Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-20 / 348. szám
„Találkozás a temészettel" címmel fotókiállítás nyílt a budapesti Vigadó Galériában. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Nimród Fotóklub által rendezett tárlat egy hónapig látható. A képeken balról jobbra: Szaák Tamás: Május, Magyar Ferenc első dijat nyert „Űz szerelem" cimű sorozatának nyitóképe, Dr. Mészáros László: Dámok. élen, fegen, leken.. be engedve, a botot állandóan le-fel mozgatva ingereljük kapásra a halat. A rávágást a kezünkben tartott zsinóron érezhetjük, s kis rántással bevághatunk. Napijeggyel-meleg vizen Otthon maradó gólyák Felsorolni is nehéz lenne, vajon hány magyar versben, dalban szerepel a kedves, hosszú lábú, hosszú csőrű madár, a gólya. Tavaszi érkezése mindig nagy élmény a falvakban. Az utóbbi években egyre gyakrabban érkeznek riasztó hírek: pusztulnak a gólyák, számuk évről évre kevesebb. A nemzetközi számlálás eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a gólyák száma egész Európában, így hazánkban is fogyóban van. Kipusztulásuktól még nem kell tartani, de a jelenség azért aggasztó. Kevesen tudják, hogy az európai gólyák ősszel két irányba indulnak eF Afrikába. A nyugat-európaiak Spanyolországon és Gibraltáron át érik el telelőhelyeiket, míg a Közép- és Kelet-Európa bon fészkelők nagy kerülővel Kis-Ázsián át, a Szue- zi-csatorna fölött átrepülve jutnak Afrika földjére, és a Nílus mentén húzódnak tovább, akár a földrész legdélibb csücskéig. A gólyák tehát nem vágnak neki egyenesen a tengernek, mint azt régen feltételezték, hanem a leggyakorlatibb megoldást választva, inkább kerülővel, de sokkal biztonságosabb pontokon lépik át a földrész határait, ahol a végtelen tenger helyett csak viszonylag keskeny szorost, illetve csatornát kell átrepülniük. Az egyik ornitológus megfigyelése szerint tíz perc alatt 20 000 gólya vonult át a Sinai-félsziget felől a csatorna felett, és tűnt el a Nílus irányába. De ha a hosszú repülés nem okozza a gólyák vesztét, épp elég veszély leselkedik rájuk. Afrikában egyes bennszülött törzsek részben a húsáért, részben a tollaiért ma is rendszeresen vadásszák. Ezt bizonyítja az is, hogy nem egy esetben testükbe fúródott nyílvesszővel érkeznek vissza a gólyák. A gólyák számának csökkenését ezenkívül előidézik az egyre sűrűbb elektromos vezetékek, a kémiai rovarirtó szerek egyre szélesebb körű használata. Érdekes egyébként, hogy a gólyának állati ellensége alig van. Érdekes hír érkezett legújabban Svájcból: a jóllakott gólyák nem indulnak ősszel a melegebb égtájak felé. Egy alt- reni gólyafarmon elegendő táplálékot kapnak, így nincs okuk a vándorlásra. (Igaz, hogy Svájcban igen kevés, kereken csupán 400 gólya él.) ke, hármashorog, de hosszúszárú, egyágú süllőző horog is megfelel. Csalinak legjobb az_ élő kishal, kárász,. naphal, pirosszárnyú keszeg vagy halszelet. A vastagabb zsinór azért szükséges, mert a vékonyabbat a lék széle vagy a letöredezett jégszilánkok könnyen elvágják. Célszerű a damil utolsó 8—10 méterét olajos ruhával áthúzni, így elkerülhető, hogy a víz ráfagyjon. Amikor a lékbe eresztett csalira a csuka rárabol, az úszó a víz alá merül, ismét feljön, majd végleg eltűnik a szem elől. Kis várakozás után, ügyelve arra, hogy a zsinórunk ne legyen laza, a spiccet egészen a víz színéig engedjük le, egy kicsit akár a víz alá is dughatjuk, majd a húzás irányával ellentétesen, rövid, erőteljes mozdulattal bevágunk. Ilyenkor kell ügyelni, nehogy a lék széle elvágja a zsinórt. A hal kivételéhez nem szükséges merítőszák, ügyes mozdulattal, a bot oldalirányú emelésével kicsúsztathatjuk a jégre. A sügérlakta vizekben ezekre a kisebbtestű ragadozókra is horgászhatunk. A sügér fogásához elég a 15—20 centiméter átmérőjű lék, egyszerű, rövid, könnyű bot, 20—25-ös zsinór, csalinak halszelet vagy bármilyen húsféleség. A csalit a lékNéhány vizünkön nemcsak léken át lehet horgászni télidőben. A meleg vizű hőerőmű-tavak sosem fagynak be. Ilyen víz található Oroszlányban, Tatabányán és a Hatvanhoz közeli Lőrinciben. Mindhárom helyen lehet napijegyet vásárolni, de a fővárosiaknak legcélszerűbb a Magyar Országos Horgász Szövetség irodájában (VI., Október 6. u. 20., 9—16 óra, szombaton szünnap). Mindhárom helyen elsősorban ponty fogható, de keszegfélére is érdemes horgászni, sőt Tatabányán kap a süllő, a harcsa és a feketesügér is. Arra ügyelni kell, hogy mindhárom .helyen az országos horgászrendtől eltérő szabályok érvényesek. (Például: Tatabányán csak egy ponty fogható és a mérethatár 36 centiméter.) Ezért a horgászás kezdete előtt célszerű a. napijegyen levő tájékoztatást részletesen elolvasni. Eshet tehát a hó, fújhat a szél, befagyhatnak a vizek, az igazi horgász ilyenkor sem dobja sutba a felszerelését. P. R. Az ember azt gondolná, ha beköszönt a rossz idő, netán befagynak a vizek, a horgász sutba vágja a felszerelését, s tavaszig felé se néz. Az igazi, vérbeli horgász nem tesz így. Azt el nem ijeszti hideg, hó, jég, zúzmara, s ha ideje engedi, ilyenkor is hódol kedvenc hobbijának. Jól is teszi, mert jég ide, hideg oda, a téli horgászat is tartogat örömöket. Természetesen ez egészen más, mint tavasszal, nyáron vagy ősszel, a főszezonban. Leginkább csukát Télen általában a jégen, a léken keresztül lehet horgászni. Nem árt azonban jól ismerni a lékhorgászat minden csínját- bínját, mert fogás csak így remélhető. Léken horgászni tulajdonképpen minden befagyott vizen lehet, de a tél halát, a csukát leginkább a Kiskörei tározón, a Velencei-tavon, a ráckevei Dunaágban, a Balatonon, a kavicsbánya-tavakban sikerül megakasztani. Nagyon fontos az elővigyázatosság. Mielőtt a horgász a jégre lép, óvatosan próbálja ki, hogy elég vastag-e a jégréteg, elbírja-e a súlyát. Ha recseg vagy úgy érezzük, hogy hajlik, nem szabad rámerészkedni. Megfelelő vastagság esetén is körültekintően kell haladni rajta. Egyedül lehetőleg sohase menjünk a jégre, mert nem tudhatjuk, hol van a fenekén hínármező, korhadó vízinövényzet, amely fölött vékonyabb a jég, mint másutt. Ha többen indulunk horgászni, ne egy csapatban, együtt haladjunk, hanem libasorban, egymástól megfelelő távolságban. A terhelés így eloszlik, s ha mégis beszakad valaki alatt a jég, a többiek kisegíthetik. A lékvágásnak is fortélya van. Aki összevissza csapkod a fejszével, csákánnyal vagy más jégtörésre alkalmas eszközzel, az hamar póruljár, mert az átlyukasztott jég alól minden további csapásnál szertefröccsen a víz. A ruházat összefröcskölő- dik, könnyen átázik, s máris meghűl a horgász. Ezért a jégtörő szerszámmal sorjában haladva kell a jégpáncélt megvékonyítani, s csak amikor egészen vékony, akkor áttörni. Az ügyesebb horgász kocka- vagy köralakú, fél—egy méter átmérőjű léket vág, a kilazított táblát kihúzza a lékből, majd odébb csúsztatja. A horgászat végén aztán visszahelyezi, nádszálakból kötött kis kévét szorít be mellé, hogy ha bárki erre jár, láthassa, itt már valaki lékelt. Fontos, hogy a lékhorgász olyan lábbelit viseljen, amely nem szorítja a lábát, mert az összeszoritott láb a rossz vérkeringés miatt hamarabb fázik, könnyen meg is fagy. Ezért sokan zsákba, rossz rongyokba burkolják a cipőjüket, amely azért is hasznos, mert így"a cipőkopogás nem zavarja el a halakat. Úszás felszereléssel A lékhorgászathoz egyszerű úszás felszerelés szükséges. Lehetőleg kemény, rövid bot, peremfutó orsó, legalább 35— 40-es zsinór, hosszú antennájú süllőző, csukázó úszó, drótelő6. HÉTVÉGE HU M O R Az eltűnt Totó nyomában Hazánkban az információ időnként gyorsabban terjed, mint az influenza. Talán ezért is nehéz ma már utólag megállapítani, hogyan kezdődött az a váratlan eseménysorozat, amely hetekig lázban tartotta a hazai közvéleményt. Az első jelekre egy — barátinak nem nevezhető — nyugati lap tudósítója figyelt fel. „A magyarok valahogy furcsán idegesek" telexeite széles vi- gyorral az ujjaiban Mr. Puff Antch, a londoni Magazin News tudósítója. Mr. Puff Antch nem járt mesz- sze az igazságtól. A magyarok ezen a csütörtöki napon egy kissé idegesek voltak. Egyes boltok előtt hosszú sorok álltak, s csak nagysokára derült ki, hogy az emberek totószelvényt akarnak vásárolni. — Hiánycikk lett a totó- szelvény, emelik az árát — suttogta Elhall Kázmér —, én szerencsére mór a múlt héten megvásároltam vagy 34 ezer darabot, tavaszig talán elég lesz. — Biztosan elküldtük a totókat a lengyeleknek — suttogta Országos Győzőné egy megalapozatlan rémhír szellemében. A nyugtalanság jelei másnap is felütötték a fejüket. Elterjedt a hír, hogy mesés összeget lehet nyerni, mivel hosszú heték óta nem volt 13+1-es — az állam szándékosan visszatartotta, mondta a Szabad Európa Rádió —, s ezért fogyott ki a totószelvény. Mások azt is tudni vélték, hogy nemcsak a 13+1-es szelvényt tartották vissza adminisztratív úton, de magukat a szelvényeket is, mert attól tartanak az illetékesek, hogyha felcsigázzák az emberek totóvásárlási kedvét, ez olyan mértékben megemelné az állam bevételét, hoay zavar keletkezne a tervgazdálkodásban. A jól értesültek pénteken este arról suttogtak, hogy már előre eldöntötték, kinek kell nyernie a mesés összegű 13+1-est. Mivel a legutóbbi nagy nyeremény boldog tulajdonosa középiskolai végzettségű, nehéz gyermekkorú, önmagához viszonyítva jellemes, kétgyermekes fiatalasszony volt, világosnak tűnt, hogy ebből a kategóriából ebben az évtizedben már nem kerülhet ki a nyertes. Ifj. Pech Aranka, a Krizantém KISZ-alapszervezet megbízott titkára nyílt levelet intézett az egyik újságon keresztül a közvéleményhez, melyben hangsúlyozta a 35 éven aluli fiatalok felelősségét az ország építésének nehéz munkájában, és rámutatott: a fiatalok egyre ritkábban nyernek a totón, de a borítékos sorsjegynél, a lóversenynél és a rulettnél is csökkenő tendencia tapasztalható. Vasárnap délelőtt az izgalom a tetőfokára hágott. Elterjedt a hír, hogy a Buznyák Piroska utca és a vele párhuzamos Piskóta tér sarkán .lehet totószelvényt kapni, de az oda- sereglő nagyszámú tömeg már csak annak lehetett szemtanúja, ahogyan a rendőrök elvezetik a totószelvény-hamisítót. A mozijegyüzérek kétórás intenzív átképző tanfolyamon vettek részt, ők is totószelvényeket árultak, némi felárral. Az idegek már a végsőkig feszültek, egy órán belül — a CB-sek is jelezték — három ember lett rosszul, s csak az alapos orvosi vizsgálat után derült ki, hogy közülük kettő gombamérgezést kapott, a harmadik pedig már születése óta nem érezte jól' magát Az utolsó totószelvényt Lé- benkanalassy Ramlánd, budapesti lakos vásárolta meg, egy Trabant gépkocsit és egy — előjegyzett — HiFi-tornyot adott érte. Igaz, kitölteni már nem volt ideje, ugyanis a szelvények bedobási határideje közben lejárt, ám így is roppant boldog volt, még külföld! rokonait is hazahívta, hogy itthon igyanak a medve bőrére. Dromedár XII. Béla, ez a csupaszív középpályás, aki egy ízben az ellenfél tizenhatosáról rúaott öngólt, ez a vérbeli totógyilkos, nem vett tudomást a körülötte zajló eseményekről. Igazi sportemberhez méltóan, csak a feladatra koncentrált, s nem is minden eredmény nélkül. A Bajháza—Gondtelep mérkőzés második félidejében. — ez volt természetesen a +1- es mérkőzés — Dromedár XII. Béla olyat produkált, amilyet utoljára a honfoglaláskor láthattak volna a nézők, ha akkor már lett volna foci. A csak a sportnak élő bajházi -középpályás ugyanis olyan erővel találta el az ellenfél kapusát, hogy arról a labda a saját kapujába pattant. Ezen a szomorú vasárnapon sem volt telitalálat a totóban. Másnap a gyárakban rossz kedéllyel indult a termelés, a főnökök összevesztek a beosztottaikkal és viszont, csak azok nem mertek szólni. Egyedül állam bácsi dörzsölte a markát, ugyanis alig akart hinni a-szemének: a következő héten az egy főre eső hazai to- tószelvény-vásáriás olyan hatalmas méreteket öltött hogy az értékelők nem győzték a szelvényeket Vagdosni. S ez utóbbi — ha egy kicsit belegondolunk — nem is olyan nagy baj Föld S. Péter Palántanevelésnél vegyszeres gyomirtás A hajtatóházakban a gyomok a nedves, meleg környezetben gyorsabban növekednek, fejlődnek, mint a termesztett növényeink. A rovarkártevőknek, meztelencsigáknak és a betegségeknek kedvező feltételeket biztosítanak. A nagyobb hajtatófelülettel rendelkező üzemek részére ja- vasuljuk csak a vegyszeres gyomirtást, ahol a kellő szakértelem is megvan. A forgalomban lévő növényvédőszerek között vannak olyanok is, amelyek a kártevők, betegségek és gyo- mek ellen védelmet biztosítanak. A vegyszereknek ezt a csoportját általános talajfertőtlenitő szereknek nevezzük. E szerek között vannak, melyek csak kizárólag nagyüzemben használhatók. Az engedélyezett szerek jegyzékében, valamint a csomagolóanyagon a használati utasítás fe! van tüntetve. Kizárólag csak nagyüzemben használható az Ipám, Vápám és a Di- Trapex. Kistermelők részére a Basamid granulátum van engedélyezve a dohány-, zöldség- és disznövény- palántanevelő ágyak talajának vetés előtti, valamint dísznövények csere- pezéséhez használandó föld fertőtlenítésére 250 g m‘ mennyiségben. Az alföldi üzemekben általánosan elterjedt a Gramoxone alkalmazása a palántanevelésnél, mellyel a kezdeti elgyomosodást akadályozzák meg. A magvak vetése után a gyomok előbb kelnek ki. A Gramoxone akkor használandó, amikor a gyomok kikeltek, a vetett növényeink viszont még nem. A Gramoxone az összes talaj felszínén lévő fepermetezett zöld növényt elpusztítja. A későbben kelő vetett növényekre semmilyen káros utóhatása nincs. Dr. Frank József 01816106
