Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-03 / 331. szám
2 Dunántúli napló 1981. december 3., csütörtök Közlemény a Varsói Szerződés (Folytatás az 1-es oldalról.) nukleáris háború" lehetőségéről és elfogadhatóságáról Európában megszakadtak, vagy szünetelnek a tárgyalások a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés számos fontos területén. O Az ülés résztvevői ugyanakkor megállapították, hogy az enyhülés ellen fellépő imperialista, reakciós erők politikája a békeszeretó államoknak, az imperialistaeflenes, haladó erőknek és a társadalom legszélesebb köreinek növekvő ellenállásába ütközik Európában és a világ más térségeinek országaiban. A békéért, a leszerelésért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep jut a szocialista országoknak. Ebben a harcban ugyancsak fontos tényező az el nem kötelezett országok fellépése a háború megelőzéséért, a béke megszilárdításáért. az enyhülési folyamat világméretű kiszélesítéséért. Valamennyi államban, az ösz- szes földrészen a politikai személyiségek, a parlamenti és társadalmi körök, a lakosság széles rétegei határozottan fellépnek az összes vitás nemzetközi kérdés békés, politikai ren. dezéséért, mindinkább felismerik. hogy haladéktalanul hatékony lépéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa elhárítására. A békéért és a leszerelésért, a háború és a rakéták elleni tömegtüntetések és tiltakozások Európa és más földrészek országaiban — napjaink jellemzőivé váltak. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, a jelenlegi körülmények között minden egyes állam és felelős államférfi legfontosabb kötelessége az, hogy mérsékletet tanúsítson. Cselekedeteit az emberiség létszükségleteihez igazítsa a béke megőrzésében és megszilárdításában és abban, hogy az anyagi erőforrásokat és a tudományos vívmányokat ne az emberek kiirtásának és a civilizáció lerombolásának céljaira, hanem a népek előtt álló társadalmi-gazdasági problémák megoldására, jólétük gyarapítására, kultúrájuk felvirágoztatására használja fel. Kijelentik, hogy az államok és az államférfiak, ha elsőként alkalmazzák a nukleáris fegyvereket, a legsúlyosabb bűntettet követik el az emberiséggel szemben. Az ülésen képviselt államoknak nincs, nem volt és nem is lesz- más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrina, nincs, nem volt és nem is lesz szándékukban létrehozni nukleáris első csapásmérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni katonai fölényre. Felléptek és fellépnek azért, hogy leszerelési intézkedések foganatosításával alacsoyabb szinten valósuljon meg a katonai erőegyensúly, csökkenjen és szűnjön meg a katonai szembenállás Európában. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy a fegyverkezési versenyt senki sem nyerheti meg és az, aki a győzelem reményében elhatározná a nukleáris háború kirobbantó- sót, nukleáris katasztrófát zúdítana az emberiségre, amelyben elkerülhetetlenül maga is elpusztulna. A nukleáris háborút nem lehet korlátok között tartani. O Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a katonai és a politikai konfrontáció, valamint a háborús veszély felszámolásához, az enyhülési folyamat megőrzéséhez és folytatásához, az országok együttműködésének fejlesztéséhez napjainkban inkább, mint korábban bármikor, égetően szükség van a fegyverkezési verseny haladéktalan beszüntetésére, érdemi leszerelésre, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekre. Megerősítették, hogy országaik változatlanul készek igazságos és kölcsönös alapon megállapodni bármely fegyverfajta korlátozásáról, csökkentéséről vagy betiltásáról. Ez egyaránt vonatkozik a nukleáris és a tömegpusztító fegyverek valamennyi egyéb fajtájára és a hagyományos fegyverekre. Ugyanez vonatkozik az államok fegyveres erői létszámának csökkentésére is. O Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban kifejezték, hogy áilamaik kedvezően értékelik a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök problémájáról. E tárgyalások kérdéseivel összefüggésben olyan jelentős eseményként méltatták a közelmúltban megtartott szovjet— nyugatnémet csúcstalálkozót, mint amely hozzájárul az említett tárgyalások feltételeinek javításához. Az ülésen képviselt államok abban látják a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1981. november 30-án Genfben újrakezdett tárgyalások célját, hogy szilárd erőegyensúly fenntartásával Európában a nukleáris fegyverzet mind alacsonyabb szintjén erősödjön valamennyi európai állam és nép biztonsága, elháruljon a kontinens népeit fenyegető veszély. E cél elérése érdekében számításba kell venni valamennyi közép-hatótávolságú nukleáris eszközt Európában — szárazföldi és tengeri állomásoztatású rakétákat, nukleáris fegyvert hordozó repülőgépeket — az összes tényezőket, amelyek meghatározzák a stratégiai helyzetet a kontinensen. A közép-hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó tárgyalások kedvezőbb légkörének létrehozásához hozzájárulnak a tárgyalások idejére szóló moratórium mindkét fél új közép-hatótávolságú nukleáris eszközeinek telepítésére és a meglevők korszerűsítésére Európában. Az ülés résztvevői konstruktív lépésként értékelték a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy — a másik félnek a moratóriummal való egyetértése esetén — jóakarata jeléül egyoldalúan csökkenti a Szovjetunió európai részén levő középhatótávolságú nukleáris fegyverek bizonyos részét, közeledve ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tárgyalások eredményeként megállapodhat. Nagy jelentőségűnek értékelték a Szovjetuniónak azt a szándékát, hogy a tárgyalásokon az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kölcsönös radikális csökkentéséért száll síkra. Az ülésen képviselt államok olyan döntés mellett is kiállnak, amely előirányozná mindkét fél — Nyugat és Kelet — teljes lemondását az európai objektumokra irányított közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek minden fajtájáról. Síkraszállnak azért, hogy Európa végső soron váljon teljesen atomfegyvermentessé, mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati fegyverek vonatkozásában. Ez az igazi út a háborús veszély elhárítására és a béke megszilárdítására az európai kontinensen. A közép-hatótó- volságú nukleáris eszközök jelenléte Európában olyan probléma, amely minden európai népet érint, emiatt ezek a népek életbevágóan érdekeltek konkrét eredmények elérésében a szovjet—amerikai tárgyalásokon: „Ezt figyelembe véve az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy minden európai állam kormánya elősegíti a tárgyalások sikerét.” © Az ülésen képviselt államok egyhangúlag fellépnek a hadászati fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet— amerikai tárgyalások mielőbbi felújításáért. Szükségesnek tartják, hogy ezek a tárgyalások, támaszkodva mindarra, amit már elértek, a felek egyenlőségének és azonos biztonságának elvét szigorúan betartva, vezessenek el a hadászati fegyverzet korlátozásához és csökkentéséhez. Ez nagy jelentőségű lenne a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából. O Az ülés résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Közép-Európában és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folytotott bécsi tárgyalásokat ki kell mozdítani a holtpontról. Meggyőződésük, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országoknak 1978— 1981-ben az álláspontok közelítése céljából előterjesztett javaslatai olyan alapot teremtenek, amely lehetővé teszi, hogy megkezdjék a gyakorlati tevékenységet az első szakaszra vonatkozó megállapodás szövegezésére. A bécsi tárgyalásokon való előrelépéshez az kell, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati államok is tanúsítsanak készséget a vita tárgyát képező problémák megoldására. adjanak konstruktív választ a szocialista országok javaslataira. O Az ülésen képviselt államok kiállnak az atomfegyvermentes és békeövezetek létrehozása mellett az európai kontinens különböző részeiben, beleértve Európa északi részét és a Balkánt, valamint a béke és az együttműködés övezetének létrehozását a Földközitenger térségében. Az ülés résztvevői ezzel ösz- szefüggésben rámutattak, hogy az atomfegyvermentes övezetek létrehozásához a nukleáris hatalmak kötelezettségvállalására van szükség ezen övezetek státusának tiszteletben tartására, valamint arra, hogy nem telepítik oda saját nukleáris fegyvereiket, semmilyen körülmények között nem alkalmaznak ilyen fegyvert az övezetekhez tartozó államok ellen, és nem fenyegetik őket ilyen fegyver alkalmazásával. Minthogy a Szovjetunió kifejezte készségét ilyen kötelezettség vállalására, Európa népei ugyanezt várják el más nukleáris hatalmaktól is. Az atomfegyvermentes övezetekhez tartozó, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok jogosultak biztosítékot kapni arra, hogy ellenük — az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal történő fenyegetésről való lemondás elvének megfelelően — nem kerül sor semmilyen más fegyver afkal- mczásóra sem. © Az ülés résztvevői határozottan állást foglaltak minden olyan nemzetközi fórum — különösen a genfi leszerelési bizottság — munkájának hatékonyabbá tétele mellett, amelyeken a fegyverzetkoriátozás és a leszerelés kérdéseiről tárgyalások folynak vagy folyniuk kellene. Kinyilvánították, hogy álla- moik érdekeltek mindazon tárgyalások felújításában, amelyek az utóbbi időben megszakadtak, s hogy készek elősegíteni azok sikeres befejezését. Ez vonatkozik a nukleáris fegyver- kísérletek általános és teljes betiltásáról, a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, a hagyományos fegyverkereskedelem és -szállítás korlátozásáról, az Indiai-óceán térségében folytatott katonai tevékenység korlátozásáról, majd csökkentéséről és egy sor más kérdésről szóló tárgyalásokra. Mielőbb tárgyalásokat kell kezdeni olyan kérdésekről, mint a nukleáris fegyverek előállításának megszüntetése és készleteinek megsemmisítése, a neutronfegyver betiltása, valamint arról, hogy nem telepítenek nukleáris fegyvert olyan államok területén, ahol jelenleg nincs. Az ülés résztvevői határozotton fellépnek gyakorlati megegyezések eléréséért a sugárfegyverek betiltásában, az új tömegpusztító fegyverfajták és ■ rendszerek létrehozásának megtiltásában, a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsági garanciáinak erősítésében is. Megerősítették államaik álláspontját az atomfegyverek elterjesztésének megakadályozásáról és arról, hogy az államok hozzájussanak az atomenergia békés célú felhasználásához, annak megfelelően, ahogy azt közös dokumentumaikban kinyilvánították. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik készek megállapodást kötni a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenekelőtt a nagy katonai potenciállal rendelkező államok esetében, százalékos arányban, vagy pedig abszolút mértékben. Az első lépés az államok katonai kiadásainak befagyasztása lehetne. A szocialista államoknak e jelentős probléma valamennyi vonatkozását érintő konkrét javaslatai közismertek és továbbra is érvényesek. Az ülésen hangsúlyozták, hogy egyre időszerűbb hatékony intézkedéseket elfogadni a fegyverkezési hajsza világűrre való kiterjesztésének megelőzéséről. Ezzel összefüggésben egyöntetű támogatásukról biztosították az ENSZ-közgyű- lés 36. ülésszakán elhangzott szovjet javaslatot, hogy kössenek nemzetközi szerződést valamennyi fegyverfajta világűrben való elhelyezésének betiltásáról. Az ülésen képviselt államok továbbra is törekedni fognak nemzetközi méretű erőfeszítéseket tenni, hogy örökre betiltsák a nukleáris fegyverek alkalmazását, az államok kapcsolataikban lemondjanak az erőszak alkalmazásáról, felszámolják a külföldi katonai támaszpontokat és vonják ki csapataikat az idegen területekről. O Az ülés résztvevői megerősítették államaik elhatározását, hogy továbbra is részt vállalnak az ENSZ-közgyűlés 1982-re előirányzott 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítésében. Kifejezték érdekeltségüket az ülésszak sikeres lebonyolításában, abban, hogy az ülésszakot olyan határozatok elfogadására ösztönözzék, amelyek tényleges fordulathoz vezetnének a fegyverkezési hajsza felszámolásában és a leszerelésben, új lendületet adnának az e kérdésekről folytatott tárgyalásoknak. Ezzel összefüggésben rámutattak többek között az átfogó leszerelési program gondos kidolgozásának jelentőségére, amelyet az ülésszakon kell megvizsgálni, elfogadás céljából. Az ülésen hangsúlyozták: valamennyi állam feladata, hogy méreteitől, katonai potenciáljától és földrajzi helyzetétől függetlenül hozzájáruljon a fegyverzetkorlátozási és leszerelési kérdések megoldásához, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein belül is. Az ENSZ- közgyűlés. 2. rendkívüli leszerelési ülésszaka jó lehetőséget biztosít erre is. Az ülés résztvevői állást foglaltak amellett, hogy ez az ülésszak is segítse elő a leszerelési világkonferencia összehívását. C ^Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt vevő államai képviselőinek madridi találkozója menetéről folytatott véleménycsere során a miniszterek kiemelték, hogy e találkozó sikeres befejezése további előrehaladást tenne lehetővé a helsinki záróokmány végrehajtásában, hozzájárulna az enyhülési folyamat fenntartásához, elősegítené az államközi kapcsolatok megjavítását. Ez különösen nagy jelentőségű lenne a mostani nemzetközi helyzetben. Az ülés résztvevői ennek fényében áttekintették a madridi találkozó tényleges helyzetét, mérlegelték mind az elért eredményeket, beleértve a záródokumentum egyeztetésében elért eredményeket, mindazokat a kérdéseket, amelyekben eddig még nem egyeztek meg. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a találkozón nagy figyelmet fordítanak az európai biztonság katonai vonatkozásaira, különösen az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívására, az összeurópai folyamat keretében. Megállapították, hogy a konferencia célja, szakaszonkénti megtartása és az első szakasz konkrét feladatai vonatkozásában ismert mértékben közeledtek az álláspontok. A konferencia első szakaszának az európai katonai szembenállásból fakadó veszély csökkentésére irányuló bizalom- és biztonságerősitő intézkedések megvizsgálásával és elfogadásával kell foglalkoznia. Az álláspontok közeledését nagymértékben elősegítette, hogy a Szovjetunió kész kiterjeszteni a bizalomerősítő intézkedések alkalmazását egész európai területére, ha a bizalomerősítő intézkedések övezetét a nyugati országok is megfelelő mértékben kiszélesítik. Kifejezték meggyőződésüket, hogy ha a madridi találkozó valamennyi részt vevő állama kellő politikai akaratot és realizmust tanúsít, sikerül egyetértést elérni a konferencia ösz- szehivásában. Az ülésen képviselt államok támogatják a Lengyel Népköztársaság javaslatát a konferencia Varsóban történő összehívására. O Az ülés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a madridi találkozón inézkedéseket fogadjanak el az államok közötti kapcsolatoknak a záróokmányban megfogalmazott elvei további erősítése céljából, valamint annak is, hogy az összeurópai értekezleten részt vevő összes állam maradéktalanul tartsa be ezeket egymás közötti és más államokkal való kapcsolataiban. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a gazdasági és műszakitudományos együttműködés elmélyítésével kapcsolatos további intézkedések egyeztetése a madridi találkozón, beleértve a diszkriminatív akadályok és korlátozások elhárítását is, elősegítené az összeurópai értekezlet valamennyi állama előtt álló gazdasági feladatok sikeres megoldását. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a madridi találkozón lehetőség nyílik arra, hogy a kultúra, az oktatás, o tájékoztatás és az emberi kapcsolatok — beleértve az ifjúsági kapcsolatokat — területén további intézkedésekben egyezzenek meg a helsinki megállapodások megvalósításáról, a záróokmány által meghatározott elvi alapon. Az ülés résztvevői kívánatosnak tartják, hogy a madridi találkozón előrehaladás történjen a Földközi-tenger térségének biztonságára és együttműködésére vonatkozó kérdések egyeztetésében is. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy az európai kontinens biztonságának erősítése és az együttműködés fejlesztése töretlen előrehaladásának szempontjából fontosak és szükségesek az összeurópai tanácskozáson részt vevő államok közös erőfeszítései a záróokmány előírásainak megfelelően és a Helsinkiben megkezdett folyamat keretein belül. Támogatják a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy az összeurópai tanácskozáson részt vevő államok képviselőinek következő találkozójára Bukarestben kerüljön sor. A miniszterek egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a madridi találkozó valamennyi résztvevőjének jelenleg további erőfeszítéseket kell tenni, hogy a találkozó sikeresen záruljon. Kiemelték annak elvi jelentőségét, hogy a nemzetközi helyzet további súlyosbodásának megelőzése érdekében ne kerüljön sor új katonaipolitikai szövetségek létrehozására és a meglévők kiszélesítésére, azok tevékenységének új térségekre való kiterjesztésére. Az ülés résztvevői megerősítették állomaik korábban már többször előterjesztett javaslatait is, hogy egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t és első lépésként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezdjenek. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy Európa — társadalmi berendezkedésüktől függetlenül — valamennyi európai nép otthona, amely soha többé nem válhat hadszíntérré, és amelyben mindannyiuknak részesülniük kell a béke, a függetlenség, a haladás és a boldogulás gyümölcseiben. A mostani nemzetközi helyzet minden bonyolultsága ellenére el lehet érni a feszültség csökkentését, a bizalom erősítését, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlődését az államok kapcsolataiban, az egymás tiszteletén és az egyenjogúságon alapuló párbeszéd, az érdemi és konstruktív tárgyalások segítségével. Bármilyen bonyolultak is napjaink nemzetközi kérdései, valamennyi rendezhető békés úton, az összen állam érdekeinek figyelembe vételével. Ezt megerősíti az államok között a legutóbbi időben különösen felső szinten folytatott politikai párbeszéd valamennyi kedvező tapasztalata és mindez azt tanúsítja, hogy a párbeszédet tovább kell folytatni. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a mostani nemzetközi helyzetben még fontosabb közös tevékenységük egymással és együttműködésük más államokkal a békéért és a biztonságért folytatott harcban. A külügyminiszteri bizottság ülése az ilyen együttműködés és közös cselekvés szellemében folyt le. A rendfenntartó erők akciója Varsóban Varsóban szerdán délelőtt a belügyminiszter parancsára akcióba léptek a tűzoltótiszti főiskola épületét körülvevő rendfenntartó erők. Felszólították az épületben tartózkodókat, köztük a „Szolidaritás" mazowszei regionális szervezetének tagjait, hogy hagyják el a főiskola területét. Ugyancsak távozásra szólították fel-a környéken összesereglett tömeget. A rendfenntartó erők egyidejűleg hozzáláttak a főiskola közelében villamosokból létrehozott közlekedési blokád megszüntetéséhez. A rendfenntartó erők kiszabadították a főiskola parancsnokát, akit a főiskola elfoglalói eddig fogva tartottak. A PAP lengyel hírügynökség jelentése szerint a rendőri egységek nem sokkal déli 12 óra előtt befejezték akciójukat a tűzolótiszti főiskolán és környékén. Megszüntették a közlekedési blokádot, az épületből való távozásra bírták a sztrájkoló hallqotókat és az őket támogató kívülálló személyeket. A PAP jelentéséből kitűnik: a rendőri akció során senki sem sérült meg. LAPIARIA Erich Honecker szerdán több magas rangú személyiséget fogadott. Találkozott Pjotr Ab- raszimovval, a Szovjetunió berlini nagykövetével, aki tájékoztatta őt Leonyid Brezsnyev szovjet párt- és államfő bonni tárgyalásainak eredményeiről. Megbeszélést tartott Honecker Otto Wolff von Amerongennel, a Nyugatnémet Ipcr- és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének elnökével is. A megbeszélésen mindkét fél aláhúzta az NDK-nyugatnémet gazdasági kapcsolatok erősítésének fontosságát. Honecker elégedetten nyilatkozott a két ország kereskedelmének fejlődéséről, és felhívta a figyelmet a még kihasználatlan lehetőségekre. * A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia meghívására szerdán Újvidékre érkezett a Magyar Tudományos Akadémia Szentágothai János elnök vezette küldöttsége. A delegáció háromnapos látogatása idején aláírják a két akadémia 1931—1985. évi együttműködési jegyzőkönyvét és programját.
