Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-10 / 308. szám
1981. november 10., kedd Dunántúlt napló 5 Elkészült a komposz üzem (Folytatás az 1. oldalról) Tekintsünk vissza kissé a történelembe is! üszög már az 1002-as években plébániás hely, tehát jelentős település és püspöki birtok, A török hódoltság után a kincstár tartja meg. A XVIII. században egy Mária Terézia nevű grófnő a gazdája. Eddig csak a keresztnevét sikerült kideríteni. Azután a Pálfy- ak birtokolták, majd Batthyány Adóm gróf, horvát bán a tulajdonos. A Biedermann bankárok 1849-ben vásárolták meg és 1919-ben adták el a Grósz családnak. A felszabadulás után államosították 1949-ben az első kastélyban működött az üszögpusztai Állami Gazdaság központja. üszög már rég nem puszta. Családi házak sora kezdi körülvenni az új központot. Tavaly és az idén 14 családi ház épült a lovaspálya fölött, és új utca van kialakulóban a két kastély tengelyében. Három ház már áll, 12 jövőre épül 150 négyszögöles telkeken. Az ABC-kis- áruház még az idén megnyílik, alapjai már készek. Jövőre lesz meg a korszerű étterem az idegenforgalmi komplexum részeként és rendbe teszik a tókörnyéket. A komposztüzem a pécs-mo- hácsi úttól jobbra, a völgyben épült a lovas pálya alatt, A pécsi gombapincerendszert ezentúl már innen látják el kész kom posztanyaggal Háromezer tonna komposzt az üzem évi kapacitása. Két vasvázas, beépített színt állítottak fel. Ebben helyezték el az üzem lelkét, a hőközpontot, ahol a lótrágyát sterilizálják, adalékanyagokat kevernek hozzá és beoltják gombacsírával. A gépek Hollandiából, az NSZK-ból és Ausztriából érkeztek. A gyártás a Duna Tsz tech. nológiája szerint történik. A csírát is a Duna Tsz-től vásárolják. Később maguk kívánják előállítani. Hétezer négyzetméterre elég az üszögi komposzt. Egyelőre 4200 négyzetméter az a pinceterület, amit a Pécsi Állami Gazdaság hasznosít. A tényleges gombafelület ennél több, mert több pincében már két- szinten történik a gombatermelés. Jövőre egy újabb szárnyat állítanak termelésbe a Bajcsy-Zsilinszky úti pincerendszerben, és számítanak a Lánc utcaira is. Az üszögi komposztüzem fogja ellátni az integrált háztáji gombatermelőket. 25 pályázó jelentkezését fogadták el. A pécsi pincékből naponta már tíz mázsa gomba kerül Pécs, Budapest és Győr üzleteibe. lavíticsarnokot épít a Volán A következő években már nem a szabad ég alatt javítják az autóbuszokat a Volán 12-es vállalatánál. A SZÖVTERV pécsi irodájánál készülő tervek szerint a vállalat a jövő évben új javítócsarnokot épít Kecskeméten készülő, úgynevezett házgyári csarnokszerkezetekből. Az új beruházás jelentősen megkönnyíti a Volán-dolgozók munkáját, a jövőben nem a szabad ég alatt, hanem védett, fedett, fűtött csarnokban dolgozhatnak a szerelők. A nehéz fizikai munka megkönnyítésére a műhelyt 5 tonnás híddaruval is ellátják. A terveket még ebben a hónapban elkészíti a SZÖVTERV, a BÁCSÉV pedig 1982 első negyedében szállítja az építkezéshez szükséges elemeket. II Nagy Honvédő Háború veteránja Baranyában Ax alkotó ember derűje H „A mérnök szemével nézem szép eredményeiket” Először jár Pécsett, illetve Baranyában. Amúgy, a műszaki mérnök szemével nézi mindennapjainkat, a harminchat esztendő alatt elért eredményeinket. Most, hogy egymással szemben ülünk, nehezen tudom elképzelni egyenruhában, a vezérőrnagyi rangjelzéssel a Nagy Honvédő Háború veteránját. Szabadkozik, mikor cigarettával kínálom, ám máris megélénkül, mikor családja iránt érdeklődöm. — Három unokám van — hangsúlyozza kezével is Pendak Alexandr Szavenevics - és számomra mindig az alkotás jelentette a legnagyobb örömet. Ilyen szemmel néztem önöknél városaikat, parkjaikat, üzemeiket is. Látogatásom során módom volt találkozni a BÉV, a Volán, valamint a siklósi termelőszövetkezet vezetőivel és dolgozóival és ennek kapcsán megállapíthattam: eredményeik elismerésre méltók. Ismét meggyőződhettem arról hosszú évtizedek után, hogy a barátság „vörös szállal” fűz össze bennünket lépten-nyomon. Jártam a pécsi temetőben, a november 7-i koszorúzási ünnepségen és csak köszönetét mondhatok hősi halottaink gondozott sírjaiért. A második világháborúban, mint a IV. Ukrán Hadsereg páncélos zászlóaljának helyettes parancsnoka rövid időt töltöttem Észak-Magyarországon átvonulóban, így az akkori benyomásaimról nem sokat mondhatok. Hiszen abban az időben nekünk az elsődleges feladatunk'Észak-Ukrajna, a kelet- és délkeleti európai országok felszabadítása volt. Számomra a háború Prágában ért véget, 1946-ban kerültem haza, megnősültem és tavaly óta vagyok tartalékos állományban. Most, a Lvovi Műszaki Főiskolán dolgozom. Az új műszaki megoldások, információk feldolgozása tartozik a feladatkörünkbe. Nem véletlen, hogy ilyen szemmel néztem a BÉV komplex telepét, ahol automatikus vezérlésű gépek dolgoznak és alig láttam fizikai munkást. Vendéglátóim elvittek Pécs új városnegyedébe, Lvov-Kertvárosba is, ahol ugyancsak megnyerte tetszésemet a Nevelési Központ, amit ncgyon jó kísérletnek tartok. Az egysíkúságot nagyon jól bontják föl a mázascseréppel fedett óvodákkal, bölcsődékkel. Gondozottak a parkjaik és ez számomra a békés, nyugodt élet visszatükrözését jelenti. S. Gy. Baktay Patrícia kiállítása Pécsett Fiatal baranyai képzőművész, Baktay Patricia mutatkozik be textiljeivel, a Ságvári Endre Művelődési Ház galériájában tegnap megnyílt kiállításán.. Életöröm és derű, az alkotó ember derűje sugárzik Baktay Patrícia műgonddal készített textiljeiből, melyeken életfa, harang, vár, vágtató meselovak, kápol- nácska, csillagok idéznek meg valami gyermeki, mesebeli han. gulatot — a színes gyapjúfonalak ezüstszálak és a kenderA magyar prémes kisállattenyésztés egyik jelentős felvevője és feldolgozója a Kalapgyár, ahol a szőrmekonfekciót nercből, nutriából, rókából és egyéb állatok prémjéből készítik. Készül itt igényes alkalmi bunda, sportos, és szabadidő szőimekonfekció, női bunda, kalap és sapka. A gyár évente közel százezer darab szőrmeárut készít, amelynek ötven százaléka export. A képen: az utolsó simítások. Hadas János felvétele Több hőszigetelőanyag A háztartások általában évente 6-10 ezer forintot költenek energiára, s ennek mintegy 70 százalékát fordítják fűtésre, amelyből jobb hőszigeteléssel évente 1000—1500 forintot lehetne megtakarítani. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium intézkedésére az idén a korábbinál jóval szigorúbb műszaki előírások léptek életbe, amelyek szerint az új épületeknél az eddiginél hatékonyabb hőszigetelésről gondoskodnak. Az energiatakarékosság és a hővédelem kiterjesztésének fontos feltételeként bővítette termelését az idén a Könnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat, amely az állami építőipar ellátásán túl 23 százalékkal több korszerű szigetelőanyagot szállított a családi házak, a társasházak építőinek. Ezen belül az emeletközi és a tetőfödémek hő- és hangszigetelésére majdnem másfélszer any- nyi kőzetgyapot lemezt készített, mint múlt év azonos időszakában. Ezekkel a termékekkel" a régi házak hőszigetelését utólag is „lényegesen javíthatják. Lokomotív büfé Kanizsán A MÁV NTE sportcsarnok parkolójában egyedülálló büfével gazdagodott a hét végén Nagykanizsa. A nagymúltű vasúti csomópont szocialista brigádjai, összefogva a város üzemeivel, közel ötezer óra társadalmi munkával igazi nosztalgia vonat-büfét alakítottak ki egy, az 1900- ban gyártott vasúti hálókocsiból és egy tíz évvel öregebb mozdonyból. A Lokomotív névre keresztelt büfét vasutas egyenruhába öltözött felszolgálók üzemeltetik. A város egyetlen nem dohányzó, harmadosztályú vendéglátó egységében egyszerre öt- venen foglalhatnak helyet, század- eleji külsőségek között. A hálókocsit leselejtezés után Ferencvárosból ,,mentették" át a lelkes kanizsai vasutasok, a mozdonyt pedig . a Közlekedési Múzeum adta, ahol egyébként üzemel egy hasonló, csak büfékocsiból álló vendéglátó- egység. A szemre is tetszetős, gyorsan nagy érdeklődésre szert tett Lokomotiv büfé 9—21 óra között tart nyitva. » Képernyő +mt Álom és valóság Ó, de szép is lenne, ha a. valóság hajlandó volna szárnyaló képzeletünk szerint átalakulni! Vagy stílszerűbben: oh, be szép is lenne ... De a valóság konok és nehézkes, nem változik, bármit is szeretnénk. Marad tehát az ólom, az ábránd, amelyben édes dallamokon úszik tova az ember, ibolyaszínű és rózsás fényekben, féllábbal a levegőben. Ezt irta meg Molnár Ferenc immár hetven éve A farkas-bari. Némileg persze részrehajlóan. Ro- konszenve a valóságé volt, ezért szépített kicsit rajta, hogy ne keseredjen el túlságosan a néző. Elvégre vígjátékot írt, nevettetni akart. Hogy kit akart nevettetni és kit akart kinevettetni? Lényegében ugyanazokat. Azokat a polgárokat, akik finomra csücsörítik a szájukat, ha grófi estélyre hivatalosak, de akik elszámoltatják a szakácsnőt a tejfölről. Ma már nincsenek grófi estélyek és nincsenek a polgári háztartásokban szakácsnők. Ennek ellenére világos, hogy Molnár Ferenc minden korlátja mellett is jó író volt, figurái ugyanis ma is bírnak bizonyos érvénnyel. Amit az a tény is jelez, hogy — mint Horváth Ádám rendezőtől tudom az RTV-újságból — a Liliomot Amerikában nem a vurstliban, hanem heringhalászok közt játszatják. Amivel nem akarom azt mondani, hogy A larkas-t mai viszonyok közé kellett volna helyezni, mondjuk tsz-elnök feleség kontra fiatal ogronómus, idősödő pesti egyetemi tanár fiatal hitvese kontra kezdő szociológus, osztály- vezetőné kontra' reménydús üzletkötő — de a gondolattal eljátszhat kicsikét az ember. Aztán behelyettesítheti az álomjelenet lehetőségeit — mivel is? A főhadnagyság helyett elképzelhetünk egy külföldre szakadt hazánkfiát (aki aztán lehet ott eladó egy fűszerüzletben vagy porszívóügynök, ez már mellékes), de mondjuk egy kolbászsütő kisiparost is, balatoni székhellyel, sörárusítási engedéllyel. A másik végletet, az inast behelyettesíthetjük ... de ezt inkább kinek-kinek a képzeletére bízom. Mindent egybevetve iróniával bőségesen beoltott, friss és kellemesen aktualizálható kis vígjáték volt, amit a televízió — helyesen — kibányászott a múltból. Az első előadás főszereplői olyan jó nevek, hogy nem tudok ellenállni a csábításnak, hogy kimásoljam a közölt listáról: Törzs Jenő, Csortos Gyula és Gombaszögi Frida. Ámde a televíziós változat — kereken hatvankilenc évvel későbbi — szereplői is impozáns nevek: Márkus László. Huszti Péter és Almási Éva. Parádésan játszó hármas. Talán mindenekelőtt Almási Éva, akinek hangja érzékeny hangszerként váltott lógván csipoaóból érdesbe, majd vissza, s aki tökéletesen tudta é'zékeltetni a bevezetőben vázolt régi-régi közhelvet: „oh, be szép lenne ... a fene egye meg". * A Fiatalok órája meghívta Pozsaav Imre művelődési minisztert, beszélgessen el a fiatalokkal demokráciáról és erkölcsről, aki ezt a meghívást dicséretes módon el is fogadta, pedig a beszélgetésről kiderült, hogy nem is igazi. Az érzelmek a fiatalok részéről egyébként érthetőek, a dühök, kételyek is. Kissé úgy tűnt, mintha a demokráciáról beszélve olyasmit várnának, hogy csináljon rendet valaki (felülről), állítsa helyre valaki a megfelelő értékrendet. A miniszter arról beszélt, amit ma jobb szó híján a társadalom konfliktustűrő képességének mondunk. Ami máskülönben azt is jelenti, hogy a valóság nem attól változik, ha előle ábrándokba menekülünk. H. E.
