Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-20 / 288. szám

1981. október 20., kedd Dunántúli napló Indiai közgazdász­delegáció Pécsett Kerekasztal-beszélgetés a Pécsi Kesztyűgyárban Hattagú indiai delegáció ér­kezett vasárnap Pécs*e a Ma­gyar Közgazdasági Társaság vendégeként. A magyar—indiai közgazdászkollokvium . alkal­mából hazánkban tartózkodó, egyetemi tanárokból és intézeti szakemberekből álló delegáció, élükön W. M. Dandekarral, a Punai Közgazdasági Egyetem • igazgatójával, hétfőn délelőtt a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát­ba látogatott, ahol Szántó Zol­tán vezérigazgató-helyettes adott tájékoztatást a gazdaság munkájáról, amit üzemlátogatás követett. A vendégek délután a Pécsi Kesztyűgyárat keresték fel, ahol dr. Jancsi Gyula gazdasá­gi igazgató, továbbá dr. Kisvá- ri András, a Magyar Közgaz­dasági Társaság megyei elnöke és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak vezetői fogadták. A részt­vevők kerekasztal-beszélgetést folytattak az iparszervezésről, az iparvezetésről Az indiai ven­dégek ma Dunaújvárosba láto­gatnak. Kenyérújdonságok a pécsi boltokban A héten minden üzlet rendelhet két építkezésen Az elefántos házban kezdika tető átépítését Hány éve is már? .... Na­gyon rég volt,, amikor pániksze­rű gyorsasággal kiürítették az elefántos házat. Akkoriban ott járva félelmetes volt az egész: bolyongani az üresen kongó helyiségekben, tudva, hogy a falak, a födémek bizonytala­nok, hogy a ház alatt minden mozgásban van ... Mára nyoma sincs már a fé- lelmetességnek és a bizonyta­lanságnak. Egy szokványos építkezés van itt, annak min­den gondjával és bajával. Le- várdi Henriette, az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetőségének a ’ tech­nikusa volt a kalauzunk, s a legfontosabb információ, amit megtudtunk tőle, hogy a hét vége felé megkezdik a tető- szerkezet átépítését. A nyugati és az északi részt teljesen át­építik; az előbbinek a gerincét egy szintbe hozzák a déli ol­daléval, így a Jókai térre néző két oldal tetőmagassága egy­forma lesz, s a Sallai közi sa­roknál lépcsőztetik vissza a most is meglevő magasságra. A tetőszerkezettel függ össze, hogy sokáig töprengtek: mi le­gyen a Jókai tér sarkán, az egykori eszpresszó fölötti nagy kiterjedésű emeleti helyiség fö­démével. tetőszerkezet ala­posabb vizsgálata ugyanis ki­derítette, hogy a tartógerendák egyforma, íves lefaragása sze­rint korábban kupola fedhette ezt a termet, s csak egy későb­bi átépítés során kapott síkfö­démet. Nos, a kupolát helyre­állítják, s ez által egy különle­gesen reprezentatív helyiség ki­alakítására nyílik mód. Most egyébként a földszinti helyiségsor utolsó boltozatának az újrafalazását készítik elő áz­zál a lépcsővel együtt, ami a földszintről az emeletre vezet majd. Elnyerte a végleges for­máját a parányi udvar is. Las­san kialakul á homlokzatok végleges képe is: a nyílások meglevő kőkereteit átfaragva illesztették a helyükre, a hiányzóknak a pótlása pedig most készül műkőből. • Régóta folyik a helyreállítás és még sokáig tart — 1983 vé­ge a befejezés határideje. Tu-, lajdonképpen egy életveszé­lyes, összedőlni akaró épületet kellett megmenteni, ez pedig — érthetően — lassabban megy, mintha ugyanitt egy újat építettek volna. Csakhogy ez lesz a szebb. H. I. * A korszerű táplálkozást szol­gáló kenyérféleségekből e hét­től minden pécsf bolt rendel­het. A pécsi Sütőipari Vállalat új termékeit eddig kijelölt szak­üzletekbe és néhány ABC-be szállították. A kenyérgyár és az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat megállapodott: valJJnennyi élel- miszerboltbq juttatnak a vá­lasztékot bővítő újdonságokból. Ma kapják meg az üzletveze­tők a körlevelet: megrendelé­süket adják le a kenyérkihordók- nak a bakonyi, fűszeres rozsci­pó, sajtos, rozs-, kukoricapely- hes és franciakenyérből S még egy mondat, mennyiségi korlá­tozás nincs. A Sütőipari Vállalat felkészült az ellátásra. Ha a mai szállít­mányt nézzük, amit még a ki- - jelölt boltokba küldenek — 110 darab bakonyit, 439 sajtos ke­nyeret, 388 rozscipót, 244 rozs-, 255 francia- és 5Ó9 grahamke- nyeret *— ennek tízszeresét ké­pesek a gyárban megsütni. Ez az érem egyik oldala: a sütő­ipar felkészült az igények sok­oldalú kielégítésére. A másik oldaj, hogy az alföldi kenyér például, amely valóban ízletes, de cseppet sem kímélő étek az első számú kedvenc a vásárlók körében — s ez a lassan vál­tozó étkezési szokásainkat jel­zi, ezt tükrözik a mai megren­delések is. De (!) az érem har­madik oldala, amit a gyártó és a kereskedő egyaránt fontos­nak tart: sokan kényszerülnek a diétás étrendre, és eddig hiába keresték a kímélő termé­keket. A grahamkenyeret pél­dául a cukorbetegek is fo­gyaszthatják, és népes táborról van szó. Magyarországon három­százezren vannak, s Baranyá­ban is több ezer a cukorbe­teg . . . Valószínűleg a következő na. pókban az üzletek választéka tükrözi az előremutató kereske­dői törekvéseket. Pécs, Geisler Eta u. 23. Megújult a PAB épülete A Pécsi Akadémiai Bizottság székhaza, a Vasváry-villa min­den pécsi lakos előtt jól ismert épület; sőt, nemcsak a helybe­liek ismerik, hanem, mint min­den akadémiai székházban, sok idegen fordult meg itt is. A város egyik legszebb ré­szén, a hegyoldalban átló villa most kívül-belül megújult; a DTV tervei alapján a munkát a Mecseki Szénbányák építő­részlege végezte el. Nemcsak egyszerű fölújításról volt szó, hanem egy új épületszárnyat is emeltek. A több mint 10 mil­lió forintos beruházást igénylő munkálatokat tavaly januárban kezdték el, s a régi épület föl- újításával tavaly őszre végeztek s. A teljes építkezés befejezté- rel a műszaki átadás ebben a lónapban, 7-én megtörtént, s elenleg az ilyenkor szokásos liánypótlós folyik, melynek be- ejezésére november 30-ig szól i határidő. Milyen változások történtek a 3AB székházában? A régi épü­letben két volt vendégszobát megszüntettek, helyükön most egy klub működik, amely ki­sebb megbeszélésekre is alkal- mcs, de elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a konferenciák szünetében a résztvevők ren­delkezésére álljon. Fölújították a kis tanácskozótermet, s a ré­gi, 40—50 fős tanácstermet is. Ez utóbbiba még egy monitort fognak, beállítani, s így a sok 'résztvevős konferenciákat innen is figyelemmel lehet kísérni, nem csupán az előadóterem­ből. Az új, száz—száztíz fő befo­gadására alkalmas konferen­ciaterem egyébként már. az új épületszárnyban kapott helyet. Innen még — pénzügyi okok miatt — hiányzik a szinkrontol­mácsi berendezés, amit, re­mélhetőleg, a jövőben sikerül beszerezni. A tolmácsfülkék ter­mészetesen elkészültek, most már csak a tolmacsberendezés hiányzik ahhoz, hogy a terem nemzetközi konferenciák tartá­sára is alkalmas legyen. Az új szárnyon kapott helyet egy tár­salgó, s újabb hat vendégszo­ba is, valamennyi kétágyas, így a székházban, egyidejűleg a régi és új épületben 18 vendé­get tudnak elszállásolni. Hátravan még tíz épület mö­götti rész tereprendezése, ame­lyet, stílszerűen, a hagyomá­nyok szerint fognak megcsinál­ni. A VasvárV-villa mögött ugyanis, akárcsak az egész hegyoldalban, valaha szőlő íróit, s most ezt a tradíciót föl- jiesztendő ismét szőlővel tele­pítik be a kertnek ezt a részét. Novemberben pedig már meg­tartják a fölújítás utáni első endezvényt, a bányaegészség- jgyi konferenciát Fölavatták Babits Mihály mellszobrát „Elsiettük" kissé a Babits- szobor avatását — vasárnapi számunkban aznapra hirdettük az eseményt — ennek ellenére hétfőn délután sokan voltak kíváncsiak Borsos Miklós har­madik pécsi köztéri szobrának felavatására. A hely, a művész kívánságának megfelelően, in­tim kis szöglet a Geisler Eta utca végén, a Leöwey Klára Gimnázium kollégiuma mellett. Babits Mihály bronz mellszob­ra szép és kifejező mű, jól il­lik környezetébe. A kora délutáni avatóün­nepséget a pécsi Mecsek Fú­vósötös muzsikája vezette be. Ekkorra már a környező isko­lák diákjai közül is sokan kö­rülvették a szobrot. Ki tudja közülük hányán gondoltak ezekben a percekben arra, Borsos Miklós harmadik pécsi hogy Babits Mihály- tíz éven keresztül pécsi iskolák padjait koptatta, és felnőttéveiben is többször idézte -fel itteni diák­éveit. Az egyik ilyen művét, az Utca estefelé című versét Me­lis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze mondta el, majd Tüskés Tibor író emléke­zett meg a nagy magyar köl­tőről. Babits — két év múlva ünnepeljük születésének szá­zadik évfordulóját — az elemi iskola utolsó 2 osztályát és gim. köztéri alkotása náziumi tanulmányait végezte Pécsett. Amikor 1931-ben meg­alakult a Janus Pannonius Társaság, személyesen jött kö­szönteni a pécsi írókat, költő­ket. Tüskés Tibor hangsúlyozta, hogy Babitsot még sok magyar város magáénak vallhatja; a szoboravatással nem kívánja Pécs sem kisajátítani, csupán megtisztelni a költő emlékét, aki mint tanár is példát muta­tott az utókornak. H. J. 5 Apró dolgok? ■' /I egütötte a fülemet a HÉT egyik riportjában egy „apróság". Egy szabadidő- központról derült ki a riport­ban, hogy épp szabadidőben zárva van, hogy a környék gye­rekei nem játszhatnak ,pz udva­rán, a sportpályákat idegenek nem használhatják stb. stb. Az­után a kommentátor, mintegy mentegetőzve, elmondta, hogy talán nem is kellene ilyen ap­ró dolgokkal foglalkozni a te­levízióban, de hát ez a riport csak afféle példa volt, mert életünk minőségéről van szó, ahhoz pedig az apró dolgok is hozzátartoznak. Eltűnődtem ezen a kisebb- nagyobb mértékben mindnyá­junkba beidegződött félre­értésen Ha úgy tetszik,, előíté­leten. Ha másként tetszik: ré­gebbről örökölt politikai téve­désen. Mi az egyáltalán, hogy nagy' dolog vagy apró dolog? A leszerelési tárgyalások a nagy dolgok körébe tartoznak, ezen senki sem 'vitatkozik. Hogy Kovács János a Kossuth utcá­ból meghűlt és tüsszög, az két­ségkívül az apró dolgok közé. A társadalom szempontjából is, sőt Kovács Jánoséból is De már ha nem ilyen szélsőséges pél­dákat tekintünk, a kép koránt­sem ennyire viláaos. Mert pél­dául apró doloq-e az, ha az emberek ügyes-bajos dolgait rosszul, szervezetlenül, udvariat­lanul. sőt barátságtalanul inté­zik? He ezt meg azt nem le­het kapni, ha rossz az üzemi koszt, ha késik az autóbusz, ha nem csinálják meg a csőrepe­dést, ha a gyerek túlterhelt az iskolában, ha az ifjúságot min­denhonnan kitessékelik, ha nem lehet friss kenyérhez jutni, ha nincs a környéken mozi? j" gészen addig rámond­hatjuk, hogy apró do­log amíg meg nem nézzük a statisztikákat. Hogy Magyaror­szágon túl sokan lesznek ön­gyilkosok, túl sokan válnak, túl sokan isznak, túl sok az elha­gyott qyerek — az csupa, „apró dolgokból" összetevődött „nagy dolog". Hogy riasztó vélemé­nyeket lehet hallani a neurózis terjedéséről, azt sem nehéz ösz- szefüggésbe hozni ezekkel az . „apró dolgokkal". Igazq van a HÉT-nek, ha ap­ró dolgokkal is foglalkozik, de nem kell ezért mentegetőzni. Ha mindenki a [naga területén rendbetenné az apró dolgokat, sok bajunkról beszélhetnénk már múlt időben. Az életszín­vonal mellett sosem volt má­sodrendű — még ha néha saj­nos degradálódott is — az a bi­zonyos életminőség Mindene megvan, csodálkoznak rá olykor az emberek egymásra, mégis valami baja van, de hót micso­da? Az ember nemcsak pénz­kereső lény. Vannak más igé­nyei is. Például be akar menni egy kosárlabdapályára a sza­bad szombatján, de kiderül, hogy a kosárlabdapályát valp- kik valakiknek a nevében be­zárják előtte. Ilyenkor az em­berek nemcsak a testmozgás­tól esnek el, hanem attól a le­hetőségtől is, hogy legalább ezen a ponton harmóniába ke­rüljenek a környezetükkelr ilyenkor ugyanis fölidegesednek, fölháborodnak, dühöngenek, ke­seregnek, vagyis gyűjtik mo­duliba a mérget, ami ha eléri a kritikus szintet, a fentemlített „eredményekre" vezet. z élet minősége nem olyan „flanc", amivel ráérünk akkor törődni, ha mór jól megy a dolqunk. Ha el is jutnánk odáig, már késő lenne elkezdeni más minőséget terem­teni, ha addig semmi se törté­nik H. E. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom