Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-19 / 347. szám

6 Dunántúli TIqpIo 1981. december 19., szombat Küzdelem Palesztináért (13.) A Palesztinái Felszabaditási Szervezet A palesztin érzés fellobbaná- sa olyan időpontban történt, amikor Izraelnek a Jordán folyó vize egy részének eltérítésére vonatkozó tervei kérdésében feléledőben volt az arab—iz­raeli konfliktus. Nasszer 1963 december 23-án találkozóra szólította az arab királyokat és elnököket, mondván, hogy a „Jordán vizéért folyó csata ré­sze a Palesztináért való küzde­lemnek", Ezen az első arab csúcstalálkozón történtek meg az első lépések a Palesztinái Felszabaditási Szervezet (PFSZ) megalakítására. Itt, Kairóban tartotta a PFSZ első kongresz- szusát, amelyen kidolgozták az ún. Palesztin Nemzeti Kartát. Néhány fontosabb tétele: 3. A palesztin nép az arab nem­zet része. 7. Azok a zsidók, akik a cionista invázió kezdetéig folyamatoson Palesztinában él­tek ... palesztinok. 9 ... A fegyveres harc Palesztina fel­szabadításának egyetlen eszkö. ze. 12. Az arab egység vezet Palesztina felszabadításához, s ez az arab egységhez. 24. A PFSZ nem gyakorol semmiféle __________________ t erületi szuverenitást a Jordán Ffasemita Királysághoz tartozó . Ciszjordániában, a Gázai-öve- r-f* S / zetben . . A palesztin burzsoázia mono­polizálta az Ahmed Sukeiri ve­zette szervezetet, amelynek lét­rehozásával az arab államok a palesztin probléma „kisajátítá­sa” mellett arra törekedtek, hogy kihúzzák a talajt a népi- háborút favorizáló csoportok lába alól és kezükbe vegyék a „palesztin nemzeti feltáma­dás” irányítását. A PFSZ, amely hivatalosan az elűzött palesztin nép nemzeti jogainak visszaállí­tása, Palesztina felszabadítása céljával alakult, 1964 és 1967 között megszilárdította helyze­tét az arab világban, s az arab csúcstalálkozókon ez a szerv képviselte Palesztinát. maga is, a palesztin ügy sorsá­tól függ” (14. paragrafus). Az új „alkotmány" részben megis­métli az 1964-est, részben ki­egészíti azt. Különösen az utóbbi fontos, hiszen az indu­lásnál a PFSZ annyira függ az orab államoktól, hogy — muta- tis mutandis — maguk az arab államok tiltakoznak az ellen — a palesztin nép nevében. Hogy kitörjön e helyzetből, abban is­mét Izrael segített azzal, hogy elfoglalta a Jordánia és Egyip­tom fennhatósága alatt álló pa. lesztinai területeket; ezzel le­hetővé téve a PFSZ számára Palesztina egész területe feletti szuverenitás „gyakorlását” (az­az az 1964-es Karta 24. parag­rafusának törlését). Az arab gyámság alól bizonyos mérté­kig kiszabadult PFSZ igyekezett megfogalmazni egész Palesztina fegyveres felszabadítását. Egész Palesztináért Az 1967-es háború azonban új helyzetet teremtett. Izrael egész Palesztinát (valamint Szí. ria és Egyiptom egyes részeit is) elfoglalta. Ez a helyzet új lehetőségeket nyitott azon palesztin szerveze­tek számára, amelyek gerilla- tevékenységet folytattak Izrael ellen: katonai taktikájuk járha­tó alternatívának látszott. Az arab országok még magukhoz sem tértek a júniusi vereség után, a palesztin ellenállási mozgalom máris megkezdte a harcot a megszállók ellen. Gyorsan nőtt a mozgalom em­beri és anyagi bázisa: 'pl. az el-Fatahnak 1967 júniusában még mindössze 200—300 har­cosa volt, 1968 márciusában már 2000, júniusban pedig 15 ezer. Ha nem is ilyen számban, de hasonló arányban emelke­dett a többi szervezet tagjai­nak, harcosainak létszáma. A PFSZ fő feladatává a szerveze­tek egyesítése, harckészségük és felkészültségük fokozása vált, ami a mozgalom létkérdése volt. » A karoméi csata (1968 már­ciusában) „győzelme" — mely drámaian megnövelte a pa­rancsnokságok hírnevét — eufó- riós lelkesedéssel töltötte el a palesztin vezetést: az elfoga­dott új program — a máig ér­vényben lévő 1968-as Palesz­tin Nemzeti Karta — nem ke­vesebbet állít az Izraellel hatá­ros frontállamok 67-es veresége után, mint azt, hogy „az arab nemzet sorsa, mint az arab lét Közben fontos változás tör­tént a PFSZ élén: a Nemzeti Tanács 1969 februárjában Jász. szer Arafatot (az el-Fatah veze­tőjét) választotta a Végrehajtó Bizottság elnökévé. Ekkor ala­kult ki a PFSZ azon alapvető struktúrája és összetétele, amely ma is fennáll. Legna­gyobb különálló összetevője az el-Fatah (a vezető parancsnoki szervezet). További jelentékeny parancsnoksági szervezet: az el-Szaika és a Népi Front (NFPF). A PFSZ-ben képviselt kisebb csoport volt a Demok­ratikus Népi Front (DNFPF) és az NFPF-főparancsnokság. 1969- ben csatlakozott hozzájuk az (Irak-barát) Arab Felszabadítá- si Front. A PFSZ sok különféle (politi­kai, közigazgatási és szociális) téren dolgozó intézményt foglal magában; s olyan fejlettségi szintet ért el, amely képessé te. szí arra, hogy a palesztin kö­zösség minden rétegébe beha­tolva annak tényleges vezető­jévé váljon. A PFSZ intézményei közül a legfontosabb a Nemzeti Tanács (a parlament palesztin megfe­lelője). A tanácsnak elnöksége van. A Nemzeti Tanács 11. ülé. sén (1973. január 6—12.) saját tagságából Központi Tanácsot hozott létre a határozatok végrehajtására. E 23 fős testü­let élén a Nemzeti Tanács el­nöke áll, tagjai a következő­képpen oszlanak meg: Fatah — 4 taq, Szaika — 2, NFPF — 2, DNFPF — 2, Arab Felszabadí- tási Front — 2 (parancsnoki szervek összesen 12), szakszerve­zetek — 6, függetlenek — 5. A Nemzeti Tanács saját tagjai közül választja a PFSZ Végre­hajtó Bizottságát. A PFSZ reguláris katonai erőt tart fenn, amely Palesztin Fel­szabaditási Hadsereg néven is­mert. A PFSZ-t alkotó szerveze­tek saját gerillaegységekkel rendelkeznek; ezek önállóan te­vékenykednek: saját szerveze­teik ellenőrzése alatt állnak. A PFSZ széles körű politikai­kulturális tevékenységet fejt ki, számos tájékoztató irodája, sa. jót lapja (Filasztin al-Thaura, Forradalmi Palesztina), továbbá hírügynöksége (WAFA) van. Ko­moly intézetet tart fenn a pa­lesztin kérdés dokumentálására és tanulmányozására. Új stratégia A PFSZ legfontosabb felada­tának egész Palesztina teljes felszabadítását tartja. Jóllehet, ez olyan maximális program, amelynek megvalósíthatósága legalábbis kétséges, a PFSZ és egyes — különösen radikális — szervezetei még ezzel sem elé­gedtek meg. A Habas vezette Népi Front 1970. június 4-én Anrrmanban „forradalmi állam” létrehozását követelte a hase- mita királyság elsöprésével. Az összeütközés elkerülhetetlen volt. A csatatereken 30 ezer ár­tatlan palesztin holtteste ma­radt, legtöbben a menekülttá­bor lakói; a véres leszámolás előidézői azonban életben ma­radtak. A megtizedelt szervezet kénytelen más hazát keresni. Libanon fogadja be, ahol alig telik el fél évtized, kísértetie­sen megismétlődik mindaz, ami Jordániában történt (még na-, gyobb áldozatokkal). Ezt megelőzően azonban — ha rövid időre is — felvillan az arab dicsőség, az egység, a palesztinok közti egyetértés napja. Az októberi háború utá­ni arab eufória kihat a palesz­tinokra is. Ez az inkább mitikus, mint valóságos katonai győze­lem, valamint az olajfegyver bevetése után egycsapásra megnőtt az arab államok ha­talma: az állami politika el­sőbbségét tették a mozgalom akciói elé, sőt azt állították, hogy a forradalmon és népi há. borún alapuló palesztin straté­gia válságba került. Az arab gyámságot a PFSZ kénytelen jobban tudomásul venni, mint valaha: tükrözi ezt a Nemzeti Tanács 1974-es programja (amely első ízben fogalmazza meg implicite, hogy a palesz­tin hazát a felszabadított terü­leten fogja létrehozni, nem pe­dig Palesztina egész terüle­tén), valamint az a tény, hogy néhány szervezet — elutasítva az el-Fatah „megalkuvását" — szakit a PFSZ-szel, s létrehozza az Elutasítás Frontját (ezek a szervezetek attól tartanak hogy a létrehozandó mini-Palesztina az arab államok és Izrael kon- dominiuma lenne). Miután a PFSZ vezetése elfogadta az Egyiptom és Szaúd-Arábia ál­tal szorgalmazott új stratégiát (nem mond ennek ellent az, hogy éppen az Elutasítás ak­ciói nyomán szükség volt az egység látszatának megóvására, éppen ezért a cél továbbra is egész Palesztina felszabadítá­sa), megnyílhatott az út az arab elismerés felé (Rabat, 1974 október). Ezt követte az iszlám konferencia, majd az el nem kötelezett országok, s vé­gül az ENSZ elismerése. A PFSZ nagy engedményeket tett az arab országoknak, még. sem nyert semmit. Sőt! Az arab jobboldal, félve, hogy nem fér bele a közel-keleti pax ameri- canába, leszámolni is kész volt a palesztinokkal utolsó bázisu­kon, Libanonban. Ezt a felada­tot — az amerikai elképzelé­seknek megfelelően — Szíria hajtotta végre, s csak azért nem léphetett előbbre, mert Egyip­tom a következő évben meg­előzte. A PFSZ kompromisszum kész­ségét mutatja a Vance—Gro- miko dokumentum elfogadása (1977. október 1.), valamint a Palesztin Nemzeti Tanács 1977. márciusi határozata. Camp David Az év elmúlta előtt az oly sok vihart megért arab világot hihetetlen esemény rázza meg: Szadat egyiptomi elnök beszél — a Knesszetben. A következő évben az USA-beli Camp Da- vidben létrejön Egyiptom és Iz. rael békeszerződése, amiről a PFSZ 1978-as bejrúti rendkívüli ülése megállapítja, hogy „ez az arab nemzet elleni legveszélye­sebb összeesküvés 1948 óta... Szadat a cionizmusnak és az amerikai imperializmusnak mindazt nyújtotta, amit azok 30 éve várnak" (elmondhatjuk, hogy Camp David minden biz­tosítékot megadott Izraelnek és semmi garanciát nem adott a palesztinoknak, sőt Izrael min­den ellengaranciát megkapott a palesztin államnak még a le­hetősége ellen is). A palesztinok helyzetét és hangulatát jól tükrözi a moz­galom második számú vezető­jének, Abu Ijádnak a vélemé­nye: „Mai helyzetünk lényege­sen rosszabb, mint az 1958- as . . . Az arab világ nem tett mást, mint ellenszolgáltatás nélküli engedményeket Izrael­nek”. Mégis a remény csendül ki szavaiból: „Arra vagyunk ítélve, hogy tovább éljünk, mint nemzet. Éj egy napon lesz ha­zánk.” Benke József Spanyolul és magyarul Egy dominikai költő Budapesten Á hangulattól függ, hogy milyen nyelven születik az alkotás Ramón Alberto Garcia Mer­cedes nevével először az Élet és Irodalom hasábjain talál­koztam, neve mellett ezzel a megjegyzéssel: dominikai köl­tő, verseit spanyol és magyar nyelven írja.- Hogyan jut eszébe egy dominikai diáknak, hogy ma­gyar nyelven verseljen? ' — 1976-ban, 22 évesen kerültem Magyarországra, 1981-ben végeztem ösz­töndíjasként a Külkeres­kedelmi Főiskola áru­forgalmi szakán Budapesten. (18 éves korom óta tagja va­gyok a Dominikai Kommunis­ta Pártnak.) Tanulmányaim megkezdése előtt a Nemzet­közi Előkészítő Intézetben is­merkedtem a magyar nyelv­vel és kultúrával. Az ismerke­dés kissé hosszúra nyúlt, évet kellett ismételnem, éppen a nyelvi nehézségek miatt. Ak­kor eszembe sem jutott. — holott spanyolul már 16 éves korom óta írogatok —, hogy ez egyszer magyarul is sike­rül. Ahogy gyarapodtak nyel­vi ismereteim, egyre inkább szükségét éreztem, hogy ma­gyarul is elmondjam gondo­lataim, hiszen hosszú évek óta itt élek. Barátaim bizta­tására küldtem el verseimet az Élet és Irodalom, az Új Írás, Népszabadság, Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Maga­zin szerkesztőségébe, ahol el­fogadták, illetve közölték is őket. — A magyar nyelvű versek­kel párhuzamosan spanyolul is ir. Mitől függ, hogy melyik nyelven születik az alkotás? — A hangulattól, amelyben létrejön az érzelmi, gondolati mag. A közhiedelemmel el­lentétben a magyar vers írá­sakor magyarul gondolko­dom, és a mondandómat rög­tön ezen a nyelven rögzítem. Hogy mennyire így van, jó példa ró, hogy készülő ma­gyar nyelvű kötetemben az anyanyelven írt versek műfor­dítását más végzi majd. Kép­telen vaqyok ugyanazt — azo­nos értékűen — mindkét nyel­ven formába önteni, ha vers­ről van szó. — Tervei? — Bár annak idején véletle­nül kerültem Magyarország­ra, mégis nagyon megszeret­tem az országot, az embere­ket. Egyébként 1976 óta nem jártam otthon. A közeljövő is­mét Budapesthez köt. Január­tól rendszerszervező tanulmá­nyokat folytatok, szintén ösz­töndíjasként. És természetesen a versírást sem hagyom ab­ba. Dr. Juhász Edit Ramón Alberto Garda Mercedes Magányosság Testünk soha nem magányos. Magányosságba merül a tudatunk, mivel az ész, gépként hány mindenfajta gondolatot, mely vakon teherbe ejti a valóságot... Eleinte Eleinte, a mély csend behunyta szemét az ártatlan föld előtt. Aztán, örökre megtört a csend amikor szemet nyitott az első emberi sejt, és az idő selymes folyásával megsokszorosodott. Közben, feltárultak a szűz erdők és egek és térdre borultak a nagy hegyek és sekélyebbek lettek a tengerek .. Eleinte. KORHÁZI FELVÉTELES ÜGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, bal­eseti sebészet: I. számú Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­Egészségügyi st&lgálat lés 7—19 áráig az újmesxesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben. Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752): Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Bajnai), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis I. u. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708). Kertváros u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sás­di, dr. Lázár) Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek bete­geinek. Dr. Veress Endre u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei ré­szére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs.p dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki): to­ronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Teli.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet. (Tel.: 15-833.) Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőin­tézet, gyermekpoliklinika földszinti be­járata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). ÁLLATORVOSI ÜGYELET ügyeletes állatorvos 1981. decem­ber 19-én du. 13 órától december 21-én 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Petőfi utca 45. sz. Telefon: Pécs 29-874. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szere a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati ré­szen: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let” ' címen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom