Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-08 / 246. szám
1981. szeptember 8., kedd Dunántúlt napló 5 Kesztyűdivat az 1860-as és az 1890-es évekből Kiállítás Budapesten Magyar borok sikere a Vinexpo '81-en Négy aranyérmet és egy bronzérmet szereztek a magyar borok Franciaországban. a Bordeaux-ban megrendezett nemzetközi versenyen és kiállításon. A Vinexpo '81 elnevezésű kiállításon 24 ország 520 kiállítójának egyike a Monim- pex volt. A versenyre 14 ország nevezett boraival, amelyek közül a nemzetközi zsűri 178-at díjazott. A siker azért is jelentős, mert ezúttal nem a világhírű Tokajinak és Egri bikavérnek, hanem nemzetközileg eddig kevésbé ismert borainknak hullottak az érmek. Aranyérmet nyert a Ba- dacsonyvidéki Pincegazdaság 1978-as évjáratú somlói Furmintja, a Balatonboglári Állami Gazdaság 1980-as évjáratú Bogiári rajnai rizlingje, továbbá a Hungarovin Borgazdaságok Export Vállalatának 1971-es vi- sontai olaszrizling bora. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a nemzetközi mezőnyben a mindig is világhírű francia pezsgők mellett a Hungarie Grande Cuvée fehér, száraz pezsgő aranyérmet nyert. Szép eredmény, hogy a vörös borok hazájában, Bordeaux-ban a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hajósi Cabernet Franc 1979-es évjáratú vörös bora bronzérmet nyert. A díjnyertes és aranyérmes borok országonkénti számarányát tekintve a legtöbb aranyérmet Magyarország kapta. Franciaország a bordóival, Olaszország pedig a Chianti- val aratott babért. A díjnyertes borok palackjaira a rendező bizottság külön felragasztható cimkét bocsátott ki, amely egyben feljogosítja a termelőt, hogy magasabb áron — a valódi értékén — forgalmazza termékét. Múzeumot létesít a Pécsi Kesztyűgyár E l sem hinnénk, az öltözködés divatjával mily szorosan lépést tartott a kesztyűdivat is. Pedig így van. Például a múlt század egyik évében még a vállig érő csipkekesztyű volt a módi, a következő évben már finom mosókesztyűket hordtak a dámák. Az ujj nélküli, leheletfinom, rövid csipkekesztyűket a bársonyosan puha glasszékesztyük váltották fel. Minderről - a kesztyűmesterség és a kesztyűdivat történetéről — ad képet a Pécsi Kesztyűgyár Budapesten, az Országos Piackutató Intézet Nagymező utcai bemutatótermében. Az október 2-ig nyitva tartó kiállítás sajtótájékoztatóját tegnap tartották. Gulyás József, a Kesztyűgyár vezérigazgatója üdvözölte a sajtó képviselőit, majd Déri János kereskedelmi propagandavezető ismertette az előzményeket és a gyűjteménnyel kapcsolatos elképzeléseiket. A hetvenes évek elején kezdődött el a Kesztyűgyár több mint százéves múltját idéző dokumentumok gyűjtése. Az anyagból 1979-ben A Pécsi Kesztyűgyár története címmel csaknem 300 oldalas, hetven képpel illusztrált könyv jelent meg ötezer példányban. A vállalat ezt követően határozta el egy múzeum létesítését. Ekkor hirdetéseket tettek közzé a napilapokban. A felhívás azoknak szólt, akiknek 1940 előtt készült, muzeális értékű kesztyű volt birtokukban. A hirdetéssorozat eredménnyel járt. Ma már csaknem 500 különböző fajtájú és kivitelű kesztyű és egyéb kiegészítő divatcikk, legyező, napernyő, női divattáska van a vállalat tulajdonában. Ezt az anyagot több száz darabból álló metszet és divatlapgyűjtemény egészíti ki. A múzeum másik fontos feladata lesz a kesztyűsmesterség történetének bemutatása. A gépek, szerszámok, okmányok és képek segítségével a szemlélő felidézheti majd a mesterség múltját. A még ma is működő 80—90 éves varrógépekkel készültek valamikor az elegáns glaszé- kesztyűk. Az öreg szerszámok nyelét a szakmát szerető és rendkívül nagy gonddal róűve- ló szabászok keze koptatto fényesre. A szakadozott munkakönyvek, okmányok a kesztyűsök múltjáról, életéről mesélnek a ma emberének. A Pécsi Kesztyűgyár még ma is gyűjti- az anyagot, hogy o múzeum látogatója majd végig tudja kísérni a kesztyű történetét az ősidőktől napjainkig, és megismerhesse a kesztyűmesterség fejlődését is. A múzeum megnyitására előreláthatóan 1983- ban kerül sor Pécs belvárosában. Az összegyűjtött anyag első kiállítása a Nagymező utca 21- ben október 2-ig naponta 10— 18 óra között tekinthető meg. Lomtalanítás Emlékünnepség Szigetváron Lobogó fáklyák és emléktűz mellett, miközben a Tinódi énekkar a Szózatot énekelte. 400 évvel ezelőtti hőseire emlékezett vasárnap este Szigetvár. Hőseire, akik egyszer (1556) győztesen, egyszer életük árán (1566), megállították a világuralomra törő oszmán áradatot. Az emléktüzet a város két polgára gyújtotta meg, akiknek családfája legrégebbre, az 1700-as évekre vezethető visz- sza Szigetváron. Több száz szigetvári előtt a város vezetői helyeztek el koszorút Horvát Sztancsics Márk és Zrínyi Miklós szobránál. Az emlékbeszédet az általános iskolák igazgatói, Pál Ferenc és Harmati József mondták. Tanárok adták a műsort a várbaráti kör emlékülésén is, ahol Molnár Imre tartott ünnepi beszédet. Hugó Borenics eszéki tanár horvátul és magyarul Kar- narutics Barna kiseposzából és Ivón Zajc Zrínyi operájából adott elő részletet, Radnóczi Ferenc gimnáziumi tanár Theois, mert időt, szervező munkát igényel a megfelelő jármű biztosítása. S túl a személyes érdeken, az elszállítást igénylik a tűz- és környezet- védelem szempontjai is. így hát segítségnek kell tekintenünk a vállalat három hétre kiterjedő akcióját: ingyenesen vállalkozik a hulladék elszállítására. Remélhetőleg eredménye lesz az is, hogy kevesebben szabadulnak meg lopva feleslegessé vált dolgaiktól, illegális szemétlerakó-helyekre borítva a vödröket, ürítve a csomagtartókat. A Köztisztasági és Útkarban- tcrtó Vállalat lomtalanítási akciója tegnap kezdődött, mégpedig - még ma és holnap is - elsőként a belvárosban, illetve a Lvov-Kertváros- ban és a Siklósi városrészben lakóktól várva a bejelentéseket. A vállalat ugyanis a 13-411 47-es telefonon várja az érintettek hívását, hogy megbeszélhessék: mennyi hulladékot kell elszállítani és mikor mehet érte a gépkocsi. A jövő héten (14-15-16-án) folytatódik az akció, amikor a nyugati városrészben lakók kérhetik az ingyenes szállítást. Azt követően lesz a lomtalanítás a Budai városrészben (21—22—23-óa). Megjegyzendő tehát: egyeztetni kell a vállalattal az említett telefonszámon az időpontot, az elszállításra váró hulladék mennyiségét, valamint azt, hogy az akció során a törmelék és a föld kivételével mindent elszállítanak. Rossz tapasztalatok késztetik arra a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatot, hogy immár ismétlődően megrendezze lomtalanítási akcióit. Korántsem csak arról van szó, hogy a háztartásokban megszabadulhassunk feleslegesen tárolt, használhatatlan holmijainktól. Arról nem is beszélve, hogy a lakótelepi otthonok lakói ugyancsak szűk tárolóterekkel rendelkeznek, ahova bezsúfolni minden, a szobákból kiszorult holmit nemegyszer képtelenség ... A háztartási hulladéktól megszabadulni nehéz azért dór Kömer Zrínyi című tragédiájából olvasott fel németül és magyarul. Fellépett Mile Krajina eszéki guszlár. A Zrínyi-ünnepségek szombat és vasárnap folytatódnak. A kesztyűmesterség és a kesztyűdivat története Előrejelzés fél évszázadra A garancia biztos piacot jelent A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szilikát és Vegyipari Gépészeti Intézet gyártástechnológia csoportja országos szinten is figyelemre méltó eredményeket ért el a műanyag csövek tartós szilárdságának vizsgálatai terén. Dr. Kosaras Gellért főiskolai tanártól, a gyártástechnológia csoportvezetőjétől hallottuk: — A vizsgálati módszer alap- -ötletét Dér Gyula adjunktustól kaptuk. Az 1976-ban kipattant ötlet megvalósításához egy egész munkacsoport alakult. A fejlesztést először a szerény iskolai alapból kezdtük, majd sikeresen megpályáztuk az állami megbízást, az országos jelentőségű petrolkémiai program keretében. 1978-ban egymillió forintos állami támogatást kaptunk a kutatásaink továbbfejlesztésére. A szerző felvétele Vizsgálóberendezésünkkel műanyag csöveket és csőkötéseket mesterségesen öregbítünk. (Változó hőmérséklet, nyomás és vegyi közeg segítségével.) Korábban egy év alatt, újabban egy hónap kutatási eredmény után egy olyan gyártási ellenőrzési rendszert tudunk átadni a gyártónak, amellyel szavatolhatja a csövek minőségét. Ezzel a módszerrel a gyártó nagy biztonsággal tudja akár fél évszázadra is előre jelezni a csövek, csőkötések változási formáit. A megbízható garancia révén megnyílhat országunk előtt a nyugati piac. Földesi Mihály Mankó Ha eddig úgy mondtam volna: kilépek az utcára, és máris bosszankodom, eztán úgy is mondhatom: kinyitom az ablakot és máris van bosszankodni való. Pontosabb helyesírással: kinyitom az Ablakot... Nem mintha a televíziónak ezt a műsorát ilyen célra hozták volna létre. Sőt. Szinte épp ellenkezőleg. Olyan célra, hogy az élet apró tudnivalóiban segítsen eligazodni, vagyis csökkentse az ismeretlen, apró, várható, lappangó bosszúságok számát. Ami tőle telik, váltakozó sikerrel meg is teszi, de ugyanakkor újabb és újabb elképesztő hiradásokkal is szolgál. Mert például mit tudtam én eddig a mankóról? Jószerivel semmit. Napestig sorolhatnám azokat az árukat, amikről tudtam eddig is, hogy nem kaphatók, vagy nem méretben kaphatók, vagy várni kell rójuk, vagy nem úgy működnek, mint működniük kellene. De a mankóról nem tudtam. Azt hittem, ha ne adj’ isten, eltörném a lábam és egy darabig mankóval kellene járkálnom, hát hipp- hopp, ott teremne egy pár, persze, biztosan el kellene valahová menni érte, biztosan sok papírt ki kellene töltetni, • miegymás, de hogy azután lenne egy használható mankóm, abban nem kételkedtem. Most aztán kiderült, hogy tévedtem. Az a mankó nekem, erre mérget vehetek, nem lenne jó. Magas lenne. Ha egyáltalán el tudnék vele indulni, úgy szökdécselhetnék, mint a gólyalábas emberek a cirkuszban. Mert csak egy méret van. És örülhetünk, hogy ez is van, mivel famankót hazánkban egyedül vidéken gyártanak. Becsületszavamra ez hangzott el a műsorban, igaz, hozzátették a hely nevét is. Ezt már csak ügy zárójelben jegyzem meg, szinte megszokásból, kicsit röstelkedve, dehát mit tegyünk. Ezúttal is úgy hangzott, mintha a budapesti lábtöröttek gondjait az okozná, hogy famankót csak vidéken gyártanak . . . Mindegy. Tény, hogy a mankó-illetékeseknek még eddig nem jutott eszükbe, hogy a mankógyártókkal — ez esetben azzal a vidéki ktsz-szel, ha már más nincs, esetleg oda is lehetne utazni, ha vonat nem jár. terepjáróval — megbeszéljék, hogy az emberek nem egyforma magasak, tehát nem egyforma mankó kell nekik. És a mankó csak egy a sok közül. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy egy ország, amely büszke például kiváló orvosi műszereire, megfeledkezzék a mankóról. De ugyanígy megfoghatatlan, hogy egy ország, amelynek mezőgazdasága mór igazán és vitathatatlanul nagy érdemeket szerzett, még mindig a traktorokból kikopott mütyürkék után futkosson, s többnyire eredménytelenül. Ezt nem az Ablakból tudom, hanem a Híradóból de tudom már évek óta Szezonális téma ez is, amelytől a nagy mezőgazdasági munkák idején hemzseg a sajtó. Mielőtt azonban bárkinek az juthatna az eszébe, hogy eszerint a sajtó tehet a visszatérő alkatrész- hiányról, sietek leszögezni, hogy a sajtó a ténylegesen hiányzó alkatrészeknek ezrelékben kife'- jezhető töredékét képes csak szóvá tenni. Úgyhogy mór.sok ezért sem ő tehet róla. Az is ezt bizonyítja,' hogy a tévében is megkísérelték a probléma legpozitívabb oldalát kidomborítani: bemutatták a tsz-ek és állami gazdaságok apró forgácso- lóműhelyeít és alkatrészgyártó melléküzemágait, jelezvén, hogy készülnek azért pótalkatrészek. Mindenhonnan összetarhált, ki. szuperált gépeken, falusi ezermesterek keze alatt, olykor valóságos bűvészteljesítményként, örömömre a minisztériumi illetékes is megmondta: de azért nem ez a megoldás. Mint ahogy az sem, hogy a lábtörött embert kalapáljuk a mankó méretéhez. H. E.
