Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-01 / 300. szám

Terveink a megvalósulás útján Az épülő V-ös bányaüzem Fotó: Erb János Műszaki fejlesztés az Ércbányánál Önjáró bányagépek Idén nyolcvanmillió forintért vásárolnak berendezéseket Hosszú-hosszú évekig „apró- pénzű", hagyományos műszaki fejlesztéssel igyekezett a Me­cseki Ércbányászati Vállalat pó­tolni az egyre csökkenő terme­lő létszámot. Sok bányász azon­ban annyi ideje dolgozik az ércbányánál, ahány éves a vál­lalat. Ők azonban elkerülnek a vájvégekről, helyettesítésük a legkülönfélébb kedvezmények és magas jövedelem ellenére sem biztosított. Habár ebben az esztendőben kedvezőbb a helyzet, továbbra is létszám­gond van. Hogy a csökkentett létszámmal is szinten tartsák a termelési színvonalat, ehhez na­gyobb mérvű műszaki fejlesz­tést kell végrehajtaniuk. A vál­lalat vezetői ezt felismerve há­rom évvel ezelőtt határozták el egy kiemelt fejlesztési program végrehajtását. Nagy teljesítményű önjáró bányagépeket vásároltak, s ezek optimális üzemeltetéséhez meg­felelő fejtésmódokat alakítottak ki. A négyes bányaüzemben ön­járó rakodógépeket, önjáró fú­rókocsit, hosszú robbantó lyuk­fúrókat állítottak üzembe. Ezek az önjáró gépcsaládok korsze­rűsítik a vágat- és fejtéstechno­lógiát, csökkentik a létszámot, s nem utolsó sorban a szinte csak irányítást végző bányászok munkáját könnyítik, teszik biz­tonságossá. Ebben az esztendő­ben mintegy 80 millió forintért vesz a Mecseki Ércbányászati Vállalat önjáró rakodógépeket, fúrókocsikat. Érdemes megemlí­teni, hogy ezek az NSZK-beli és finn berendezések jelenleg a legkorszerűbbek a világon: pél­dául a fúrókocsik nem sűrített levegővel, hanem villamos mo­torral hajtott hidraulikus táp­egységgel üzemelnek. E nagy­mérvű műszaki fejlesztés ered­ményei kedvezőek, ennek alap­ján ezt folytatják. Jövőre lezaj­lanak a nagyüzemi méretű kí­sérletek, melynek során azt vár­ják, hogy ez kiegyenlíti a lét­számcsökkenés ütemét. Szakem­berek véleménye szerint a mos­tani műszaki fejlesztés olyan jelentőségű a termelésben, mint amilyen annak idején a lapátról, a rakodógépre történő áttérés volt. Ezeknél a techno­lógiáknál már nem a fizikai erő, hanem a tudás és az ügyesség játszik főszerepet. Az elképze­lések szerint az új technológiák­nak, berendezéseknek köszön­hetően a produktív területen mintegy 30—40 százalékos ter­melésnövekedést várnak a Me­cseki Ércbányászati Vállalatnál. Természetesen a vállalat tel­jes vertikumát átfogó fejleszté­sek, azaz a hagyományos mű­szaki fejlesztések sem szorulnak háttérbe az elkövetkezendő időben. Jövőre is például mint­egy 10 millió forintot fordítanak a korszerű biztosítás, a fúrás és robbantás, a kőzetmechanikai és geofizikai, vegyi technológiai módszerek kidolgozására, gé­pek, berendezések vásárlására. R. N. Jó ütemben halad az V-ös bánya­üzem építése A szállítóakna tornyában rövidesen megkezdődik a gépészeti szerelés A légakna 750 méter mély Jó ütemben halad a Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös bányaüzemének építése. Hazánk egyik legna­gyobb, Baranya legnagyobb mostani beruházása csak­nem félidejéhez érkezett a felemelt költségek tekinteté­ben és műszaki állapotát tekintve is. Az idén 350 millió forintot építenek be, most már biztosnak látszik, hogy az eredeti terveknek megfelelően 1983 végén megkezd­hetik a termelést. A beruházás teljes befejezése azon­ban, a bányaüzem teljes termelőkapacitásának a fel­futásakor, 1988 elején várható. A föld alatti munkák Az V-ös bányaüzem légakná­jának mélyítése időben előbbre tart, mint a tervezők arra szá­mítottak. Az idei aknamélyítő világrekordot követően is szü­net nélkül folytatódtak a mun­kák, az idén eddig 500 méter aknát mélyítettek és már 775 méterre van az aknatalp. Itt is alkalmazzák az V-ös szállítóak­na mélyítésénél jól bevált mód­szert a víztelenítésre: az akna mellett fúrt lyukon a bánya leg­mélyebb pontjára vezetik a vi­zet, több átemelő állomás időt és költséget rabló építését kü­szöbölték így ki. Gondot okoz viszont a táró­szinti vágat hajtása. A külszín­hez nagyon közel, a Mecsek geológiai és domborzati viszo­nyainak kitéve dolgoznak itt az cknamélyítők a 12 négyzetmé­ter szabad felületű, falazott vá­gat kihajtásán. A IV-es légak­na és V-ös szállítóakna közötti szakasz, majd ezt követően a tárószinti rakodóvágat is csak más hasonló vágatokhoz mérten mérsékelt ütemben haladhat. Elkészült a negyedik és 11-ik szint közötti vak-akna utolsó ra­kodója is, most az aknazsomp kialakításán dolgoznak. Az év végére minden bizonnyal ez is elkészül, megkezdődhet közben az akna szerelvényezése is. A 13-ik és 21-ik szintek közötti vak-aknában a szerelvényezés a‘18-ik szintig készült el, köz­ben megkezdték az aknarako­dók acélszerkezeteinek beépíté­sét is. Közben a vállalat saját kivi­telezésben megkezdte a Vl-ik szint feltárását, a jövőbeni ter­melési területek megkutatását. Folyik a 13-ik szinten a szállító és centrális vak-akna közötti személyközlekedésre szánt vá­gat ki hajtása is. A 380 méter hosszúságú vágatot november első/napjaira készítik el. Ezzel párhuzamosan továbbra is dol­goznak a IV-es légakna körüli új légútrendszer kiépítésén, most a tátószint alatti 550 mé­teres feltörés átbővítésére kerül majd sor, amelyből egy 330 méteres szakaszt egybefüggően mélyítenek le. A külszíni építések A legnagyobb munkák az V- ös szállítóakna körül folynak:az 55,6 méter magas toronyban a gépalapok és a födém betono­zását végzik a BÉV munkásai, december 1-én kezdik ugyanis meg a két 35 tonna teherbírá­sú daru beszerelését, amelyek­kel majd a szállítógépeket he­lyükre emelik. A jövő héten megkezdődik az aknatorony szállító osztályában az acélszer- kezetek szerelése. Közben ter­mészetesen gyors ütemben épí­tik IMS-szerkezetből az öltöző­ket, fürdőt, irodákat, A három épületből álló, mintegy 85 mil­lió forint értékű létesítménye­ket az év végére összeszerelik, 1983-ra ugyanis teljesen kész­nek kell lenniük. Megkezdődött a konyha és étkezde építése is, a külső víz- és a bányaüzem energiaellátását biztosító léte­sítményekkel együtt. A tervek szerint az egyik (kettő lesz) 40 MVA teljesítményű transzfor­mátort már decemberben üzem­be helyezik. L. J. Porfelhő a külszíni fejtésen Kipermetezik a Pulvfixet A Pulvfix után ... Hadüzenet a por ellen n Mecseki Szénbányák kutatási osztályának sikeres eljárása a bányautak portalanítására Meddig kell még nyelnünk a bányákhoz vezető, nagy forgalmú utak porát? Nem feltétlenül szükséges már nyelnünk. A levegő tisztasá­gának védelme immár túl­jutott a szennyeződés mérté­kének puszta megállapításán, az idehaza is lendületbe jött kutatások eredményeként megszülettek a porelhárítás legkülönbözőbb anyagai és technikai eszközei. Erről ad­tak számot a nemrég Pécsett lezajlott levegőtisztaság-vé­delmi tudományos tanácsko­záson. Itt mások mellett a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának munkatársai be­számoltak egy új portalaní- tási eljárás sikeres üzemi tapasztalatairól. Porból szemcse — A vegyszeres útportala- nító eljárás kidolgozására néhány évvel ezelőtt az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal Le­vegőtisztaság-védelmi Intéze­te adott megbízást osztá­lyunknak - mondja az előz­ményekről dr. Gyurkó István, a Mecseki Szénbányák kuta­tási osztályának vezető-he­lyettese. — Feladatunk volt olyan tartós porlekötőszer ki­kísérletezése, mely a szilárd burkolat nélküli utat egy-két hétig is képes portalanítani. Ezt a követelményt végül is jóval túlteljesítettük, mert szerünk a nagy forgalmú utakon egy—másfél, közepes forgalom esetén két—három hónapig is nedvesen tartja az útfelületet. Az első sikeres üzemi kísérletek után kidol­goztuk a szer keverésének és kijuttatásának technológiáját is, könnyen szállítható keve­rőtartályt készítve, melyre légkeverőt és szivattyút sze­reltünk fel. Segítségével kül­fejtési üzemünkben és más bányák megbízásából, ta­valy és az idén már több tíz­ezer négyzetméternyi útfelü­letet portalahítottunk si­kerrel. A szer, amiről szó van ­a Pulvfix. Hatásának szak­szerű leírásához immár a prospektus is rendelkezésre áll. Eszerint több komponens­ből álló, nehezen száradó ásványolaj alapú, vizes emul­zió, melyet finom porlasztás­sal kell a poros útra juttat­ni. A nedvesítés során a fi­nom por nagyobb szemcsék­ké áll össze, lekötődik, így nem tud szálló porrá válni. A kipermetezett emulzióból szilárd kolloidréteg képző­dik az összecementálódott kőzetszemcsék felületén, mely öntözéskor vizet vesz fel, s át­nedvesíti a körülötte lévő részecskéket is. E tulajdonsá­ga biztosítja a tartós porle­kötéshez szükséges regenerá­lódást. Érdemes még meg­említeni, a Pulvfix egészség­re ártalmatlan szer, a kiper­metezés után éghetetlen, a gumiabroncsot, fémszerelvé­nyeket nem károsítja. Több megbízás Az új eljárás hatásosságát immár mindenfelől megerő­sítik. Elsőként a külfejtési üzem fő szállító útját por- talanították. Árulkodnak a fényképek, hogy milyen siker­rel. Majd a DÉLKÖ nagy- harsányi és polgárdi üzemei­ben alkalmazták eljárásukat, aminek például Polgárdiban több mint két hónapig érez­hető volt a hatása. Sikeresen portalanították . a Mecseki Ércbányászati Vállalat lll-as üzemének 5000 négyzetméter­nyi útszakaszát, ezenkívül az idén kísérleteket végeztek a felnémeti bányában és a Thorez-külfejtésben is. Eddig összesen 50 ezer négyzet­méternyi poros útszakaszt ke­zeltek Pulvfix-szel, nagyobb­részt más bányák megbízá­sából. A fentiekből kiderül, a Pulvfix igen alkalmas min­denféle poros ipari út, mint például külszíni szénbányák és kőbányák, továbbá érc- és ásványbányák nagy forgalmú útjainak portalanítására. De felhasználható bármely ipari üzem poros udvarainak, út­jainak kezelésére, továbbá a porzó meddő- és salakhá- nyók, valamint az építkezések és a TÖZÉP-telepek pormen­tesítésére. Különösen ott van jelentősége, ahol a szennyező üzem lakott területek köze­lében működik. Külföldi érdeklődés A Mecseki Szénbányák szol­gálati szabadalmát képező eljárás hadüzenet a por el­len. Remélhetően a frontok mindenütt megmozdulnak, bányáink és üzemeink szálló porai többé nem fenyegetnek minket és a természetet. Már­is külföldi érdeklődés is meg­nyilvánul, az NSZK-ból meg­keresés érkezett, a szerzők — dr. Gyurkó István, Moskó Károly, Wágner András, Czeininger Csaba, Lengyel Zoltán — ismertessék eljárá­sukat az egyik nyugatnémet környezetvédelmi folyóiratban. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGÉ 3. ff*uIvVíx az úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom