Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-08 / 276. szám

e Dunántúli napló 1981. október 8., csütörtök A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályán a téli tárolással kap­csolatban Latincsics Aladár osztályvezető-helyettes elmohd- ta: a tavalyihoz képest nyolc százalékkal többet tárolnak az idén burgonyából, hagymából, zöldségfélékből és almából, el­sősorban a Baranya megyei Zöldért, az áfészek, valamint a Tolna megyei Zöldért, amely komló ellátását biztosítja. Az év utolsó három hónapja nem okoz különösebb gondot a folyamatos ellátás biztosítá­sában. Október, november és december hónapban még a ter­melők is megjelennek a piacon. Januártól azonban öt hónapon keresztül a téli tárolásból kell fedeznj a fogyasztók igényeit. Ekkor nemcsak a háziasszo­nyok, a magánvásárlók igényeit kell figyelembe venni, hanem az ellátásra szorulók szélesebb rétegét is: a közétkeztetésben résztvevőket, az éttermeket, az egészségügyi és gyermekintéz­ményeket is. Baranya megyében a négy clapvető cikkcsoportból össze­sen mintegy 7300 tonna tárolá­sára van szükség az 1981— 82-es időszakra. Ebből — figye­lembe véve a minőségi és a súlycsökkenésből adódó veszte­séget — a tervek szerint 6500 tonnát értékesítenek majd. Az ellátás biztonsága érdekében e mennyiség mintegy 10 százalék­kal több mint a várható igény. Központi, pénzügyi intézke­dések is segítik szavatolni a kiegyensúlyozott kínálatot. Mindazok, akik megállapodást kötöttek a Baranya megyei Ta­nács kereskedelmi osztályával a téli ellátás biztosítására, a bur­gonyára 750, egyéb termékek­re 700 forint támogatást kap­nak tonnánként. Ebben az év­ben a Baranya megyei Tanács mintegy 4 millió forintot fizet ki ilyen célokra. Ennek nagy része a Baranya megyei Zöldértet illeti, hiszen a csaknem 450 vagonos fedett tárolókapacitásával együtt 540 vagon burgonya, hagyma, zöld­ség és alma tárolására vállal­kozik. A Pécsi Állami Gazda­ság 10 vagon alma tárolásával segíti a későbbi folyamatos el­látást. A téli előkészületek, továbbá az őstermelők és a magánkeres­kedők várható kínálata alapján minden remény megvan arra, hogy még jövő év áprilisában, májusában sem lesznek beszer­zési gondjai a háziasszonyok­nak. K. Gy. / Képeinken: (felül) — hálóba csomagolják és konténerrel szál­lítják ki a hagymát (Középen balról). — Óriási hűtőházban mindössze három-négy fokon tárolják az almát. (Jobbról). — Válogatják a lecsópaprikát. (Alul). - Rakodólapokra he­lyezik az üzletekbe kikerülő zsá­kolt burgonyát. — Nagy kon­ténerekben érkezik a Zöldért telepére a tészta- és konzerv­áru. Erb János felvételei A halászok és a molnárok céhszervezetei Baranyában A mikor néhány évvel ezelőtf megjelent A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere az úgyne­vezett céhkataszter, lehetőség nyílott a régi magyar vízi világ céhes emlékeinek feltárására is. A céhkataszter megje­lentetésével nemcsak az országos, de a helytörténetirás is je­lentősen gazdagodott e nagyszerű forrásanyag közkincsre adá­sával. Most, amikor néhány sorban megkíséreljük bemutatni a Baranya megyei adatok közül azokat, amelyek kapcsolódnak a régi vizi világhoz, tesszük ezt azért, hogy a megye múltja iránt érdeklődök részére bemutassunk egy kevésbé ismert mun­kát, hiszen a céhes kézműipar fonásanyagának katasztere könyvárusitásba nem került, így csak könyvtárak, levéltárak, va­lamint múzeumok rendelkezhetnek a céhkataszter egy-egy pél­dányával. A mindössze ezer példányban megjelent kötetek szerkesztői a szakma kiváló képviselői, Éri István, Nagy Lajos és Nagybá- kai Péter. A céhes anyag feltá­rására alakult munkaközösség 1972-ben kezdte meg a mun­kát, a céhek megszűnésének 100. évfordulója évében. A céh­kataszter komoly segítséget ad nemcsak a helytörténetírással foglalkozók számára, hanem azok részére is, akik a régi mesterségek múltjával kapcso­latosan gyűjterfék adatokat, tárnak fel feddig ismeretlen for­rásokat, s akik abban a fel­adatban munkálkodnak, hogy a múlt emlékeinek őrzését tekin­tik hivatásuknak. A céhkataszter adatai a XVIII—XIX. századi Baranya megye következő helységeire vonatkozva adnak adatokat: Pécs, Pécs és Eszék, Boly, Dár­da, Mágocs, Mohács, Pécsvá- rad, Siklós, Bán, Batina, Szent- lőrinc, Szállás, Vaszar, Vörös­mart. írásunkban azokat az adat­sorokat használtuk fel, amelyek a megye régi vízi világához kapcsolódva adnak adatokat, így a pécsi, a szentlőrinci, a batinai (kiskőszeg), a mohácsi céhszervezetek iratai között olyan adatsorokhoz jutottunk, amelyek a korábbi századokra bizonyítja, hogy Baranya me­gyében is működtek olyan céh- szervezetek, amelyek kapcsolód­tak a régi vízi világhoz. Most, amikor e gazdag for­rásból ismertetjük a régi vízi világra vonatkozó adatsorokat, már az első pillantásra felmér­hető, hoqy gazdag anyagról, s mélységében méq fel nem tárt területről van szó. A céhkataszter tanúsítása szerint a régi vízi világ Bara­nya vármegyei adatait a Ma­gyar Országos Levéltár, a Ka­nizsai Dorottya Múzeum Mohá­cson, a Vas megyei Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum Le­véltára, a Türr István Múzeum Baján, a Janus Pcnnonius Mú­zeum Pécsett, valamint a Bara­nya megyei Levéltár őrzi. Elmondták már sokan és sok­helyütt, hogy a régi magyar vízi világ múltja még nincs kel­lő mélységben feldolgozva. Nem véletlen tehát, hogy bár­mely adat építőkocka a vízi világ múltjához. A XVIII. szá­zad első éveiben, pontosabban 1702-ben, íródott az a privilé­gium, amely a pécsi molnárok kiváltságlevele volt. E privilé­giumot (kiváltságlevelet) a Ma­gyar Nemzeti Múzeum Levéltára őrizte. Ez az anyag sajnos megi semmisült. Ugyancsak 1702-ből való az a privilégium is, ame­lyet az Országos Levéltár őriz és a pécsi molnárok kiváltság- levele. Az írott források mellett a céhszervezetek eqykori haszná­lati tárgyai is múzeumba kerül­tek. így a halász céh céhládá­ja, perseje, cserépkorsói, céh­zászlói, pecsétnyomói éppen- úgy helyet kaptak közgyűjtemé­nyeinkben, mint a molnár céh hasonló tárgyai. A céhkataszter adatai vissza­vezetnek a múltba, ugyanakkor gazdag irodalma van a halá­szok és a molnárok messze múltba visszanyúló világának. Itt csak néhány írásra hívjuk fel a figyelmet, de már ez is sejtetni engedi eqy téma gaz­dagságát és sokrétűségét. Elég, ha csak Bartócz József, Homér Janka, Solvmos Ede munkássá­gát említjük. Bartócz József: Mezei grófok és más mestersé­gek, Homér Janka: Magyaror­szág halászati földrajza, Sóly­mos Ede: Dunai halászat, vala­mint Adatok a pécsi és mohá­csi halászcéh történetéhez cí­mű írások gazdag adataira hi­vatkozunk. A halászok céhszervezetének működéséről legrégibb adat a céhkataszterben a batinai ha­lászcéhre vonatkozik. 1821-es dátummal kelt az a privilégium, amely működésüket tanúsítja. 1828-1847, 1865, 1868, 1871-es évekből a mohácsi halászok céhszervezeteinek működésé­ből vannak adataink, iratok és jegyzőkönyvek. 1829, 1832, 1856-os évekből pedig a pécsi halószcéhre vonatkozó adatok­kal rendelkezünk. Bartócz József adatai szerint a pécsi céh tagjai halkereske­dők voltak. Működésük kiterjed­hetett a Duna, a Dráva és a Fekete-viz területére, A Duna melletti Vörösmart halászait a község vegyes céhében talál­juk. Ugyancsak Bartócz József adata, hogy a Dráva mentétől mindössze Eszék halászairól maradt fenn egy 1743-ból való szabadalomlevél-másolat, amely szerint a hajósokkal (sajkások­kal) alkottak egy szervezetet. Az írott emléket között privi­légiumok, számadáskönyvek, mesterkönyvek, bizonyságleve­lek, szegődtetési könyvek talál­hatók. Az írott emlékeken túl a halász céh működéséből céh­ládák, perselyek, cserépkorsók, céhzászlók, pecsétnyomók is fennmaradtak, amelyet mú­zeumban helyeztek el. A molnárcéh működéséből privilégiumok, bizonyságleve­lek, jegyzőkönyvek, mesterköny­vek, számadáskönyvek, vándor­könyvek maradtak fenn. A mol­nár céhszervezetek létrejöttének időpontja 1702, s ezt az idő­pontot a pécsi molnárok privi­légiuma tanúsíthatja. 1821 a szentlőrinci molnárok, 1822 a bólyi molnárok, 1830 a mohá­csi molnárok privilégiuma kel- tezési éve. A céhkataszterbe foglalt adatsorok további kutatásra, feldolgozásra várnak. Nem Ten­ne érdektelen, ha a megyére vonatkozó adatsorok a kutatók asztalára kerülhetnének. Szilvágyi Irén Szabályozták a művi megtermékenyítést Miniszteri rendelet jelent meg a művi megtermékenyítésről. Amint az Egészségügyi Mi'ni'sztériumban el­mondták, az eljárást ez ideig is al­kalmazták országunkban, szükséges volt azonbaji, hogy jogszabályban rögzítsék ennek szakmai feltételeit és jogi vonatkozásait. A rendelet házasságban élő nőkre vonatkozik. Azoknak a negyvenéves­nél fiatalabb, magyar állampolgár­ságú. cselekvőképes nőknek teszi le­hetővé a művi megtermékenyítést, akiknek házasságából természetes úton egészséges gyermek nem szár­mazhat. A beavatkozás az orvostudo­mányi egyetemek és az Orvostovább­képző Intézet szülészeti-nőgyógyászati klinikáin, valamint a fővárosi anya­védelmi központban történhet. Más egészségügyi intézményben csak akkor kérhető, ha ezt az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet előzetes vé­leménye alapján az Egészségügyi Minisztérium engedélyezi. A házastársak a megjelölt intézmé­nyekben közvetlenül vagy a család- és nővédelmi tanácsadást végző or­vos, illetve, más orvos beutalása alapján kérhetik a beavatkozást. A kérelemben kinyilvánítják azt is, hogy vállalják a kísérlet esetleges siker­Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (belgyógyászat), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt, betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy telenségét, következményeit. Tudomá­sul veszik, hogy az így származó utód családi jogállása az 1974. évi csa­ládjogi törvény értelmében azonos a vér szerinti gyermekével. A kérelem benyújtása előtt az eljárást alkal­mazó orvos tájékoztatja a házaspá­rokat a beavatkozás jellegéről és kockázatáról. A házastársak együtte­sen, illetőleg a nő egymaga is visz- szavonhatja a kérelmet. A rendelet szerint a megterméke­nyítésnél elsősorban a férj jön szá­mításba. Idegen férfi — donor — az orvosi eljárásnál csak akkor vehető igénybe, ha a megtermékenyítésnek ez a módja a férjjel kapcsolatban sikertelen volt. A mesterséges művi megtermékenyítésre vállalkozó asszo­nyokat nőgyógyászati, onkológiai, meddőségi vizsgálatban részesítik. A donor csak jó fizikai adottságú, öröklődő betegségben nem szenvedő, megfelelő szellemi képességű, egész­séges férfi lehet. A beavatkozást az orvosok és a más egészségügyi dol­gozók természetesen szolgálati titok­ként kezelik. A jogalkotók a rende­letben külön aláhúzták: e kérelmeket és más i’ratokat az egészségügyi in­tézményeknek a többi orvosi irattól elkülönítve kell őrizniük. M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.* 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes. Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyágy- szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. Növényvédelem A betegség hazánkban oz elmúlt években a nagyüzemi és kisüzemi gazdaságokban az őszibarack- és kajsziültetvé­nyekben rendkívül elterjedt. A fertőzött ágak a kajszinál nyá­ron gutaütésszerűen pusztul­nak el. Ez a tünet őszibarack­fáknál viszonylag ritka és a pusztulások tavasszal, rügyfa- kadáskor, vagy még a fakadás előtt következnek be. A met- szésnél még élőnek látszó fer­tőzött vesszők többnyire nem hajtanak ki. A gomba az ág hosszirányú tengelyével párhuzamosaid ter­jed, ezért az ágak formája megközelítőleg ellipszis alakú. A kórokozó háncs- és fqszövet roncsolását erős mézgakiválás kíséri. A gomba ágsérüléseken és m'etszéshelyeken, őszibarac­kon a szüret után visszamara­dó gyümölcskocsányon keresz­tül telepszik meg. A fertőzés lehetősége egész évben fenn­áll, de a gomba megtelepedé­sére az őszi és a tél eleji sé­rülések a legkedvezőbbek. Rügyfakadáskor és azt követő erőteljesebb növekedési idő­szakban létrejött fertőzéseket a fák általában kinövik. A met­szést lehetőleg a rügyfakadás- hoz közel eső időpontban vé­gezzük. Ősszel, lombhullás után ez utolsó zárópermetezést réz­tartalmú szerrel célszerű vé­gezni. A legjobb a 2 százalé­kos bordóilé. A nagyobb, több év alatt beforradó ágsérülése­ket sebkezelő anyagokkal kell lezárni. A megfigyelések szerint a betegség szilvafákon, cse­resznyefákon és meggyfákon is előfordul. A réz hatóanyagú szerek más növényi betegségek ellen is védelmet biztosítanak. Dr. Frank József Kórházi felvételes ügyeletek Jó ellátás várható Burgonya, zöldség, alma Többet tárolnak, mint a várható igény A termelők a téli ellátásért anyagi támogatást kapnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom