Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)
1981-10-02 / 270. szám
1981. október 2., péntek Dunántúlt napló 5 Kukorica a mohácsi Volán-telepen Jó hangulatban folyt a kukoricatörés Fotó: Schindl József Bontják a BNV-t / A Fővárosi Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat szakemberei 18 standot, önállá kiállítóhelyiséget, összesen mintegy ötezer négyzetméternyi “területet építettek a vásár területén. Köztük olyan, egyedi tervek szerint készült épületeket is, mint a Tiszai Vegyi Kombinát vagy a Fabulon nagy közönség- és szakmai sikert szerzett pavilonjait. A vállalat dolgozói most — az A, D, F pavilonokat ürítik ki és készítik elő a Skála-EXPO I céljaiia. A kevés, de annál tapasztaltabb és lelkesebb szakember már eddig is sok i nemzetközi elismerést szer- ! zett a vállalatnak: évek óta ők építik a külföldi magyar ; kiállításokat, árubemutatókat. I __________:_ H áztáji, kalákában Sára Sándor (jobbról) üdvözli a vetítésre érkező vendégeket Aranydiplomás néptanítók a filmvásznon Pécsett találkoztak a szereplők Sára Sándor rendezővel Bemntató október közepén Novics János Sokat jelentenek a kiskertek M últ héten szombaton adtunk hirt arról, hogy a HNF megyei Bizottságának és Elnökségének tagjai sorába választották Novics Jánost, aki, immár nyugdíjasként is, igen aktivan dolgozik. Jelenleg legyik legfontosabb tevékenységi területe: a Kertbarátok és kistenyésztők megyei Társadalmi Szövetségének elnöki tisztét tölti be. Beérett a kukorica a Volán 12-es Vállalat mohácsi telephelyén. A tényt rögzítő hír némi magyarázatra szorul. Mohácson, a Volán Pécsi úti telepén, az autóbuszok és teherautók parkolóinak, illetve a tervezett szerelőcsarnokok, raktárak helyén most kukoricát törhetnek a fiatalok. Mindez a kora tavasszal megtartott beszámoló KISZ-taggyűlésen kezdődött. A KISZ-esek ugyanis ott panaszolták el, hogy több pénz kellene az igényesebb rendezvényekhez. A tanácskozáson jelen volt Molnár Zoltán, az üzemegység igazgatója, aki kénytelen volt bíráló szavait valami használható javaslattal megtoldani. „Pénzzel ugyan nem szolgálhatunk most — állapította meg az igazgató —, de ismerve az ország és benne a vállalatunk gazdasági helyzetét, állíthatom, hogy az elkövetkező években nem építjük be a külső telephelyünk bővítésére már kisajátított és bekerített területet. Tessék, dolgozzatok! Törjétek a fejeteket, miként tudtok belőle pénzt csinálni..." A bejelentést percekig döbbent csend követte, de csakhamar feloldódott a tanácstalanság. A rövid vitát azzal zárták, hogy kukoricát ültetnek a földdarabba. Csakhogy azonnal jelentkezett az első gond: ki szántja fel a parlagot? A volánosok gondjának haA Minisztertanács csütörtöki ülésén ügyi-gazdasági ellenőrzés szervezeti gatási, a pénzügyi-gazdasági munka ben került sor. A szabályozás szerint 1982. január 1-től valamennyi válla-' lati rendben gazdálkodó szervezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzését egységesen a Pénzügyminisztérium ellenőrzési fő- igazgatóságának irányítása alatt álló, a fővárosban és a megyeszékhelyeken létesítendő igazgatóságok látják el. Megszűnik az a különbség, amely a minisztériumok felügyelete alatt álló vállalatok, illetőleg a tanácsi vállalatok és szövetkezetek adóztatásában, pénz- ügyi-gazdasági ellenőrzésében és törzskönyvezésében jelenleg fennáll, és a mostani hármas tagozódású szervezet (főigazgatóság, területi igazgatóságok és megyei "hivatalok) helyébe kétlokozatú (főigazgatóság, megyei igazgatóságok) szervezet lép. Az új szabályozás a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés egységes szervezeti rendjét alakítja ki: a megyei igazgatóságok hatásköre a területükön működő valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjed. Míg a a vállalatok a jelenlegi szervezeti rend szerint gyakran száz kilométernél is távolabb vannak az ellenőrzést ellátó szervezettől, az új szabályozás szerint lényegesen közelebb kerülnek éhhez. így az ellenőrző apparátus és a vállalatok köf'cr híre ment a városban, s mivel a következő hét végén az Új Barázda Termelőszövetkezet fiataljainak tanácskozásán is elhangzott a- segítségkérés, hamarosan megérkezett a válasz: a termelőszövetkezet fictaljai vállalják a talajelőkészítést. A kezdeményezés nem maradt a két alapszervezet ügye. Csakhamar jelentkeztek a dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai: hajlandóak elvetni a kukoricát! így történt, hogy a Volán Pécsi úti telephelyén a tavasz végére sorjázó kukoricalevelektől zöldellt az addig parlagon hagyott terület. Az ősz beköszöntésével pedig beérve kínálja csöveit a jó termést ígérő tábla. — Az elmúlt hét szombatján megtartott ifjúsági parlamenten kértem még a lányokat és a fiúkat: szervezzük meg a termés betakarítását. Vállalták, lay a kísérlet teljes sikert aratott. Hogy miként „háláljuk” meg a segítőknek a munkát? A Marekosoknak van egy buszuk, vállaltuk annak a folyamatos karbantartását, a termelőszövetkezetieknek pedig felajánlottuk: vegyenek részt czon a kiránduláson, amit az értékesített kukoricáért kapott pénzből szervezünk — mondta löki István megbízott KlSZ-tit- kár. újonnan szabályozta a vállalati pénzrendjét. Az intézkedésre a államigaz- egyszerüsítése, korszerűsítése érdekézött az eddiginél közvetlenebb, intenzivebb kapcsolat alakulhat ki: minden vállalat és szövetkezet a székhelye szerinti megye központjában kaphatja meg azokat a felvilágosításokat, tájékoztatásokat, amelyekért ma esetleg fél napokat kell utaznia. Tovább erősödik a pénzügyigazdasági ellenőrzést végző szervezet és a tanácsok kapcsolata is. Míg a tanácsok a területükön működő gazdálkodó szervezetek tevékenységéről, a náluk tartott ellenőrzések megállapításairól eddig csak több helyről (igazgatóság, hivatal) együttesen beszerezhető adatok alapján nyerhettek tájékoztatást, 1982. január 1-től az egységesen megyei szervezettől kaphatják meg a szükséges információkat, a megyei igazgatóságok rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége alapján. A vállalati pénzügyi-gazda- j sági ellenőrzés szervezetének átalakításától a revíziók színvonalának további emelkedése, hatékonyságuk növekedése várható. Emellett az átszervezés jelentős létszámmegtakaritással jár. Végül számottevő csökkenés várható mind a gazdálkodó szervezetek, mind az ellenőrző apparátus kiküldetési költségeiben. Néptanító. Mit takar ma ez a fogalom? Valljuk meg, nem sokat. Kiveszőiéiben levő szó a tartalmával együtt. Maholnap csak a lexikonokból, szótörténeti gyűjteményekből értesülhetünk róla, hogy nem is-elyan régen ez még egy foglalkozás, mi több, élethivatás volt. Akik vállalták, egy sorsot is vállaltak. A falusi bezártságot, az egyszerű indulatokat, a fel- sőbbség nem mindig jóindulatú intézkedéseit. De felelősségük egyben szabadság is volt, a gondjaikra bízott falu művelődését ők irányították, tehetségük és lehetőségük szerint. Sára Sándor kétórás dokumentumfilmet forgatott néptanítókról. Filmjének szereplői olyan pedagógusok, akik 1930- ban végeztek a pécsi Püspöki Elemi Népiskolai Tanítóképzőben. Ma már nyugdíjasok, harminc—negyven—ötven évi szolgálat után mondtak búcsút a pályának. Legtöbbjüknek egész falura való diók nőtt fel a keze alatt. Sorsuk, életpályájuk ma már szinte történelemnek számít, hiszen átélték a második világháborút az „ötvenes évekként" emlegetett kor. szakot, s mire a konszolidáció időszaka alatt az ő életük hajója is csendesebb vizekre érhetett volna, megöregedtek. Egyikükből sem lett vagyonos ember. Van, aki nyugdíjkiegészítésként, szőlőt művel, akad aki nyulakat tenyészt. Néhányon még állást vállaltak, s most azt számolgatják, az új rendelkezések szerint emelkedik-e majd a havi jövedelmük. Nem sokan maradtak az 1930- as osztályból. Tegnap ritka találkozásnak lehettünk szemtanúi a pécsi Kossuth Klubmoziban: a Néptanitók alkotói együtt nézték végig a filmet'a szereplőikkel. Az osztálynévsor sem a vásznon, sem a „valóságban" nem volt teljes. „Meghalt, beteg, külföldön van .. Ez itt is, ott is érvényes volt. A bátai, a bakonyai, a mozsgói, a budapesti és a többi tanító mind vállalta a filmet, ami természetes, hiszen olyan művész készítette, aki önálló, önmagáért beszélő, egységes alkotást tudott készíteni az interjúk, zenei részletek és korabeli fotók mozaikjából. És életművének súlyával ki is tudott állni produkciója mellett. A Néptanitók ugyanis nagyon kemény film. Benne van egy sajátos réteg életútjának minden szépsége és tragikuma. Saját világuk és környezetük minden ellentmondása. Ez volt az a pedagógusgárda, amely a mindenkori hatalom árnyékában kellett hogy szolgáljon, amely még valóban szolgálatnak tekintette hivatását, nem a túlórákat számolgatta és nem a városba induló vonatok menetrendjét böngészte. Ez volt az a generáció, amely mind a tegnaptól, mind a mától különb megbecsülést érdemel. A film országos bemutatója október közepén lesz Budapesten, a mozik ezután tűzik műsorra. A jövő év elején a televízióban is látható lesz. Havasi János — Mint gyakorló kiskerttulajdonos, saját, közvetlen tapasztalataiból is'ismeri a kertbarátok mindennapi gondjait, s mint a szövetség elnökének, átfogó képe is van a mozgalom megyei helyzetéről. Hogyan kezdődött az egyre föllendülőben levő kertbarát-mozgalomhoz fűződő kapcsolata? — A kert sohasem volt idegen tőlem, szüleim zöldség- termesztéssel foglalkoztak, s későbbi munkahelyeimen, a Me. gyei Tanácson, a Megyei Párt- bizottságon is hosszú ideig a munkakörömhöz tartozott a mezőgazdaság. A Kertbarátok megyei Társadalmi Szövetsége — akkor még ezen a néven — 1975-ben alakult; én 1974-től vagyok nyugdíjban, s a szövetség létrejöttekor fölkértek az elnöki teendők ellátására. Mindez úgy kapcsolódik a Hazafias Népfronthoz, hogy a kertbarátok szövetségét országszerte HNF-kereteken belül hozták létre. Egyelőre az a helyzet, hogy a kertbarát-tevékenység sokkol jobban megy, az állattenyésztést — (nyúl- és húsgalambtartást) — még erősen fejleszteni kell. Ami érthető is, hiszen ez utóbbi sokkal munkaigényesebb, mint a zöldség- vagy gyümölcstermesztés. Egyébként Baranyában magos a kisegítő gazdaságok száma: több mint ötvenezer kertet tartunk számon. — Mennyit lejlődött a kiskertmozgalom az elmúlt hat év* alatt, s a szövetség milyen szakmai és gyakorlati segítséget tud nyújtani a kertbarátoknak? — Fontos, hogy segítsük a kertbarátokat, mert igen sokat jelentenek a kiskertek: a mezőgazdasági össztermék mintegy 30 százaléka innen kerül ki. Fontos a szerepük az önellátásban és az árutermelésben is — például ha körülnézünk egy piacon, láthatjuk, az árusok 90 százaléka kistermelő. Amikor megalakult a szövetség, összegeztük a legfontosabb gondokat, s igyekeztünk mielőbb megoldást találni rójuk. Akkor még igen alacsony színvonalú volt a szaporítóanyag — például kevés volt a szőlőoltvány —, szegényes a fajtaválaszték, kevés a gyümölcsfacsemete. Az ellátás azóta sokat javult, de közben jelentkezett egy másik nehézség: csak Pécsett, a Pannónia ÁFÉSZ telepén lehetett ezeket vásárolni, így hát kibővítettük a lerakat- hálózatot, s ugyanezt tettük a vegyszerellátást biztosító üzlethálózattal is. — Ami. a vegyszerezést, a gépesítést, tehát a szakmai kérdéseket illeti, hogyan tudnak segíteni? — Ez egy összetett feladat, hiszen a tulajdonosok között mindenféle foglalkozású ember akad, egyikük jobban ért hozzá, a másik szinte semmit. A szakmai „képzést”, ha lehet így mondani, mindig az ősz és tavasz közötti időszakra tesszük. Ilyenkor előadásokat szervezünk — egy téli időszakban több mint kétszáz előadásra ke.ll gondolni —, tartunk bemutatókat, s minden csütörtökön szakmai tanácsadás van a HNF városi Bizottságánál. Itt az volt a szándékunk, hoay külőn-külön foglalkozunk minden emberrel, de végül ez kivihetetlenné vált: annyian gyűlnek össze egy-egy alkalommal, hogy az esetek többségében a tanácsadás is előadássá változik. Ezen szeretnénk változtatni, hiszen ennek éppen az a célja, hogy egyénenként adjunk szaktanácsot mindenkinek. — S ha már a jövőnél tartunk, mik a szövetség legközelebbi tervei? — Elég jelentős már a kiskertek gépparkja, különösen sok a rotációs kapa, de például e gépek javítása nincs még megoldva. Jelenleg készülünk ismét a téli előadások időszakára. s itt is foglalkoztunk az újítás gondolatával: ne 500 fős tömegeknek legyen az előadás, hanem inkább több összejövetel, kisebb létszámú, de így aktívabban részt vevő kertbarát- társasággal. Ahogy már említettem, előre kell lépnünk a kisállattenyésztés területén, s végül, de nem utolsósorban, foglalkozni fogunk a kulturált pihenőkertek kialakításával is. Egyelőre ugyanis az a tapasztalat, hogy a hétvégi házak körüli kertek nem igazából szolgálják a pihenést, az égvilágon minden van bennük, sok felesleges és haszontalan dolog. S egyáltalán nem mindegy az sem, hogy a nem gazdálkodásra, hanem pihenésre szánt kertek esztétikai színvonala milyen. D. Cs. A vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés új szervezete
