Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-04 / 242. szám

© Dunántúli napló 1981. szeptember 4., péntek A megyei tanács elé kerül a háztáji Nem másodrendű, nem időleges, nem megtűrt Szeptemberben tekinti ót a megyei tanács a háztáji gaz­dálkodás helyzetét. A mező- gazdasági albizottság és a HNF Kertbarátok Szövetsége már megvitatta az előterjesztés­tervezetet. A felszólalásokból ismertetünk néhány véleményt. — Nincs megoldva a kisgé­pek szervize, az alkatrészellá­tás rossz — mondotta Litter József, a szentlőrinci mezőgaz­dasági szakközépiskola igaz­gatója. — A japán permetezők­höz például nem lehet se szó­rótejet, se gyertyát kapni. Pedig a gyártók 5 évig biztosítják az alkatrészellátást. — Elhatároztuk évekkel ez­előtt, hogy 100 000 gyümölcs­fát ültetünk. 300 000 lett belőle és az akciót ősszel folytatjuk. Komlón 1300 kiskertet telepítet­tek, rendszeresek az előadása­ink és bemutatóink — ismertet­te a kistermelés speciális ágát, a hobbikertészkedést Novics János, a Kertbarátok Szövetsé­gének elnöke. — A kisgépellá­tás nagyobb probléma, mint ahogyan erről beszélni szoktak. Több gépkölcsönzőt kellene lét­rehozni, az országban is csu­pán hat van. Ebben az Agro- ker kezdeményező lehetne. A zártkertek művelése nincs meg­oldva, öt darab százas a szán­tás. — Igaz, hogy a háztáji szol­gáltatás a nagyüzem számára nem jövedelmező ágazat, de megtérül ez ott, hogy az em­berek elégedettek — mondotta dr. Vas János, az egyházasko- zári tsz elnöke. Szóvá tette, van egy rendelkezés, hogy föl­del tartós használatra csak tsz-tagnak adhat a termelőszö­vetkezet. Át kell adni a földet a tanácsnak, s az adja tovább. Ennek nincs értelme. A sok utánjárás miatt parlagon ma­iadnak nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek. A partos földeket meg azért nem veszik szívesen bérbe, mert nincs megfelelő eszköz a művelésre. Igen sok áru elvész, mert a kis tételeket túl költséges a városba szállítani. Ezt túrajárat- szerűen lehetne megoldani. Weisz János, a gödrei tsz elnöke egy számsort ismerte­tett. 1971-ben Gödrén 162 te­hén volt, most 42, Szentmárton- ban 130, most 8, Baranyajenőn 80, most 12 és Tormáson 120, most 8. Félő, hogy ez megis­métlődik a sertésnél. Tormáson tavaly 120 sertést tartott hét gazda, az idén egyet sem. 1200 forintos malacár és 4 má. zsa 600 Ft-os táp mellett nul­lára futnak ki. Ha vagy a fel- vásárlási áron, vagy a tápáron nem változtatnak, oda kerü­lünk, mint a szarvasmarhánál. A nyúlnál nagy a probléma. Úgy tűnik, a felvásárló csak az ő két forintját nézi. A nagy súlyú nyulakat otthagyják a termelőnél. Ök egyszer-kétszer hazaviszik, de aztán nincs to­vább. A kisgépek nagyon drágák és nagyon kifogásolhatók. Kel­lene egy szerv, amely minősíti, és addig ne lehessen kiadni. Van 80 000 Ft-os kistraktor. Hogy lehet ezt kigazdálkodni a háztájiban, és mi van ebben 80 000 Ft? — Az élelmiszerek zömét a nagyüzemek adják — mondotta dr. Baracs József, az albizott­ság elnöke — de a háztáji biztosítja a zavartalan ellátást. A baranyai kistermelők annyi vágóállatot szállítanak, amivel háromnegyed évig el lehet lát­ni Pécs városát. Rendkívül pro­duktív a háztáji gazdálkodás. A terület 9 százalékán a me­zőgazdaságban előállított érték 17 százalékát adják. A háztáji ellátása és a felvásárlás ja­vult. De nincs megoldva. Olyan kisszerű módszereknek nem szabad előfordulniuk, hogy le­járt határidejű tasakolt vető­magvakot, rég lefutott kukori­cahibrideket hoznak forgalom­ba a háztáji számára. A tápok sem azonos értékűek a nagy­üzemi tápokkal. Tizenhárommillió broiler a hernádi háztájiban Tizennyolcezer tonna broilert és 28 500 db hízott sertést állít elő háztáji rendszerében a hernádi tsz. Hogy ez mennyi? — Tizenhárommilió broiler. Egy akkora telepen, mint a gör- csönydobokai, 800 000-et lehet előállítani, tehát 16—17 telep teljes broilertermelését Herná- don a háztáji szállítja. Annyit, mint Baranya összesen. Hernádon a tsz adja a na­poscsibét és ia takarmányt, mégpedig nagyon szép granu­lált tápot. Az istállókhoz — ken- derpozdorjából készülnek és a lakosság többsége új istállót épít — az anyagot, technoló­giát a tsz nagy tételben szerzi be. Az állomány a termelőszö­vetkezet tulajdonában marad, a naposcsibéért tehát nem kell fizetni. Már akinek. A háztájinak abban a forhiá- jában, amikor a tsz csibéit ott­hon neveli fel a tsz-tag, csak az vehet részt — és csakis tsz­tag, vagy családtagja —, aki munkáját a 'közösben kifogás­talanul elvégzi Külsős is tag­ja lehet a háztáji szervezetnek, de ő készpénzért vásárol. A 'kész 'broilert a tsz veszi át 33,20 Ft-ért és saját vágóhíd- ján dolgozza fel. Elszámolás a szállításkor történik. A tsz-tagé az az összeg, ami az átvételi árból a naposcsibe, a takar­mány és egy forint szolgáltatási díj levonása után megmarad. Ez az összeg képezi a mun­kadíjat, a költségtérítést a ter­melőeszközök használatáért és a hasznot. M'ivel a csibe a tsz tulajdo­nában marad, a munkadíj után munkanapot írnak jóvá, és ez beleszámít a nyugdíjba. Sőt-----------------------------»-------------------------------­c saládtag is így szerezhet nyug­díjat. Természetesen ilyen eset­ben a munkadíj — nem az egész háztáji kereset! — 25%- át a tsz-tagnak be kell fizetnie sztk-ra. A rendszer sikere óriási. Ti­zenkét falu lakossága vesz ben­ne részt, broilert 300-an hizlal­nak, az új ólak 6000-esek. Ál­talában 4000-et tart egyszerre egy család és 20 000-et nevel fel egy évben. Sertést 600-an hizlalnak, 40—50 hízó az átlag. Egy baromfitelepet 25—30 millió forintért lehet felépíteni és felszerelni. Tizenhét telep — félmilliárdos beruházás. Kinek van ennyi pénze? A háztáji rendszerben nem volt rá szük­ség, ezt megtakarították Újjászületik egy évszázados hagyomány Háztáji juhnyáj Szederkényben Valamikor a háború előtt baranyai falut nem lehetett elképzelni juhnyáj nélkül. Alig volt ház, ahol ne tartottak volna 3-5—10 anyajuhot és a szaporulatát. Pásztort közösen fogadtak fel a gazdák. A 60-as, 70-es években aztán eltűntek a községi nyájak, né­hány tsz kísérletezgetett egy ideig, aztán amikor úgy tűnt, hogy a műszál tartósan kiszo­rítja a gyapjút, többségük fel­áldozta a nyáját. Az utóbbi években azonban kitűnő üzlet lett a pecsenyebá­rány, ára van újból a gyapjú­nak is. Vállalkozó szellemű emberek felismerték a nagy lehetőséget, 100—200 anyaju­hot állítottak be, pásztort fo­gadtak és bombaüzleteket csináltak. Csak községi nyájról nem tudtak sehol. A napokban az­tán rátaláltunk az elsőre és az egyetlenre Baranyában. A Sziebert-völgyben, Boly mellett legel 47 szederkényi tsz-tag háztáji juhnyája. 474 anya és a szaporulat al­kotja a nyájat. Van tsz-tag, akinek 4—5, van akinek 4Ö-nél is több anyajuha van, mint Patai Ádámnak, Gál János­nak vagy Marczi Györgynek Monyoródról. Csak tsz-tagok tarthatnak juhot és a nyáj leg­feljebb 600 anyából és szapo­rulatából állhat, ugyanúgy mint a tsz közös nyájai. 50-nél több anyajuha senkinek sem lehet. Ha több lesz a jelentkező, ke­vesebbet tarthat majd egy gaz­da. A nyáj az utóbbi három­négy évben jött létre, s nem véletlen, hogy Szederkényben. Tizenkét éve foglalkozik a tsz juhokkal és a megyében a legjobban csinálja. Anyajuhai­nak számát 'idén 2200-ról 2500- ra növeli. A cél 3000. Tavaly 152 bárányt neveltek fel 100 anya utón, az idén 130-ra szá­mítanak. Ebben >az évben el­adtak már 600 pecsenyebá­rányt és 600 jerkét Szajknak. A tsz juhai is 600-as nyájakra oszlanak, szigorúan elkülönítve a háztájitól. Visszaélésre — ami annyi botrányt okozott, mint legutóbb például Mecsekjáno- siban — nincs lehetőség. Ebbe az értékes állományba kívülről nem kerülhet be sem­mi. Ezért a háztájiba is csak a tsz-től vehetnek anyajuhot a gazdák, vagy egymástól. Egy anyajuh ára most 2000—2500 Ft. A tsz minden anyajuh szá­mára 30 négyszögöl lucernát ad a háztájinak. Gondoskodik legelőről — minden évben 50 hektár legelőt telepítenek vagy újítanak fel. Minden legelő gondozott és kellő műtrágyát kap. Pásztorról is a tsz gon­doskodik, anyajuhonként 7 fo­rint pásztorbért kell fizetni és minden birkáért, a bárányokat is beleszámítva, 3—5 Ft fűbért. Télen a juhok otthon vannak és mindenki maga gondosko­dik állományáról. Az ellés is otthon történik márciusban. Megkérdeztük természetesen, mennyire fizetődik ki. Azt mondták, a költségeket a gyap­jú fedezi. 116 Ft kilója, 4,5 kg volt idén a nyírási átlag. Tiszta pénz a szaporulat. Egy pecse­nyebárány (22—32 kg) 1700 Ft. Szederkény most még egye­dül áll. De példát mutat, ho­gyan lehetne falun — mint év­századokon át — pótlólagos jö­vedelmekre szert tenni fűből és tarlókból, ami sajnos jórészt még mindig veszendőbe megy. Robbanás a hazai rotációskapa-előálirtásban Nyolc lóerős gép Szegedről A szegedi rotációs kapá­ért sorban állnak az üzletek­ben, a kisgépeket értékesítő boltok előjegyzés alapján elégítik ki az igényeket. A vásárlók körében közkedvelt RK—02-es kapa már az ára miatt is kelendő, hiszen 9 600 forint. Jó tulajdonságait ebben az évben a KÁF - Kiváló Áruk Fóruma — emb­lémával ismerték el. Frányó Antalnak, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöké­nek tehát nincs fejfájása az értékesítést illetően. — Még 1975-ben kötöttünk megállapodást a Hermesszel a hazai kapa kifejlesztésére. Az első típushoz olasz gyárt­mányú Aspers motorokat használtunk föl. Vagy tízezret készítettünk belőlük és a ka­pák negyed részét exportál­tuk. A hazai igények robba­násszerű emelkedése miatt természetszerűleg elsődleges feladatunknak a belső ellá­tás megoldását tekintjük: de, hogy ez a határ hol húzható meg, azt ne is kérdezze! Nem hiszem, hogy erre bárki megnyugtató választ adna önnek. 1980-ban tízezer kapa gyártására kaptunk megren­delést a Hermesztől. Ezekhez már az amerikai importból származó Briggs motorokat használjuk fel. Idén az első félévben öt és fél ezer szege­di “kapa került az üzletekbe a Hermész útján. A motorel­látással eddig nem volt gond, a szállítmányok me­netrendszerűen érkeznek. A hajtómű egyébként kooperá­cióban készül, öntödénk is­mételt beindításával ez a gond 'is megoldódik. Fejlesztési elképzeléseink között új típusok kialakítása szerepel. Már kifejlesztettük az RK—03-as — három lóerős — kapát, amit jövőre kívá­nunk piacra dobni. Fejlesztő mérnökeink most dolgoznak egy nyolc lóerős univerzális gép — szántás, vetés, rostá­lás, permetezés — kialakítá­sán, amit hasonló áron ho­zunk majd forgalomba, mint a csehszlovák Terra. Egyéb­ként a gyártókapacitásunkat a dollárkeret, pontosabban a behozható motorok száma határozza meg. Ettől függ, hogy a jövőben bővíthetjük-e az EK—02-es előállítását. Salamon Gyula Pécsi utcák — híres emberek Á Cséby testvérpár A nyolc gyermeket számláló édesapa megyei közgyám, majd városi főpénztáros volt Pécsett. A szerény anyagi körül­mények között élő családot a haladó nemzeti hagyományok lelkesítették: nagyapjuk 1848- ban Dél-Baranyában nemzet- őrcsapatökat szervezett, bátran harcolt Jellasics hadai ellen az ozorai és a pákozdi csatában. A szabadságharc bukása után a nagyapa külföldre menekült. A pécsi cisztercita főgimná­ziumban szorgalmával és te­hetségével kitűnt a Pécsett 1892. június 29-én született Csé­by József és a nála öt évvel fiatalabb, az 1897. május 27-én született Cséby László. A gim­náziumi tanulmányok befejez­tével József jogi, László orvos- egyetemi tanulmányokba kez­dett. Tanulásuknak azonban véget vetett az első világhábo­rú. József 1914-ben az olasz frontra, László pedig rövid frontszolgálat után orosz hadi­fogságba került. Onnan azon­ban 1918 tavaszán hamis pa­pírokkal visszatért Magyaror­szágra, ahol egy budafoki ez­red pótzászlóaljához osztották be szolgálatra. Amikor azonban egy alkalommal a sztrájkolok védelmére kelt, az olasz frontra küldték további szolgálatra. Egy alkalommal József főher­ceg meglátogatta a frontkato- nákat. Arra a kérdésre, hogy érzik magukat, a katonák csaj­kájukat föltartva válaszolták: „Ezzel nem lehet harcolni I" „Át kell mennetek a Piavén, akkor mindenetek lesz!” — felelte a távozó főherceg „Még fake­resztünk is!” — kiálltották utá­na a katonáik. Az őszirózsás forradalom, majd az összeomlás után ezre­dé Szekszárdra került. Az itt megalakított megyei koronata­nács elnöke Cséby László lett. A Pécset megszálló szerb ha­tóságok üldözése elől Cséby József is Szekszárdra szökött. A két testvér ekkor agitációs mumkóba kezdett. Nevük csak­hamar ismertté vált a szekszár­di munkások körében. A Ta­nácsiköztársaság győzelmével Cséby József Tolna megye ka­tonai népbiztosa, majd ezred­parancsnok lett. Később is he­lyükön maradtak, mert úgy vél­ték, nem tettek semmiféle olyant, amiért futniuk kellene. Mindketten a frontról vissza­vonuló 4. dandár 3. zászlóal­ját várták. Közben azonban a direktórium épületében tartóz­kodó Cséby Józsefet, a korona­tanács volt elnökét letartóztat­ták. Laci Pécsre szökhetett vol­na, de bátyját szerette volna kiszabadítani. Kelepcébe került, őt is elfogták, és testvére mel­lé zárták, A szekszárdi vásárté­ren akarták kivégezni őket, de a fölbőszült tömeg fenyegeté­sére nem merték agyonlőni a két elfogott férfit. Székesfehér­várra kellett volna szállítani a testvérpárt, hogy a hadbíróság ítélkezzék felettük, de Cecén Gömbös János kiszedte őket a vagonból, és . . . A két Cséby megrázó tragé­diájáról Szamos Rudolf számol be A fekete tanya című emlé­kező írásában: „Estefelé Göm­bös harmadával letántorgott a pincébe. A fivéreket maguk előtt hajtották. A faluszéli er­dőben akarták végrehajtani a kivégzést, de Gömbös a falu közepén meglátta a tejcsarnok előtt ácsorgó parasztok cso­portját, és elüvöltötte magát: „Mocskos disznók, látjátok! Ezek úriemberek lehettek volna, de eladták magukat a vörös zsidóknak! Így döglik meg minden kommunista! — ezzel előrántotta a revolverét, és Jós­kára fogta .-. Az idősebb fivér hörögve rogyott le. Laci a báty­ja után kapott, és magához szo­rította az összecsukló férfit. „Al­jas, szadista gyilkos!” — üvöl­tötte Laci. „Nesze neked hu­manizmus!” — vigyorgott Göm­bös, és kétszer Laciba lőtt." Tóth István PÉCS SZÜLETTEK: Szalai Andrea, Kozma Szilvia, Jung Viktor, Fuksz Gábor, Borka Lívia, Szabó Éva, Lóki Csaba, Liszt Adrienn, Róth András, Menadi Samira, Légrádi Péter, Poczók Valé­ria, Géczi Ferenc, Darvas Krisztián, Hetesi Anita, Neiser Miklós, Kőmű­ves Erika, Hegyi Krisztián, Somogyi Zsanett, Sárics Katalin, Magdó Atti­la, Sándor Tamás, Hegyközi Csaba, Osvald Péter, Lusz Gergely, Güth Barbara, Árvái Anikó, Loibl Csaba, Inkeller Judit, Varga Adrienn, Haag Inez, Lábó Eszter és Melinda, Kardos Ildikó, Kovacsik Patricia, Bauer Ro­bin, Lukács Beatrix, Gál Kristóf, Lá­zár Tamás, Sárosi János, Jenei Sán­dor, Varga László, Horváth Péter, Kovács Károly, Zengei Liliána, Ol- teán Karina, Balló András, Tóth Krisztina, Békefi Ákos, Békefi Tamás, Szakala Anita, Kun Rozalinda, Sza­bó Nikoletta, Kovács Dóra, Dankó Mariann, Faragó Gergely, Horváth Zoltán, Czina Judit, Foki Dániel, Va­gyon Mária, Rattinger Zsolt, Omböli Lajos, Borsos Ágnes, Parki Eszter, Pápai Jolán, Balog Mária. Kovács Mónika, Németh Klaudia, Kis Anita, Bötz Péter, Udvari Marianna, Pong- rácz Csilla, Nagy Valéria, Czéder Jaroslav. Szabó Gábor, Mátrai Haj­nalka, Bogadics György, Nagypál Dorottya, Futár András, Frigyesi Zsolt, Erdős Tamás, Baka Viktória, Tóth Viktória, Lévai Jenő, Toponáry Éva, Aszmann Judit, Kovács Andrea, Rácz Boglárka, Golácz Norbert, Ke- lenfi Andrea, Mikola Éva, Tálján Gé­za, Mátics Viktor, Schlapp Nikolett, Drinóczi Péter, Hosszú István, Rad- nai Márk, Kovács Ilona, Balázs Bé­la, Balázs Mátyás, Adám András, Zsitér Sándor, Alvári Péter, Aradi Bernadett, Szemán Zsolt, Markó Ger­gely, Halász Bernadett, Grünkut Gá­bor, Fábián Helga, Orsós Zsolt, Var­ga Emese, Kovács József, Bertalan Zoltán, Fuchs Eszter, Klein Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Károly Antal és Hőgye Agnes, Sánta József és Németh Ilona, Bálint József és Pille Judit Ibolya, Kovács József és Schmidt Ildikó, Gyöngyösi Tamás és Nagy Viktória, Agyuki Gábor és Hor­váth Edit Terézia, Gyulai Csaba és Szövi Csilla Zsuzsanna, dr. Pilley Iván Domonkos és Mohai Gabriella, Fekete András és Váczi Zsuzsanna, Czirjenics Miklós és Korontó Zsuzsan­na, Barna Attila Tamás és Fekete Zsuzsanna Csilla, Kovács Károly és Keresztúri Erzsébet, Erdélyi István és Musich Anikó, Szepes János és Muhi Dianna Gabriella. Roszkópál Miklós és Nagy Edit, Fábián Miklós és Ga- rábi Csilla, Hauer János és Eden- hoffer Klára, Schmidt Árpád és Bonyár Mária, Nap István és Sátori Zsuzsanna, Vasvári Sándor és Ma- táncsi Éva, Marázi Béla és Barta Irén. Torma Imre és Pozsonyi Rozália, Nikolics Mihály és Kanizsa Elvira, Buczkó Zoltán Imre és Iványi Erika, Jakabfi László és Magyar Marianna, Koller László és Búzás Lívia, Becker János és Németh Anna, Göbl Ferenc és Németh Piroska. Csankó Dezső és Pető Éva, Reményi Ferenc és Ta­kács Szilvia, Ambrus Péter és Gregor Jolán, Doma Miklós és Tóth Györgyi. SIKLÓS SZÜLETTEK: Magyarpolányi Melin­da, Tóth Dóra, Hajas Viktória, Fra- nyó Bálint, Angyal Attila, Kasabu Ilona, Hajdú Diana, Jandura Ivett, Szabó Szilárd, Czékó Gábor, Urszics Alexandra, Kriszt Anita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Farkas Tivadar és Horváth Ildikó. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Fertőző épület). III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül- , orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.* 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7. óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom