz­eszközökkel és földön gazdál­kodik. A szakcsoport mezőgazdasá­gi termelést (növénytermelést, gyümölcs-, szőlő- és zöldségter­melést, állattenyésztést), erdő- gazdálkodást és elsődleges fa- feldogozást, továbbá mezőgaz­dasági termények és termékek feldolgozását, értékesítését, a mezőgazdasági üzemek és kis­termelők mezőgazdasági szük­ségleteit szolgáló anyagok, esz­közök, berendezések beszerzé­sét, előállítását, felújítását és karbantartását, valamint a me­zőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó te­vékenységet végezhet. A szakcsoport termelő tevé­kenységét a tagok gazdaságá­ban folytatja, de a közös tevé­kenység érdekében, a vonat­kozó jogszabályok megtartásá­vá' közös gazdaságot és közös üzemet is létesíthet. A szakcsoport éves termelési és pénzügyi terv alapján gaz­dálkodik, a használatába át­engedett vagyonról, tevékeny­ségéről és annak eredményei­ről az előírásoknak megfelelő nyilvántartást köteles vezetni; év végén mérleget, eredmény­kimutatást készíteni, bevételei­ből fedezi a termelési kétsége­ket, teljesíti az egyéb kiadáso­kát, álló- és forgóalapot ké­pez. Adófizetésének szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A szakcsoport tagjai csak vagyoni hozzájárulásukkal fe­lelnek a szakcsoport tevékeny­ségével összefüggő tartozáso­kért. A szakcsoport tevékenységé­vel összefüggő tartozásokért a szövetkezet elsősorban a szak­csoport céljára elkülönítve nyilvántartott vagyonnal, továb­bá a szakcsoportnak átenge­dett vagyoni eszközökkel, az ezt meghaladó tartozásokért egész vagyonával felel. Lehetőséget biztosít a jog­szabály arra, hogy a szakcso­port a tevékenységével össze­függésben felmerülő munkák elvégzésére saját nevében al­kalmazottakat foglalkoztasson. A szakcsoporttal fennálló tagsági viszony — kivéve az el­lenőrző bizottság elnökét és tagjait - nem zárja ki a szak­csoporttal való munkaviszony létesítését. A szakcsoport alkalmazottai­nak foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve és a munkavi­szonyra vonatkozó egyéb jog­szabályok rendelkezései a szakcsoportot működtető szö­vetkezetre megállapított eltéré­sekkel irányadók, és alkalmaz­ni kell rájuk a szövetkezet munkaügyi szabályzatának (kollektív szerződésének), vala­mint munkavédelmi szabályza­tának a szövetkezet alkalma­zottaira vonatkozó rendelkezé­seit. A szakcsoport alkalmazottai­nak munkabérét — ha jogsza­bály másként nem rendelkezik — a szakcsoportot működtető szövetkezet dolgozóinak bére­zésére vonatkozó rendeleteknek az ügyintézőkre, ügyvitelt ellá­tókra és a fizikai dolgozókra irányadó bértételei alapján kell megállapítani. A szakcsoport tagjának a tagsági viszonnyal összefüggés­ben jogellenesen okozott ká­rért a szövetkezet felel, a tag­jaival szemben fennálló fele­lősség szabályai szerint. A szakcsoport tagja tagsági viszonyával kapcsolatos köte­lességének megszegésével a szakcsoportnak, illetőleg a szö­vetkezetnek vétkesen okozott kárért a szövetkezet tagjára vonatkozó szabályok szerint felel. A most ismertetett rendelet 1982. évi január hó 1. napján lép hatályba. Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogó- szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-813. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. )ogi tanácsadó Balogh I. ruhája az öltözőben csőrepedés következtében el­ázott, tönkrement és órája is elromlott. Kérdése: Kérheti-e kára meg­térítését? Igen! A 48/1979. (XII. 1.) MT. sz. rendelet 84. §-a szerint a munkál­tató a dolgozó dolgaiban a munka- viszont keretében okozott kárért vét­kességére tekintet nélkül akkor felel, ha a kár a) öltözőjében, illetőleg megőrző­jében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dol­gokban keletkezett, továbbá, ha b) olyan ruházati és személyi fel- szerelési tárgyakat ért, amelyeket a dolgozó munka közben is rendszerint magánál tart, valamint ha c) az olyan balesettel kapcsolatban következett be, amelyért a munkál­tató kártérítéssel tartozik. A dolgozó munkahelyre bevitt egyéb dolgaiért a munkáltató csak vétkessége esetén felel. Vétlenségét a munkáltató köteles bizonyítani. A jogszabályi rendelkezés értelmé­ben a munkáltató előírhatja a mun­kahelyre bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését. Ugyan­csak előírhatja a bevitel bejelentését, különösen, ha a dolog a szokásos­nál nagyobb értéket képvisel. Meg­tilthatja, korlátozhatja, illetőleg fel­tételhez kötheti — s munkába járás­hoz szükséges szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyak kivételé­vel — a dolgok bevitelét. Ha a dolgozó a munkáltató rendelkezését megszegi, az e körben keletkezett kárért — szándékos károkozás esetét kivéve — a munkáltató felelősséggel nem tartozik. I P. I. kérdezi, hogy mikor nem kell lakáshasználatbavételi dijat fi­zetni? A 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rende­let 2. § (3) bekezdése értelmében nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni, ha a) az új tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján vagy más módon a bérlő létesítette; b) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére lakás­csere-szerződés alapján utalja ki; c) a lakásügyi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását — kérelmére — olyan személy részére utalja ki1, aki a bérlő tulajdonában álló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos fel­mondása alapján cserelakásként utal­ják ki; d) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos részére cserela­kásként utalja ki; e) a lakásügyi hatóság a bérlő ré­szére a tanácsi bérlakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövet­kezéséig utalja ki. Nem kell a tanács részére lakás­használatbavételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a) a tanácsi bérlakást építési mun­kák előzetes elvégzésének feltételével utalja ki és az építési költségek a lakáshasználatbavételi díjat megha­ladják; b) a tanácsi bérlakást — a fegy­veres testület hivatásos állományú tisztje, vagy tiszthelyettese által bé­relt és megüresedett tanácsi bérla­kás kivételével — olyan személy ré­szére utalja ki', akit bérlőül bérlő- kiválasztási1 jogával élve, közületi szerv választott ki. Ilyen esetben a lakáshasználatbavételi díj megfizeté­sére a vállalati bérlakásokra vonat­kozó rendelkezéseket kell alkalmazni. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy Mihály utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon, este 7-től reggel 7 óráig. * ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. decem­ber 23-án du. 13 órától december 27- én 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Szilágyi D. u. 3. sz. Telefon: Pécs 21-843. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti Ilyenkor télen az 'orvosi váró­termek is zsúfoltak. Különösen nehéz helyzetben van Pécsett a kertvárosi Varsány utcai gyermek- rendelő. 57 négyzetméteren 2800 gyermek egészségügyi alapellátását végzik két körzet­ben. Mivel a rendelés folyamatos, sűrűn megesik, hogy az egyik körzet beteqei még nem „fogy­tak el”, de már kezdődik a má­sik rendelés. Lévén azonban csak egy rendelő, a másik kör­zet doktornője a „maradék" be­tegekkel átmenetileg az ablak­talan, természetes világítás és fűtés nélküli fertőző váróba szo­rul, ahol már a másik körzet fertőző betegei várakoznak Van még egy aprócska he­lyiség, (10 négyzetméter, szin­tén fűtés és ablaknélküli) védő­Még augusztusban közöltünk egy felvételt a Miklós utcáról, amely a rendkívül rossz állapot­ban lévő pécsi utcák egyike. Most újabb levelet kaptunk Ha­jós Ferenctől, aki a György ut­cai lakók nevében írt, mint a terület lakóbizottságának elnö­ke: „Sajnálattal állapítottuk meg. hogy a György utca még ve­szélyesebb: a mentők, a gáz­palackszállítók, vagy a sze­metesautók csak a legnagyobb nehézségek árán tudnak itt közlekedni. A György utcában is előfordult már, hogy a te­részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyei Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás nyugati részén: Szigetvár, Állat­kórház, Alapi G. u. 4. Telefon: Szi­getvár 75. Szigetvári járás keleti ré­szén: december 23-án du. 13 órától december 25-én 6 óráig Szentlőrinc, Erzsébet u. 31. Telefon: Szentlőrinc 71-052. December 25-én 6 órától de­cember 26-án 6 óráig Szentlőrinc, Munkácsy u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-172. December 26-án 6 órától de­cember 27-én 6 óráig Szentlőrinc, Kossuth u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-350, Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let*’ címen. női szoba, de itt kap helyet 1400 karton és egyéb adminisztráció is. Ez szintén nem alkalmas ren­delésre. (Megjegyezzük, hogy a tanácsadás is mostoha adott­ságú, fűtetlen, ablak nélküli he­lyiségben folyik, amelyen ezen felül a fertőző váró célját is szolgálja). A két doktornő (dr. Bóna Il­dikó és Dr. Matusovits Emő­ke) türelemmel, kedvességgel, megértéssel igyekszik felülemel­kedni a helyzeten. A rossz kö­rülmények nem mennek az egészségügyi ellátás rovására, de van egy határ, ahol a sze­mélyes jóindulat már kevés, és az objektív feltételek javítása mindenképpen szükségessé vá­lik. Dr, Juhász Edit és 103 szülő herszállító autók majdnem fel­borultak az úttest mély gödrei­ben. Fuvart már nem akarnak vállalni az érdekelt vállala­tok ...” A György utcaiak panasza a Pécs városi Tanács gondja is. Lovas Attilától, a városi tanács építési és közlekedési osztályá­nak csoportvezetőjétől kaptunk tájékoztatást: Sajnos a pénzügyi keretek hiánya és más sürge­tőbb munkák miatt csak az 1983-as útfelújítási tervben sze­repelhet a György, illetve a Miklós utca. Addig is a karbantartási mun­kák között meg lehetne oldani, hogy legalább a veszélyes göd­röket számolják fel ezekben az utcákban. A Mozgássérültek Szolnok megyei Egyesülete a felettes szervek egyet­értésével és jóváhagyásával meghir­dette a mozgássérültek I. nemzet­közi fotó-színesdia pályázatát és kiál­lítását. A pályázat témája kötetlen. A moz­gássérültek munkáikkal a következő kategóriákban nevezhetnek: a) fekete-fehér papirképek, b) színes papirképek, c) színes diapozitivek. A díjazás mindhárom kategóriában azonos. (2000 forintos, 1500 forintos. Leveleinkből Olcsó Áruk Boltja P écsett, a siklósi «árosrész, Fülep Lajos u. 2. sz. alatt üzemel a MÉH Vállalat Ol­csó Aruk Boltja. Az üzlet nyitva­tartási formájával van probléma, naponta reggel 9-től van nyitva délután 17-ig, de ebből két-három nap csak 15 óráig. Ezeken a na­pokon 15-töl 17-ig a széles vásárló közönség kizárásával csak a MÉH Vállalat dolgozói léphetnek az üzletbe. Nekik külön erre az idő­re 2-3 új bálát készítenek be bon­tásra, hogy a járműveiken érkező dolgozók jó anyagok közt turkál­hassanak . . i Szabó Béla, a 105. lakóbizottság elnöke, 7632 Pécs, Fazekas M. u. 4. Olvasónk levelére Szigethy Bélától, a Dél-Dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat igazgatóhelyettesétől kaptunk választ: A siklósi városrészben levő olcsó áruboltunk megnyi­tása óta árusít különböző le­értékelt textil- és egyéb árufé­leségeket, valamint a panaszá­ban is említett, használt, hibás ruhát. Korábban ez az üzlet a Doktor Sándor utcai központ­ban működött, ahol is működé­sét a rendelkezésre álló helyi­ség alkalmatlanná válása mi­att kellett megszüntetni. A ta­nácstól kaptuk a Fülep Lajos utca 2. sz. alatti kis üzletet, melyet más, nagyobb méretű bolt hiányában voltunk kényte­lenek elfogadni. A kis méret miatt, valamint a felkínált áruféleségek meny- nyisége következtében az üzlet zsúfoltnak bizonyult, azonban a nagyközönség érdeklődése miatt nem kívántuk kivonni egyik áruféleséget sem. A vá­ros más részén sem sikerült kapnunk megfelelő üzlethelyi­séget, így tehát csak ez a mód áll rendelkezésre. Ez ideig a bolt üzemelésével kapcsolatban már több észre­vétel érkezett a nyitvatartós, és különösen egyes esetekben a korábbi üzletzárást illetően. Is­meretes, hogy a központ dol­gozói részére szerzett jogként biztosítanunk kell egy-egy idő­pontot a saját vásárlásukra. A teljesített munkaidőt figyelem­be véve nem áll módunkban más beosztással ezt részükre biztosítani, a távolság miatt le is kell érniük és a bolt dolgo­zóinak teljesített munkaidején belül kell a vásárlást befejez­niük. Egy-egy alkalommal 30— 40 dolgozó megy le, akik mel­lett létszámot tekintve sem fér­ne már el több vásárló. Hely­telennek tartja, hogy dolgozó­ink részére új bálát bontsanak és elsőként abból ők válogat­hassanak. Gondoljuk, hogy ez a kedvezmény a mi dolgozóin­kat is megilleti, hisz tapaszta­latunk szerint más üzletekben is hasonló kedvezményt nyújta­nak az ottani eladók és alkal­mazottak részére. Fentiektől függetlenül fon­tolóra vesszük az ön által is ki­fogásolt problémát, és a ta­nács ismételt felkérésével igyekszünk biztosítani még egy üzlethelyiséget, ahol esetleg a különösen nagy érdeklődésre számottartó ruhaféleség árusí­tását külön is biztosíthatjuk. 1000 forintos tárgyjutalom, továbbá a zsűrinek mindhárom kategóriában 4 db különdija.) A pályamunkák beküldési határ­ideje: 1982. január 31. A kiállítás ünnepélyes megnyitása 1982. február 27. 9.30 ára. A kiállítás helye: SZMT Ságvári Endre Művelődési Központ színház- terme Szolnok, Ságvári krt. 23. Az érdeklődőknek a további rész­letekről az ügyintéző — Magony László Szolnok, Orosz Gy. u. 9. 5000 — ad bővebb felvilágosítást. Szóvá tesszük... Elhanyagolt pécsi utcák Pályázati felhívás mozgássérülteknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom