Dunántúli Napló, 1981. október (38. évfolyam, 269-299. szám)

1981-10-12 / 280. szám

Tordai Teri — filmről, színházról Liszt elettarsa-----------------------*-----------------------­M á r pályája kezdetén felfigyelt a hazai filmgyártás a rop­pant vonzó Tordai Terire, azonban ezekben a produk­ciókban nem volt kiugró sikere. Azon színésznők kö­zé tartozott, akiket a közön­ség huszonévesen megis­mert, de nem fogadott ke­gyeibe, melynek egyik oka lehetett, hogy általában ő volt a „rossz lány". Színhá­zi szerepalakitásai is csak ritkán találkoztak egyénisé­gével. Igazi karriert az NSZK-ban csinált.-----------------------* -----------------------­— A Neue Delta filmvállalat hároméves szerződést ajánlott fel, de én akkor a Nemzeti Szín­házban játszottam, így el vol­tam kötelezve. Úgy beszéltek rá, hogy menjek ki. még három év fizetés nélküli szabadságot is felkínáltak. Végül elfogadtam a szerződést. — Kinti munkájáról rengeteg pletyka keringett idehaza. — Tudom, azt híresztelték, hogy a Tordai kint szexfilmek­ben játszik, vetkőzik. Ebből any- nyi az igazság, hogy kommersz filmekben alakítottam pozitív hősnőket, melyekben gyakran fedetlen kebellel léptem fel. Nem ezek a szerepek voltak életem álmai, de az igazsághoz tartozik, hogy viszonylag jól megfizettek. Az itt keresett pénz­ből tudtam venni egy örökla­kást és egy nagy autót. A há­rom év lejártával további aján. latokat kaptam, de nem vállal­tam tovább ezt a munkát, mert nem erre készültem a pályán. Egyébként mindig csak a for­gatási idő alatt éltem az NSZK- ban szállodákban, az ottho­nom Budapesten volt. Vissza szerettem volna térni a Nem­zetibe. de nem kellettem. Ez életem nagy csalódása volt. Ezután Pécsett, a Vidám Szín­padon, majd a Népszínházban játszottam. De közben érvényes szerződésem volt az NSZK-ban egy híres menedzsernővel, aki­nek révén igazi jó filmekben is játszhattam. — Tordai Teri tavaly óta a MAFILM-nél dolgozik. A film­gyárban hogy érzi magát? — Jó csapat van együtt, ép­pen ezért az a véleményem, hogy a magyar filmgyártásnak sokkal jobban színészcentriku- sabbnak kellene lennie. Gyak­ran indokolatlanul foglalkoztat­nak külföldi színészeket. Pe­dig sok kiváló ember dolgozik ezen a pályán. — Milyen filmben láthatjuk viszont az elkövetkezendő idő­ben? — Többek között a Mephistó- ban egy epizódszerepben, ezén- kívül egy tv-sorozatban, mely­nek Névtelen vár a címe, mely­ben egy nemzetközi kémnőt alakítok, valamint Mészáros Márta Anya és lánya című filmjében. Most forgatjuk a 15 játszom. Ezenkívül természete- részes Liszt-filmet, melyben Liszt sen színházban is fellépek, élettársát, Olga Maiendorfot Roszprim Nándor Ismerős kép — a 100 forintosról A műyejye[ fizet Donornak lenni a legnagyobb megtiszteltetés Apa lesz a férjből M inden tizedik házasság meddő Magyarországon. A gyer­mekre vágyó házasfelek ma már közösen kell hogy fel­keressék a szakorvos rendelőjét. Bármennyire fájdalma­san érinti ugyanis a férfiúi büszkeséget: az andrológusok tapasz, talatai szerint a hiba sok esetben nem a gyengébb nem képvi­selőjénél keresendő. Nagy Zoltán grafikusművész nemigen panaszkodhat a mű­vei iránti érdektelenségre: na­ponta ezrek és ezrek látják raj­zait, hiszen valamennyi törté­nelmi nagyságunk portréját ő véste rá papírpénzeinkre. Fur­csa volt eredetiben látni a tízfo­rintos Petőfi-képmását, Ady Endrének az ötszázforintosról ismerős portréját: lám,'így lesz a leheletfinom rézkarcból, rajz­ból, festményből pénz, bélyeg. Mert a Munkácsy-díjas mű­vészt elsősorban bélyeggrafi­kusként ismerik. Megszámlál­hatatlan postai bélyeget terve­Tartalmas, okos, az idegent kézen fogó bédekkerek, Európa szinte valamennyi országáról — Albániát kivéve. Ez a Panoráma Kiadó. Az úgynevezett nagyútikönyv sorozatával nemcsak a könyvet írók szereztek érdemeket, ha­nem a szerkesztőség is. A kül­földön járó hazánkfia nyugod­tan kószálhat e vaskos könyvek­kel a kezében, sőt — fotelból is utazhat az ember. De vajon mit hoz a jövő, lehet-e még jobbat és többet adni — kérdeztük Bu­da Bulcsútól, a Panoráma fő- szerkesztőjétől. — Az Itália kötettel indult immáron 20 esztendeje a Pano­ráma munkája, amely nem ön­álló könyvkiadó vállalat. A Me­dicina Könyvkiadó egyik főszer­kesztősége — a három közül — mondotta Buda Bulcsú. — E há­rom egyike az orvosi könyvek, másika a sportkönyvek, mi pe­dig az útikönyvek istápolói va­gyunk. — Kik írják az útikönyveket, hogy néznek ki a szerződések? — Főleg külszolgálaton levő a nettói zett és rajzolt meg 1940 óta, amióta az állami pénzjegy- nyomdában dolgozik. Azaz, hogy most már múltidőben kell fogalmazni, hiszen nyugdíjas, de — mint elmondta — most sokkal kevesebb ideje van, mint aktív dolgozó korában. Nagy Zoltánnak pénteken nyílt kiállítása a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában. A XIII. egyetemi nap alkalmá­ból összesereglett érdeklődők számára maga tartott rövid tár­latvezetést. A 65 éves, tapol­cai születésű művész több mint kétszáz megvalósult bélyegter­újságírók, gazdasági szakembe­rek, külkereskedők a szerzőink, azok, akiknek több esztendős kinttartózkodásuk alatt módjuk nyílik az adott ország megisme­résére. A szerzőket mi valutával nem tudjuk támogatni, így főleg „saját költségre” születnek a művek. Természetesen fizetünk honoráriumot, — majd itthon, a munka elfogadása után. — Milyen újdonságok várha­tók a közeljövőben? ~ A nagyútikönyv sorozatban most készül a Törökországot be­mutató, de talán még aiz idén megjelenik egy összevont könyv Ausztráliáról, Új-Zélandról és Óceániáról. Már dolgozik a Ka- nada-könyv szerzője, hasonló­képpen tervezzük a Közép-Ame- rikát — vele az Antillákat — be­mutató bédekkert, s nálunk van mór kéziratban a Brazíliáról szóló nagyútikönyv is. vet tudhat maga mögött. 1943- ban a posta eszmei pályázatot hirdetett meg, amelynek meg­nyerése után Nagy Zoltán ha­marosan egy zártkörű postabé- lyeg-pályázaton is első lett. Tíz évvel később a magyar női nép­viseleteket bemutató sorozatá­ért kapta meg a Munkácsy-di- jat. Amikor a hatvanas évek elején a bélyeggyűjtőket meg­kérdezték, melyiket tartják a legszebb sorozatnak, ők majd­nem tíz év eltelte után is Nagy Zolán népviseleti sorát jelölték meg. Mindegyik képről van vala­mi története. Kinek jutna eszé­be, hogy a híres párizsi bélye­gen a Diadalívről lefelejtette a „gyöngyöket”, hogy az egyik rajzról népszerű tévébemondó­nőnk mosolyog gyermekké fiata­lítva, hogy a pulit ábrázoló bé­lyegért beperelte az eredeti fo­tót készítő fényképész? Egy művészetté nemesedett ősi szakma műhelytitkai tárul­nak föl a kiállításon, ahol egy­más mellett látható a vázlat, az ötszörös nagyítású bélyeg­terv és maga a kész postabé­lyeg. Csak- a nagyító árulja el, mennyi hihetetlenül finom ecsetvonásból, vésőnyomból áll össze a mindennapjainkat ész­revétlenül végigkísérő kép. Nagy Zoltán az egyetlen magyar em­ber, aki nap mint nap a mű­alkotásaival fizet... Tervei közt szerepel, hogy még egyszer ki­vési a Petőfi-portrét, ezúttal az ismert festmény, s nem a da- gerrotípia alapján. Lehet, hogy majdan ez lesz az új ezerfo­rintoson? — A hazánk egyes tájegysé­geit elénk táró bédekkerek — csak magyar nyelven kaphatók. Jó-e ez igy? — Régóta érezzük szükséges­ségét annak, hogy pótoljuk ezt a hiányt, de az idegen nyelvű könyvkiadás nem a mi profi­lunk. Most talán sikerül kivite­lezni, hogy angol, német és orosz nyelven megjelenjen Bu­dapestről és a Duna-kanyarról szóló könyv, valamint egy Magyarország gyógyfürdőit be­mutató kalauz. Ugyancsak pro­filgondok miatt nem jelennek meg fotóillusztrációs — úgyneve­zett látványkönyvek sem, hi­szen a fotóalbumok megjelen­tetése a Corvina Kiadó reszort­ja. — Mit hoz a jövő? — öt sorozatunk van ma: a r.agyútikönyvek, a külföldi vá­roskalauzok, a mini útikönyvek, Az asszony egészséges, a férj viszont nem képes a megtermé­kenyítésre. Ez többnyire nem azt jelenti, hogy a férj közna­pi értelemben impotens, álta­lában csupán a spermiu­mok életképessége nem megfe­lelő. A lényeg: nem feltétlenül a válóperes ügyvéd a segítség, ha csupán a gyermek hiánya bontja meg a házastársi har­móniát. Jogszabály nem tiltot­ta, tehát eddig is segítettek már az orvosok: sok száz művi be­avatkozással történő megtermé­kenyítést végeztek már Magyar- országon. Általában a férj spermájá­val. Néhol azonban donort is használtak. Ezt jogszabály ko­rábban nem engedélyezte, fel­sőbb szervek hallgatólagosan tudomásul vették, ám igen nagy volt a jogi kockázat. Egyetlen példa: a férj bele­egyezésével elvégzik a megter­mékenyítést ismeretlen donor segítségével. Utóbb a házas­ság felbomlik és a férj bizonyít­ja, hogy nem ő a gyermek ap­ja, s igy kíván mentesülni a tartási kötelezettség alól. Sú­lyos öröklésjogi problémákat is felvethetett a korábbi, rende­zetlen helyzet. a magyar városkalauz sorozat és a külföldi kis útikönyvek. Lassan-lassan betelik a paletta, sok országgal, várossal „végez­tünk" már. Viszont fejlődik a tu­rizmus, változnak az igények, s a húsz évvel ezelőtt kialakított szerkesztési elvek sem mereved­hetnek meg. Célunk: az eddi­gieknél is jobban használható, több térképpel, illusztrációval ellátott, ugyanakkor súlyra is könnyebb bédekkerekkel kijön­ni. Kozma F. Az elmúlt héten megtört a jogalkotók hallgatása e kényes kérdésben, s mint ismeretes, napvilágot látott az egészség- ügyi miniszter rendelete a mű­vi beavatkozással történő meg­termékenyítésről, 12/1981. szám­mal. A kérdés szakembere Dél- Dunántúlon dr. Arnold László, a POTE szülészeti klinikájának ondrológusa: — Évente több száz asszony­nál kíséreltük meg eddig a férj spermájával a megtermékenyí­tést Magyarországon. Nagyon hiányzott a jogszabály és várjuk a módszertani útmutatót. Tel­jesen egyértelmű, hogy az ilyen módon született utód családi jogállása minden értelemben a vér szerinti gyermekével azo­nos, annak valamennyi jogi, er­kölcsi, anyagi következményé­vel együtt. Most mór megnyílik az út, hogy azokban az esetek­ben is megkísérelhessük a megtermékenyítést, ahol a férj­től egyáltalán nem származhat életképes spermium. — Kik lesznek a donorok? — Ez a legkényesebb kérdése e módszernek. Fantasztikus re­gények szerzői már felvetették a lehetőségét annak, hogy mi­lyen következményekkel járna, ha mondjuk az emberiség leg­nagyobb lángelméit próbálnánk megsokszorozni e módszerrel. Úgy tudom, hogy Budapesten korábban orvostanhallgatók vol­tak a donorok. A "jogszabály kimondja, hogy donor csak öröklődő betegségben nem szenvedő, egészséges férfi le­het. A módszertani útmutató tartalmazza majd a részletes feltételeket. Szigorúak lesznek a feltételek, ám donornak len­ni a legnagyobb megtisztelte­tés. Egy donor legfeljebb há­rom alkalommal működhet köz­re. Ily módon szinte a nullával egyenlő annak a lehetősége, hogy féltestvérek utóbb talál­kozzanak és ez károsodáshoz vezessen. A legnagyobb titok­ban kezeljük e módszer admi­nisztrációját, így sem az anya, sem a gyermek soha nem tud­hatja meg, hogy ki volt az apa. Még mi orvosok sem foqjuk ezt tudni, hiszen e fájdalommentes, gyors ambuláns beavatkozáso­kat több donor kevert spermájá­val végezzük majd. Erdős A. Sikeres ember Ön? A ma emberének önbecs­lése meglehetősen labilis. Ha sikereket ér el, értékes­nek érzi magát, kudarc ese­tén viszont „csökkent érté­kűnek". így lassacskán ki­alakul benne egy bizony­talansági érzés, amely, ab­ból fakad, . hogy értékét nem tulajdon emberi mi­nőségétől teszi függővé, hanem az állandóan vál­tozó „piaci” feltételektől. Ilyen szemlélettel a siker­hajhászás örökös rabjává válhat, ön hogyan gondol­kodik erről? 1. Barátai gyakran irigy­kednek önre? igen 3 nem 0 2. Sokszor érzi magát „fölösleges ember"-nek? igen 0 nem 2 3. Könnyen alakit ki kap­csolatokat? igen 2 nem 0 4. Sűrűn jár társaságba? igen 2 nem 0 5. Vidám társaságban szokott félrehúzódni? igen 0 nem 2 6. Kedveli-e a kockáza­tot? igen 3 nem 0 7. Új tevékenységi terü­let várja önt. Szorong? igen 0 nem 3 8. Gyakran megesik, hogy társaságban nagyobb sikereket könyvelhet el magának? igen 3 nem 0 ÉRTÉKELÉS: 0—5 pontig: Nincsen ön­bizalma, ez az oka számos sikertelenségének. Semmi­képpen nem sorolható azok közé, akiket elkényez­tet ° szerencse. 6—10 pont: Ha továbbra is ilyen félénk marad, nem­igen várható, »hogy — kedvező adottságai ellené­re — fürödni fog az elis­merésben. 11—15 pont: A siker és balsiker váltogatják egy­mást, nagyjából egyensúly­ban vannak. Az átlagos keretek között mozog a szerencserátája. 16—20 pont: Született si­kerember. Bárhol megjele­nik, győzelmet arat. A „Wochenend” magazin nyomán: dr. Juhász Edit H. J. Saját költségre készülnek a művek Útikönyv a kézbe Panoráma a világról

Next

/
Oldalképek
Tartalom