Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-17 / 285. szám

1961. október 17., szombat Dunántúlt napló 3 ö lUULLO BARHIUVni UALLALATOK Biztos piacokat teremtettek Szigetvári Cipőgyár Szovjet megrendelésre gyártják a tubusgyártó gépsort Egyenesben a pécsi Sopiana Gépgyár Ijedtekkel a koliap ferintjaiért F elcsaptok kertésznek a pécsi Sopiana Gépgyár dolgo­zói?! Szokatlan kép a kertvárosi gyár előterében, ásózzák a porta melletti füves földdarabot. Mi lész üt? Tulipános bért vagy rózsalugas? Az elegáns megjelené­sű gyárhoz mindkettő szépen illenék. Aztán felvilágosít ónak, az ásóknefc ugyan közük von a külcsinhez, de egészen más­fajta szépítkezésről van szó. Mintatermet szeretnének tető alá hozni, hogy az érdeklődő vevőknek ne a zajos szerelő­csarnokban kelljen megmutogatni, mire képesek a gépgyár mérnökei és munkásai. A Sopianában immár saját prospektussal és — igaz, nem végleges — gyári emblémával is tudnak szolgálni, letéve név­jegyüket. Az idén önállósult gyár láthatóan végérvényesen önmagára talált. Immár nem pusztán gyáregység, melynek egyetlen dolga, hogy termeljen, hanem a piacra kilépett, ön­állóan kereskedő vállalat. Segítőkész a bank A bizonytalanság, a megren­delések utáni talpalás hónap­jai már messze vannak. Öröm­mel és megnyugvással töltötte el őket a félévi, majd a há­romnegyedévi mérleg, elérték, kicsit még túl is teljesítették előirányzataikat. A lóbroállás, az indulás éve feltétlenül sike­resnek ígérkezik. Ezt az új ve­zetők nem titkoltan presztízs- kérdésnek tekintették, hiszen lélektani szempontból sem mindegy, mindjárt az első év­ben verik-e, avagy átviszik a lécet. Öröm, hogy ma már messzebbre is látnak, s a jövő igen biztató. Mindenekelőtt nagy megnyugvással vették tu­domásul, nem kell félniük at­tól, hogy pénzügyileg netán le­ülnek, a Magyar Nemzeti Bank a Sopiana teherbíró képessé­géhez igazítja majd annak a hitelnek a visszafizetését, amit még a volt anyavállalat, az Egyesült Izzó vett fel az új kert­városi gyár létrehozásához. Ugyancsak biztató, hogy szin­te már páholyban érezhetik magukat a jövő évi megrende­léseket illetően is. Gyorsan ki­építették kapcsolataikat, meg­felelő vevőkörrel rendelkeznek, olyannyira, hogy most már ők válogathatnak a megbízatások­ban. A CHEMIMAS-szal kötött együttműködési szerződés ér­telmében például jövőre — és az azt követő éveikben — tu­busgyártó gépsorokat szállíta­nak a Szovjetunióba 100 millió forint értékben. Ez csaknem egyharrnada a Sopiana évi ár­bevételének. Nem szorul kü­lönösebb magyarázatra, mek­kora biztonságot jelent a ter­melésben és a termelés meg­szervezésében. A CHEMIMAS megrendelésére ezenkívül to­vábbi festékipari gépeket is gyártanak több tízmillió forint értékben. Másik nagy partnerük a Me­dicor Művek. Máris itt van 50 millió forintos megrendelésük, jövőre a Medicorral termelési kooperáció keretében 1400 mű­tőasztalt gyártanak. Szó van arról, hogy a későbbiekben a műtőasztalok teljes egészében a Sopianában készülnének, ami értékben összesen évi 80— 90 millió forintot jelentene. És az Izzó? Az idén még az Egyesült Izzó a legnagyobb ve­vőjük, 100 milliós nagyságren­dű megrendelésükön dolgoz­nak. Jövőre viszont ebből a 100 millióból aligha lesz több 25 milliónál. Nem valamiféle ha­ragszom rúd-ról van szó, hi­szen a vákuumtechnikai gépek mindig is igényes, jól fizető munkát jelentettek. A pécsiek azonban érthetően igyekeztek kitölteni jövő évi kapacitásai­kat, akik előbb jelentkeztek, azokat máris besorolták. Készülnek a prototípusok Termelés és tervteljesítés, pi­aci biztonság mindenekelőtt! Mindennek biztosítása sok energiát felemésztett, a fejlesz­tő munkákat kissé háttérbe szorította. Mindemellett most már nemcsak rajzokban, de a szerelőcsarnokban is kezdenek Beszélgetés az igazgatóval M 980. december 30-án kiadták a Szigetvári Cipőgyár I alapitó levelét, és ezzel a Minőségi Cipőgyárból ki­szakadó gyáregység önálló lett. Az idei őszi nagy mérlegelésen, a BNV-n pedig már az önállóság első kilenc hónapjának eredményeit és lehetőségeit mutatták be — szerényen, de nagy sikerrel. Mi volt az önállóság első idő­szakában a legfőbb gond a gyár számára? — erről kérdez­tük Horváth Józsefet, a Szigetvári Cipőgyár igazgatóját.-----------------------------------------------------A------------------------------------------------------­t estet ölteni azok az elképzelé­sek, amelyek már a nyolcvanas évek közepének és végének fo­rintjait jelentik. A Sopiana kü­lönböző csomagológépek gyár­tására vett határozottan irányt, ezekre a termékekre idehaza, az egymillió anyagmozgató or­szágában, de külföldön is ke­reslet mutatkozik. Mór megtörtént a még az Izzó által átvett külföldi licen- cek honosítása, készülnek a prototípusok. Svéd licenc az alapja annak a palettázógép- nek, mely kiválóan alkalmas például a cementeszsákok raklapra rendezésére. A rakla­pon levő, szükség szerint zsu­gorfóliával is becsomagolt ne­héz rakomány géppel könnye- . dén mozgatható és elszállítha­tó. A palettázógéphez elkészí­tik o korszerű, mozgatható fó­liázógépet is egy svájci céggel bontakozó gyártási együttmű­ködés keretében. NSZK-beli és svájci licencek alapján készül továbbá a több gépből álló dobozcsomagoló és a több művelet elvégzésére képes gyűjtő-csomagológép. E gépek prototípusait a jövő év első negyedében mutatják be, mindre van máris hazai meg­rendelő. Természetesen célba veszik a külpiacokat, köztük a tőkés piacokat is. Ugyanakkor — mint erre Vi- czencz Ottó igazgató hitet íett —, bár fejlesztési alapjuk a hi- te'törlesztés miatt sokáig csak szintentartásra elegendő, be­szűkült mozgásterükből igye­keznek kitörni. Szeretnének gyorsan, rugalmasan igazodni a piqci igényekhez, ami alkal­masint azt is jelenti, egy-egy jó üzlet reményében, jó fej­lesztési célokat kitűzve további hitelekért folyamodnak. Bízva abban, hogy az ilyen vállalko­zásokat a bank is üdvözli és pénzeli. Miklósvári Zoltán —. Az első problémát az je­lentette, hogy az önállóságot január elsején, naptári év sze­rint kezdtük, a cipőiparban pedig sem a termelés me­nete, sem az üzletkötések időszaka nem ehhez igazo­dik. Egymillió 600 ezer páros termeléssel lettünk önál­lóak, ebből mindössze félmillió volt eladva. Mivel mi eddig is export gyártók voltunk, elvár­ták tőlünk, hogy folytassuk, óm úgy kaptuk örökbe a gyárat, hogy egyetlen tőkés rendelés­sel sem rendelkeztünk. Ugyan­akkor örököltünk 75 milliós fej­lesztésért kapott adósságot, amit öt év alatt ki kell fizetni. — Az elsődleges feladat volt egy olyan új szervezet kiépíté­se, amely már az önállóság feladatait oldja meg. A másik fontos feladatunk volt, hogy termékeinknek minél előbb és minél jobb piacot találjunk, olyan pozíciót kialakítani, hogy amint mondani szokták, ott le­gyünk a cipős üzleti berkekben. — A Szigetvári Cipőgyár mi­lyen piacpolitikát folytat ennek érdekében? — Először is szinte alapsza­bálynak tartjuk, hogy mindenre rámozdulni, rpindent elvállalni, amiből üzlet lehet, még akkor is, ha sok esetben kockázatot jelent. Az ilyen divatszakmák­ban, mint amilyen a mienk is, csak akkor lehet talpon marad­ni, ha adott időben, jó minő­séget és megfelelő mennyisé­get produkálunk. A tőkés pia­con azonnali igényeket kell tud­ni kielégíteni. Például az egyik angol áruházi katalógusba be­lekerült a mi mokasszinünk (ez nagyon nagy dolog). Volt már ebből a típusból 1700 pór megrendelésünk. A katalógus megjelenése után megtoldot- ták a rendelést 4000 párral, de csak úgy, ha képesek vagyunk egy hónap alatt megcsinálni. És mi képesek vagyunk. Vagy nézzünk másik példát A BNV-n bemutatott western csizmából amerikai megrendelést kaptunk, mégpedig 6700 párat de az üz­letember karácsony előtt a vá­sárlási csúcsidőben akarja piacra dobni. Nekünk muszáj tehát addigra megcsinálni, kü­lönben többet ez a vevő nem keres fel minket. — Lehet, hogy sokan meg­okolnak rám, ha kimondom, én sem tartom fontosnak, hogy új dolgokat megálmodó iparmű­vészeket alkalmazzunk ilyen tí­pusú gyárakban, mint a miénk is. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország sohasem fog divatot diktálni. Nincsenek eh­hez tradícióink és hiába nagyon tehetséges valaki, mit sem ér a divatszakmában, ha nincs mi megcsináljuk, így azonnal hasonló zsánerűt tudunk készí­teni a szocialista és a hazai piacra is. A divatosat és jó mi­nőséget pedig nálunk is szíve­sen megfizetik. — A mostani vállalkozási szabadsággal mit tudnak önök tenni, ha az igények nagyob­bak, mint a gyár kapacitása? — A Bakonyban van egy tsz melléküzemág, ott felsőrészt készítenek nekünk. Most folyik a betanítása a mágocsi és tót­újfalui bedolgozóknak. Azonkí­vül megragadunk minden ko­operációs lehetőséget Legutóbb egy hete tárgyaltunk egyik ju­goszláviai gyárral, amelyik rendkívül puha mokasszin felső­részt készít nekünk. Ezeket a cipőket csak belföldön értéke­sítjük. A Szigetvári Cipőgyár új termékei a wertem statusban készült csizmák. Amerikában már karácsony előtt árulják. Svéd palettázógép, melynek prototípusa most készül, raklapra rendezett zsákok. A gép mögött kissé takarva láthatók a helyi igényismerete, nem tud ott lenni az olasz vagy párizsi divat- és piacvilág sodrásában. A modellőröknek nálunk az a feladata, hogy gyorsan, fronto­sán tudják másolni a külföldi divatot, azt amit a tőkés tőlünk kér, a piacmunkát pedig ő majd elvégzi helyettünk ingyen. — Számunkra kiismerhetet­len, nehéz munka a világpiaci tevékenység. Aki nem ismeri ezt a sajátos légkört az belebu­kik. A jó üzlethez kiváló termék és a külföldi üzletemberrel egyenrangú tárgyaló partner kell. Szerencsére a Tannimpex ebben segítségünkre van. Az ártárgyalások módszerei kifino­multak, tudni kell, hogy apró dolgoknak mikor és mekkora jelentősége van. Még olyanok­nak is, hogy a partner mikor álljon fel unott vagy dühös képpel, mikor menjen ki... Bizonyos cselekvések jó időzí­tésén 10-20 centeket lehet nyerni. — Ilyen termelési és piac- politika után kérem beszéljünk most az elmúlt háromnegyed év alatt kialakított helyzetről. — Míg év elején alig volt eladott cipőnk, most nagyobb az igény a cipőink iránt mint amit ki tudunk elégíteni. Jelen­tős amerikai, NSZK és angol eladási területtel rendelkezünk, biztos piacot jelent a Szovjet­unió és belföldön is egyre na­gyobb az igény. Pedig a mi ci­pőink nem olcsók. Hadd utal­jak ismét az előbbiekre. A nyu­gati üzletember behozza ne­künk a legfrissebb divatot, azt — Elmondta, hogy alapvető leltétel. az azonnali és rugal­mas reagálás. A tudatunkban pedig az van az eddig hallott, olvasott nyilatkozatokból, hogy a nagyüzem képtelen rugalmas lenni, mert ez veszélyezteti a termelési biztonságot. — Ha mindenkor a nyugodt biztonságos termelést védel­mezzük kockázatvállalás nél­kül, akkor bizony lemaradunk. Sokszor nem a nagyság a ru­galmasság fékezóje, hanem mert vagy nincs meg a kellő szándék, vagy a háttéripar ne­hézkes, vagy a nyersanyagot gyártók nem tartják be a ha­táridőre, mennyiségre, minő­ségre szóló megállapodásokat Hogy mennyire nem akadályo­zó tényező a nagyság, annak bizonyítékáról meggyőződhet­tem Amerikában. Jártam ugyan­is ott olyan cipőgyárban, ahol naponta rengetegféle cipőt gyártottak. De! Naponta két­szer, pontosan előre meghatá­rozott menetrend szerint jött az anyag- és kellékszállító autó olyan mennyiségű, színű, minő­ségű áruval, amire éppen szük­ség volt — Szerencsénk, hogy a mi gyárunk kollektívája mindenre képes. Fiatal, minden újra fo­gékony gárda. Az elmúlt idő­szakban sikerült ennek elisme­réseképp 4,5 százalékos bérfej­lesztést végrehajtani, és továb­biról is tárgyalunk. Január el­sejétől áttérünk az ötnapos munkahétre. A dolgozóink to­vábbi munkájára számítva, nem féltem a gyár jövőjét Sarok Zsuzsa Saját lábon sokkal messzebbre jutnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom