Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-17 / 285. szám
2 Dunántúli napló 1981. október 17., szombat Közlemény a KGST vb üléséről 1981. október 13. és 15.'között Moszkvában megtartotta 101. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo. Lengyelországot Zbigniew Madej Magyarországot Mórjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Nicolae Constantin, a Szovjetuniót Nyikoiaj Talizin, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a. jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Szlobo- dan Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikoiaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Marjai József miniszterelnökhelyettes, hazánk állandó KGST-képviselője elnökölt. Az ülés résztvevői a testvér- pártok vezetőinek 1981-ben megtartott krimi találkozóin létrejött megállapodások és a KGST XXXV. ülésszakán született határozatok szellemében meghatározták azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy elmélyítsék a tagországoknak az anyagi termelésben folytatott együttműködését. Elhatározták, hogy meg kell gyorsítani több fontos, korszerű gép és berendezés közös kifejlesztését, biztosítani kell ezek közös gyártását. A következő ötéves terv első éveiben meg kell kezdeni ezeknek a gépeknek és berendezéseknek a tagországok közötti kölcsönös szállítását Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtőanyag- és nyersanyag- problémák távlati megoldását szolgáló együttműködés irányait. a tagországok közösen előrejelzéseket készítenek nyers- , anyag- és energiatermelő-ágazataik fejlődéséről. A végrehajtó bizottság meghallgatta a KGST gépipari és mezőgazdasági állandó bizottságainak tevékenységéről szóló jelentéseket. Megállapította, hogy a gépipari együttműködés elősegítette a tagországok gép- és berendezésigényeinek jobb kielégítését. A KGST-tagorszá- gok többségében a gépgyártás a népgazdaság egyik vezető ágazatává vált. Gépipari importigényeik több mint kétharmadát jelenleg a kölcsönös szál Irtásokból elégítik ki a tagországok. Az egymásnak szállított gépek és berendezések egyharmada a szakosított gyártás keretében • készült termék. A KGST-országok kommunista és munkáspártjainak kongresszusain a gépgyártás minőségileg új szintjének eléréséről született hatórozatok- „ bál kiindulva a végrehajtó bizottság javasolta a tagországoknak, hogy az 1981—1985 közötti időszakban erőfeszítéseiket a következő területekre összpontosítsák: az élen járó technikák és technológiák ki- fejlesztésére és használatba vételére, a termelés anyag- és energiaigényének csökkentésére, a szakosított gyártásban készülő termékek minőségének és versenyképességének javítására, a termelési kooperáció széles körű fejlesztésére az egységesített alkatrészek és gépegységek gyártásában, a termelési kooperációban részt vevő szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztésére. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tagországok együttműködése kedvezően hatott a KGST-tagállamok mezőgazdaságának fejlődésére. Az utóbbi években az agráripari területen megvalósuló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek széles körű felhasználásával a KGST tagállamaiban következetesen folytatódott a mező- gazdasági termelés intenzívebbé tétele, a mezőgazdaság műszaki felszereltségének javítása, a kemizólás és a talajjavítás. Jelentős sikerek születtek a növénynemesités és a magtermesztés, az állati tenyész- állomóny kialakítása, az állatorvostan, a gépesítés és a ke- mizálás. valamint az erdőgazdálkodás terén folytatott együttműködésben. Az utóbbi 10 évben a KGST-tagországok- ban a kölcsönös vetőmagcsere eredményeként több mint 350 új növényfajtát és növényi hibridet honosítottak meg. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a mezőgazdasági együttműködés során különösen nagy figyelmet kell szentelni a korszerű állattenyésztési és növénytermesztési technológiák kidolgozásának és bevezetésének. a terményveszteségnek a mezőgazdasági termelés minden szakaszában történő csökkentésének. Javítani kell az állattenyésztés fehérjetakarmányszükségletének kielégítését, fejleszteni kell a mezőgazdasági termelés szervezésében született korszerű eredményeknek a tagországok közötti cseréjét. A végrehajtó bizottság áttekintette az európai KGST-országok egyesített energiarendi szereinek és a Szovjetunió egyesített energiarendszerének párhuzamos működtetése során született eredményeket. Az energiarendszerek összekapcsolása lehetővé telte az európai KGST-országok számára, hogy jelentős gazdasági megtakarítást érjenek el, s ésszerűbben használják ki működő villamos erőműveik kapacitását. A villamosenergia-ellátás megbízhatóbbá tétele érdekében létrehozzák a nemzeti energia- rendszerek tartalékkapacitásait, meggyorsítják az energiarendszereket ^összekötő villamos távvezetékek építését, hatékonyabbá teszik az egyesített energiarendszerek fennakadásoktól mentes működését biztosító gazdasági ösztönző esz. közöket. A KGST tagországai közötti növekvő szállítások biztosításával kapcsolatos kérdéseket áttekintve a végrehajtó bizottság a szállítási eszközökben meglevő tartalékok jobb kihasználását célzó javaslatokat fogadott el. A végrehajtó bizottság ülése megvitatta a Vietnamban és Mongóliában végzett közös geológiai feltáró munkák menetét. Megállapította, hogy az érdekelt országok nemzetközi geológiai expedíciója az utóbbi öt évben sok perspektivikus nyersanyag-lelőhelyet tárt fel Mongóliában. Döntés született az expedíció munkájának folytatásáról. A geológiai kutatómunkákat Vietnam területén is aktívabbá kell tenni. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy kedvező eredményekkel járt a KGST-tagor- szágok egészségügyi együttműködése. Az ülés olyan intézkedéseket határozott el, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a tagállamok gyógyszerek és orvosi műszerek iránti igényének jobb kielégítését, egyes orvosi berendezések műszaki színvonalának javítását. A végrehajtó bizottság áttekintette az együttműködés más kérdéseit is, s megfelelő határozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés szellemében ment végbe. Kádár János, az MSZMP KB székházában fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt PB tagját, a KB titkárát. A megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, (balról) a PB tagja, a KB titkára. Kádár János tegnap ugyancsak fogadta a hazánkban tartózkodó Phoune Sipraseuth laoszi külügyminisztert, akivel szívélyes tanácskozást folytatott. Megkezdte munkáját A Szakszervezetek azOKISZ kongresszusa Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) södjék a tulajdonosi, a felügye: leti jelleg, a minisztériumok biztosítsák a vállalatok tevékenységéhez szükséges kedvező feltételeket. A középirányító szerveknél nagyon fontos azt elemezni, vajon a 20 évvel ezelőtt létrehozott középirányító szervek közül melyek szükségesek még ma, és melyek váltak feleslegessé. A vállalatok méreteit illetően a kérdést nem szabad végletesen felvetni. Úgy tudniillik, hogy kis-, közép vagy nagyvállalatok legyenek-e? A szakmához, a végtermékhez igazodóan a legjobb szervezetet alakítsuk ki. A kisüzem, nagyüzem dilemma, s hadd tegyem hozzá a kisegítő gazdaságok viszonya — gyokorta felvetődik a fogyasztási cikkekkel és a szolgáltatásokkal kapcsolatban is. Hadd említsek egy példát. Ma egy-egy háztartásban a villanyborotvától a személyautóig 10—20 gépet is használnak. Ezeknek a személyi tulajdonban lévő javaknak a javítására a nagyszervezetek nem alkalmasak. Hasonló a helyzet az úgynevezett háttériparral is. Olyan terület ez, ahol szükség van a kisebb, lazább, rugalmasabb szervezetekre. De ilyen kisebb vállalatokkal kielégíthető igény jelentkezik külóri- böző lakossági — fogyasztási cikkeknél is. Milyen lehetőségek vannak e valós igények kielégítésére? Magyarországon 2 millió nyugdíjas van. Ha ennek csak egy része hajlandó szervezett módon dolgozni ezen a területen, akkor itt jelentős munkaerőforrás bevonására van lehetőség. Nő a szabad idő7 s reméljük, hogy még sokáig Varsóban pénteken délelőtt 10.00 órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának IV. plenáris ülése. A napirenden három téma szerepel: az ország politikai helyzete, a IX. kongresszuson elfogadott határozatok végrehajtásának értékelése, valamint a párt eszmei-nevelő munkájának feladatai. lesznek olyan emberek, akik szabad idejükben nemcsak horgászni, és napozni fognak, hanem dolgozni is. Szívesen vállalnak munkát diákok is. Mindezek mozgósíthatók. A nemrég megjelent rendeletek lehetővé teszik, hoqy állami szervek, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok, a bank, a szocialista nagyvállalat, leányvállalatok kisvállalatot alapítsanak A szövetkezetek is alapíthatnak maguk körül munkaközösségeket, szakcsoportokat, stb. Ezek a lehetséges alapítók a szocialista állam integráns részei, azok az engedélyezők is. Ha ez így van, akkor miért nem lehet elképzelni azt is, hogy a ma szét; szórtan, és szervezetlenül dolgozó. jó képességű fiatal szerelőkből az AFIT, a Geika, vagy egy ipari szövetkezet szervezzen egy-egy munkaközösséget. Miért kell félni attól, hogy ez nem lesz szocialista, hiszen elvileg nem más történik, mint a háztáji gazdaságok esetében, hogy tudniillik a szocialista nagyvállalat integrálja a lazább szervezeteket. Sok mindentől féltették már nálunk a szocializmust, a részesműveléstől, a frizsidertől, a lán- gossütőktől, csak egytől nem: a lustaságtól, a tunyaságtól. Pedig a szocializmus sem tudja nélkülözni a fegyelmet, a szorgalmat, a jobb és az odaadóbb •munkát. Aki erre hajlandó, aki vállal ilyet, annak a boldoguláshoz való jogát is el kell ismerni, Itt persze a tisztességes Szándékú emberekről beszélek, nem a szerencselovagokról. Befejezésül Havasi Ferenc a Központi Bizottság nevében sok sikert kívánt a szövetkezetek dolgozóinak, mindazon célok megvalósításához, amelyeket a kongresszus kijelölt A plenáris ülésen Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első titkára elnököl. Ugyancsak ö terjeszti elő a Politikai Bizottság referátumát, amelynek cime: Az ország politikai helyzete és a párt legfőbb feladatai a LEMP IX. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásában. Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, amely első napirendi pontként a szakszervezeti alapszervezetek működéséről, az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről tárgyalt. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődött hazánkban a szocialista demokrácia, sikerrel jártak a szakszervezetek kezdeményezései a dolgozók bevonására a munkahely közéletébe — állapította meg jelentésében -a SZOT elnöksége. Az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésére négy évvel ezelőtt hozott párt-, majd MT-SZOT határozat a fejlődésben új szakaszt nyitott: lényegesen megnövekedtek a szak- szervezetek feladatai, a korábbinál szélesebb körű jogokkal és egyben kötelezettségekkel létrejöttek a bizalmi testületek. A dolgozók ma már fokozottan részt vesznek a vezetésben, ezért érzékenyebbek a munkahelyi problémák iránt, és a nehezebb feltételek között is aktívabban vesznek részt a feladatok végrehajtásában. Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese, a napirendi pont előadója a legtöbb gondot okozó jelenségek között említette a még mindig tapasztalható formális jelentéseket, amikor a demokratizmus csak a látszat szerint érvényesül. Helyes, hogy a bizalmi elmondja csoportja véleményét például a vállalat gazdasági tervéről, de ez nem elegendő, fontos, hogy a különböző fórumokon, csoportmegbeszéléseken az egymástól eltérő álláspontok, elképzelések is felszínre kerüljenek. Ezután arról szólt, hogy a bizalmi testület és a szakszervezeti bizottság közötti munka- megosztás sok helyütt csak most van kialakulóban, és keresik a helyes megoldást. Elvileg világos, hogy a bizalmi testületé az irányító, a szakszervezeti bizottságé pedig a végrehajtó szerep, vagy például az, hogy a tervek véleményezése a bizalmi testület hatáskörébe tartozik. Rendkívüli helyzetek azonban gyakran idéznek elő bizonytalanságot. Ha például év közben esetleg többször is módosítani kell a tervet, minden esetben hívják-e össze a bizalmi testületet, vagy pedig a testület hatalmazza fel a szakszervezeti bizottságot álláspontjuk képviseletére? Ilyenkor a lényeges az, hogy akár a testület, akár a szakszervezeti bizottság fejti ki álláspontját, az a tagság véleményét tükrözze. Az előadó rámutatott, hogy indokolt növelni a gazdasági vezetők felelősségét az általuk vezetett kollektíva előtt. Már gyakorlattá vált, hogy a bizalmi testületek véleményt mondanak a felsőszintű vállalati vezetők munkájáról, ezt célszerű lenne kiterjeszteni a középszintű és a munkahelyi vezetőkre, beleértve a művezetőket is Erre több vállalatnál, már történtek is kezdeményezések. Egy most készülő intézkedés azt a célt szolgáljja, hogy a vállalati felügyelő bizottságok és a demokratikus fórumok — főleg a bizalmi testületek — között intézményes kapcsolat jöjjön létje. Hasznos lehet, ha például a vállalat éves tevékenységének megítélésekor, a vezetők éves munkájának véleményezésekor a bizalmiak megismerkednek a felügyelő bizottság véleményével is. Ismételten szükséges átgondolni a demokratizmus fórumai közötti munkamegosztást, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat. Az látszik célszerűnek, ha a vállalati terv véleményezését és ezzel együtt a munkaver- senycélok meghatározását a szakszervezeti csoport és a bizalmi testület vitatja meg. az operatív termelési feladatok megbeszélésének és a munkaverseny munkahelyi szervezésének a színtere pedig a termelési tanácskozás és a brigád- értekezlet. Végül annak szükségességéről szólt, hogy nagyobb önállóságot, nagyobb mozgásteret kell kapniuk a vállalati szerveknek a demokratizmus érvényesítésében és fejlesztésében. Központilag csak a fejlesztés fő irányait kell meghatározni, a megoldás hogyanjában, a helyi kezdeményezések, kísérletek alkalmazásában fel kell oldani a formális kötöttségeket, szabadabb kezet kell adni a vállalati szerveknek — hangsúlyozta az előadó. LAPZÁRTA Szőjed Ali Khamenei táviratban köszönte meg Leonyid Brezsnyevnek, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából küldött üdvözlő táviratot. * 1982 májusára összehívták a Korr.szomol XIX. kongresszusát. A döntés a Szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának plenáris ülésén született pénteken Moszkvában * Arra számítunk, hogy Leonyid Brezsnyev bonni látogatásának időpontjában már aláírásra kész lesz a „cső—földgáz" üzletről kötendő szerződés — jelentette ki a Szovjetszkaja Rosszijának nyilatkozva Ott WoK von Amerongen, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnöke. * Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár orvosa tanácsára lemondta jövő héten esedékes mexikói utazását. Az osztrák kormányfő az úgynevezett észak—dél konferencia társelnökeként vett volna részt a cancuni találkozón. * A japán bányaszerencsétlenségről kapott legfrissebb jelentések szerint 94 személy — köztük 10 bányamentő — vesztette életét a Hokkaido-szigeti bányában. * Pénteken este egy Tel Aviv-i kórházban 66 éves korában elhunyt Mose Dajan, volt Izreali külügy- és hadügyminiszter, az utóbbi évtizedek izraeli politikai életének jelentős figurája. Dajant csütörtökön szívpanaszokkal szállították kórházba. Az MSZBT meghívására Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A Ferihegyi repülőtéren Biró Gyula, az MSZBT főtitkára üdvözli a küldöttség vezetőjét, Filipp Tyimofe- jevics Jermást, az SZMBT elnökét. Megkezdődött a LEMP KB plénuma
