Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-27 / 265. szám

Vadászat Kiskertünk Meg­kezdődtek a társas nagy vadászatok „A vadászat — mind az em­ber és a természet kapcsolatá­nak egyik formája — a vad sportszerű és vadászias elejté­sére, illetőleg elfogására irá­nyuló közvetlen tevékenység”. A vadászat az ember és a természet kapcsolatán kívül egyben a vadgazdálkodás ter­mésének betakarítása és szük­ségszerű állományrendezése, ivararány szabályozása, selej­tezése, és vérfelfrissítése is. A vadászatnak különböző formái vannak, megkülönböztetve asze­rint, bogy nagyvad, vagy apró­vad, vadászatot szervezünk-e, mely módszereket minden va­dásznak ismernie kell. A va­dászati mód lehet egyéni, vagy társasvadászat, A társas vadá­szat fogalmát a három, vagy ennél több vadász részvételével tartott vadászat meríti ki. A hasznos . apróvadra csak társas vadászati módon szabad va­dászni Nagyvadból csak a vaddisznóra szervezünk társas hajtó vadászatot. Az így szer­vezett társas vadászatok szep­tember, októberben kezdődnek és tartanak a téli vadászati szezon végéig, -február köze­péig. Mivel társai vadászatot — a vaddisznó kivételével — csak apróvadra folytatunk, így a vadászat rendezőjének meg kell határoznia, hogy milyen vadá­szati módot alkalmaznak a vadászaton. Az apróvad vadászati módok közül legismertebb a kereső vadászat, vonalhajtás, ráhaj- tás, U alakú hajtás, vagy pasz­ta, és a körvádászat. Jelenleg apróvadból társas vadászatot csak a fácán vadászatára szer­vezünk, és az érvényes rendel­kezéseknek megfelelően egy­két esetben nyúlra is. A fácán vadászatok rendezése döntő le. hét az állomány eredményes levadászása céljából és a fá- cántelepífés gazdaságossági eredményeinek szempontjából is. Ezért nagyon fontos, hogy a fácán vadászatok a vadász- terület adottságainak megfe­lelően legyenek megtervezve, melyeknek végrehajtásához igénybe kell venni a vadász- társaság valamennyi tagját, gondoskodni kell megfelelő munkavizsgával rendelkező vizslákról és megfelelő számú hajtokról. Minden társas vadászat csak úgy járhat megfelelő eredmény­nyel, ha a résztvevők fegyelme­zettek, és a vadászat vezető irányításának minden esetben eleget tesznek, ellenkező eset­ben a legjobban megtervezett és tökéletesen megalapozott vadászat is csődöt mondhat és eredménytelen lesz. A társas vadászatok befejez­tével ügyelni kell a lőttvad ke­zelésére, azt minden hajtás után szakszerűen kell kezelni és tárolni, meg kell állapítani az elejtett vad mennyiségét, .mi­nőségét, és nyilvántartásba kell venni. A vadászat befejeztével ün­nepélyes külsőségek között ké­szített terítékkel kell megadni a vadnak a tiszteletet. A va­dászat vezetőjének jelentése után kell gondoskodni a va­dászrész kiadásáról, valamint az értékesítésre kerülő lőttvad további kezeléséről, illetőleg romlásmente$ elszállításáról. A nagy társas vadászatok fő vadja a fócánállomány, amely ebben az évben a kitelepített mennyiségen felül jobb szapo­rulatot mutat a múlt évekhez viszonyítva. így a fácánvadá­szatok eredményessége jobb lehet az előző évinél, ha társas vadászatainkat a követelmé­nyeknek megfelelően tervezzük, és ' azok rendezését megfelelő­en hajtjuk végre. Farkas János Bélyeg Újdonságok szeptemberben A hónap első felében bo­csátotta forgalomba a Posta a magyar népművészet legszebb darabjait bemutató, „54. bé­lyegnap" elnevezésű 1 és 2 fo­rintos bélyegekből álló sort. A több színű oTszetnyomású bélyegsor, Zomborv Éva grafi­kusművész terve alapján, a Pénzjegynyomdában készült. Az 1 forintos bélyeg menyasz- szonyi ládát ábrázol, a bé­lyegkép mellett és felett az „54. bélyegnap menyasszonyi láda XVIII. sz. első fele Szentgál” MENYASSZONYI »ÄJÄ Attfll SZ 6. HÉTVÉGE felirat olvasható. A 2 forintos bélyeg is menyasszonyi ládát ábrázol, a kereten belül, a bé­lyegkép mellett és felett a fel­irat „54. bélyegnap menyasz- szonyi láda 1832. Hódmezővá­sárhely". A 10 forintos blokk Bács megyei menyasszonyi lá­dát ábrázol a XVII. századból. Száz éve született Mohácsy Mátyás, hazánk nagyüzemi gyümölcstermesztésének meg­alapozója. Kiemelkedő ered­ményeket különösen az őszi­barack termesztésében ért el. Munkásságát Kossuth-díjjal is­merték el. A Posta levelező­lap kiadásával emlékezik meg az évfordulóról. A lap bélye­gén Békés Rozi tervező Mohá- csy Mátyás arcképét örökítette meg. A lap bal oldalán őszi­barack látható. A levelezőlapot 100 ezer példányban készítette el az Állami Nyomda. Békéscsabán a MÁV Műve­lődési Ház termeiben rendezik meg október 10. és 18. között a magyar és a csehszlovák gyűjtők közös kiállítását. A be­mutatón alkalmi postahivatal is működik. Horgászat Harcsák - amúrok A Pécsi tó ebben az évben a nagy halak tava volt. Sok hor­gásznak hozta meg a várva- várt nagy fogást. Ilyen sok ka­pitális harcsa még egyik évben sem került horogra. A három legnagyobbat fogták: Molnár István (Építők HE), 59,00 , kg, Varhanyovszki János (komlói HE), 58,20 kg és Krizsán István (Építők HE) 53,00 kg-osakat. Mint általában a halfogás­ban receptet adni igen nehéz, mert a hal étvágyát sok ténye­ző együttléte határozza meg. Mégis néhány szót a harcsafo­gások körülményeiről. Ügy tűnik, a pécsi tavi har­csák elhagyták nyáron a mély vízben lévő Puskás, korábbi harcsatanyákat, kivonultak a sekélyebb vízre. Kedvelt helyük volt az „A—B" szektor előtti 2 méter körüli vízmélység és időn­ként attól délre, a még ala­csonyabb vizek. Székely Adóm tanácsát többen megfogadták és hittek a villantózásban, nem is eredménytelenül. Nem egy harcsát fogtak villantóval, töb­bek között az 53 kg-osat is. A villantó elsősorban a kisebb vi­zekben volt eredményes. A par­ti horgászok közül a nagy pió­cacsokorral horgászoknak ked­vezett a szerencse. Harha- nyovszki horgásztárs két nagy harcsát fogott ezzel a csalival. A kuttyogatás az idén sem volt eredményes. Beigazolódott Szé­kely Adóm „Harcsa és horgá­szata" című könyvében írt azon megállapítása, hogy a harcsa egy idő után megszokja a kuty- tyogató hangját és kevésbé reagál rá. Az éjszakai horgá­szat sem hozott eredményt, a legtöbb harcsát a kora esti órákban, éjfél előtt fogták. A harcsafogások tapasztala­tai alapján érdemes a pontyo- zó botok mellett harcsázásra szerelt villantózó botot is kéz­ben tartani és rablás esetén a környéket azonnal megdobál­ni. A parti horgászatot az esti órákban ajánljuk, minél na­gyobb piócacsokorral. Termé­szetesen nem ez az egyetlen recept, de ebben az évben ez volt eredményes. Az amúrok is sok meglepe­tést okoztak, különösen a nyár végi időszakban. Majd minden­nap volt látnivaló egy-egy szép amúr fárasztást, szákolása. Az amúr fárasztása, szákolása. Az rűen harcol a horgon, ezért a 10 kg-on felüli amúr megfogá­sa már olyan élményt jelent, amivel lehet dicsekedni. A Pécsi tóból kifogott amú­rok többsége 13—18 kg közötti volt, zömmel etetett helyeken kerültek horogra, a csali álta­lában főtt búzaszem és kuko­rica volt. A nagy halat fogó horgá­szok a halak egy réízét étter­mek, vendéglátó egységek felé értékesítették, vagy a horgász- faluban lévő szomszédaik kö­zött szertartásos felbontás után szétosztották. Néhány nagy harcsa feje preparálás után trófeaként a horgásztenyók dí­sze lesz. Kovács Zoltán HORGASZHIREK A XIV. Herman Ottó horgász em­lékversenyen első helyezést a Békés megyei IB csapata érte el, 17,14 kg hal fogásával, 461 ossz. pontszám­mal. Baranya csapata tizenkilenc csapat közül a S. helyen végzett, 276 ossz. pontszámmal. * V. Olaszy Gábor horgász em­lékversenyen 61 résztvevő közül első helyet Bátai Ferenc (Duna- szekcsői HE) szerezte meg. * A Szövetség a jobb halfogá­si lehetőségek biztosítása érde­kében a Lánycsóki Tsz. Dolgo­zók Horgász Egyesületének az őszi halasításhoz 30 000 forint, az Ormánsági Dolgozók HE- nek pedig 20 000 forint halasí- tási támogatóst nyújtott. Numizmatika Kalocsán, a közelmúltban felújított Visky Károly Múzeumban nu­mizmatikai állandó kiállítás nyílt. Az érmeket a múlt század de­rekán kezdték gyűjeni a kalocsai gimnázium jezsuita tanárai. A gyűjtemény ma már nyolcezerötszáz értékes régi pénzt számlál, a római kortól napjainkig. A szakszerű felmérés után, korszakon­ként tablókra bontva és magyarázó térképekkel, szövegekkel ki­egészítve került bemutatásra a gyűjtemény. A képen: a korsza­kok szerint csoportosított numizmatikai tablók. Ültessük el a virághagymákat A hosszú tél után ki ne áhí­tozna a napsütés, virágpompa után. Tavaszi virágaink közül a hagymás évelők (crocus, für­tös gyöngyike, jácint, nárcisz, tulipán) nem hiányozhatnak vi­rágoskertünkből, hiszen nagy és színes virágtömegükkel harsá- nyas jelzik a tavasz biztos ér­kezését. Azonban ahhoz, hogy tavasszal díszítsenek ősszel szeptember végén, október hó­napban kell hagymáikat föld­be tenni. A TULIPÁN tápanyagigénye közepes. A jó talajt meghálál­ja. Ősszel ültetés előtt egy hó­nappal a talajt 20—25 cm mé­lyen felássuk, elaprózzuk, el- gereblyézZük. A tulipán ültetési ideje szeptember végétől, ok­tóber végéig tart A korábban kiültetett tulipánok jobban be­gyökeresednek, a téli fagyok­nak jobban ellenállnak, tavasz- szal pedig néhány nappal, eset­leg egy-két héttel előbb virá­goznak. A tulipán csoportosan fordul elő, a természetben, az ázsiai sztyeppéken, tehát kerüljük a keskeny sorokba történő kiül­tetést, inkább foltokban, cso­portosan ültessük évelőágyaink kiegészítéseként, vagy a két­nyári virágok, — árvácska, ne­felejcs, százszorszép közé. Kü­lönösen tetszetős a kéknefe­lejcs közé kiültetett tulipán. A legkedvezőbb térállás 10x10, illetve 15x15 cm. Ha sorba ül­tetjük, akkor 20 cm sor és 10 cm tőtávolságra ültessük, mert könnyebben művelhető. Az ültetés mélysége általá­ban a hagyma méretének két­szerese. A magasabb fajtákat mélyebbre ültetjük. Természe­tesen a hagymát gyökérkoszo­rúval lefelé kell ültetni. Októ­ber végi ültetésnél óvatosak le­gyünk, mert a gyökérkoszorún megjelennek a gyökérkezde­mények és könnyen lepattan­nak. A tulipánhagymát ültet­jük előre kiásott barázdába, vagy egyenként ültetőkanállal ásott lyukba, illetve lyukfúró után. ültetés utón a földet a hagymához kell szorítani. Az ültetési mélység betartása fon­tosamért egyetlen mélység ese­tén a tulipán virágszárai is egyenetlenek lesznek. Túl se­kély ültetés esetén a fagy a hagymákban kárt okoz. Fontos, • hogy azonos méretű hagymák kerüljenek egymás mellé, A méreten aluli (8 cm méret alatt) fiókhagymákat a kert félreeső sarkába, továbbneve­lésre ültessük el 3—6 cm tőtá­volságra, 20 cm sortávolságra, 6—8 cm mélyen. A téli fagy elleni védelem céljából, a ta­lajt tőzeggel, lombbal vagy kerti komposzttal takarjuk, 4— 6 cm vastagságban. A takarás véd a fagy ellen, de egyben meggátolja a túl korai vege­táció megindulását. Télen le­hetőleg sok havat ne dobjunk az útról a tulipánágyakra. Ha a felület eljegesedik törjük fel, hogy levegőhöz jusson a hagyma. Kedves hagymás növény a CROGUS vagy SÁFRÁNY, ül­tethetjük csoportba cserjék vagy sziklák tövébe, ültetési mélység 5—10 cm. Leggyako­ribb színek: sárga, kék, fehér és azdk árnyalatai és keveré­kei. Korán tavasszal, hóolva­dás után virágzik. A FÜRTÖS GYÖNGYIKE a rétek növénye, gyepek szélén, sziklák tövébe csoportosan ül­tessük, leggyakoribb a kék szín­ben, de fehér színváltozata is van. Április hónapban hozza tömör, fürtös virágait. Apró hagymája jól szaporodik 5— 10 cm mélyen ültetjük. A JÁCINT mély átható illa­tával és gyönyörű virágával hivalkodik Fehér, kék rózsaszín virágú változatai a leggyako­ribbak. Hosszú évek múltán el- fajzik. Tavasszal, április hónap­ban virágzik. Csoportosan ül­tessük. ültetési mélység 10— 12 cm. A NÁRCISZNAK sok változa­ta van. Igénytelen növény, jól szaporodik, szinte ki sem le­het irtani, április végén kedves virágai vágásra is alkalmasak. 10—12 cm mélyen ültessük. Kalla Gábor HAGYMÁSOK ÜLTETÉS! HELYSÉGE A növények megfelelő táplá­lása, a vetésvállás, talajműve­lés és a mechanikai munkák végrehajtása éppen olyan fon­tos szerepet tölt be a növény- védelemben, mint a nóvényvé- dőszerek szükség szerinti alkal­mazása. Az őszi betakarítás után köz­vetlenül a talajművelés és táp­anyagutánpótlás az egyik leg­fontosabb feladatunk. A fosz­for műtrágyák lassabban bom­lanak le a talajban, ezért cél­szerű azokat ősszel alaptrágya­ként kijuttatni és a mélyebb ré­tegekben bemunkólni. A káliumhiány esetén a ter­més minősége, mennyisége, va­lamint a betegségekkel szem­beni ellenállóság csökken. Ká­liumhiány jellemző tünetei: a levelek elsárgulnak, illetve sár­ga foltok képződnek, ezek ké­sőbb megbámulnák és elszá­radnak. A káli műtrágyákat alaptrágyaként ősszel juttassuk ki. A forgalombon kapható ká­lisó 60%-os, savanyú talajokon és földieper, egres, ribiszke, burgonya, szőlő műtrágyázásá­ra a kloridfölösleg miatt nem javasoljuk. A káliumszulfát (kénsavas káli) 50%-os. A kedvezőtlen hatások elke­rülése miatt a klórérzékeny nö­vényeknél a kénsavas káli hasz­nálatát javasoljuk. Az összetett, kevert műtrágyák közül ősszel a foszfor és kálium, esetleg a kisebb mennyiségben nitrogént tartalmazó hatóanyagúakat ja­vasoljuk, abban az esetben, ha szőlő, gyümölcsös vagy tavaszi vetésű növények kerülnek a te­rületre. Dr. Frank József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom