Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-02 / 270. szám

6 Dunántúli napló 1981. október 2., péntek 6,50-ért veszik át a borszőlőt Szeptember 7-én meg­kezdődött a Villány—Me- csekaljai Borgazdasági Kombinát felvásárlóköz­pontjaiban és pincészetei­ben a szőlő, és borfelvásár­lás. Az első másfél héten hetvenezer mázsa borszőlő érkezett az átvevő helyek re. A legutóbbi jelzések sze­rint a villányi telepre az üzemek 15,2-es, az egyéni gazdák 16,9 cukorfokos oportót szállítottak, a gaz­dák rizlingszilvánija eléri a 20 fokot, a gazdaságok­ban a 17-t. A korai fajták átvétele hamarosan befe­jeződik, s az eddigi ada­tok azt igazolják, hogy jó minőségű az idei termés. A Borkombinát évente ki­dolgozza az átvételi árait. Nézzük, idén mit fizetnek a borszőlőért! A fehér fajtákért a sző­lőtermelési rendszerek ki­lónként 8, a szerződéses partnerek 7,20 forintot kap­nak, a szabadon értékesí­tők 6,50-et Mivel az el­múlt években a vörös bo­rok iránt nagyobb a keres­let, a kék fajtb borszőlő kilójáért többet kap a ter­melő: a rendszerek 9, a szerződéses szállítók 8,10 forintot, a szabadár 7,30 fo­rint. — Ezek az alapárak a 13—15 cukorfokos ter­mésért járnak. A jobb mi­nőségért és a keresettebb fajtákért ennél többet kap­nak a szállítók. Az idei szüreten a Bor­kombináthoz tartozó négy dél-dunántúli megyéből 278 000 mázsa borszőlő és 50 000 hektoliter újbor át­vételét tervezik. Ez a meny- nyiség 255 000 hektoliter­nek felel meg. Egyharmada vörös bor. A felvásárlóköz­pontok felkészültek a ter­més fogadására, kora reg­geltől késő délutánig tart az átvétel, majd este 10 óráig feldolgozzák a napi szállítmányt. A kombinát a hatvanas évektől 'kezdődően több mint háromezer kistermelő­vel áll szerződéses kapcso­latban. Valamennyi part­nernek biztosítja a szállító- tartályokat és igény szerint a járműveket. Október végéig tart az idei nagy szőlőbetakarítás, ami nem jelenti a bor fel­vásárlásának befejezését: éves szinten 310 000 hekto­liter újbor átvételét terve­zik. G. M. A hazai rotációskapa-gyártók közül legkésőbb a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet jelent meg kisgépével a piacon. De már évekkel ezelőtt Vörös Géza mű­szaki tanácsadó tervei alapján próbálkozott a kapagyártással, amit aztán később abbahagy­tak, ám véglegesen sosem mondtak le róla. Az igények nagymérvű felkutatásával ismét előtérbe került e téma és rövid idő alatt előkészítették és meg­szervezték a gyártást. Tavaly tavasszal az Interag biztatására alig másfél hónap alatt elkészítették a tíz minta- példányt. Időközben a francia Bryban cég a Mezőgéppel kö­tött kooperációs megállapodást, így a Hermes közbelépésével új motorszállító partner után néztek. A Hermes még az el­múlt évben az időközben átter­vezett rotációs kapákból kétez­ret rendelt a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezettől, amelyekhez az amerikai importból származó Briggs motorokat biztosította. Az idén 750 kapát adtak át a Megkétszereződhet a fóliaterület • Tízszer akkora uborka- termés mint szabadföldön • Lesz tartósabb fólia — Belátható időn belül meg lehet kétszerezni a fóliaterüle­tet Magyarországon, ha ol­csóbb és tartósabb lesz a fó­lia — mondotta baranyai láto­gatása során dr. Kóródy Lász­ló, a Budapesti Kertészeti Egyetem professzora. Kóródy professzor szorgalma­zására létesülnek egy-két éve a fóliablokkok, korábban a nagy légterű fóliasátor. Ö szer­vezte meg az Országos Zöld­ségtermesztő Szaktanácsadó Szolgálatot. Több zöldségfajta és a fólia alatti palántaneve­lés technológiájú az ő mun­kásságának eredménye. Japán vezet — Professzor úr, hogyan kez­dődött tulajdonképpen a fóli­ás kertészkedés? — Nehéz eldönteni, hogy a japánok, az amerikaiak vagy a franciák csinálták-e először. Ma Japánban a legfejlettebb. Európában Olaszország és Franciaország vezet. Előretör Görögország, Spanyolország és Izrael. — És Magyarország? — Mi 1955—56-ban' próbál­koztunk először. Akkor már nyilvánvaló volt, hogy a ha­gyományos módszerekkel — me- legágyi palántanevelés — nem jutunk célhoz. Drága, és nincs rá munkaerő. A fólia új kor­szakot nyitott: kisebb a beru­házási költsége, gyors a felfu­tási lehetőség, jóval kevesebb a' munkaerő-ráfordítás. Végül is a műszalri fejlődés oda ve­zetett, hogy ma az üvegházak­hoz hasonló értékű fóliaborí­tású berendezések is vannak. — Ha jól értem, céljuk az, hogy lóliával érjék el azt, ami­re az üvegházak képesek. Mi­lyenek a mai korszerűnek mon­dott fóliaházak? v- Ma fóliablokkok épülnek. Ezek a növényházakkal egyen­értékűek. A nagy légterű sát­rakat 1971-ben vezettük be. Azok már gépesíthetők — meg­jegyzem, első komoly gépünk a tápkockázó volt fűthetők és lehetővé teszik az öntözést. — A fóliablokk két-három fóliaház egybeépítve? — Igen. Nagyobb légterükben Bővül a kertművelők kisgép­választéka. A veszprémi ME­ZŐGÉP SÉD—5000 E, villany meghajtású öntözőgép szivaty- tyúja, óránként 5000 liter vizet juttat'ki. Kapható a Skála- és áfész­már megvalósítjuk a klímasza­bályozást, energiatakarékos fű­tést, a hőszigetelést. Teret hó­dít az automatizálás, a tápol­datos öntözés. 3500 hektár — A fólia teljesen új helyze­tet teremtett a magyarországi zöldségtermesztésben ... — Palántanevelésben min­denesetre gyorsan helyettesí­tettük a melegágyakat, hajta­tásban meg óriási területi fej­lődés jelentkezett. Az ötvenes évek elején 200 hektár meleg­ágy volt, ma 3500 hektár a fó­liával borított terület. Ezen a nagy felületen évről évre nagyobb árumennyiséget állítanak elő, egyre korábban jelennek meg a primőrök és egyre nagyobb a választék. Olyan ciíckek exportja vált le­hetővé, amire régebben gon­dolni sem lehetett — saláta, retek, karalábé és primőr pap­rika. A hajtatásban eddig nem szereplő növények is bekerültek a fólia alá. Mint a fejeská­poszta, amely zömmel nyugati exportra megy. Már a konzerv­iparnak is fólia alatt termeljük az uborkát. Az úgynevezett nő­ivarú uborkák termőképességét csak így lehet kiaknázni: tíz­szer akkora termést adnak, mint szabadföldben. Új nö­vény is megjelent: a kínai kel. — Tehát bekapcsolódtunk a gyors nemzetközi fejlődésbe, ami a zöldségtermesztésben ki­bontakozik. Mi várható? Van-e egységes koncepció, amely ezt a folyamatot irányítja? A fejlődést két oldalról lehet irányítani. Műszaki oldalról: egyre na­gyobb fóliablokkok keletkeznek és terjed a síkfólia nagyon ro­hamosan a dinnyénél, újburgo­nyánál és szamócánál. Korai- ságot biztosít és kisebb a költ­ség. A hajtalás általános voná­sa: új fajták, új termelési eljá­rások alakulnak ki. áruházakban, vas-műszaki bol­tokban és az AGROKER-nél. Az Iklandi Ipari Műszergyár villa­mos kerti kapáját 2, 4 és 6 eketesttel lehet használni. So­rozatgyártását a közeljövőben kezdik meg. Mindkét tevékenységet a kertészeti egyetem koncepció, zusan kézben tartja. 1971 óta speciális szaktanácsadó-szolgá­latunk hivqtott a zöldséghajta- tást és palántanevelést támo­gatni. Ez most a kecskeméti Zöldségtermelő Kutató Intézet keretében működik. — A kertészek panaszkodnak a fóliára: drága és egy év alatt elhasználódik. — 12 hónapra garantált fólia már van. Várhatók a 18 hóna­posak. A japánok, olaszok 36— 48 hónaposakat gyártanak. A tartós, jobb minőségű fólia a nagyüzemi kertészkedésbe vihet újabb lendületet. Ma a fóliák 80 százaléka a kistermelőknél van. ü Tiszánál — Országon belül nagy a szóródás a fóliáskertészkedés­ben ... — Nagyüzemi vonatkozásban Szentest és Szegedet kell az első helyen említeni. Áruter­melő kisgazdaságok az ország minden részén vannak, de el­sősorban Csongrádban, Békés­ben, Hevesben, Szolnok, Pest és Bács megyében. Tolna és Baranya ezután következik. Egyes helyeken nagyüzemek integrálják nagyon ügyesen a hajtatásos zöldségtermesztést. Ez nagyon jól bevált. — Szükség van-e további te­rületi fejlesztésre? — Vegyük először a belföldi piacot. A fejlesztés a fizetőké­pes kereslettől függ. Mivel ma­gas a költség, a jelenlegi fólia­terület nagyjából fedezni tud­ja a hdzai igényt. Természete­sen vannak fehér fojtok és na­gyon jó volna, ha a fűtött fó­liaterületet növelni lehetne. Ez energiaprobléma, amire ter­málfűtés is lehet megoldás. Ha olcsóbb lenne a fólia és az ex­portot fokozni lehetne, tovább nőne a fóliaterület. — Említette, hogy előretör­nek a déli országok. Lehet-e nekünk akkor exportpiacunk? — Lehetőségeink még nem merültek ki. A Közös Piac or­szágaiban a mi minőségünk konkurrenciaképes. Terimésebb áruknál is tartani tudjuk a sze­repünket. Lehetőségeink van­nak észak felé is. Rugalmas külkereskedelem ezeket kihasz­nálhatja, Ha mindezek a feltételek összejönnek, akkor belátható időn belül megduplázódhat a fóliaterület. B. j. Elektromos kisgépújdonságok 1250 motoros kapa októberig a Pécsi Vasas Szövetkezettől Hermesnek, háromszázat a Ba­ranya megyei Agrokernek és a fennmaradó 1250 kapát a ne­gyedik negyedév elejére készí­tik el. Vörös Géza műszaki tanács­adó most lakonikusan jegyzi meg, hogy bizonyos értelemben holtpontra jutottak, mert az újabb motorok behozatala kér­dőjeles. Ezt látva, még ez év tavaszán a szövetkezet az Inter- coop Külkereskedelmi Vállalat bevonásával a Sachs céggel ült a tárgyalóasztalhoz annak érdekében, hogy az osztrákok által átadott gyártósorokon Pé­csett megkezdődhessen a mo­torgyártás. ^A műszaki tanácsadó tudo­mása szerint viszont az ajánlat a külkereskedelmi vállalat ré­vén a Kismotor- és Gépgyárhoz került, annak ellenére, hogy a pécsiek a megállapodás értel­mében az Intercoopriak eddig százezer forint lebonyolítási dí­jat fizettek. A dolog meglehe­tősen zavarosnak tűnik és talán azzal is összefügg, hogy az Ipari Minisztérium iparfejlesztési fő­osztálya meggyőződése alapján legalább százezres nagyságren­dű motorgyártás lenne gazda­ságos. Mindezt a pécsiek más­képp látják és Vörös Géza a Sachs példáját említi, ahol kü­lönböző teljesítményű és típusú motorokból még az ötezres szé­rián is megfelelő nyereség kép­ződik. A műszaki tanácsadó megjegyzi, hogy annak idején Pécsett évente ezerötszáz mo­tort készítettek és ekkora meny- nyiség is megfelelő nyereséget hozott a szövetkezetnek. A szövetkezet, amely a moto­ros fűnyírók mellett nem kíván lemondani a rotációs kapák gyártásáról, várhatóan ismét folytatja a tárgyalásokat a Sachs céggel, mert meggyőző­désük szerint Pécsett megfelelő a szellemi és szakmai felké­szültség a motorgyártás bein­dítására, és szerintük ezzel meg­szüntethető lenne a 'dollárvon­zatú import, és a hazai gyártók magyar motorokkal felszerelen­dő kapákat készíthetnének. S. Gy. Pécsi utcák — híres emberek Mi az igazság Makár János körül? Közeledik Pécsnek a török hódoltság alól történt felsza­badításának 295. évfordulója. A közvélemény úgy tudja, hogy városunkat Makár János ha­dai szabadították meg a tö­röktől 1686. október 21-én. Ezért a hőstettéért a király 1687. április 24-én a „de Makarska" előnéwel bárói rangra emelte; Pécsett pedig több házat, a ba­sa malmát kapta ajándékul a később róla elnevezett Makár- heggyel együtt. A 274. évforduló alkalmából D. F. kifogásolta, hogy „Ma­kár ezredes és hős bajtársai­nak” az utókor nem állított sem emlékművet, sem utca vagy tér nem hirdeti emléküket. A cikk­író azonban megfeledkezett a Makárhegy elnevezésről és az azt körülvevő Alsó-, Közép- és Felső-Makár-dűlőrőJ. Az is el­kerülte a figyelmét hogy az Alkotmány utca eredetileq Ma­kár utca volt. Nem valószínű, hogy az utcanévadó afinak a két Makár nevű pécsi püspök­nek az egyike, aki a XII. szá­zadban élt. E sorok írója ez évi június 16-án a Jakabhegyről írt cik­kében Pécs felszabadítójával kapcsolatban ezt. írta: „A Ma- kávheqy méltatlanul őrzi Ma­kár János vicekapitány nevét". A sok Makár nevű állampol­gár közül egyik kedves olva­sónk fölháborodott e monda­ton, és kiigazítást kér Makár János javára. Idézeteket is kö­zöl Várady' Ferenc: Baranya múltja és jelene című, 1897- ben megjelent művéből, amely fölött csaknem egy évszázad múlt el, és amelyben már a kortársak is sok hibát, elírást észleltek. Azóta a pécsi hely- történészeknek Bécsben és másutt végzett levéltári kutatá­sai tisztább fényben tárják elénk Pécs város történetét. De azért mi is felhasználjuk Vá- radyt Pécs- felszabadításának rövid történeti elmondásában. Megyénk kiváló helytörténet- írója, Németh Béla e munká­ban „kalandok"-ká minősíti le Makár János „hőstetteit". A bécsi nuncius 1686. sezptember 22-én kelt jelentése szerint ugyanis a kaproncai vicekapi­tány magyar és horvát hadak­kal elfoglalta Pécs városát, s bár a várat bevenni nem tud­ták, „a várost kirabolták és fölégették, sok törököt megöl­tek, és százötvenet rabságba hurcoltak." Az udvarnál hely­telenítették a város fölégetéset, mert ezzel a várost lakhatatlan­ná tették, és a vidéket az éle­lemtől megfosztották. Ebben az időben gyakori eset volt, hogy a keresztény vidék­ről betörő hadak a török ura­lom alatt álló magyarsággal igen kegyetlenül bántak, „elra­bolván tőlük mindent, amit csak elvinni lehetett.” Amíq a császári sereg Lajos bádeni őrgróf ' vezezqtésével a szlavóniai hadsereggel egye­sülve Pécs városának és vá­rának elfoglalására készült, Ma­kár János háromezer horváttal újra megjelent a város falai "előtt, és „megkezdé a rablást, míg a várba visszahúzódó tö­rök a vár ostromát várta.” (Né­meth B.) „Katonái behatolva a városba, csak rablással és fosztogatással törődtek.” (Ru- zsás Lajos) „Amit megkímélték Makár rabló hordái — írja Be- zerédy Győző —, azt a törökök pusztították el visszavonulóban". Október 17-én az őrgróf meg­kezdte Pécs ostromát. Egy me­nekülőtől megtudták, hogy a várba zsúfolt minteqy tízezer ember, számára a várban levő egyetlen ásott kúton kívül csak a Petrezselyem-fonrás ad ivóvi­zet. A forrás kicsorgó pontját földdel fedett boltív védelmezte, ezt nem találták meg. A víz­árokban azonban ráakadtak a várba vivő vezetékre, felrobban­tották, majd három nap múl­tával,-4686. október 21-én Pécs várába és városába bevonult Lajos bádeni őrgróf serege. Pécs első parancsnoka qróf Thüngen Károly generális lett, akinek alig sikerült a mecseki barlangokban elrejtőzött mint­egy 480 főnyi lakosságot vissza­csalogatni. Tény viszont, hoqy Makár Já­nos „hőstetteiért” elnyerte a bárói címet. Igaz, Haynau is ezt kapta az osztrák uralkodó­tól. Tóth István SIKLÓS SZÜLETTEK: Harci István, Major Mirella, Boros Robin Árpád, Révész Zsolt, Pajor Gábor, Baranyai Melin­da, Noválr Eszter, Komódi László, Nagy Kálmán, Sztojka Mónika, Soós Diana, Harasztia Éva, Balogh Edina, Kiss Szilvia, Miletics Erzsébet Zsu­zsanna, Wéber Gyula, Pincés Zoltán, Hoffmann Petra, Dörömböző Hajnal­ka, Páger Norbert, Somogyi Orsolya, Petrovics Georgina Rózsa, Bicskei Gabriella, Koch Nikoletta. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Denke Árpád és Jakab Ibolya, Kovács Zol­tán és Schmelcz Éva, Danajka Zoltán Zsolt és Balázs Irén Erzsébet. MEGHALTAK: Albert Ferenc, Tan- csik István, Gyanó Sándor. Bánhe- gyesi Imréné Hódos Etel, Györfi Fe­renc, Bajzáth János, Sánta Józsefné Kasper Erzsébet. PÉCS SZÜLETTEK: Gyulassy Réka, Nyá- rády Kata, Lutz Marianna, Pap Lász­ló, Mariák László, Lajtai Ivett, Go­rái Balázs, Keszthelyi Gábor, Hau­ser András, Ary Bálint, Weller Valé­ria, Glück Norbert, Farkas Judit, Becze Anita, Gardánfalvi Magdolna, Polgár Ildikó, Schlitt Pétert Hajdú Zoltán, Weintraut Viktória, Csondor Marianna, Lakosi Benedek, Jung Petra, Dudás Zsolt, Lerch Péter, Lerdi Gábor, Steiner Eszter, Diósi Mária, Lajkó Sándor, Pankovics Szilvia, Ti­hanyi Tibor, Szabó János, Cziczinger Zoltán, Paragi Adrienn, Hertelendi Krisztián, Schmidt Norbert, Szabó Viktor, Simon Károly, Vörös Katalin, Réti Tamás, Herbai Beáta, Nagy Gábor, Arató Rita, Werner Imre, Bartalovics Tamás, Ivsics Gergely, Kiss Zsanett, Borsos Mária, Hidas Dávid, Rozgonyi Agnes, Greisinger István. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Trinder Sándor és Gyulai Sára, Mészáros János és Nyers Ibolya, Vajda István és Farkas Szilvia, Kotró László és Schmidt Zsuzsanna, Schéder István és Vizi Olivia, Karácsonyi Jenő és Hantosi Rózsa, Hilt József és Jurák Anna, Hosszú Attila és Balogh Kata­lin, Járai Imre és Weiler Eszter, Nagy Attila János és Molnár Kriszti­na, Máté Attila és Krecsó Mária, Krémer Attila és Reif Tünde, Sonkoly István és Mati Zsuzsanna, Pataki László és Fledrich Erika, Dunai Pé­ter és Hartig Erika, Szabó Jenő és Bálint Mária, Kása Mihály és Hor­váth Éva, Szabó Ferenc és Bocz Magdolna, Túri Tibor és Gyurkóczi Anna, Boros Ferenc és Szender Ag­nes. MEGHALTAK: Szabó Jánosné Fe­renci Mária, Nagy Szabolcs, Mézes Ferenc, Kiss József, Orbán József, Su­ták Jánosné Föglein Mária, Kis Ist­ván, Pogány Lászlóné Rákosy Mária, Rözge Anna, Török József, Rónai Má­tyásáé Gröbl Klára, Lex Lajos, Miko- lai József, Labudek Sándor, Kis Ist­vánná Gödöny Mária, Varga Antal- né Végh Eszter, Berecz Sándor, Kriszt János, Kovács János, Andelár Mi­hály. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző osztály), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Ideg­sebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin. O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszesr Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom