Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-19 / 347. szám

1981. december 19., szombat Dunántúli napló 5 Ülést tartott Pécsett a Városi Tanács vb Meg kell gyorsítani az Elefántos tömb felújítását Nyugdíjasház: 1984. június 30. "T" egnap ülést tartott Pécs megyei város Tanácsának végre- * hajtó bizottsága. A december 29-re összehívandó tanács­ülés előkészítése után elfogadta a vb az idei pincemunkákról szóló beszámolót és a jövő évi teendők programját. Kevesebb műsor, több néző A közművelődési albizottság előtt az idei nagyrendezvények mérlege Védeni kell az országos hírű hagyományos programokat Kedvezményes utazások a Volántourist szervezésében A turizmus szezonális jellegét igyekeznek háttérbe szorítani az utazási irodák, hiszen pihenni, kikapcsolódni, számunkra isme­retlen ország- és földrészeket felfedezni nemcsak nyáron, a szikrázó napsütésben lehet. A Volántourist tegnap, Ka­posváron megtartott sajtótájé­koztatóján Meszlényi Géza, a Volántourist igazgatója elmon­dotta, hogy a vállalat mintegy 30 országba, 2Ö0 útra kínál utazási lehetőséget. Február 15-ig 10 százalék kedvezményt adnak — Jugoszlávia kivételé­vel — bármely szocialista or­szágba utazónak, ha egyösz- szegben fizeti ki a részvételi dijat. Ez a kedvezmény azcrkra is vonatkozik, akik egyéni va­lutakeretből utaznak nyugatra. A kedvezményekről: a hat éven aluli gyermekek elő- és utó­szezonban ingyenesen üdülhet­nek a bolgár tengerparton; a személyautó-kölcsönzés bérleti díjából január 2. és április 30. között is 10 százalék enged­ményt adnak; a belföldi turista­bérlet vásárlója, ha befizeti 4 társasutazás részvételi díját — az ötödiken ingyen vehet részt. A vállalat 1982-ben lakókocsik bérbeadását is bevezeti. Tóth Dezső, a Volán 13. szá­mú Vállalat kaposvári utazási irodájának vezetője a somo­gyiak utazási kedvével és a jó programjaikkal magyarázta a sikeres évzárást. Mind népsze­rűbbek a „Suli-tour" kirándulá­sok, először indítottak csopor­tot Helsinkibe, mind többen in. dúlnak a jugoszláv, bolgár és román tengerpartra. A 12. Vo- lán-különbusz idén 756 ezer ki. lométert futott balesetmentesen, ebből 55 ezret külföldön. Új­donság : jövőre napi 200 forin­tért adnak kölcsön NDK gyárt­mányú 4 személyes, minden ké. nyelemmel ellátott lakókocsit és segítenek a vontató, 1000 köb­centinél nagyobb hengerűrtar. talmú személyautó vizsgáztatá­sánál, a tükör és a .vonóhorog felszerelésében. Az iroda a Malév Air Tours által hirdetett programokra is szervez, illetve elfogad jelentkezést. Igalfürdőn jövő évben nyit a szolgálati he­lyük, ahol jegyelővételre és va­lutabeváltásra is lehetőség lesz. A tanácskozáson Grigorij M. Adijánc, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő Ide. genforgalmi Főhivatal magyar- országi képviselője is beszámolt a Szovjetunióba irányuló turiz­mus bővülő lehetőségeiről. M. L. 1981-ben 72 millió forint ösz- szegű költségkeret állt rendel­kezésre, ebből 30,7 milliót for­dítottak közvetlen pincemun­kákra — megerősítésekre, meg. szüntetésekre — 40 helyen, 33 millió forintért pedig utakat korszerűsítettek, közműveket újí. tottak fel. 1982-ben kisebbek lesznek a lehetőségek: az elő­irányzat 50 millió forint, amiből egyebek között 29 pincében ke­rül sor valamilyen beavatkozás­ra, hozzákezdenek az északi érintő út építéséhez és közmű- felújítást végeznek a Geisler Eta, valamint a Kossuth Lajos utcában. A vb elé terjesztették a PIK idei lakóház-felújítási tervének várható teljesítéséről szóló jelentést és a jövő évi programot. 1981-ben 186 millió forintos költséggel 440 bérle­ményt újítottak fel, 81 épület­ben végeztek tmk-munkát, a karbantartási munkákra pedig 69 millió forintot fordítottak. 1982-ben 236 millió forint ösz- szegű lakóházjavítási keret áll rendelkezésre, ennek egy ré­szét a belvárosi rekonstrukció­val kapcsolatos munkákra használják fel. A napirendi pont kapcsán felmerült az Elefántos tömb felújítása mérhetetlen el­húzódásának az ügye azzal: lehet-e bizalmat kapni a lakos, ságtól a nagy belvárosi re­konstrukcióhoz, ha ezzel az egyetlen tömbbel olyan nehe­zen lehet megbirkózni? A vég­rehajtó bizottság felhatalmazta a tanács elnökét arra, hogy te­gyen intézkedéseket a munkák gyorsítására. A végrehajtó bizottság elé terjesztették a Budai városrész részletes rendezési tervét, amelynek egy változata ez év tavaszán már szerepelt a vb napirendjén. Akkor azért adta vissza a vb a tervet, mert az a megszűnt lakások számához viszonyítva rendkívül kevés új lakás építését javasolta. Az új terv összességében 790 lakás építésére lát lehetőséget a ter­vezett keleti érintő út (megkö­zelítően a volt Lánc utca) vo­nalától keletre eső területen. Itt építik fel a nyugdíjasházat — ennek a beruházási programját 1984. június 30-i befejezési ha­táridővel fogadta el a vb —, valamint a 150 lakásos ifjúsági garzonházat. Végezetül a vb a Pécsi Nyári Színház igazgató­jává nevezte ki Bagossy Lászlót, aki eddig megbízás alapján ve­zette a színházat. Dicséretes váhalkozásba kez­dett a pécsi Ifjúsági Ház. Bi­zonyos időközönként egy-egy baranyai gyárnak, üzemnek, vállalatnak biztosítanak bemu­tatkozási lehetőséget, melynek célja, hogy a munkásművelő­dés, az IH és az üzemek, vál­lalatok közötti kapcsolat új tartalommal gazdagodjék. Első alkalommal a világhírű Pécsi Bőrgyár mutatkozott be — nagy sikerrel. A majd egy hétig tar­tó rendezvénysorozatnak sok érdeklődője volt, a különféle programok, így a pályaválasz­tási bemutató a bőrgyár szak­A Baranya megyei Tanács Közművelődési Albizottsága teg. nap két fontos napirendi pon­tot tárgyalt meg: Komló város közművelődésének helyzetét, va­lamint az 1981. évi megyei nagyrendezvények mérlegét. Ez utóbbival foglalkozunk most bő­vebben, Bernics Ferenc megyei művetődésügyi osztályvezető előterjesztése alapján. Baranyában az idén 29 nagy- rendezvény volt, hattal több, mint az elmúlt évben. Ezek kö­munkásamak részvételével, vagy a Fórum a bőrgyárról est igen nagy sikert aratott. A Pécsi Bőrgyár dolgozóinak lehetőségük volt arra, hogy be­tekintsenek az IH minden­napjaiba, megismerkedjenek az ott működő szakkörökkel, klubokkal, műhelyekkel. A mai záró napon délelőtt játékos foglalkozást szerveznek általá­nos iskolásoknak, melynek so­rán bőrt vagdoshatnak és ra­gaszthatnak a gyerekek. Este pedig a bőrgyári dolgozóknak szórakoztató műsoros estet ren­deznek. zül tizenhármat fehet nemzetkö­zi, országos, illetve regionális jelentőségűnek tekinteni, a töb­bi megyei és helyi keretek kö­zött maradt. Nemzetközi jelen­tőségű volt például a komlói gyermekkórus-találkozó, a pécsi diaporáma fesztivál, a zenei tá. bor és az anyanyelvi konferen­cia. Országos jelentőségűnek tekinti a beszámoló például a pécsi Nyári Színház rendezvé­nyeit, a kisplasztikái biennálét és a szövetkezeti néptáncosok pécsi találkozóját. Regionális jelentőségű volt egyebek között a Schneider Lajos népdalének­lési verseny Mohácson. A megyei keretek között ki­emelkedő nagy rendezvények száma nőtt, egyrészt az amatőr együttesek bemutató rendszeré­nek periodikus volta, másrészt a Bartók-centenárium következ­tében. Az országos jelentőségű kulturális rendezvények száma viszont egyharmadával csökkent (9 helyett 6) tavalyhoz képest. Pontos statisztikát az 1981-es év nagyrendezvényeiről a Köz- művelődési Albizottság még nem kapott. Annyi bizonyos, hogy pl. a nyári színház az idén jóval több bevételt hozott, mint tavaly (270 ezer forint helyett 620 ezer forintot), amikor a nagy rendezvényekre fordított 7 millió forint 60 százalékát a filmszemlével együtt ez a ren­dezvény vitte el. Az országos irányelveknek megfelelően a kulturális prog­ramokra biztosított pénz nem nqtt az idén, és nem várható nagyobb állami bőkezűség a jövő évben sem. Az előterjesz­tés szerint a legsúlyosabb gon. dot a már több éves hagyo­mányokkal rendelkező nagy ren­dezvények pénzügyi feltételei­nek biztosítása okozza. Nemzet­közi felnőttbábfesztivál, az or­szágos kamarakórus-fesztivál és az országos fúvószenekari fesz­tivál. A közművelődési albizott­ság egyetértett azzal, hogy szük­séges volna a mór hagyomá­nyosnak tekinthető rendezvé­nyeket megvédeni, az amatőr együttesek számára pedig több szereplési lehetőséget biztosíta­ni. Az alkalmi rendezvények számának csökkenésétől és az intézmények bevétel-központú­ságának növelésétől lehet az anyagi gondok enyhülését vár­ni. Ehhez azonban oldani kel­lene a meglévő pénzügyi kö­töttségeken, például azon, hogy bármekkora is egy műve­lődési ház bevétele, a népmű­velő azt nem fordíthatja tiszte­letdíjak kifizetésére. Ezáltal pe­dig a közönség számára vonzó, kulturális szempontból értékes s ugyanakkor anyagilag jöve­delmező rendezvényektől esnek el az intézmények. H. J. Ma befejeződik a rendezvénysorozat Képünk az IH-ban tartott bőrgyári fórumon készült Bőrgyári napok az IH-ban Érdekes vándorkiállítás nyílt Pécsett Fegyvereink elődei — elődeink fegyverei Buzogányok és páncéltörők, kőbalták és kézigránátok, ja­tagánok és coltok, hótultöltős puskák és automata gépfegy­verek láthatók többek közt a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban. A Kossuth Lajos utcai épület első emeletén mától minden­ki megtekintheti a Hadtörténeti Múzeum Fegyvereink elődei — -elődeink fegyverei című ván­dorkiállítását. A tegnapi meg­nyitón Horváth Lajos intézmény­igazgató bevezető szavai után Kerekes Márton őrnagy mon­dott beszédet. Megtudhattuk, hogy a mai tűzifegyverek őse az a kismére­tű mozsár lehetett, amely kő­golyót röpített ki. A mozsárból alakulhatott ki az emberi elme korlátlan fantáziája révén egyik részről az ágyú, másrészt pedig a kézifegyverek sokasága. A több mint kétszáz külön­böző fegyver nagy része ma is működőképes, így nem csoda, hogy a szállításkor sem vették ki őket a vitrinekből. A húsz vitrin mellett minden fedél nél­kül, magányosan áll egy gép­puska is. Töllénytartó hüvelye üresen csüng alá, hosszú csöve tehetetlenül pásztázza a meny- nyezetet. A fegyverek mellett megcso­dálhatunk négy, más-más kor­ból származó harci zászlót is. A kiállítás külön érdekessége egy Henry Winchester típusú pus­ka, melynek nevével sűrűn ta­lálkozhattunk a vadnyugati fil­mekben és regényekben. A tárgyak mellett olvasható szövegeket írta és a kiállítást rendezte Lugosi József főhad­nagy, kivitelezte Csicsely János belsőépítész és a Helyőrségi Művelődési Otthon kollektívája. Megtekinthető naponta 10 és 20 óra között, december 28-ig. Kerekes Márton őrnagy emlí­tett beszédének egy mondatá­val sajnos egyet kell értenünk: „Messze van még az az idő, mikor csak így, a vitrinekben nézhetjük ezeket a pusztító fegyvereket." Bozsik L. FILMJEGYZET Az operatőr A filmidőszámítás kezdetén a kamerák nehezek voltak, kézzel tekerték tovább benne a meg­lehetősen érzéketlen filmet, s az optikák is kevés erénnyel dicse­kedhettek — érthető hát, hogy miért voltak olyan statikusak a filmek sokáig: mintha egy gyors jelenetváltású színházi előadást látnánk a zsöllye tizedik sorá­ból. A technológiák fejlődésével azonban egyre könnyebb, egyre zajtalanabb, egyre jobb optikó- jú kamerákat kaptak a filmké­szítők, s a filmek érzékenységét is sikerült úgy megjavítani, hogy némelyikkel még holdfénynél is készíthetők élvezhető képek. Egyetlen művészi kifejezési esz­köznél nem olyan fontos a lét­rehozó technikai apparátus, mint a film esetében. Míg kezdetben a filmkamera kevesebbet láthatott csak, mint az emberi szem (pl. a színeket nem „látta”), mára a helyzet megfordult: a filmkamera kibő­víti az emberi szem lehetősé­geit. össze tudja sűríteni az időt (szemünk láttára, másod­percek alatt nő a növény, virág­zik), soha nem látott színeket, és színösszetételeket produkál és eladdig ismeretlen perspek­tívákat rajzolnak a szuperrövid és szuperhosszú gyújtótávolságú optikák. A modern kamera tette lehe­tővé például, hogy pusztító hurrikánt varázsoljanak a vá­szonra, olyan veszély nélkül, hogy a valódi hurrikán veszé­lyeztesse a kamerát, az opera­tőrt, az egész stábot. Azért éppen hurrikánt emlí­tettem, mert a filmforgalmazás karácsonyi ajándékul meglepett bennünket egy Hurrikán nal. Szép szerelmes történet is kere­kedik a természeti katasztrófa mellé, részint párhuzamként, ré­szint ellentétként. Mert a fehér amerikai lány, és a bennszülött törzsfőnök fiú szerelme társa­dalmi vihart kavar, de aztán megtudhatjuk, hogy az igazi szerelem legyőz mindent, társa­dalmi és természeti katasztrófát egyaránt. (Furcsa, hogy mennyire el­szaporodtak a magyar mozik­ban az olyan filmek, amelyek a boldogság feltételeként az emberi társadalomból való ki­vonulást állítják. E film hősei, hogy boldogok legyenek, egye­dül maradnak; A kék lagúna fiataljai akkor boldogok, ha ketten vannak egy szigeten, s a Vukban is individualista rókák állnak szemben a gaz simabő­rűvel.) Ám térjünk vissza a Hurri­kánhoz, s annak operatőréhez. A filmbarát ugyanis jól csengő nevet fedezhet fel a címlistán, Sven Nykvist-ét. Azét a Sven Nykvistét, aki a Bergman-filmek állandó operatőre. (Nálunk is van ilyen rendező-operatőr pá­ros Jancsó és Kende személyé­ben.) Az állandó együtt dolgo­zás joggal tételezhette fel a nézőben, hogy Bergman gon­dolatait, szándékát csak és csakis Nykvist képes megláttat­ni. Aztán a Hurrikánból kiderül, Nykvist Bergman mellett Nykvist igazán, ezt a filmet minden va­lamirevaló operatőr leforgat­hatta volna ugyanígy — kicsit igazolásául annak a tételnek, a film a rendező művészete. Ha a rendező jó, lehet kiváló, s nemcsak szakmailag, hanem művészileg az operatőr. Is. Bodó L. Az Országház fenyőfája Péntek reggel a Bakonyban levő Pálihálás-pusztán kivágták azt a fenyőfát, amely a Parla­ment kupolacsarnokába kerül az úttörők karácsonyi ünnepsé­gére. A mintegy 120 éves, 30 méter magasra nőtt lucfenyő túl nagynak bizonyult, ezért törzsét 16 méterre rövidítették. Alsó ágainak hossza 8—10 mé­ter. A hatalmas fát óriásdaruval emelték rá a különleges szál­lítójárműre és péntek délelőtt útnak indították a fővárosba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom