Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-11 / 279. szám
Hazánk, Kelet-Európa (6.) Kilencszázötvenhat... Több mint ötvenezer lakos önellátó Hobbikert-gyQrű Pécs körül Sorbaállás a parcellákért Minden harmadik család kertészked i k A szakcsoportok vonzereje Télire tartósítják a lőtéri dombok mellett termett zöldséget. Fotó: Erb János Az SZKP XX. kongresszusának szellemében hozott határozatok következetlen és felemás végrehajtása különösen súlyos következményekhez vezetett Lengyelországban és Magyarországon, pedig a helyes intézkedések időben történő végrehajtása számos nehézségtől kímélte volna meg a két országot, sőt az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat is. Támad az' ellenforradalom Lengyelországban 1956 márciusában az elhunyt B. Bierut után E. Ochab lett a LEMP első titkára. Az új vezetésnek nem sikerült az örökölt problémák rövid időn belüli felszámolása, így a társadalmi-gazdasági feszültségek júniusban Poznanban nyílt megmozdulásokhoz vezettek. A rendet csak fegyveres erő igénybevételével lehetett helyreállítani. Az eseményeket követő KB-ülés ugyan újabb határozatokat hozott a helyzet javítására, de a pártvezetőség megosztottsága miatt nem sikerült ténylegesen megváltoztatni a politikai és gazdasági helyzetet. A Szovjetunió augusztustól kezdve gazdasági segélyt nyújtott Lengyelországnak. A „Szocialista megújulásért” síkra szálló erők W. Go- mulka visszatérését kívánták, aki 1948-ig a oárt főtitkára volt, de „jobboldali nacionalista elhajlás” vádjával törvénytelenül leváltották és bebörtönözték. Gomulka rehabilitálására csak az október 19-21-én tartott KB-ülésen került sor. (Ebben az időpontban N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózkodott Varsóban.) Gomulkát a párt első titkárává választották. A válsáq megoldása érdekében a LEMP lényeges változtatásokat eszközölt. Fokozták a munkások szerepét az üzemekben, növelték az anyagi ösztönzést. jobban támogatták az egyéni parasztgazdaságokat, feloszlatták az adminisztratív úton létrehozott termelőszövetkezeteket. Visszaállították a pártélet lenini normáit, lehetővé tették a szövetséges pártok tevékenységének újbóli aktivizálását. Csökkentették a nép- gazdasági terv beruházási előirányzatait és a fegyveres erők létszámát. Mindezek eredményeként viszonylaq gyors ütemű konszolidációs folyamat indult meg. A legsúlyosabb válság Magyarországon alakult ki. A párt vezetőiét, Rákosi Mátyást, aki képtelen volt szektás-dogmatikus tevékenységének megváltoztatására, csak júliusban sikerült eltávolítani a párt éléről'. Helyébe azonban sajnálatos módon Gerő Ernő, a Ráko- si-klikk egyik tagja került. A párton belüli frakciós tevékenység egyre erősödött, a pártós államaooarátus cselekvőképessége viharosan gyengült. A valódi szocialista megújulást kívánó erők üdvözölték a lengyelországi helyzetet október végi megoldásának módját, hasonló célú törekvéseik azonban a párt megbénulása, a legfelsőbb párt- és állami vezetés felbomlása következtében kudarcba fulladtak. A kezdeményezés napok alatt az évek óta gondosan készülő, a fegyveres fellépéstől sem visszariadó, a kapitalizmus restaurálását célul kitűző ellenforradalmi erők kezébe csúszott át. A magyarországi válság az egész szocialista viláqrendszer problémájává vált. (Súlyosbította a helyzetet, hogy egyidejűleg a nemzetközi feszültség hirtelen megnőtt: október 29- én Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország megtámadta a Szuezi-csatornát államosító Egyiptomot.) A válság megoldása érdekében a szovjet pártvezetés konzultációkat folytatott a testvérpórtokkal. Az N. Sz. Hruscsov által vezetett párt- és kormányküldöttség november 4. HÉTVÉGE 2—3-án a jugoszláviai Brioni- ban tárgyalt J. B. Titóval. Egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarországi politikai rendezéshez szükséges előfeltételeket — az erre irányuló magyar kérésnek megfelelően — csak fegyveres beavatkozással lehet megteremteni. A november 4-i szovjet katonai segítségnyújtást követően a helyzet egyre gyorsabb ütemben normalizálódott, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az újjászerveződő párt vezette megújulási folyamat viszonylag gyorsan bontakozott ki. Valamennyi szocialista ország teljes mértékben egyetértett a magyar konszolidáció támogatásának szükségességével ; a Szovjetunió, Kína és más szocialista országok jelentős gazdasági támogatást nyújtottak. A konszolidációt azonban alopvetően mégis a belső fejlemények tették lehetővé. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága már 1956. december elején hozott határozatából! számbavette és elemezte az októberi eseményekhez vezető okokat és megjelölte a továbbhaladás irányait. Az ellen- forradalom „négy alapvető oka, illetve mozgató tényezője” meghatározás (a Rákosi-Gerő klikk; a Nagy Imre—Losonczi Géza vezette pártellenzék, a Horthy- fasiszta és a magyar kapitalis- tc-földesúri ellenforradalom; a nemzetközi imperializmus) nemcsak a helyes orientációt segítette elő, hanem a kétfrontos harcra mozgósítva az egészséges erők fokozatos tömörítését is. Tömeggyűlések, csoportos és egyéni beszélgetések, az újjászerveződő sajtó és pártokta- tó tevékenység járult hozzá az eszmei-politikai zavarok utáni tisztuláshoz. Nem utolsósorban pedig a helyes ifjúsági, mező- gazdasági és értelmiségi politika, a megújuló szövetségi politika (aki nincs ellenünk, az velünk van) alkalmasnak bizonyult arra, hogy az évtized végére alapjaiban megoldja az ellenforracjplom leverése utáni legfőbb feladatokat. A szocialista építés új lendülettel bontakozhatott ki. A magyarországi ellenforradalmi kísérlet hatására az SZKP 1956 februári XX. kongresszusa után megindult pozitív, változások Bulgáriában, Romániában és Csehszlovákiában átmenetileg lelassultak, sőt ez utóbbi országban a Novotny-féle vezetésnek az elkövetett hibák és torzulások kijavítását halogató makccssága, koncepciótlansága a későbbiekben súlyos problémákat eredményezett. Megszilárdult kapcsolatok A viharos 1956-os év eseményeiből a Szovjetunió is levonta a szükséges következtetéseket. Ezeket tükrözi — többek között - a szovjet kormány 1956. október 30-án kiadott nyilatkozata. A nyilatkozat a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti kapcsolatok alapelveivel foglalkozott. A nyilatkozat szerint „a szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár nemzetköziség elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elveire építhetik. Ez nemcsak, hogy nem zárja ki, sőt ellenkezőleg, feltételezi a szocialista közösséghez tartozó országok szoros testvéri együttműködését, gazdasági, politikai és kulturális téren nyújtott kölcsönös segítségét". 1956 végén, 1957 elején lengyel, román, NDK-beli, magyar, csehszlovák és bolgár (valamint koreai és mongol) párt- és kor- mónyküldöttséq utazott Moszkvába c szocialista országok közötti egyenjogú együttműködés kéidéseinek megtárgyalása cél- jáhól. (Folytatjuk) Tíz évvel ezelőtt az akkori MÉK, mai nevén ZÖLDÉRT, 50 százalékkal több árut hozott forgalomba Baranya megye székhelyén, mint most. Ma talán, kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak a pécsiek? Szó sincs erről. A bolti forgalom visszaesésének fő oka az a virágzó kiskertkultúra, ami egy évtized alatt a Mecsek lankáin, és a hegy lábánál elterülő, egykor mocsaras rétterületekení a várost körülvevő apró falvakban, Orfű víkendtelkein, hétvégi kertjeiben kialakult. Csak becslésekre hagyatkozhatunk az önellátásra termelő hobbi kertészek számát illetően. Az is bizonyos, hogy egy-egy kiskerttulajdonos szezon idején nem egy, hanem gyakran két-három család asztalára is megtermeli a főzni, befőzni valót. Ahol az idősek kertészkednek, ott a fiatalok sem járnak a boltba, piacra. Óriási tehermentesítése e* a megyei zöldségnagykereskedelemnek. Egyes becslések szerint zöldségfélékből Pécs város lakosságának egyharmada — több, mint 50 000 ember önellátó. Szőlőből-gyümölcsből ezt az önellátást 80 százalékosra teszik, vagyis érési szezonban több, mint 120 000 pécsi városlakó jut hozzá friss áruhoz a kiskertekből. A zöldgyűrű kialakításának a hat évvel ezelőtt bevezetett, olcsó földbérleti rendszer adott igazi lökést. Az 50 éves, illetve 30 éves bérleteknél négyzet- méterenként 50—60 fillérért, tehát igen kedvezményesen juthattak földhöz a városlakók. Amikor a parcellázások megkezdődtek, elsőként az uránbányászok mozdultak meg. Benépesítették a kővágószőlősi tsz által, a 6-os úttól délre parcellázott sík területet. Gombamód nőttek ki a földből a fabódék, szerszámos és gyümölcskamrák. A lebontásukra kiadott utasítás vihart kavart, ez azonban hamar elült, s megmaradtak a virágzó kiskertek, amelyeket az uránbányászok ma már a Kővágősző- lősi Vörös Szikla Tsz URÁNBÁNYÁSZ szakcsoportjába tömörülve művelnek meg. Lvov-Kertváros lakói a lőtéri dombok alatt, a görcsönyi tsz elmocsarasodott, sáros rétjein pár év leforgása alatt virágzó kertgazdaságot hoztak létre. A sást kiirtották, kis levezető árkokkal lecsapolták a vizet, helyén ottmaradt a fekete humuszföld, ahol burgonyát, zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát, - szamócát, ribizlit, málnát termelnek önfogyasztásra. A város legnagyobb, legnépesebb szakcsoportja működik Lvov-Kertvárosban, KERTSZAKCSOPORT néven. Vezetője Korg János, a pécsi bútorgyár dolgozója. A területet a pécsi Áfésztől bérlik 50 fillérért, az áfész pedig a görcsönyi tsz-től négyzetméterenként 30 fillérért. A különbségből és az évi 50 forintos tagdíjból az áfész kedvezményes műtrágyát, növényvédőszert, fóliát szerez be, szaktanácsot nyújt a kis- kerttulajdonosoknak. Az áfész és a tsz közti 5 éves bérlet 1982-ben lejár, jövőre az előzetes tárgyalások szerint, újabb 15 évre kívánják meghosszabbítani. A szakcsoporthoz tartozás előnyeit egyre több pécsi kert- tulajdonos ismeri fel. Csak a pécsi Áfésznek 14 zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportja működik a városban és annak környékén. A kiskertekben gyakran állattartás is folyik. Apróbb állatokkal, nyúlat, galambot, baromfifélét tartanak, méhészkednek, s egyre többen laskagombát is termelnek. Az árufelesleget a szakcsoport átveszi. A nagyárpádi úton működő FÓLIÁS szakcsoport tagjai 30 000 négyzetméter fólia alatt termelik a primőr zöldségeket önellátásra, piacra. Tavaly 655 mázsa, ez év élső felében 347 mázsa primőrárut adtak a városnak. Jelentősebb árutermelés folyik a városhoz tartozó görcsönyi ÖSSZETARTÁS kertészeti szakcsoportban, a kővágószőlős —cserkúti SZAMÓCA kertszakcsoportban. A 44 tagú szakcsoport vezetője Péntek Ferenc, uránbányász. Ók tavaly 2 vagon, s az idei aszályos évben is 1 vagon szamócát termeltek a városnak. Szőlőt, bort és gyümölcsöt termelnek önellátásra, és kisebb mértékben eladásra, a Zsebe-dombi MECSEK szakcsoport tagjai. Elnökük Lipcsik István, nyugdíjas, 200 négyszögölön termel borszőlőt. A szakcsoporti elnök elmondta, hogy nagyon sok városi ember, közöttük mind több fiatal érdeklődik kertművelés iránt. Most kezdték meg a Zstbe-domb alsó részének parcellázását, családonként 200 négyszögöl bérelhető itt, 50 évre. Valóságos ostrom folyik a parcellákért. Jelentős gyümölcs, szőlő és bortermelést folytat a BÁLICSI kertszakcsoport. Elnöke Lukács József, a MÉSZÖV dolgozója. Több rangos borversenyről hoztak el már aranyérmet a pécsszabolcsi kertszakcsoport tagjai. A 90 fős, többségében szénbányászokból alakult szakcsoport tavaly 100 hektó bort értékesített a bőriparnak. A zöldgyűrű nemcsak zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és bort ad, de jó lehetőséget nyújt a kisállattartásra is. Ritka az a kertművelő, aki ne foglalkozna mellékesen valami mással is. A pécsi kiskertészek tavaly 15 mázsa húsgalambot állítottak elő exportra. A pécs—vasasi bányászok nyúltenyésztő szakcsoportba tömörültek, vezetőjük Feld János tanító. A pécsi BÁNYÁSZ nyúltenyésztő szakcsoport — vezetője Szendi Norbert nyugdíjas -<■ területe a Kenyérgyártól egész Rácvárosig húzódik. A városhoz tartozó kozármislenyi és bogád—romo- nyai szakcsoportokkal együtt, négy nyúlász szakcsoport működik Pécsett, tavaly 280 tonna nyúlat állítottak elő exportra. Most áttérnek az angora gyapjútermelésre. A pécsi és a szombathelyi Áfész együttműködése keretében ezekben a napokban várják az első angora nyúlszállítmányt a vállalkozó szellemű pécsi nyúltartók.' Ök szaporítják fel a 100 anyás angora törzsállományt jövőre 800—1000-es létszámra, s akkor indulhat a kihelyezés, árutermelés. Az áfész a vételár 50 százalékát meghitelezi, a nyúltartók az értékesítésből törleszthetnek. Egy kiló I. osztályú angoragyapjút 1050 forintért vásárol fel a szövetkezet. A pécs—vasasi méhészek az idén már eddig 10 vagon mézet értékesítettek. Szervezkednek a gombatermesztők is, akik eddig fólia alatt termelték a laskagombát, most szakcsoportot szeretnének alakítani a csiperke gombatermelésre. Csak arra váfnak, hogy a Pécsi Állami Gazdaság komposztáló alapnyagelőállító telepe beinduljon. Pécs város zöldgyűrűje túlnő a hobbi keretein. Amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújt a nagyváros lakóinak, kielégíti a kisháztartósok igényét, élelmiszerféléket ad azoknak a pécsieknek is, akiknek nincs módjuk, lehetőségük a kertészkedéshez és az ahhoz szervesen kapcsolódó állattartáshoz. Még több parcellára lenne szükség, mert a bérletek iránti igény változatlanul nagy. Sok emberi energia, szabadidő fecsérlődik még el, ezt a zöldgyűrű tágításával, a lehetőségek megteremtésével az eddiginél is nagyobb értékek előállítására lehetne {elhasználni. — Rné — Molnár Tamás
