Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-06 / 305. szám

e Dunántúli napló 1981. november 6., péntek O Tudomány — technika Nem szennyezi környezetét a hőerőmű A szimulátor egy meghatá­rozott berendezés viselkedését utánozza le. A szimulálás a célnak megfelelő szempontok szerint hasonló dinamikai visel­kedést valósít meg, mint az eredeti berendezés. Nagy, költ­séges, kísérleti célokra nehe­zen hozzáférhető berendezése­ket vagy rendszereket analóg, ill. digitális eszközökkel szimu­lálnak. A repülésben és az űrhajó­zásban, a pilóták, űrhajósok oktatásában napjainkban elő­szeretettel használják a szimu­látorokat. Felbecsülhetetlen ér­tékük és szerepük van a szimu­látoroknak, főleg a veszélyes helyzetek begyakorlásában. A korszerű szimulátorok természe­tesen számítógéppel vannak el­látva. Gyakran használnak e célra analóg számítógépeket, a szá­mítási feladatokon kívül szimu­látorként közvetlenül együtt- müködtethető szabályozókkal vagy fizikai rendszerre]. Az iparilag erősen fejlett Franciaországnak nagy az energiaigénye, így az ország tovább folytatja atomerőmű­programját. Az atomerőművek kiszolgáló személyzetének ki­képzésére nagy gondot fordíta­nak. A kiképzést részben szimu­látorok segítségével oldják meg. A nemzetközi szinten is jó hírnévnek örvendő Thomson CSF leányvállalata gyárában készült a képünkön látható szimulátor, amely egy atom­erőmű irányítótermét, agyköz­pontját ábrázolja, illetve utá­nozza le a számítógéppel együtt. Itt képezik ki azokat a mérnököket és technikusokat, akik az atomerőmű üzemét ilyen központi termek vezérlő­pultjairól irányítják. (KS)---------------------------------------------------— yr ---------------------------------------------------­A felfedezések történetéből Atomerőmű- irányítás ­szimulátorral Az energiafogyasztás - a mindenütt életbe léptetett ta­karékossági intézkedések elle­nére - világméretekben növek­szik, hiszen gyors ütemben nö­vekszik az ipari és mezőgazda- sági termelés mennyisége, va­lamint a közlekedés volumene is. Az olajárrobbanás már évek­kel ezelőtt lefékezte az addig oly rohamosan nőtt szénhidro­gén-felhasználást a villamos- energia-termelésben, és egy­öntetű a vélemény, hogy szá­mos előnye ellenére sem lesz újra gazdaságos a kőolaj el­égetése hőerőművekben. Jól helyettesíti az atomenergia, az atomerőművek építési költsége azonban ma még igen tetemes. Sok helyen visszatértek tehát a széntüzelésű hőerőművekre, gondot jelent azonban súlyos környezetszennyezésük. Valóban elrettentő látvány a szénerő­művek kéményeiből kiömlő sű­rű, fekete füst. Most arról érkezett hír, hogy egy svéd cégnek sikerült Euró­pában először olyan tisztító- berendezést gyártani, amely a szénnel működő hőerőművek­Kitüntetés Kimagasló tudományos, tár­sadalmi munkája elismeréséül országos MTESZ-díjat adomá­nyoztak Mátyás Lászlónak, a DÉDÁSZ vezérigazgató-helyet­tesének a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetsége nemrég lezajlott XIII. küldöttközgyűlésén. Mátyás László, a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület országos ellen­őrző bizottságának elnöke, az MTESZ és az SZVT megyei szer­vezetei vezetőségeinek tagja, a tudományos egyesületekben több évtizede fejt ki eredmé­nyes munkásságot. A kitünte­tést Fock Jenő, az MTESZ or­szágos elnöke nyújtotta ót. ben a kéndioxidot leválasztja a távozó végtermékről. Ennek eredményeképpen a széntüzelé­sű hőerőművek mintegy ne­gyedannyi szennyeződést bo­csátanak csak ki, mint az olaj- tüzelésűek. Az új eljárás jelen­tősége, hogy a környezetszeny- nyezési hátrányok kiküszöbölé­sével az olajjal versenyképes energiaforrássá válik a szén. A berendezés három fokoza­tú. Az első lépcsőben elektro­mos szűrővel leválasztják a kor­mot, a másodikban a kén­dioxidot kötik meg mésszel egy reaktorban, a harmadik fá­zisban textilszűrő működik. A kéntartalmú anyagok 90— 95 százalékának kiszűrésén kí­vül még a szén higanytartal­mának 50—75 százalékát is visszatartja az új eljárás. Ez az eredmény még a kutatókat is meglepte. A berendezés elég drága, mégis kifizetődőnek tartják a je­lenlegi olajárak mellett, hiszen az elektromos energia előál­lítása a szénerőműben a tisztí­tóberendezéssel együtt is ol­csóbb - és most már tisztább is. Freongáz helyett széndioxid Az eddig importált freongáz helyett hazai termelésű szén­dioxid hajtatja ki a Szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet egyes autóápolási készítmé­nyeit a palackból ezután. A széndioxid-töltés előnyét a népgazdaság és közvetlenül a fogyasztók is élvezik: a gépko­csik téli indításához használa­tos folyadék évi negyedmillió flakonjánál csaknem egymillió forint értékű tőkés behozatalt tesznek fölöslegessé. A fogyasz­tók pedig azért járnak jól, mert 40 gramm freon helyett 5 grammnyi széndioxid is elegen­dő a kiszóráshoz, így 35 gram­mal több hidegindítót töltenek a flakonba anélkül, hogy az árat emelnék. Még az idén hozzáfognak a jégoldók szén­dioxid töltésű palackozásához is. A római Szt, Péter bazilika Nyomtatás mozgatható betűkkel - Az első magyar nyelvű könyv - Asztrolábium- Az Európában Gutenberg találmányával (1445) elter­jedt mozgatható betűkkel való nyomtatást Kínában már sok­kal korábban, 940 évvel ez­előtt, 1041-ben ismerték. A betűket porcelánból, majd fá­ból, végül 1403-tól kezdve fémből készítették. A sokjelű kínai írás (mintegy 42 ezer szójel!) miatt azonban Kíná­ban a nyomtatás nehezen tu­dott elterjedni. * — 440 évvel ezelőtt, 1541-ben jelent meg az első magyar nyelvű és nyomású könyv Ná­daséi Tamás új-szigeti (a mai Sárvás melletti) nyomdájában. Abádi Benedek nyomdász ké­szítette: Erdősi (Sylvester) Já­nos: Új Testamentum fordítá­sát. *- Michel Coignet 380 évvel ezelőtt, 1601-ben készítette el az asztrolábium nevű re­mek műszerét. Ez csillagászati mérőeszköz volt és a csillagok vonatkozásában szögek méré­sére lehetett felhasználni. Ki lehetett vele számítani az ek­liptika koordinátáit az ekvátori koordináták megállapítása nél­kül. Az első asztrolábiumról egyébként már Hipparkhosz görög csillagász is említést tett, de használata csak a 17. éslff. században terjedt el, amikor a térképfelméréshez kezdték al­kalmazni. Napjainkban helyet­te a teodolitot használják. * — Az építésztechnika hatal­mas alkotása a világ legna­gyobb temploma, a római Szt. Péter bazilika. , Mai helyén — Néró császár cirkusza közelé­ben - korábban állott már egy öthajós katedrális, amelyet Michel Coignet asztrolábiuma. (Természettudományok Történe­tének Múzeuma, Leiden.) Nagy Konstantin I. Szilveszter pápa kérésére építtetett. V. Mik­lós pápa egy nagyobb templo­mot akart emeltetni és Bernar­do Rossellino tervei szerint 1452 munkás meg is kezdte an­nak építését, de három évvel később, a pápa halála miatt, abbamaradt az építkezés. A falak ekkor alig emelkedtek 1 méternél magasabbra. Csak 50 év múlva éledt újra az építkezés, amikor II. Gyula pápa a fiatal Michelangelóval seját részére egy óriási sírem­léket akart emeltetni és a mű­vész a korábbi építkezés falain belül javasolta a pápa sír- kápolnáját. Ekkor az épület újratervezés­re került és II. Gyula pápa Bramante tervét fogadta el. Végül 455 évvel ezelőtt, 1506. április 18-án kezdődött el a mai bazilika építkezése. A tervet azonban többször megváltoz­tatták, s Bramante halála után Rollael, Era Giaconda da Ve­rona, Giulian o da Sangallo, Michelangelo, Carlo Maderna és Bernini voltak az építői. Végül is 120 évig épült a templom, melynek hossza 194 méter, területe 15 160 négyzet- méter, a kupolája 133 méter magas. Kováts Andor I Pécsi utcák — híres emberek Babits Mihály Halálának negyvenedik év­fordulója időszerűsíti a róla szóló megemlékezést. A Geister Eta utcában felállított mell­szobra a költő pécsi kapcsola­taira utaló emlékmű. Mégis ne­héz Babits Mihályról írnunk, mert előttünk Kardos Pál tanul­mánya igyekszik föltárni Babits költészetének mélyebb össze­függéseit, és az illanó szépség megragadásával mindenki köz­kincsévé tenni a „poéta doctus” műveit. Rába Györgynek most megjelent adatfeltáró monog­ráfiája pedig Babits művészi világképének az 1903 és 1920 közötti időszakban történt ki­alakulását boncolgatja. Babits Misirői, a Pécsett ta­nuló diákról, majd 1931-ben a harmincéves érettségi találko­zón a pécsi élményeit föleleve­nítő, majd prózai munkáiban egy-egy jellegzetes pécsi jelle­met, enteriőrt megörökítő Ba­bitsról is többen írtak már (Sás- di Sándor, Tüskés Tibor, Pusztai József és mások). De írni kell azokról a buda­pesti nyomdaipari végzős szak­középiskolásokról, akik Téglás János igazgatóhelyettes veze­tésével és szerkesztésében vizs­gamunkájukként minden évben megjelentetnek egy-egy Babits- kötetet azért, mert eredetileg abban az épületben tanultak, amelyben régen a költő taní­tott. Ezek a minden dicséretet megérdemlő, a kéziszedő szak­mát nagyszerűen elsajátított fiatalok ebben az évben két Babits-munkát tettek közzé: a Haláltiai című regénynek a Pes­ti Naplóban 66 folytatásban megjelent első kiadását és a Művészek levelei Babushoz cí­mű gyűjteményt. Nem tudom, nem babonás jellegű-e az a megfigyelésem, hogy az emberek életében olyanféle kabalaszám akad, amelynek ismétlődése néha jót, örömet jelent, néha viszont szo­morúságot, betegséget. Babits Mihály életében gyakran visz- szatérő szám az 1. Csak néhány jellegzetesebb évszám: 1891- ben, tehát kilencven éve annak, hogy Babits Pécsre került, ahol ifjúságának 11 esztendejét töl­tötte el. Élete nagy sorsforduló­ja: 1911-ben az újpesti Köny­ves Kálmán Gimnázium tanára lesz, és ebben az évben jelenik meg feltűnést keltett kötete: a Herceg, hátha megjön a tél is. Ekkor kezdett hozzá Dante nagy művének fordításához is. 1921- ben veszi feleségül Tanner Ilo­nát, aki később Török Sophie írói álnéven (eredetileg Kazin­czy Ferenc feleségének neve) jelentette meg regényeit, elbe­széléseit és verseit. És 1941. augusztus 4-én a ke­gyetlen halál 58 évesen kira­gadta kezéből a ceruzát. Miért kellett viszonylag ilyen fiatalon elmennie? Felesége és Basch Lóránt, a Baumgarten-alapít- vány jogászgondnoka vissza­emlékezéseiből tudjuk, hogy Babits nehéz lélegzésére már 1934-ben felfigyeltek. 1934-től 1936-ig a költő húsz előadást tartott a rádió Száz könyv soro­zatában a világirodalom klasz- szikus műveiről. Török Sophie észrevette férje nehéz lélegzé­sét, ezért kivizsgáltatta. A Já- nos-szanatóriumban a labora­tóriumi vizsgálatok alapján asztmának minősítették lélegzé­si rendellenességét. 1938 februárjában mégis lég­csőműtétre került sor. Többek javaslatára a műtét végzésére Sauerbruch berlini egyetemi ta­nárnak az ilyen műtétekben hír­névre szert tett tanítványát, Ru­dolf Nissent kérték fel. A mű­tétet követően Babits' elvesz­tette hangját. Ez időtől kezdve az ún. ,,beszélőlüzeték"-ben le­írtak alapján érintkezett orvo­saival, barátaival, rokonaival. Érdekes, hogy 1938 márciusá­nak végétől kezdve időnként visszanyerte a hangját, de 1941. április közepétől haláláig a be­szélőfüzeteket használta. Ezek egyikébe írta le azt az interjú­szöveget, amelyet a halott köl­tő üzeneteként ma is idézhe­tünk: „Betegszobámból küldöm ezt az üzenetet! A betegszoba lalai jobban elválasztanak a külső világtól, mintha omzág- határok volnának. De túl a fa­lakon és országhatárokon, még­is közel vagyunk egymáshoz. Nem is lehetünk messze. Lel­kűnkben hordjuk a magyarsá­got, ezt a különös lelki kin­cset, mint a mesebeli testvé­rek ujjúkon a gyűrűt, melyről egymásra ismernek.” Tóth István dr.­...—-............................—....................... P ÉCS SZÜLETTEK Mikola Réka, Börcsök Anita, Pál Zsolt, Hirth Attila, Koponya Anikó,* Kovács Ildikó, Pintér Judit, Bilits Viktória, Phillips Edina, Angyal Pé­ter, Gombos László, Sipos Erika, Váradi András, Szkrajosics Hajnalka, Csizmár Tímea, Sziráki Lili, Montskó Gergely, Farkas Ferenc, Bálint Mó­nika, Czakó János, Nógrádi Ildikó, Kis István, Erdélyi Márk, Nagy Pé­ter, Lehőcz Tibor, Treszner Tamás, Lengyel András, Papp Andrea, Bőd is Zoltán, Nemes Krisztina, Millasin László, Kun Dezső, Dobor Mercé­desz, Tóth Katalin, Nagy Anita,. Éliás Andrea, Aszmann Tamás, Jung Eszter, Brunner Tihamér, Bárent Gab­riella, Temesi Zsófia, Csonka Erzsé­bet, Kovács Agnes, Takács Balázs, Vig István. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bérces László és Henger Katalin, Terieczky Jenő és Eisele Edit, Rozs András és Laky Judit, Molnár János és Grunda Ilona, Zákányi Ernő és Sipos Teréz, Gátszegi Zoltán és Kaitár Ágnes, Besendorf Georg és Balázs Judit, Stivics Zoltán és Dob- szai Mária, Féth Ferenc és Lőczi Sarolta, Szilágyi Géza és Győrfi Csilla, Holecska László és Kiss Me­linda. MEGHALTAK Brenner Antalné Tafferner Mária, Mózer András, Nádai Józsefné Pe- cze Mária, Lackó Sándorné Papp Lenke, Pozsgai Károly, Pohl Istvánná Fülöp Erzsébet, Kovács Károly, Varga László, Kovács Lajosné Győri Julian­na, Balogh Imre, Kis Péter, Karsai Józsefné Wagner Magdolna, Sárfi Ferenc, Dombai Ildikó, Szili László, Balogh Józsefné Horváth Terézia, Heisler Mihály, Szunyogh Gézáné Csiszár Mária, Szlma Józsefné Hege­dűs Margit, Hajós Ferencné Darvas Irma, Kis Józsefné Bogdán Ilona, Galambos János, Koch Jánosné Starcz Anna, Tészás Károlyné Szent- györgyvári Erzsébet, Haris Gyuláné Mátyus Veronika, Bíró Józsefné Nagy Éva, Molnár Józsefné Pörös Julianna, Gombár Józsefné Vukovics Anna, Mitrovics Miklós, Kálmán József, Ulmer István, Manhardt Mátyás, Lafferton János, Lakatos Imréné Stenczel Terézia, Paál József, Bor- játi Józsefné Nagy Mária, Bartók Béla, dr. Gáti Béla, Nemere Ferenc­né Schaff Karolina, Czakó Lajosné Klajbár Anna, Palatínus Rudolfné Katzenbach Etel, Schwarcz Józsefné Rapp Erzsébet, Gelencsér Mihályné Papp Teréz, Kuti János, Nagy Zol­tánná Kondor Mária, Kincses Sza­bolcs. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI UGYaET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom