Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-18 / 346. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 346. szám 1981. december 18., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Fejlesztik a mecseki szénbányászatot ♦ léli esték * Elhalasztották az NBI-es labdarúgó-fordulót A szolgáltató vállalatok felkészültek az ötnapos munkahétre. Kadar Janos Moszkuäban Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívására — Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 75. születésnapja alkalmából — csütörtökön Moszkvába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fogadására a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán megjelent Arvid Pelse, az SZKP KB PB tagja, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, valamint az SZKP KB több vezető munkatársa. Jelen volt Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A bányászszakszervezet központi vezetőségének ülése Kőszénvaiyoiunk 130-110 évre elegendő A szénbányászat jelentős és tartós fejlesztéséhez elegendő kőszénvagyont fedeztek fel hazánk tájegységein az elmúlt években. Erről számolt be Fü- Iöp József akadémikus, a ^Köz- ponti Földhivatal elnöke a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének ülésén, amelyet csütörtökön a Tatabányai Szénbányáknál tartottak meg. Ismertette azt a nagyszabású kutatási programot, amely az ország kőszén- vagyonának a korábbinál alaposabb megismerését szolgálja. Elmondta, hogy számottevően fejlesztették a földtani kutatások gépparkját, a geofizikai műszerkészletét. Igénybe vették szovjet fúrócsoportok munkáját és szénbányavállalatok is bekapcsolódtak szakembereikkel, berendezéseikkel a földtani kutatások gyorsításába. Ennek eredményeként a tervezettnél jóval több és gazdaságosan kiaknázható fekete- és barnaszén, valamint külfejtéses művelésre alkalmas lignitvagyon vált ismeretessé az ország különböző szénmedencéiben. A nagyegyháza—csor- dakút—mányi területen megku- kutatott barnaszén mennyisége például több, mint amit a tatabányai régi medencében csaknem száz év alatt kitermeltek. Az eddigi kutatásokkal jelentős mennyiségű fekete kő- szénvagyon vált ismertté a mecseki medencében is, a mátra- bükkaljai új lelőhelyen pedig igen gazdag lignitmezőt fedeztek fel. A nagyszabású földtani kutatásokat az ország több vidékén tovább folytatják, de már az eddigi felmérések alapján is megállapítható, hogy hazánk nem szegény szénben, gazdaságosan kitermelhető kőszén- vagyonúnk a jelenlegi termelési szinten 130—140 ívre is elegendő. A föld alatti feketeszén- és barnaszénbónyászat, valamint a külfejtésű lignitbányászat fejlesztésével széntermelésünk a mainak mennyiségben kétszeresére, hőértékben háromszorosára is bővíthető. A központi vezetőségi ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai kőszénvagyon intenzívebb felhasználását, növekvő ütemű igénybevételét a korábbinál ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodással kell megvalósítani. Csökkenteni kell például a bányaművelés közben keletkező jelentős szénveszteséget. A szénvagyonnal való takarékos gazdálkodás érdekében javasolták olyan művelési technológiák kidolgozását, amellyel lehetővé válik az átlagosnál vékonyabb, de jó minőségű széntelepek kiaknázása is. Hasonlóképpen megoldásra vár a korábbi évizedekben víz alá került szénvagyon felszabadítása, gazdaságos technikával történő kitermelése. Megnyílt az országgyűlés ülésszaka Elfogadták az ország • •• r • I •• ff. * - r r jovo évi koltsegveteset Az 1982. évi állami költség- vetés megvitatásával csütörtökön 10 órakor megkezdte téli ülésszakának munkáját az országgyűlés. Az ülésteremben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá az emeleti páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd törvényhozásunk tudomásul vette a népköztársaság elnöki tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták a téli ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről, 3. Interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — He- tényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. Bevezetőben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az 1982. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a Vl. ötéves tervben és a kormány programjában megfogalmazott célok valóra váltását szolgálja. Előirányzatai összhangban vannak a népgazdaság 1982. évi tervével, amelynek irányelveit az MSZMP Központi Bizottsága nemrégiben hagyta jóvá. Az előirányzatok a jelenre épülnek, figyelembe veszik a jövő feltételeit és a VI. ötéves terv céljait. Realitás és p politikát alátámasztó célirányosság — ez volt a két fő szempont a javaslat kidolgozásakor. A jelen gazdasági folyamatait úgy summázhatjuk, hogy ez évben a két fő gazdaságpolitikai feladat megvalósítása a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának lényegében megfelelt: a külgazdasági egyensúly a tervezetthez közel- állóan alakul, az életszínvonal pedig kismértékben emelkedik. Ezt becsülnünk kell, különösen, ha arra gondolunk, hogy a bonyolult nemzetközi és gazdasági körülmények miatt a vártnál is nehezebbek voltak munkánk feltételei. Elbizakodottságra azonban a legkisebb okunk sem lehet. Különösebb vizsgálat nélkül is felismerhetők a gazdálkodás gyengéi. Ezek közül említést érdemel, hogy az ipar termelése ugyan idén ismét nőtt, de az értékesítés szerkezete és a termelés versenyképessége nem fejlődik elég dinamikusan. A mezőgazdasági termelés alig haladja meg a múlt évit, és elmarad a tervben számítottól. Ez főleg az időjárással függ össze. , Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A képen: dr He- tényi István pénzügyminiszter az 1982. évi költségvetés törvény- javaslatáról beszél. A pénzügyminiszter expozéja A külkereskedelem eredményei, a feltételezettnél nehezebb körülmények ellenére, összességükben kielégítőek. A KGST-országokba irányuló kivitelünk a behozatalnál nagyobb ütemben bővült, eleget tettünk exportkötelezettségeinknek. A tőkés világgazdaságban évek óta húzódó pangás mellett az ipari export csak lassan nőtt, egyes ágazatokban visz- szaesett. örvendetes viszont, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele dinamikusan bővül. Kedvező, hogy ebben a viszonylatban exportárainkat jobban növeltük, mint ahogyan behozatalunk drágult. Konvertibilis valutában folyó külkereskedelmünk alapjában kiegyensúlyozott, de külföldi adósságaink kamatai komoly terhet jelentenek. összességében a felhasználás ma is nagyobb az előállított jövedelemnél, bár ez a különbség lényegesen kisebb, mint néhány évvel ezelőtt volt. A megtermelt jövedelem és a felhasználás különbségének csökkentése a következő években is elkerülhetetlenül szükséges. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása mind a beruházás, mind a fogyasztás terén kissé nagyobb a tervezettnél. A lakosság fogyasztása — összehasonlító áron számítva — a tervezett 1,5 százalékkal szemben előreláthatólag 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság pénzjövedelme 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal a tervezett kereten belül, 4,5 százalékot alig meghaladóan nő, így az egy főre jutó reáljövedelem emelkedése közel 2 százalék. A lakosság áruellátása megfelelő. Különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott az éleP miszereilátás. Az ipar javuló munkája mellett fokozatosan érezhető a kereskedelem és vendéglátás törekvése gazdálkodásának javítására, a lakosság jobb kiszolgálására. Az életkörülményeb alakításában nagy szerepet játszó költségvetés a társadalmi kötelezettségeknek 1981-ben is eleget tesz, sőt — részben az 1980. évről áthúzódó beruházások üzembelépése nyomán — az intézmény- hálózat a tervet meghaladóan bővül, az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások előirányzata meghaladja a tervezettet. Az egész költségvetésben gond viszont, hogy — egyidejűleg — a nemzeti jövedelem növekménye a tervezettnél kisebb. A vállalatok nyereségének tömege is — bár összességében több mint 10 százalékkal emelkedik — kissé elmarad a tervezettől. A költségvetés hiánya az összes tényező együttes hatásaként néhány milliárd forinttal meg fogja haladni a tervezettet. Teljesítettük exportkötelezettségeinket Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A képen: Aczél György, Losonczi Pál, mögöttük Maróthy László, Havasi Ferenc és Óvári Miklós. A továbbiakban arról szólt a pénzügyminiszter, hogy az 1982. évi költségvetésnél változatlanul az ötéves tervben megfogalmazott két fő gazdaságpolitikai célt, a külgazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését tartjuk követendőnek. A költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy jövőre a nemzeti jövedelem emelkedése az 1982. évi terv előirányzata szerint összehasonlító áron 1 — 1,5 százalékot ér el. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy a belföldi fel- használás kismértékben mér. séklődjön. Ennek arányait az életszínvonal megőrzésére író. nyúló törekvésünk meghatározza. A lakosság fogyasztását 0,5 vagy 1 százalékkal tudjuk növelni, a felhalmozás pedig 10— 12 százalékkal csökkenni fog. Sokan talán keveslik, szükségtelen visszafogásnak minősítik a tervezett növekedési ütemet. Valójában a termelés, valamint a nemzeti jövedelem tervezett növekedése az elmúlt két év átlagánál nagyobb ütemű. De a lényeg az, hogy a várható feltételeket mérleqelve ilyen mértékű növekedés látszik összeegyeztethetőnek az egyensúlyi követelményekkel. Ez a növekedés számol már egy sor meghozott és további intézkedés, erőfeszítés sikerével. Feltételezi, hogy az átlagos növekedés a jól gazdálkodók előretörése, a rosszabbak visszaszorulása révén valósul meg. (Folytatás a 2. oldalon)
