Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-08 / 276. szám
1981. október 8., csütörtök Dunántúli napló 5 Francis Lalanne estje Ritmikus sanzongimnasztika Ha létezik ritmikus sportgimnasztika, miért ne legyen sanzongimnasztika is? — morfondírozhatott Francis Lalanne néhány évvel ez: előtt, talán egy reggel, borotválkozás közben. És lön: megalkotta az új műfajt, amelynek sajátosságairól kedden este győződhettünk meg a pécsi Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Házban. Lalanne szökkent, futott, piruettezett és időnként énekelt is. Megváltjuk, ezekben az eleinte ritka pillanatokban volt a legrokonszenvesebb. Muzikalitása, zongora- és gitárjátéka komoly tehetségre vall, a hangjáról nem is beszélve, amellyel szinte minden érzelmet a zene nyelvére tud fordítani. Talán ifjúkori bohóságának tudható be, hogy már akkor vastapsra igyekezett késztetni a közönséget, amikor még semmi olyasmit nem csinált, amitől tűzbe jöhettünk volna. Vezénylő hajlamai később is megmaradtak, s ennek műsora látta kárát: úgy vonult le a színpadról, hogy több mint egy ára alatt mindössze hat számot énekelt. Hogy akkor mivel telt az idő? Daltanítással, tapsgyakorlatokkal. ,,Add a kezed, szívem, s mindketten boldogok teszünk" — ha jól tudom a leckét, ez volt az a kozmikus igazság, amelyet tiz percen át konokul ismételnünk kellett. Szerencsére a félórás ráadásműsor alatt Francis Lalanne egy kicsit komolyabban vette szerepét, s ebből a részből sokkal több élményt raktározhattunk el, mint a Monti- csárdással spékelt tulajdonképpeni előadásból. Lehet, hogy a huszonkét éves fiatalember a francia lemezek és^ a fiatal énekesek nagydíjának tulajdonosa odahaza, de talán megbocsátja, hogy pécsi szereplése alkalmával mégsem őt, hanem az árnyékában fellépő testvérét méltatom: Jean-Felix Lalanne gitárjátéka lenyűgöző, csodálatos élmény. Neki nem jutott ideje tapsot vezényelni... Havasi J. A BDSZ elnökségi ülése Pécsett A liász-programban egyszerre valósul meg a népgazdasági, vállalati és az egyéni érdek A Mecseki Szénbányák munkásai megkülönböztetett anyagi elismerést érdemelnek A liász-program nem elsősorban a Mecseki Szénbányák érdeke: a népgazdaság, a vállalat és több mint tizenháromezer^ dolgozó boldogulását egyaránt szolgálja a következő évtizedben, a mecseki szénmedencében megvalósuló fejlesztés. A munkálatok megindításáról ugyan még nincs végleges döntés — az Állami Tervbizottság október 21-i ülésén remélhetően ez is megszületik — arról azonban senki sem vitatkozik, hogy az elmúlt két évtized és a következő évtizedet is számítva hazánk egyik legnagyobb állami beruházására milyen nagy szükség van. Mint már arról többször is írtunk, a drága import koksz és a kokszolható szén kiváltását tenné lehetővé a liász-program, a Mecseki Szénbányák már 1986-ban 670 000 tonna, az 1990-es évek kezdetén pedig a tervváltozatoktól függően 800— 900 000 tonna közvetlenül kamrába tölthető kokszszén-kon- centrátumot szállíthatna a dunaújvárosi kohók táplálására. Tegnap délelőtt Pécsett, a Gorkij Művelődési Házban, a Bányászati Dolgozók Szakszervezetének Baranyában tartózkodó elnöksége kibővített elnökségi ülésen tárgyalta meg a vállalat felkészültségét, gondjait és természetesen információkat kívántak szerezni a vállalat dolgozóinak közérzetéről, a munkások érdekvédelmének jegyében. Simon Antal, a BDSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója adott szóbeli kiegészítést, az immár hat esztendeje folyó előkészítési munkákról szóló tömör, de nagyon áttekinthető írásos anyaghoz. Mint elmondotta, legutóbb az idén nyáron már a kezdetben A hazai kokszolható széntermelés fejlesztési lehetőségei című tanulmány hetedik változatát készítették el. Megmagyarázható a döntésre jogosult, az anyagi lehetőségeket biztosító ÁTB részéről az óvatosság, hiszen tíz esztendő alatt több mint tízmilliárd forint ál- larni segítségre lenne szüksége a vállalatnak a legutóbb elkészült, immár tovább alig szűkíthető tervei szerint is. A népgazdaság szűkös anyagi lehetőségei a legszükségesebbnek, leggazdaságosabbnak számító állami nagyberuházásokat is sorolásra, a döntések óvatos megfontolásra késztetik. Ez a beruházás minden eddigitől eltérői, hiszen működő üzemekben, növekvő termelés mellett, saját bányaépítési kapacitást is igénybe véve kell egy sor idegen vállalattal összhangban a munkálatokat elvégezni. Dicséretre méltó a Mecseki Szénbányák álláspontja, amely szerint főként saját szellemi kapacitásukra, munkásaik szaktudására alapozva önerőből akarják megoldani ezt a feladatot, amely nemcsak gazdasági vállalkozás, hanem az immár két évszázados mecseki szénbányászati kultúra jövője is. Keszler Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára a beruházással kapcsolatos emberi, dr. Schwarcz József pedig a politikai tényezőkről beszélt. Dr. Faller Gusztáv, az Ipari Minisztérium főtanácsosa a döntés elhúzódását a VI. ötéves terv egyre változó feltételrendszerével hozta kapcsolatba, de mint mondotta, a liász-program dokumentációja az egyes terv- változatok során egyre csiszolódott, jobban megfogalmazott lett, új információkkal gazdagodott. A Mecseki Szénbányák mostanra felnőtt a gyorsan változó feltételekhez, most már aligha lehet kétséges, hogy sikerrel végrehajtják a programot. Ugyanez a vélemény tükröződött a vitában. Többen megfogalmazták az elnökség tagjai közül, hogy baranyai tartózkodásuk során: amit most a Mecsekben mondanak az itt dolgozó műszakiak, bányászok, közgazdászok, képesek is megcsinálni. Ehhez természetesen, mint szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, megkülönböztetett anyagi megbecsülésre van szükség, hiszen a mecseki szénbányákban valamennyi bányaveszély megtalálható, az itteni körülmények nem hasonlíthatók oz ország egyetlen más bánya- vállalatához sem, mindenütt könnyebb a bányaművelés. A BDSZ elnöksége egyébként ajánlást tesz az erre illetékes szervekhez, hogy bérpreferenciával ismerjék el az itt dolgozók különlegesen nehéz munkáját. A bérfejlesztéssel kapcsolatban egyébként a vállalatnak megvannak a saját elképzelései is, amelyek gondos közgazdasági elemzések során, bizonyos mértékű kockázat vállalásával születtek. Akárcsak az immár véglegesnek számító döntés: november 1-én önerőből bevezetik a több műszakban dolgozók számára a heti 40 órás munkaidőt, ötnapos munkakeretben. A vitábcn felszólalt dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese is, aki arról beszélt, hogy a mecseki szénbányászatot nem lehet a környezettől szétválaszt- hatónak tekinteni, minden vele kapcsolatos intézkedés, így különösen a liász-program érinti A Pécs városi KBT elnökségi ülése 114 jogosítványt vontak be kilőne hónap alatt A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat irodaházában tartott tegnap délután ülést a Pécs városi Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége.' A testület szóbeli tájékoztatót hallgatott meg az értekezletnek otthont adó kommunális vállalat, valamint a Pécsi Dohánygyár balesetmegelőző és közlekedésbiztonsági tevékenységéről. A későbbiekben szó esett a nyári úttörő- és KISZ- táboroköan végzett közlekedés- biztonsági felvilágosító munkáról is. Elhangzott, hogy a napközis táborok rendszeres látogatói közül júliusban 453, augusztusban pedig 325 iskolás ismerkedett meg elméletben és gyakorlatban a kerékpáros- gyalogos közlekedés szabályai, val. Jól sikerültek, s mi több, nagy tömegeket mozgattak meg a pécsi építőtáborokban tartott KRESZ-előadások, vetélkedők. A Balaton partjára is „kirándult" a KBT propagandastábja, a szakemberek által tartott előadásokat ötezren hallgatták. Az elnökségi ülésen elmondták, hogy Pécsett és környékén az idei esztendő első kilenc hónapjában 308 közlekedési baleset történt, a tavaly ilyenkori 252-vél szemben. S ami még figyelemre méltóbb: csak ezen a vidéken, szeptember végéig 114 vezetői engedélyt vontak be tulajdonosaiktól különféle közlekedési szabálytalanságok miatt a megye lakosait, azok életkörülményeit, de talán nem túlzás ezzel kapcsolatban egész Dél- Dunántúlról is beszélni. Kovács László, a BDSZ főtitkára összefoglalójában elmondotta, hogy mint a vita során is kiderült, a liász-progra- mot az egész szénbányászat magáénak tekinti, ennek ellenére főként a Mecsekben dolgozó műszakiak, politikai és tömegszervezeti vezetők, nem utolsósorban a munkások nagyszabású próbatétele lesz, ezt csak együttesen képesek megoldani. Lombosi Jenő Osztrák környezetvédők Baranyában Az embert védeni! Az österreichische Naturschutzjugend (Ifjúsági Természetvédelmi Szervezet) Ausztria egyik legnagyobb létszámú ifjúsági szerkezete nemrég vendégül látta a magyar környezetvédők egy csoportját. Az ausztriai látogatásról a Búvár című folyóirat augusztusi számában olvasható beszámoló. A látogatás viszonzásául háromtagú osztrák delegáció tartózkodik hétfőtől hazánkban. A delegáció tegnap Baranyába látogatott. A csoportot a mohácsi Csele Szállóban a Hazafias Népfront Baranya megyei és mohácsi városi szervezetének képviselői fogadták, s adtak tájékoztatót a Hazafias Népfront környezet- védő tevékenységéről. A beszélgetés után a mohácsi emlékparkba kalauzolták a vendégeket, akik délután a Mecseki Kultúrparkkal ismerkedtek. A delegáció vezetőjétől, Hannes Stocknertől kértünk interjút, ő KiskertI vetőmagellátás Szegényes a kínálat Baranya megyében Megyénkben egyedül a pécsi Hal téri kiskertbarát-üzletben kapható elegendő őszi vetőmag szeptember eleje óta, amikor is a kiskerttulajdonosok elkezdték például a téli saláta, spenót, petrezselyem, zöldség és sárgarépa vetését. Újdonság, hogy a most kínált magvak két évig elállnak, ennyi ideig csíraképesek a korábbi egy évvel szemben. Persze, ebben a boltban is hiányzik az áttelelő csúcsos káposzta és a téli mák, mert ezek legfeljebb az alföldi, soproni és Mohács környéki kiskertekből szerezhetők be. Az Országos Vetőmag- termesztő Vállalatnak érdemes lenne figyelembe venni ezt a vevőigényt is. Kovács Ernő pécsi, Úttörő utcai mezőgazdasági boltjában legfeljeb ezüsthagyma mag vásárolható. A Béri Balogh Adóm utcai üzletben o spenót, a sóska, a zöldség, a káposztafélék magvait kedden is várták. Szerencsére a télálló Glória borsóból van elég, sőt a Hal téri és a Hajnóczy utcai eladók is a borsóbőséget említették első helyen. Sok vonatkozásban szegényes a kínálat a megyeszékhely Hajnóczy utcai kertészboltjában, ahol az aprómagvakat hiába keresik az érdeklődők, de szűkös a zöldséggyökér és a petrezselyemválasztékuk is. Hasonló a helyzet a Kamját Átadói utcai zöldséggyümölcs bolt magvakat kínáló részében is. Vidéken aggasztóbb a helyzet, főleg a Siklósi ÁFÉSZ magboltjában, mert itt vetőborsó sincs, pedig Siklós, Terehegy, Beremend kiskertjei az áttelelő borsó legnagyobb hazai termőhelyének számítanak. A Glória borsómag nem érkezett meg, bár a vetésére novemberben, decemberben kerül sor, de a vetők szeretnének biztonságos készlettel rendelkezni. Ez a biztonság azonban aligha valósítható meg, mivel a Vetőmagtermeltető Vállalat zsákos kiszerelésben nem tud Glóriát küldeni, csak kis csomagokban. A rossz időjárás miatt ugyanis kevés borsót tudtok megtartani magnak. A jelenlegi helyzetben az sem biztos, hogy a kis súlyú csomagokból elegendőt szállít a vállalat Siklósnak. A komlói mezőgazdasági boltban szeptember eleje óta szívesen vásárolnák a cukorborsó-, spenót, petrezselyem- és a télisaláta-mag- vat, de nincs. Az utóbbit vetni kellene, hogy minél hamarabb szétpalántázhassák. A vidéki üzletekben megszokták, hogy általában október végén futnak be a magküldemények Budapestről, pedig mindenképpen jobb lenne a korábbi időpont. Hiszen egyre többen próbálkoznak a rizikóval járó őszi ve- teményezéssel, hogy kora és késő tavasszal friss zöldségféléket fogyaszthassanak, vagy árusíthassanak. Cs. J. az osztrák ifjúsági szervezet elnöke.- Az osztrák környezetvédelemből közvetlenül Magyarország is hajgnot remélhet, hiszen ha Ausztriában kevesebb szennyvíz ömlik a Dunába, az nekünk is jó. De mert a Duna nem folyik visszafelé, önök milyen hasznot remélnek magyar- országi látogatásuktól? Célunk a látogatás viszonzásán túl, hogy megismerjük magyar barátaink tevékenységét, azt, hogy mit értek el, hol tartanak a környezetvédelem terén. Hétfő óta tapasztalhatjuk a magyar környezetvédők tevékenységét, s máris találtunk olyan példákat, amiket mi is átvehetünk. Dencsen például láttuk az iskolai környezetvédelmi szakkört, beszélhettünk a tanárral és a diákokkal. A dencsi példa olyan, amit mi is szeretnénk meghonosítani, hiszen nagyon fontos, hogy már a gyerekeket elkötelezzük a természet'védelme mellett. Igen szép eredményeket érnek el önök a műtrágyák alkalmazásánál. Ausztriában sajnos rendkívül sok műtrágyát használnak fel, s még a zsákokon olvasható adagolások is többet ajánlanak felhasználni, mint ami szükséges a termésnövekedéshez. A felesleges viszont valamilyen formában a környezetet, az élővizeket károsítja. Tegnap Tolna megyében láttunk olyan szőlő- ültetvényt, amelynek a talaját füvesítették: így a növényvédő szereket nem tudja olyan köny- nyen elmosni az eső, a talajt is védi a takaró. Ez igen nagyszerű, nálunk is követendő.- Némelyek szerint a környezetvédők akkor lennének a leg- megelégedettebbel;, ha nem élne ember a Földönnem lenne akkor, aki szennyezi, tönkreteszi a természetet. .. Valóban, gúnyolódnak így rajtunk, de a környezetvédők mindenütt az emberi környezetet védik. Azt szeretnék elérni, ha az emberiség szakítani tudna az „utolsó generációs” szemlélettel, azaz azzal, hogy a most élő nem törődik, mi lesz az ő élete után. Túl azon, hogy a ma élők is élvezhetik a természetvédelem eredményeit, az a jövő embereiért harcol. Hogy legalább olyan jó, de lehetőleg jobb környezetben élhessenek, mint mi. Ezért a természetvédelem mindig az ember védelmét jelenti. b. I. Tökéletes lékinyerés Vaskútról légpárnás vörös bor Tankokban erjesztik, légpárnával préselik a vörös bornak valót a Bajai Mezőgazdásági Kombinát vaskúti üzemegységé, ben. A pincészetben eddig három-négy napig óriás betontartályban erjedt a vörös bor alapanyaga, most egy osztrák feldolgozó gépsor üzembe helyezésével gyorsítják a folyamatot. A tanksorokba ömlesztett vörös szőlőből állandó keveréssel csapatják ki a piros festékanyagot, majd különleges préssel csavarják ki a levet. Ebben léqpárna sajtolja ki a masszából a mustot anélkül, hogy a szőlőmag is szétzúzódna. A nagy teljesítményű présekben ugyanis elkerülhetetlen, hogy az erős nyomástól magzúzalék kerüljön a mustba, ami a bor jellegét rontja, a fajtára jellemző aroma és illatanyagok nem válhatnak dominálóvá. A légpárnás szőlőprés már napok óta dolgozik, s az eddigi tapasztalat szerint tökéletes a lékinyerés, pirosabb a kékfrankos és a Medoc leve.
