Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-05 / 273. szám

4 lelépés alkonya Görögdinnyéi voit a tanulópénz Halbolt maszekban Bajáról hoz törpeharcsát, Bikáiról pontyot Tényleg huszonegy éves. Amikor először kerestem, édes­anyja említette Remis Attila életkorát, amit némi kétkedés­sel fogadtam: ennyi idősen vál­lalkozni egy bolt nyitására? Nos, ez pedig tény, mi több: tervszerű munka előzte meg, mintha bizony a harkányi fiatal­ember egész életében arra ké­lal lepje meg az ettől elszo­kott vásárlókat. Másodszor a siklósi piacon kerestem, kitűnő eligazítást je­lentett az „akvárium" előtt tolongó tömeg. Ezt az után­futót Reinis saját maga csi­nálta, természetesen szellőzte­téssel, valamint a KRESZ ál­tal előírt szerelvényekkel egye-' temben. Olyan színű, mint a Zsigulija, amelynek most pi­ros csomagtartó-fedele fel van nyitva, s benne fóliában s<?k- ezer apró keszeg (több mint 2 mázsa) fogy percről percre, nylonzacskóba, mérlegre, be­vásárlószatyrokba vándorolva. Harkányban pedig egy kor­szerűen felszerelt bolt várja a vevőket. Alig pár napja nyílott, a beruházás mintegy 60 000 fo­rint volt, amit jó részben gö­rögdinnyéből gyűjtött össze Reinis Attila. — Vízügyi iskolát végeztem, először Baján dolgoztam, az­tán - szét akartam nézni, né­mi tapasztalatot gyűjteni a kereskedelmi munkában — egy görögdinnye-ültetvénnyel pró­bálkoztam. Annyi jött ö.ssze be­lőle, hogy — sok-sok saját munka árán is — belevághat­tam a halüzletbe. — Honnan az áru? — Döntően a megfelelő kap­csolatok kérdése: tudok-e ven­ni halat. Amit itt lát — ponty és keszeg — Bikáiról van, ma délután pedig Bajáról hozok törpeharcsát. Az a célom, hogy a vásárlóknak ne iszapízű ha­lat áruljak. Nagyon keresik az emberek a halat, ha kell: re­cepttel is szolgálok mellé. Hát ha még folyami harcsa is lenne ... Pécsi telephelyű, több me­gye területén működő „A”- kategóriás vállalat belső ellenőrzési csoportvezetői munkakör betöltésére felvételt hirdet. Feltételek : — szakirányú iskolai vég­zettség és — legalább 5 éves szak­mai gyakorlat. Jelentkezéseket „Mérlegképes" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe kérjük leadni. Hétfői □ Az év elején megjelent új lakásügyi jogszabályok a cserék intézményesítésére fordították a figyelmet. Ennek megfelelően az igénymegújításoknál már kétféle igénylőt különböztettek meg: lakásigénylőt és lakáscsere- igénylőt. Pécsett 7129 lakás­igénylőt és 1643 lakáscsere­igénylőt vettek nyilvántartásba. A cserék lakásgazdálkodási módozatait a tanács idei 2. szá­mú rendeletében szabályozták, magát a lakáscsere intézmé­nyesítését szeptemberi ülésén szabályozta a tanács végrehajtó bizottsága. Ennek a legfontosabb tétele: Pécsett az épülő új lakások 20 —30 százalékát kell minden év­ben lakáscserealapként biztosí­tani. A cserék lebonyolításával a PIK ingatlanközvetítő részle­gét bízzák meg, s azt megfele­lően fel is készítik e feladatra. Az intézményesített cserékre 1982. január 1-től vállalkozik majd az INKÖZ, amely a végre­hajtó bizottságtól kapott jogo­sítványa szerint előkészít és le­bonyolít, a döntés viszont min­denkor a lakásügyi hatóság fel­adata. Ezzel kívánják biztosíta­ni, hogy a cserék ne ütközzenek az érvényes jogszabályokba. Az INKÖZ mindenekelőtt a lakáscserék két legfőbb kategó­riájának a lebonyolítását végzi majd. Először is azokat a minő­ségi cseréket, amelyeknél a ké­relmező a meglévővel azonos szobaszámú, komfortfokozatú, de más elhelyezkedésű (emelet, vá­rosrész, munkahelyhez való kö­zelség. stb.) lakást kér. Aztán az ún. lépcsős cseréket, amikor a meglévő lakásnál nagyobbra vagy kisebbre van szükség. Az Pécsett I643 csereigénylőt vettek nyilvántartásba — Felkészülés az intézményes lakáscserékre ilyen cserekérelmek a lakásügyi társadalmi bizottság javaslata alapján névjegyzékre kerülnek, s annak jóváhagyása után ke­rül a csereügylet az INKÖZ- höz. Ugyanitt fogják intézni azokat az ügyeket, amikor va­laki lemond a lakásbérleti jog­viszonyról, akár a városból való elköltözés miatt, akár mert csa­ládi házat épít. E kategóriák csakis tanácsi bérlakásokra vo­natkoznak. Külön kezelik a szer­vezett akcióban épült vagy meg. vásárolt lakások, azaz a szövet­kezeti és az OTP lakások cseré­jét, a tanács vevőkijelölési jo­gágak az érvényesítésével. Foglalkozik majd az INKÖZ a szervezett kereteken kívüli lakás­cserék lebonyolításával is, azaz segít egymásra találni olyan embereket, akik ilyen-olyan ok­ból elcserélnék a lakásukat. Ma az ilyenfajta cserékre az egyet­len lehetőség a hirdetés, az üz­let —, mert ténylegesen arról van szó — lebonyolítása során pedig súlyos pénzek cserélnek gazdát. Az ilyen spontán cse­réknek az állami keretek közé terelgetésével nyilvánvalóan az a cél, hogy visszaszorítsák a la­kásokkal való üzérkedést, hiszen az INKÖZ közbejötté eleve ki­zárja a busás lelépések elvárá­sát, illetve megfizetését. A lakáscserék igazi lakás­gazdálkodási haszna akkor je­lentkezik, ha egy-egy új lakás Zalaegerszegen, a Balatoni út mentén befejezéséhez közeledik az új szálloda építkezése. Kétszáz vendéget tudnak majd el­helyezni, a kettő-, három- és négyszemélyes, összesen 59 szobá­ban. A szilvesztert már itt tölthetik az első vendégek. segítségével minél több csere­igényt tudnak kielégíteni. Az új szervezet feladata is ez, bár kez­detben az 1-1-es eredmény is kielégítő lesz. Megvan azonban az elgondolás arra, hogy a la­káscserék ügyintézőit anyagilag is érdekelté tegyék a többszörös cserék nem éppen fáradtság, mentes megszervezésében és le. bonyolításában. Hársfai István szült volna, hogy a helyi, vagy éppen a siklósi piacon élőhal­Gazdáikra váré kerékpárok, rádiók és pénztáicák Kevesen jelentkeznek elhagyott értéktárgyaikért Van akit több ezer forint elvesztése sem izgat Kereken negyed évszázada őrzője és gondozója Dél-Du- nóntúl vasútvonalain futó vo­natok padjain és csomagtar­tóin, a vasútállomásokon ha­gyott, ottfelejtett tárgyaknak Somlai László, » pécsi vasút- igazgatóság raktárosa. Az el­múlt huszonöt év alatt sok min­denben volt része, ám az a le­vél — amit a közelmúltban ka­pott az egyik feledékeny utas­tól - páratlan a maga nemé­ben. Az elhagyott csomagban talált villamosbérlet alapján felkutatott „Kedves Utas" ugyanis a köszönő szavak he­lyett gorombaságok garmadát vetette a türelmes papírra és küldte vissza, kifogásolván: ha már ismerik címét, akkor miért nem küldték el részére a cso­magot? Hiszen neki nagy szük­sége van az eltűntnek vélt tárgyakra! Az idézett eset valóban kilóg a sorból. A legtöbben persze nem győznek hálálkodhi, avagy éppenséggel jutalmakat felkí­nálni a tárgyak, értékek meg­találójának, illetve az azokat visszaszolgáltatóknak. Termé­szetesen a MÁV-dolgozók nem jutalmakért végzik szolgáltatá­sukat, jóllehet több esetben va­lódi nyomozást igényel egy- egy tulajdonos „felderítése”. A közelmúltban egy több ezer forint értékű üzemanyagjegye­ket tartalmazó táskában ha­gyott, vállalati csekkszám je­lentette az egyedüli nyomot az egyik baranyai nagyvállalat dolgozójához, aki megrendültén köszönte meg a vasutasok fá­radozását. A nyári szezon utazási lázá­nak elcsitulásával 1100 „tételt” jegyezhettek fel a Nagykani­zsától Siófokig, Keszthelytől Puha a Fecske, üledékes a zöldalma üdítő, győztes viszont az Arany kakaó, összhatásában pedig vezet a pécsi Kinizsi a hasonló kategóriájú importsö­rök között... Ismét tanulságok­kal szolgál a Megyei Élelmiszer­ellenőrző és Vegyvizsgáló Inté­zet szokásos havi gyorsjelenté­se, melyben ezúttal érdekes összehasonlításokra is bukkan­tunk. Nagyon laza kitöltöttségű a Pécsi Dohánygyár Fecske ciga­rettája, és rossz az égőképes­sége is — állapították meg az intézet ellenőrei. Vizsgálódásaik eredményét magunk is megerő­síthetjük, hónapok óta hason­lóan puha például a Sopianae :igaretta is. Figyelmeztetés. üdítő italaival a hazai élvona­lat testesíti meg a Békés megyei üdítőital-ipari Vállalat, sok-sok ízt felvonultató választékukból időről időre teljes képet kapha­tunk például a Pécsi Ipari Vá­sárokon. Idehaza ők jelentek meg elsőként az egyébként ki­tűnő zamatú zöldalma üdítővel is. Azért csak egyébként, mert most panasz van zöld almájukra. A Baranyába érke­zett, kifogásolt palackok zárá­sa rossz, a lé a csavarzár men­tén folyik, s ami belül van: za­varos, üledékes. Figyelmeztetés ment. Ugyancsak elmarasztal­ták az Erdei Termék Vállalat egyliteres Et-üd málna üdítő ita­lát, benne fehér üledék, íze és illata kezdődő erjedésre utal. Fegyelmi felelősségre vonásra tettek javaslatot. A pécsi intézet összehasonlító vizsgálatairól. Három hazai és két külföldön csomagolt kakaó­port vizsgáztattak a minőség őrei. Valamennyi megfelelt a szabványban előírt összetételi követelménynek. ízlelve azon­ban lényeges különbségek adódtak. A legjobb a Budapes­ti Csokoládégyár 10 dekás Arany kakaója. Tiszta, erőteljes zamatával méltó versenytársa az ugyancsak tiszta, kellemes, de gyengébb zamatú 10 dekás Holland kakaó. A Szerencsi ka­kaópor kissé aromásított, ezál­tal szintén kellemes ízhatást ért el, ámbár a vizsgált kakaóféle­ségek közül ennek volt a leg­több zacca. A Csemege kakaó ízében a kissé fanyar és keser­nyés ízek vannak túlsúlyban. A leggyengébbnek a 10 dekás kínai kakaópor bizonyult, mind­ehhez azonban magyarázatul szolgál, a kereskedelem ebből nagyobb készletet tárolt be, és a csaknem egyéves áru már so­kat veszített jellegzetes ízéből, kissé állott, kiszürkült. .Vizsgálatok a Baranyában for­galomba hozott külföldi sörök­ről, egybevetve a Pannónia Sör­gyár azonos kategóriába tarto­zó Kinizsi sörével. Vizsgázott a keletnémet Sternburg, a cseh­szlovák Speciál Lezák, a lengyel Full light, a jugoszláv Jelen pi- vo és a Kinizsi. Külső tulajdon­ságokban — szín, tartós fehér hab — győzött a Jelen pivo, a lengyel és a keletnémet sört közepes minőségűnek ítélték, összhatásában a legjobbnak a pécsi Kinizsi bizonyult. A minő­ség őrei ezekután joggal tették fel a kérdést, s mi is kérdezzük, milyen kapcsolat van a sörök minősége és ára között? A Kini­zsi 8 forint, a lengyel és a kelet­német sör 9,40, a csehszlovák 10,80, a. Jelen pivo 14,50. M. Z. Mohácsig elhagyott pótolható és pótolhatatlannak vélt tár­gyakról az „Elveszett tárgyak" raktárának nyilvántartó könyvé­ben. Bár ez a szám nagyon messze van az előző évek egyikében feljegyzett 4800 té­telt tartalmazó rekordtól, mégis megdöbbentő, hogy évente csu­pán 15—20 károsult érdeklődik elhagyott tárgyaiért. Minden bizonnyal szerepe van ebben annak is, hogy csak. kevesen ismerik: a holmik elvesztésének napjától számítva két hétig a vonat célállomásán, míg to­vábbi három hónapig az igaz­gatóság központjában érdek­lődhetnek veszteségeik után. A talált tárgyak csak ezt kö­vetően kerülnek a Bizományi Áruházba, illetve rendeznek belőlük nyilvános árverést. Ugyan igaz, hogy a tárgyak zömét a szezonális használati cikkek — ernyők, kalapok, kesz­tyűk, pulóverek és könyvek al­kotják, de őriznek nagy Jáwa motorkerékpárt, női- és ver­senykerékpárt is a raktárban. Akad persze a polcokon szép számmal különböző típusú rá­dió is, bár amióta tiltják a vo­naton való használatukat: ész­revehetően csökkent a számuk. Avagy rájuk is érvényes az a feltevés, amivel az elvesztett tárgyak szembetűnően nagy arányú csökkenését magyaráz­zák: jobban „vigyázunk” egy­más elhagyott értékeire! Mindez azonban még nem ad választ azon kérdésekre, hogy vajon mennyiben volt szükségük az embereknek azok­ra a vadonatúj gyógybotokra, szemüvegekre és teljes nyári felszerelést jelentő gyermekruha. csomagokra, amik hónapok óta várnak gardáikra? Vagy ilyen sok gazdag jár közöttünk, akik­nek a több mint ezer forintot tartalmazó pénztárcájuk eltűné­se sem okozott gondot balatoni üdülésük során? Kapu László Egy lakásból hány lakás?

Next

/
Oldalképek
Tartalom