Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-11 / 279. szám

Hazánk, Kelet-Európa (6.) Kilencszázötvenhat... Több mint ötvenezer lakos önellátó Hobbikert-gyQrű Pécs körül Sorbaállás a parcellákért Minden harmadik család kertészked i k A szakcsoportok vonzereje Télire tartósítják a lőtéri dombok mellett termett zöldséget. Fotó: Erb János Az SZKP XX. kongresszusá­nak szellemében hozott határo­zatok következetlen és felemás végrehajtása különösen súlyos következményekhez vezetett Len­gyelországban és Magyarorszá­gon, pedig a helyes intézkedé­sek időben történő végrehajtá­sa számos nehézségtől kímélte volna meg a két országot, sőt az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalmat is. Támad az' ellenforradalom Lengyelországban 1956 már­ciusában az elhunyt B. Bierut után E. Ochab lett a LEMP el­ső titkára. Az új vezetésnek nem sikerült az örökölt problé­mák rövid időn belüli felszá­molása, így a társadalmi-gaz­dasági feszültségek júniusban Poznanban nyílt megmozdulá­sokhoz vezettek. A rendet csak fegyveres erő igénybevételével lehetett helyreállítani. Az ese­ményeket követő KB-ülés ugyan újabb határozatokat hozott a helyzet javítására, de a pártve­zetőség megosztottsága miatt nem sikerült ténylegesen meg­változtatni a politikai és gaz­dasági helyzetet. A Szovjetunió augusztustól kezdve gazdasági segélyt nyújtott Lengyelország­nak. A „Szocialista megújulá­sért” síkra szálló erők W. Go- mulka visszatérését kívánták, aki 1948-ig a oárt főtitkára volt, de „jobboldali naciona­lista elhajlás” vádjával törvény­telenül leváltották és bebörtö­nözték. Gomulka rehabilitálásá­ra csak az október 19-21-én tar­tott KB-ülésen került sor. (Eb­ben az időpontban N. Sz. Hrus­csov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózko­dott Varsóban.) Gomulkát a párt első titkárává választották. A válsáq megoldása érdeké­ben a LEMP lényeges változta­tásokat eszközölt. Fokozták a munkások szerepét az üzemek­ben, növelték az anyagi ösztön­zést. jobban támogatták az egyéni parasztgazdaságokat, feloszlatták az adminisztratív úton létrehozott termelőszövet­kezeteket. Visszaállították a pártélet lenini normáit, lehető­vé tették a szövetséges pártok tevékenységének újbóli aktivi­zálását. Csökkentették a nép- gazdasági terv beruházási elő­irányzatait és a fegyveres erők létszámát. Mindezek eredmé­nyeként viszonylaq gyors ütemű konszolidációs folyamat indult meg. A legsúlyosabb válság Ma­gyarországon alakult ki. A párt vezetőiét, Rákosi Mátyást, aki képtelen volt szektás-dogmati­kus tevékenységének megvál­toztatására, csak júliusban si­került eltávolítani a párt élé­ről'. Helyébe azonban sajnála­tos módon Gerő Ernő, a Ráko- si-klikk egyik tagja került. A párton belüli frakciós tevékeny­ség egyre erősödött, a párt­ós államaooarátus cselekvőké­pessége viharosan gyengült. A valódi szocialista megújulást kívánó erők üdvözölték a len­gyelországi helyzetet október végi megoldásának módját, ha­sonló célú törekvéseik azonban a párt megbénulása, a legfel­sőbb párt- és állami vezetés felbomlása következtében ku­darcba fulladtak. A kezdemé­nyezés napok alatt az évek óta gondosan készülő, a fegyveres fellépéstől sem visszariadó, a kapitalizmus restaurálását célul kitűző ellenforradalmi erők ke­zébe csúszott át. A magyarországi válság az egész szocialista viláqrendszer problémájává vált. (Súlyosbítot­ta a helyzetet, hogy egyidejű­leg a nemzetközi feszültség hirtelen megnőtt: október 29- én Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország megtámadta a Szuezi-csatornát államosító Egyiptomot.) A válság megol­dása érdekében a szovjet párt­vezetés konzultációkat folytatott a testvérpórtokkal. Az N. Sz. Hruscsov által vezetett párt- és kormányküldöttség november 4. HÉTVÉGE 2—3-án a jugoszláviai Brioni- ban tárgyalt J. B. Titóval. Egy­értelműen arra a megállapítás­ra jutottak, hogy a magyaror­szági politikai rendezéshez szükséges előfeltételeket — az erre irányuló magyar kérésnek megfelelően — csak fegyveres beavatkozással lehet megte­remteni. A november 4-i szov­jet katonai segítségnyújtást kö­vetően a helyzet egyre gyor­sabb ütemben normalizálódott, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az újjászerveződő párt vezette megújulási folya­mat viszonylag gyorsan bonta­kozott ki. Valamennyi szocia­lista ország teljes mértékben egyetértett a magyar konszoli­dáció támogatásának szüksé­gességével ; a Szovjetunió, Kína és más szocialista országok je­lentős gazdasági támogatást nyújtottak. A konszolidációt azonban alopvetően mégis a belső fej­lemények tették lehetővé. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956. decem­ber elején hozott határozatá­ból! számbavette és elemezte az októberi eseményekhez ve­zető okokat és megjelölte a to­vábbhaladás irányait. Az ellen- forradalom „négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője” meg­határozás (a Rákosi-Gerő klikk; a Nagy Imre—Losonczi Géza vezette pártellenzék, a Horthy- fasiszta és a magyar kapitalis- tc-földesúri ellenforradalom; a nemzetközi imperializmus) nem­csak a helyes orientációt segí­tette elő, hanem a kétfrontos harcra mozgósítva az egészsé­ges erők fokozatos tömörítését is. Tömeggyűlések, csoportos és egyéni beszélgetések, az új­jászerveződő sajtó és pártokta- tó tevékenység járult hozzá az eszmei-politikai zavarok utáni tisztuláshoz. Nem utolsósorban pedig a helyes ifjúsági, mező- gazdasági és értelmiségi politi­ka, a megújuló szövetségi poli­tika (aki nincs ellenünk, az ve­lünk van) alkalmasnak bizo­nyult arra, hogy az évtized vé­gére alapjaiban megoldja az ellenforracjplom leverése utáni legfőbb feladatokat. A szocia­lista építés új lendülettel bon­takozhatott ki. A magyarországi ellenforra­dalmi kísérlet hatására az SZKP 1956 februári XX. kongresszusa után megindult pozitív, változá­sok Bulgáriában, Romániában és Csehszlovákiában átmeneti­leg lelassultak, sőt ez utóbbi országban a Novotny-féle ve­zetésnek az elkövetett hibák és torzulások kijavítását halogató makccssága, koncepciótlansága a későbbiekben súlyos problé­mákat eredményezett. Megszilárdult kapcsolatok A viharos 1956-os év esemé­nyeiből a Szovjetunió is levonta a szükséges következtetéseket. Ezeket tükrözi — többek között - a szovjet kormány 1956. ok­tóber 30-án kiadott nyilatkoza­ta. A nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok alapelvei­vel foglalkozott. A nyilatkozat szerint „a szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó or­szágok, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár nemzetkö­ziség elvei egyesítenek, kölcsö­nös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a te­rületi integritás, az állami füg­getlenség és szuverenitás tisz­teletben tartásának, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozásnak elveire építhetik. Ez nemcsak, hogy nem zárja ki, sőt ellenkezőleg, feltételezi a szocialista közösséghez tartozó országok szoros testvéri együtt­működését, gazdasági, politikai és kulturális téren nyújtott köl­csönös segítségét". 1956 végén, 1957 elején len­gyel, román, NDK-beli, magyar, csehszlovák és bolgár (valamint koreai és mongol) párt- és kor- mónyküldöttséq utazott Moszk­vába c szocialista országok kö­zötti egyenjogú együttműködés kéidéseinek megtárgyalása cél- jáhól. (Folytatjuk) Tíz évvel ezelőtt az akkori MÉK, mai nevén ZÖLDÉRT, 50 százalékkal több árut hozott forgalomba Baranya megye székhelyén, mint most. Ma ta­lán, kevesebb zöldséget, gyü­mölcsöt fogyasztanak a pécsi­ek? Szó sincs erről. A bolti forgalom visszaesésének fő oka az a virágzó kiskertkultúra, ami egy évtized alatt a Me­csek lankáin, és a hegy lábá­nál elterülő, egykor mocsaras rétterületekení a várost körül­vevő apró falvakban, Orfű víkendtelkein, hétvégi kertjei­ben kialakult. Csak becslésekre hagyat­kozhatunk az önellátásra ter­melő hobbi kertészek számát illetően. Az is bizonyos, hogy egy-egy kiskerttulajdonos sze­zon idején nem egy, hanem gyakran két-három család asz­talára is megtermeli a főzni, befőzni valót. Ahol az idősek kertészkednek, ott a fiatalok sem járnak a boltba, piacra. Óriási tehermentesítése e* a megyei zöldségnagykereskede­lemnek. Egyes becslések sze­rint zöldségfélékből Pécs város lakosságának egyharmada — több, mint 50 000 ember önel­látó. Szőlőből-gyümölcsből ezt az önellátást 80 százalékosra teszik, vagyis érési szezonban több, mint 120 000 pécsi város­lakó jut hozzá friss áruhoz a kiskertekből. A zöldgyűrű kialakításának a hat évvel ezelőtt bevezetett, olcsó földbérleti rendszer adott igazi lökést. Az 50 éves, illetve 30 éves bérleteknél négyzet- méterenként 50—60 fillérért, te­hát igen kedvezményesen jut­hattak földhöz a városlakók. Amikor a parcellázások meg­kezdődtek, elsőként az urán­bányászok mozdultak meg. Be­népesítették a kővágószőlősi tsz által, a 6-os úttól délre parcellázott sík területet. Gom­bamód nőttek ki a földből a fabódék, szerszámos és gyü­mölcskamrák. A lebontásukra kiadott utasítás vihart kavart, ez azonban hamar elült, s megmaradtak a virágzó kis­kertek, amelyeket az uránbá­nyászok ma már a Kővágősző- lősi Vörös Szikla Tsz URÁN­BÁNYÁSZ szakcsoportjába tö­mörülve művelnek meg. Lvov-Kertváros lakói a lőté­ri dombok alatt, a görcsönyi tsz elmocsarasodott, sáros rét­jein pár év leforgása alatt vi­rágzó kertgazdaságot hoztak létre. A sást kiirtották, kis le­vezető árkokkal lecsapolták a vizet, helyén ottmaradt a fekete humuszföld, ahol burgonyát, zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát, - szamócát, ribizlit, málnát termelnek önfogyasztás­ra. A város legnagyobb, leg­népesebb szakcsoportja műkö­dik Lvov-Kertvárosban, KERT­SZAKCSOPORT néven. Vezető­je Korg János, a pécsi bútor­gyár dolgozója. A területet a pécsi Áfésztől bérlik 50 fillé­rért, az áfész pedig a görcsö­nyi tsz-től négyzetméterenként 30 fillérért. A különbségből és az évi 50 forintos tagdíjból az áfész kedvezményes műtrágyát, növényvédőszert, fóliát szerez be, szaktanácsot nyújt a kis- kerttulajdonosoknak. Az áfész és a tsz közti 5 éves bérlet 1982-ben lejár, jövőre az elő­zetes tárgyalások szerint, újabb 15 évre kívánják meghosszab­bítani. A szakcsoporthoz tartozás előnyeit egyre több pécsi kert- tulajdonos ismeri fel. Csak a pécsi Áfésznek 14 zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő szak­csoportja működik a város­ban és annak környékén. A kiskertekben gyakran állattar­tás is folyik. Apróbb állatok­kal, nyúlat, galambot, baromfi­félét tartanak, méhészkednek, s egyre többen laskagombát is termelnek. Az árufelesleget a szakcsoport átveszi. A nagyárpádi úton működő FÓLIÁS szakcsoport tagjai 30 000 négyzetméter fólia alatt termelik a primőr zöldségeket önellátásra, piacra. Tavaly 655 mázsa, ez év élső felében 347 mázsa primőrárut adtak a vá­rosnak. Jelentősebb árutermelés fo­lyik a városhoz tartozó görcsö­nyi ÖSSZETARTÁS kertészeti szakcsoportban, a kővágószőlős —cserkúti SZAMÓCA kertszak­csoportban. A 44 tagú szak­csoport vezetője Péntek Fe­renc, uránbányász. Ók tavaly 2 vagon, s az idei aszályos év­ben is 1 vagon szamócát ter­meltek a városnak. Szőlőt, bort és gyümölcsöt termelnek önellátásra, és ki­sebb mértékben eladásra, a Zsebe-dombi MECSEK szakcso­port tagjai. Elnökük Lipcsik István, nyugdíjas, 200 négyszö­gölön termel borszőlőt. A szak­csoporti elnök elmondta, hogy nagyon sok városi ember, kö­zöttük mind több fiatal érdek­lődik kertművelés iránt. Most kezdték meg a Zstbe-domb alsó részének parcellázását, családonként 200 négyszögöl bérelhető itt, 50 évre. Valósá­gos ostrom folyik a parcellá­kért. Jelentős gyümölcs, szőlő és bortermelést folytat a BÁLICSI kertszakcsoport. Elnöke Lukács József, a MÉSZÖV dolgozója. Több rangos borversenyről hoztak el már aranyérmet a pécsszabolcsi kertszakcsoport tagjai. A 90 fős, többségében szénbányászokból alakult szak­csoport tavaly 100 hektó bort értékesített a bőriparnak. A zöldgyűrű nemcsak zöldsé­get, gyümölcsöt, szőlőt és bort ad, de jó lehetőséget nyújt a kisállattartásra is. Ritka az a kertművelő, aki ne foglalkozna mellékesen valami mással is. A pécsi kiskertészek tavaly 15 mázsa húsgalambot állítottak elő exportra. A pécs—vasasi bányászok nyúltenyésztő szak­csoportba tömörültek, vezető­jük Feld János tanító. A pécsi BÁNYÁSZ nyúltenyésztő szak­csoport — vezetője Szendi Nor­bert nyugdíjas -<■ területe a Ke­nyérgyártól egész Rácvárosig húzódik. A városhoz tartozó kozármislenyi és bogád—romo- nyai szakcsoportokkal együtt, négy nyúlász szakcsoport mű­ködik Pécsett, tavaly 280 ton­na nyúlat állítottak elő export­ra. Most áttérnek az angora gyapjútermelésre. A pécsi és a szombathelyi Áfész együttmű­ködése keretében ezekben a napokban várják az első ango­ra nyúlszállítmányt a vállalko­zó szellemű pécsi nyúltartók.' Ök szaporítják fel a 100 anyás angora törzsállományt jövőre 800—1000-es létszámra, s ak­kor indulhat a kihelyezés, áru­termelés. Az áfész a vételár 50 százalékát meghitelezi, a nyúl­tartók az értékesítésből tör­leszthetnek. Egy kiló I. osztályú angoragyapjút 1050 forintért vásárol fel a szövetkezet. A pécs—vasasi méhészek az idén már eddig 10 vagon mé­zet értékesítettek. Szervezked­nek a gombatermesztők is, akik eddig fólia alatt termelték a laskagombát, most szakcso­portot szeretnének alakítani a csiperke gombatermelésre. Csak arra váfnak, hogy a Pécsi Állami Gazdaság kom­posztáló alapnyagelőállító te­lepe beinduljon. Pécs város zöldgyűrűje túl­nő a hobbi keretein. Amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújt a nagyváros lakóinak, kielégíti a kisháztartósok igé­nyét, élelmiszerféléket ad azoknak a pécsieknek is, akik­nek nincs módjuk, lehetőségük a kertészkedéshez és az ahhoz szervesen kapcsolódó állat­tartáshoz. Még több parcellára lenne szükség, mert a bérletek iránti igény változatlanul nagy. Sok emberi energia, szabadidő fecsérlődik még el, ezt a zöld­gyűrű tágításával, a lehetősé­gek megteremtésével az eddi­ginél is nagyobb értékek elő­állítására lehetne {elhasználni. — Rné — Molnár Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom