Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-18 / 346. szám

2 Dunántúlt napló 1981. december 18., péntek egnyílt az országgyűlés teli ülésszaka Bátrabb kezdeményezést Célszerűbben, takarékosabban termelés megújítása mindenki számára szükségszerű, aki piaci pozícióit tartani, vagy javítani akarja. Sokan felvetik, ha a gazdál­kodóknál több pénz volna, könnyebben alkalmazkodnának a feltételekhez. Ebben van némi igazság. De nincs még messze az az idő, amikor sok vál­lalatnál volt — mai szemmel nézve — pénzbőség is. Néhány, ma kihasználatlan kapacitás azt jelzi, hogy egyesek a pénz felhasználásakor nem a hala­dás követelményéhez, nem a vevők változó igényeihez iga­zodtak, és nemritkán pazarló, extenziv beruházásokat valósí­tottak meg. Még ma is van olyan építkezés, amelyet nyu­godt szívvel minősíthetünk fe­leslegesnek, elhagyhatónak. A tanulság az, hogy pénzün­ket elsősorban a termelést — gyártmányban és technológiá­ban egyaránt — megújító, úgy­nevezett innovatív fejlesztésekre fordítsuk. A Minisztertanács cselekvés­re késztető energiagazdálko­dási programot hagyott jóvá, és 1981-re energiaracionalizá­lási célokra 1,2 milliárd forint állami támogatást irányzott elő. Az év folyamán a fokoza­tosan kibontakozó társadalmi aktivitás nyomán születtek már eredmények az energia ész­szerűbb felhasználásában. Az 1982. évi néDqazdasági terv a program mielőbbi, gyor­sított megvalósításához már 2 milliárd forint támogatást biz­tosít erre a célra. Emellett a program átgondolt és szerve­zett gyorsítását szolgálja, hogy a csökkenő összberuházás el­lenére 1982-ben az energetikai beruházások összegét növel­jük. Jelentős összeget fordí­tunk a szénbányák korszerűsí­tésére, az eocénbányák meg­valósításának gyorsítására, a mecseki kokszolható szén ter­melésbővítését szolgáló beru­házás megkezdésére. Kiemel­kedő esemény lesz 1982-beu, hogy üzembe lép a Paksi Atomerőmű első blokkja. In­tézkedéseink nyomán 1982-től a tervezettnél több minőségi szenet, brikettet és földgázt fogunk termelni. (Folytatás az 1. oldalról) Annak, hogy szándékaink megvalósuljanak, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi té­nyezőik is fontos elemei. A tár­sadalom értékítéletében na­gyobb rangot és támogatást kell kapnia azoknak a kollektí­váknak és vezetőknek, akik már eddig is eredményes munkát végeztek, hatásos kezdeménye­zéseket tesznek a termelés ver- senyképésségének, az igények jobb kielégítésének érdekében. Hetényi István ezután a gaz­dasági fejlődés kulcskérdései­vel foglalkozott. Kiemelte: az első és legfontosabb feladat a versenyképességet növelő, az igények jobb kielégítését szol­gáló kezdeményezés és felelős­ség, az ilyen értelemben vett vállalkozókészség erősítése. E folyamat immár tradicioná­lis eleme — mondta — a ver­senyképes export árualapokat létrehozó, a Magyar Nemzeti Banktól kedvezményes hitellel támogatott kapacitásbővítés. A Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazdaság- szervező munkájában, • gazda­sági stiatégiájának alakításá­ban már kifejezésre jut a ru­galmas, az adott feltételekhez igazodó, hatékonyságra törő magatartás, a belső szervezet és érdekeltségi rendszer kor­szerűsítése, a fejlesztés, terme­lés és értékesítés egységes fo­lyamattá szervezése. Annál in­kább elégedetlennek kell len­nünk azokkal szemben — akik — ez ellenőrzés tanúsága sze­rint — alacsony jövedelmező­ség, visszaesés vagy vesztesé­ges voltuk ellenére nem töre­kednek tevékenységük megújí­tására, akiknek magatartására a „sült galamb" várása a jel­lemző. Az államtól azonban „verebet" is csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni, azt is csak a saját erőfeszítés kiegészítéseként. A vállalkozó-, a kezdemé­nyezőkészség után a másik ki­emelt kérdés az energiagaz­dálkodás. Az energiatakarékos­ság sikerének döntő feltétele, hogy a vállalatok érezzék en­nek szükségéi. Ehhez hozzáse­gít, hogy ma a vállalatok költ­ségei közt már megfelelő súly- lyal érvényesül az energiakölt­ség. Expozéját ezután Így folytat­ta Hetényi István: A költségvetés tervezésekor azzal számolhattunk, hogy fo­lyó árakon a népgazdaság jö­vedelme 1982-ben körülbelül 4,5 százalékkal emelkedik. A jövő évben beruházásra keve­sebbet költhetünk, mint idén. Az állami beruházásokra folyó­sított kiadások jobban, a vál­/Kiküldött munkatársaink or­szággyűlési jegyzete.) Mire futja jövőre az állami költségvetésből? Minderről közvéleményünk már hetekkel ezelőtt értesülhetett, hiszen az MSZMP Központi Bizottsága deqember 3-i üléséről kiadott közleményben ott vannak jö­vőnk számai. Gazdasági hely­zetünk és kilátásaink közismer­tek, a helyzet nem éppen ró­zsás, miáltal arra a kérdésre, hogy mire futja a költségvetés­ből, tömören és képletesen úgy válaszolhatunk, hogy kilóg a lábunk az alól a bizonyos ta­karó alól. Így hát — s mindezt nyomon követhettük az ország- gyűlést megelőző, a tervjavas­latot megvitató állandó bizott­sági ülésekről megjelent hír­adásokból —, a képviselők, át­érezve a helyzetet, különösebb vita nélkül fogadták el a jövő évi költségvetési javaslatot, s nem támasztottak — a most zajló országgyűlésen sem — ir­reális igényeket, pótigényeket. la lati ráfordítások kevésbé fog­nak csak csökkenni A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal nő, a fogyasztói ár­színvonal pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehe­tővé teszi, hogy a nemzeti jö­vedelemnek az ötéves tervben tervezettnél lassúbb növekedé­se mellett kis mértékben nö­vekedjék tovább a lakosság- A pénzügyminiszter expo­zéja és a felszólalások tükré­ben hogyan látja jövő évün­ket? Az országgyűlés szünetében ezzel a kérdéssel kerestük meg Borsos Jánost, a baranyai kép­viselőcsoport vezetőjét. — Baranya lényegében ked­vezőbb helyzetben van, még a nehéz viszonyok között is, mert az 1981-es esztendőben olyan létesítmények jöttek létre, me­lyek a megye dolgozóinak élet- színvonalát jelentős mértékben javítja. Reméljük, helyzetünk nem lesz rosszabb 1982-ben sem, de természetesen szigo­rúbb feltételek mellett. Érdekes fejtegetést hallot­tunk Gázsity Milutinné képvi­selőnk lelszólalásában. Neve­zetesen azt szorgalmazta, hogy oldani kellene a költségvetési, az intézményi gazdálkodás kö­töttségeit. Ugyanis költségve­tési területén ma még igen sokféle forint van. Tehát nem­reáljövedelme, és megőrizzük a reálbérek 1980. évi színvonalát. Az átlagot meghaladóan, körül­belül 7 százalékkal emelkednek a pénzbeni társadalmi juttatá­sok. Jövőre már januártól ér­vényesül a nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Emeljük a felsőoktatási intézmények hallgatói számára nyújtható ösztöndíj összegét. Kiterjedtebb lesz a kisiparosok és kiskereskedők társadalom­biztosítása. A költségvetési szervek ki­adásai 6 százalékkal emelked­nek. Ez lehetőséget ad arra,* hogy továbbra is megőrizzük társadalompolitikai vívmányain­kat, és szerény mértékben to­vább javítsuk az életkörülmé­nyeket. Mindez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha rend­kívül takarékos gazdálkodást valósítunk meg. A lakosságot szolgáló intéz­mények nagyobb része tanácsi intézmény. 1982-ben a taná­csok kereken 110 milliárd forint­tal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmé­nyek működtetésére és a taná­csi vállalatok támogatására, 35 milliárd pedig új létesítmények építésére. Tovább nő a felújí­tások előirányzata. A tanácsok rendelkezésére álló előirányzat kereken 70 százaléka a kiemelt fejlesztések megvalósítását, il­letve az alapellátást nyújtó in­tézmények fenntartását szolgál­ja­Az életkörülmények javításá­ban továbbra is nagy szerepe van a kórházfejlesztésnek, az általános iskolai tanteremépí­tésnek, 1982-ben 1300 új álta­lános iskolai tanterem létesül. Az általános iskolák fejlesztését az élet szorító gondjai meg­gyorsították. 1981—82-ben, két év alatt megvalósul az ötéves tanteremépítési előirányzatnak legalább a fele. Köszönetét kell mondani mindazoknak, akik ezt megszervezték, megépítették. Kérjük, hogy továbbra is visel­jék szívükön az általános iskolai oktatás ügyét — mondta a mi­niszter, majd az egészségügyről szólt. 1982-ben mintegy 1200 új kórházi ágy létesül. Jelentősebb fejlesztés valósul meg többek között a szolnoki megyei kór­házban. Folyamatosan gondoskodunk az ország védelmi erejének fenntartásáról, fejlesztéséről. Az e célra fordított kiadások mint­egy 4 százalékkal nőnek. A gazdálkodás mai feltételei — hangsúlyozta Hetényi István — a közkiadásokban ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást kö­vetelnek. A takarékosságot úgy kell gyakorolni, hogy tudjuk: társa­dalmunkban ez nem keresztez­heti társadalompolitikai cél­jainkat. De a racionális gazdál­kodás ma mindenütt alapvető erkölcsi kötelesség, még akkor is, ha tudjuk és hangsúlyozzuk, hogy az egyensúlyi politika fő kérdése a népgazdaság jöve­delmének gyarapítása. Ami a bevételeket illeti: a csak a kevés, hanem a sok is gond! Más például a beruhá­zási célú, más a nem beruhá­zási célú pénz, megint más a bér, vagy az olyan úgynevezett kötött tételek, mint a belföldi kiküldetés, tiszteletdíj, rendez­vény, kiadvány és így tovább. Már most kelI-e a racionális gazdálkodás átfogó igénye mellett ennyi kötöttség?! Talán — ajánlotta képviselőnőnk —, gazdaságpolitikai szempont­ból is jó lenne megszüntetni azt az érzést, hogy van ugyan pénzünk, csak éppen nem használható fel a szükséges célra. — Képviselőnőnk saját terü­letén napról napra érzi ezeket a gondokat —, erősítette meg Borsos János is. — Olykor sok pénzünk van, ám a kötöttsé­gek egyes területeken bizonyos tekintetben gondot okoznak. Számos olyan lehetőség lenne, ami elősegítené az intézmé­nyek jobb színvonalú ellátását. Fel kellene oldani ezeket a kö­töttségeket, merevségeket. Dr. Hetényi István pénzügy- miniszter expozéjában egyéb­ként két baranyai vonatkozásra is felfigyelhettünk, mindkettő jó hír. Hízelgő számunkra, hogy pénzügyminiszterünk mások Tanácskozik az országgyűlés. költségvetés bevételeire döntő hatást a vállalatok és szövet­kezetek jövedelmének alakulá­sa gyakorol. A vállalataik nye­resége 1982-ben előrelátható­lag az idei szinten marad. Ez persze átlag. A jól gazdálkodó vállalatok nyeresége bizonyára nőni fog, a gyengébbeké csök­ken, és lehetnek olyanok is, amelyek komoly gondba kerül­nek. A vállalatoknak alapjában saját erőfeszítésükkel kell úrrá lenni ezeken a problémákon. Csak így gazdagodhat az egész társadalom. A bevételeket és a kiadáso­kat összegezve 1982-re a költ­ségvetés 491,5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit 4,4 százalékkal ha­ladja meg, kiadásai ugyanak­kor 506,5 milliárd forintot, oz Az expozé következő részé­ben a miniszter az idei intéz­kedések közül kiemelte, hogy áttekintettük a mezőgazdasági termelőszövetkezetek differen­ciálódásának alakulását. A dif­ferenciálódás — a természeti tényezők sajátos szerepe miatt — a mezőgazdaságban össze­tettebb és más természetű, mint a népgazdaság egyéb ágaza­taiban. Azt tapasztaltuk — mondta —, hogy a jó és köze­pes színvonalon gazdálkodó üzemek dinamikusan fejlődtek, a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodók viszont le­maradtak a fejlődésben. Prog­ramot dolgoztunk ki — folytatta — az alacsony hatékonyságú, kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek termelésének fellendí­tésére. A program számos konkrét intézkedést tartalmaz a beru­házási támogatástól a szakem­mellett jó példaként említette a Zsolnay Porcelángyárat, ahol az égetőkemenca, átépítésével, korszerűbb építési mód és mű­szaki berendezések alkalma­zásával mintegy 30 százalékos energiamegtakaritást értek el. A másik jó hír, hogy a jövő évi költségvetés több százmil­lió forintot irányzott elő az eocénbányák • megvalósításá­nak gyorsítására, a mecseki kokszolható széntermelés bőví­tését szolgáló beruházás meg­kezdésére. Mérei Emil képviselőnk, a Mecseki Szénbányák vezérigaz­gatója : — Úgy gondolom, nemcsak a mecseki bányászok, de egész megyénk nagy örömmel nyug­tázta a hírt, hogy a jövő évi költségvetésben kiemelten és aláhúzottan szerepel a kevés nagyberuházás között a liász­program indítása. A döntés hosszú idő óla tartó tervezési és előkészilési program végére tett pontot, ezzel együtt eldör­dült a rajtpisztoly. A program indítását vártuk, felkészültünk rá, teljesíteni fogjuk. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. Miklósvári Zoltán - Roszprim Nándor ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés ter­vezett hiánya tehát 15 milliárd forint. Ez a hiány az ideinél sajnos nagyobb. Növekedésének fő oka az, hogy miközben a kül­gazdasági egyensúly javítását a népgazdaság jövedelmének a korábbinál jóval lassúbb nö­vekedése mellett lehet meg­valósítani, addig az életszínvo­nal stabilitása a költségvetési kiadások növekedésének csak az előzőnél kisebb arányú las­sítását teszi lehetővé. A továbbiakban a pénzügy- miniszter kifejtette: a jövő évi költségvetés akkor válhat reá­lissá, ha miként az elmúlt idő­szakban történt, 1982-ben is a fejlődést intézkedéssel is meg­alapozzuk. berellátásig. Célunk ezzel, hogy ezeket a gazdaságokat is na­gyobb teljesítményre, jövede­lemképzésre sarkalljuk. Pénz­ügyi intézkedéseink ezt szolgál­ják. Erre a teljesítményre nagy szükséq van, mert jövőre a me­zőgazdaságtól is sokat várunk. Tisztelt Országgyűlés! A kormány jövő évi felada­tának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszerve­zését, folyamatos, aktív figye­lemmel kísérését, a gazdaság- politika fő céljainak megvalósí­tását tekinti — hangsúlyozta Hetényi István, majd kiemelt néhány, várhatóan nagy jelen­tőségű, aktuális feladatot. A társadalom érdeklődésé­nek középpontjában áll — min­denki tudja, hogy nem ok nél­kül — a lakáskérdés. A lakás­gazdálkodással kapcsolatos el­képzeléseket társadalmi vitá­kon értékelik, s jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított elvek és a társadal­mi viták tapsztalatai alapján meghozni a szükséges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági me­chanizmus javítását. A minden­kor időszerű szabályozási és a szervezetfejlesztési munkán túl, 1982-ben konkrét lépéseket kí­vánunk tenni a vállalatirányí­tás terén. Az irányító .szerveze­tek és a vállalatok kapcsolatá­ban újítani kell több kérdés­ben. Meg kell szüntetni a már elavult kötöttségeket; indokolt érdemibb szerepet adni a fel­ügyelő bizottságoknak. Mindez segíthet abban, hogy az irányí­tás rendszerén belül erősödjön az értelmes partnerkapcsolatok szerepe is. Megkülönböztetett figyelmet fogunk fordítani az életkörül­mények javítását szolgáló fel­adatok megoldására, köztük az ötnapos munkahét zökkenő­mentes, általános bevezetésére. Befejezésül a miniszter utalt arra: az utóbbi időben sokszor mondjuk, hogy kihívással kell szembenéznünk, többel kell tel­jesítenünk már ahhoz is, hogy a már elért szinten maradhas­sunk. Ha pedig ennél többre vágyunk, magasabbro szeret­nénk jutni, vállalnunk kell, hogy a nagyobb feladatra fel­készülve, annak nagyságához igazítsuk erőfeszítéseinket. Azt szeretnénk — mondotta —, ha ezt mindenki tudatosan vállal­ná, 4s mozgósítható energiáit nem a kihívás előli kitérésre, hanem a nagyobb teljesítmény­re való felkészülésre fordítaná. Ezt tükrözi a Magyar Népköz- társaság 1982. évre összeállí­tót költségvetése is — zárta ex­pozéját Hetényi István és kérte az országgyűlést, hogy mind­ezeket mérlegelve vitassa meg és fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. A törvényjavaslat bizottsági előadója Novák Béla volt. A tanácskozáson felszólaltak: Peják Emil (Budapest, 56. vk.), az MSZMP XVIII kerületi bi­zottságának első titkára, Ska- liczki Károlyné (Békés m. 2. vk.), a Dél alföldi Tégla, és Cserép, ipari Vállalat csoportvezetője, Bata János (Pest megye, 12. vk.), a Gyömrői Ruhaipari KTSZ elnöke, Dobi Ferenc (Csongrád megye 5. vk.), a MEDOSZ főtit­kára, Karakas László (Hajdú- Bihar megye 12. vk.), az MSZMP KB pártgazdasági és ügykeze­lési osztályának vezetője, Vas­tag Ottilia (Nógrád megye. 8. vk.), a Finomkerámiaipari Mű­vek romhányi gyárának cső. portvezetője, Boza József (Bács. Kiskun megye, 18. vk.), az ál­lampusztai célgazdaság igaz­gatója, Hornyák Tiborné (Sza- bolcs-Szatmár megye, 9. vk.), az MSZMP nyirbélteki nagy­községi bizottságának titkára, Szigethy Dezső (Győr-Sopron megye, 14. vk.), a Soproni Vas. öntöde műszaki osztályvezetője, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Reídl János (Somogy m„ 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoport- vezetője, Szaloi Géza (Buda­pest, 20. vk), a Ganz-Mávag szerszámgépgyár vésnöke, Jávorkai István (Komárom, 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat főaknásza, Szabó La- josné (Szolnok m., 5. vk.), a Tisza Cipőgyár tűzőnője, Ga- zsity Milutinné (Baranya m„ 12. vk), a drávasztárai általános iskola tanára és Novák János (Budapest, 54. vk.), az Egyesült Vegyiművek főcsoportvezetője. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter ezután válaszolt Szalai Géza képvise­lőnek a főváros VIiI. kerületé­ben a lakóház-felújítások meg­gyorsításával kapcsolatos kér­déseire, Hetenyi István vála­szolt a vitában elhangzottakra. Ezután határozathozatal kö­vetkezett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, az erede­tileg bete'jesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött az or­szággyűlés csütörtöki munka­napja, melyen felváltva elnö­költ Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János. Az ülésszak pénteken 10 órakor folytatódik. Javítják az életkörülményeket ZuylEk^ y*1 'üSí '

Next

/
Oldalképek
Tartalom