Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-13 / 311. szám
1981. november 13., péntek Dunántúlt napló 5 Kétpercenként egy feszültségszabályozó a t< felkészülésről Folyóiratszemle Futószalag Ocsardon Új ágazat — az agrárelektronika Siker Esztergomban és a Farmer show-n Az átlagéletkor 27 év Augusztus utolsó hetében a boksái tsz agrárelektronikai üzeme megkezdte Werner János elektro-üzemmérnök és Pusztai László technikus újításának sorozatgyártását. Kétpercenként kerül le ' egy feszültségszabályozó Ócsárdon a futószalagról. Még az idén 20 000 készüléket szállítanak az Agrokereknek. A teljesítményszabályozó és az ütemszabályozó mellett ez a másfél éves üzem harmadik gyártmánya. Mindhárom készülék sikert aratott szeptemberben Esztergomban a mező- gazdasági műszeripari kiállításon és októberben Bábolnán a Farmer-shown. Agrárelektronikai üzemét a tsz tulajdonképpen a két fiatal szakember elgondolásainak megvalósítására szervezte meg tavaly négy—öt hónap alatt. 1980-ban a teljesítményszabályozók keltettek feltűnést. A broilernevelés különböző fázisaiban más-más megvilágítás kell. Wernerék megoldották, hogy a lámpasorok a megkívánt erősséggel világítanak. A sombereki tsz is az ő készülékükkel szerelte fel új telepét. ' Az idén a feszültségszabályozó a fő téma. Minden gene- rátoros járművön egy műszer tartja az akkumulátor töltőfeszültségét változó fordulatszóm mellett is szűk határok között — ez a feszültségszabályozó. Ennek köszönhető, hogy a fényszórók nagyjából egyenletes fénnyel világítanak. A járművek többségén ez mechanikai megoldású. A baksai feszültségszabályozó elektronikus. A sorozatban gyártott már integrált áramkörrel készül. A feszültségszabályozókból tavaly 50-et adtak el. Kaposváron felfigyeltek rá és kiderült, hogy országos hiánycikk. Magyarországon 200 000 MTZ traktor fut, több száz Iparművészeti kiállítás Grúz és örmény iparművészek alkotásaiból kiállítás nyílt csütörtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozatához kapcsolódó tárlaton jellegzetes kerámiák, vörös eozinnal díszített fekete kancsók, falitálak, fafaragású dísztárgyak képviselik a grúz iparművészetet, az örmény ipar- művészeti alkotások sorában pedig díszes réztárgyakat, ezüstötvözetből formált, csillagöveket ábrázoló lán- cocskákat mutatnak be. A november 20-ig látható tárlat iparművészeti tárgyai megvásárolhatók a Kossuth Lajos téri Nyírfácska Boltban. Rába Steiger, Claas Dominó- tor és szovjet kombájn. A készülék jó a 12 voltos NDK betakarító gépekre is. A 24 voltosra pedig most készült egy változat. A sorozatgyártásra került készüléket olyan alátéttel szerkesztették meg, hogy minden generátoros gépre könnyen beiktatható. A 20 000 készülék sorozat- gyártására szalagot szerveztek. Tizenkilencen az ócsárdi üzemben dolgoznak, tizenketten otthon. Gyorsan híre ment, hogy bedolgozókat vesznek fel. Van, oki a gyest mondta fel, és van maszek, aki bedolgozó lett. Az Agrárelektronikában két-három ember kivételével mindenki fiatal, az átlagéletkor nem éri el a 27 évet. 300 készülék fut naponta a szalagon. Kétpercenként jön le egy. November 6-án az ünnepségen a 10 000. feszültségszabályozót adták át a tsz e! nőkének. Jövőre az ütemszabályozó, vagyis az index és az ablaktör lö gyártása kerül előtérbe. Mindkettő erősen hiánycikk. Az indexnek meghatározott ütemben kell működnie. A mostani bimetállos irányjelzők a hőmérsékletváltozástól függnek. A WP index integrált áramkörös —40-től -(- 70-ig biztosan tartja az ütemet, ha bármely égő kiég, rögtön jelez a kontroli-lámpán. Ab laktörlőjüket a folyamatos törléstől a 30 másodperces inter vallumig lehet beállítani. Az 'indexből 20 000-re van szóbél megrendelés a jövő évre. S utána? — Tervezünk egy program- kapcsolót — mondja Werner János, az elektronikai ágazat vezetője. — A baromfinál a ne velési program időrendben meghatározza az etetés idő tartamait. A mi készülékünk automatikusan bekapcsolja az" etetőt, a világítást, aztán ki is kapcsolja. Gyártásra felajánlottak egy üzemóramérő műszert. Bármilyen járműnél az effektiv órát méri. Előnye, hogy csak külön elektronikus szerkezettel lehet nullázni, tehát kizárja a csa lást. A feltalálóhoz 150 készülékre futott be megrendelés. El kellene vállalni a gyártást. A Volántól kölcsönzött „Tornádó” kotró és sószóró is üzemképesen várja bevetését Régészeti Jakabhegyen Nem enged már fel a tócsákon a jég, a hő is otthagyja foltjait a Jakabhegy tetején. Hideg van már, mégis szép odafönt, hiszen az erdők rozsdaszine, a Mecsek hullámzó hegyhátainak látványa most is megragadja az embert. Mégsem kirándulóként, hanem régészeti szezonzáráson jártunk a Jakabhegy tetején. Ezekben a télies napokban fejeződik be az ottani pálos kolostor feltárása, melynek idei eredményeit, munkálatait Kárpáti Gábor régész mutatta be a megyei művelődésügy szakembereinek. Kedvezett idén a szép ősz a régészetnek, éppen ezért nagyot haladtak a Jakabhegyen a pálos kolostor feltárásával. Kibontakoztak a kolostortemplom különböző korszakokban egymásra emelt falai, melyek legrégebbike a kora Árpád-korból való. Kibontották a templomhoz csatlakozó kolostorépületet a cellákkal és az ép padlózatű kerengővei, az udvar közepén álló kúttal. A Jakabhegyen zajló feltárás egyebek között azért érdekes, mivel a pálosok, az egyetlen magyal alapítású szerzetesrend első monostoráról van itt szó, amely szinte tisztán őrizte romjaiban is napjainkig középkori vonásait. Jelentéktelen barokk építkezés zajlott a területen, ugyanis a monostor addig állt, amíg II. József az 1780-as évek elején a rendeket fel nem • oszlatta. Remeteéletet élő rendről volt szó, ezért keresték az alapítók a Jakabhegy emberektől távol eső fennsíkját. A kolostorhoz falakkal, bástyákkal övezett kert tartozott. Ezeknek, valamint a kolostor további részefhek feltárása várható a következő régészeti évadban. A Jakabhegy kedvelt kiránduló- helye a pécsieknek, szép időben 150—200 ember is megfordul itt naponta. G. Q. Hóügyelet november 15-től Baranyában másfél ezer kilométeres úthálózatot kell tisztán tartani Tegnap dél előtt Pécsett, a KPM Közúti Igazgatóságén a baranyai nagyvállalatok, a tanácsok, valamint a rendőrség képviselőjének részvételével tájékoztatást adtak a KPM kezelésében lévő baranyai utak tisztításával összefüggő téli felkészülésről. Többek között megtudtuk, hogy több mint másfél ezer kilométeres úthálózat tisztán tartása vár a KPM munkagépeire a tél folyamán. A gép- szem'lék, ezzel együttvéve a különböző célgépek műszaki felújítása befejeződött. Az igazgatóság nyolc hómarógépére több mint 360 kilométernyi útszakasz jut, a hóekével ellátott Rayonos gépkocsik megközelítőleg ezerkétszáz kilométer hosszúságú utat tisztítanak majd szükség szerint. Egyszárnyú gumiéllel ellátott gépkocsiból tizenhat áll készenlétben, továbbá gréderek és traktorok. Az igazgatóság kezelésében lévő úthálózat hófúvásveszélyes szakaszain erdősávokkal, illetve hófogórácsokkal védekeznek majd. A hófogórácsok kihelyezése megtörtént, amelyeket több mint negyvenhárom kilométer hosszban állítottak föl az utak mentén. A tél támadása elleni védekezésre tizenegy és fél millió forintot fordítanak. Október végéig Pécsett, Sásdon, Szigetváron, Mohácson és Harkányban több mint háromezer tonna sót, ezer köbméter salakot, megközelítőleg ezer köbméter homokot tároltak be a depókba. A KPM Közúti Igazgatósága, az előző évek gyakorlatához hasonlóan, pécsi központjában és az üzemmérnökségeken állandó ügyeletet tart. Pécsett november 15-től március 15-ig lesz hóügyelet, ahol a szükséges információkat a diszpécser a 15-067-es telefonszámról adja meg. Pécs-felsőn, Sásdon, Szigetváron, Mohácson és Harkányban ugyancsak ügyeletet tartanak. Egyébként, az igazgatóság két útellenőrző kocsija többek között a kora hajnali páralecsapódások miatt is rendszeresen járja a kritikus útszakaszokat, többek között a mecseknádasdi völgyhidakat is ellenőrzik. A tegnapi megbeszélésen a rendőrség képviselője felvetette, hogy évről évre gondot okoz a gépkocsivezetőknek a téli vezetésre való áttérés. Többek között példaként említette a pogányi repülőtér térségében a pécs—harkányi úton időről időre képződő, filmszerű jégréteget, ami óvatosságra int ' S. Gy. Néprajzi pályázat Eredményhirdetés a múzeumban Csütörtökön hirdették ki Pécsett az országos nyelvjárási és néprajzi gyűjtőpályázat megyei eredményét. (A legjobb dolgozatok az országos * döntőben is szerepelnek.) A pályázatot minden évben meghirdeti a Néprajzi Múzeum, az MTA Nyelvtudományi Intézete és a szentendrei szabadtéri falumúzeum. A Baranya megyei pályázat felnőtt kategóriájában az idén Virt István budapesti nevelő kapta meg az első dijat a Baranyában letelepült moldvai csángó magyarok temetkezési szokásairól írt dolgozatáért. Megosztott II. díjat adott a bíráló bizottság Kovács Sándornak, Kiss Józsefnek és a Matovics Mária—Gelencsér József szerzőpárnak. Megosztott III. díjat kapott Jeli József, Horváth Gizella és Kovács Katalin. Munkajutalomban részesült Kaszás János, Major Mátyás, a pécsváradi általános iskola és a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola honismereti szakköre, Szendrői László és Kovács Rita, valamint Schwarzkopf Géza. Az első díjas Virt István tavaly már országos első díjat nyert egy hasonló témájú dolgozatával. Egy budapesti kisegítő iskola nevelője, s a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatos hallgatója. Díjnyertes dolgozatában a Magyarországra települt moldvai menekültek visszaemlékezései alapján írta meg e különös magyar népcsoport odakinti temetkezési szokásait, halott- kultuszát. Tervei között szerepel, hogy a következő munkájában azt vizsgálja meg, miVirt István átveszi a pályadijat. Lantosné dr. Imre Máriától Fotó: Proksza ként hatott a merőben más környezet az ide települt csángók hitvilágára, halottas szokásaira. A pályázat eredményét dr. Füzes Miklós, a JP Múzeum igazgatóhelyettese hirdette ki, magát a pályázatot pedig Lantosné dr. Imre Mária értékelte. Elmondta, hogy örvendetes szemléletváltozás észlelhető a dolgozatok tematikájában az elmúlt évekhez képest: a szerzők egyre jobban törekszenek a szokások átformálódásának „történeti" szemléletű bemutatására. A tervek szerint a legjobb dolgozatokat sokszorosítás útján jövőre megjelentetik egy külön kiadványban. H. J. A közművelődés helyzetével foglalkozik a Pártélet novemberi számában Rátki András, az MSZMP KB alosztályvezetője. A helyzet megítélésében abból indul ki, hogy az 1974. évi párthatározat és az 1976 őszén elfogadott közművelődési törvény megfogalmazásakor jelentősebb eredmények elérésére számítottunk. Ugyanakkor ez nem következett be. Utal arra, hogy az iskolán kívüli művelődési tevékenységhez szükséges anyagi feltételek nem javultak a szükséges mértékben, ezt mint objektív tényezőt figyelembe kell venni, ám az is igaz, hogy ezt nem lehet egyedüli, vagy legfőbb oknak megjelölni. A Központi Bizottság 1974. évi határozata arra irányítja rá a figyelmet, hogy a közművelődési munka segítse elő a lakosság kulturális színvonalának, élet- és gondolkodásmódjának fejlődését, a műveltség tömegméretűvé válását. Ebből az is következik, hogy a kultúrának tudnia kell önmagát propagálni, értékeit mind többekkel megismertetni. Kétségtelen, hogy az iskolai oktatásban a műveltségi színvonal emelése terén a határozat megjelenése óta jelentős eredményeket értünk el, ezek szoros összefüggésben vannak a termelési módban bekövetkezett változásokkal, a technikai fejlődés követelményeivel, a szocialista termelési viszonyok általánossá válásával. A művelődés alakulására ható folyamatok azonban nem mentesek az ellentmondásoktól, hatásuk éppen ezért nem is egyirányú. A szerző írásában utal arra, hogy öt szocialista és hat nem szocialista ország viszonyait összevetve azt tapasztalták, hogy a kereső és az otthoni munka heti időtartama Magyarországon volt a leghosszabb a hatvanas évek derekán. Ebből adódóan az átlagos napi szabad idő nálunk volt a legrövidebb. Része a képnek, hogy a kereső nők megterhelése is nálunk volt a legerősebb az említett országok közül. A helyzet lényegesen azóta sem változott, s úgy néz ki, hogy az ötnapos munkahét bevezetése sem fog érdemben változtatni a kialakult arányokon, hiszen a népgazdaságunk mai helyzete nem teszi lehetővé, hogy az életszínvonal elért szintjét a mainál kevesebb jövedelemszerző és jövedelemkiegészítő munkával őrizhessük meg. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a' termelőeszközök fejlettségi szintjéből nem következik automatikusan a nagy erőfeszítések árán elért műveltségi szint folyamatos és jelentős fejlesztése. Ha átmenetileg is, de a társadalmi, gazdasági folyamatok iránya bizonyos mértékig elválik a művelődésiekétől, a széles tömegeket művelődésre ösztönző tényezők jelentős része időlegesen hatástalanná válik. A feladatok között arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyzetelemzésből következően a közművelődésben is kutatni kell a jobb, hatékonyabb eszközöket és módszereket; megteremteni a tudás, a művelődés becsületét. A lehetőségeket kihasználva lehet törekedni arra, hogy a művelődni vágyókat egyre kedvezőbb körülmények fogadják. M. E.
