Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-24 / 262. szám
6 Dunántúli napló 1981. szeptember 24., csütörtök Barkácsolás Melyiket vegyük meg? Black & Decker barkács- gépek és tartozékok Mit tudunk a Black & Decker barkácsgépről? Akinek van, az dicséri, mert strapabíró, megbízható, tetszetős és elfogadható árú segítőtárs. Akinek meg nincs, az vagy gyűjt rá, vagy más gépe van, amivel elégedett. A közelmúltban a pécsi Szli- ven Áruház a TITÁN-nal közösen B & D bemutatót rendezett, melyen elégedetten állapította meg E. A. Sykes a Black & Decker cég európai kereskedelmi igazgatója, hogy milyen népszerűek a gépeik és tartozékaik. Tőle kértem választ a B & D-vel kapcsolatban. — Mikor alakult a cég? — Az USA-ban 1925-ben, a világon elsők között gyártott és hozott forgalomba barkácsgé- pet. Sokan ma is azt hiszik, hogy a cég angol, pedig csak a legnagyobb európai gyárunk dolgozik Angliában. Az igazi nagy érdeklődés az ötvenes évektől mutatkozik meg a bar- kácsgépek és a B & D iránt. Magyarországgal millió dolláros nagyságrendben működünk együtt. — Várható-e új termékük? — Igen, a mikroprocesszoros fúrógép, melynél fokozatosan és automatikusan a gép szabályozta a megmunkálandó anyaghoz szükséges fordulatszámot és az erőt. önöknél még a jó alapgéohez használható sokféle adapter a kedvelt a barkácsolók körében, tehát egyetlen géppel sokféle művelet elvégzése az igény. Elképzeléseink már ennek kevésbé felelnek meg, ugyanis minden szempontból előnyös és gazdaságos. ha minden műveletre speciális barkácsgépet adunk. Ez így kétségtelenül drágább az ezermestereknek, de idővel kifizetődik. — A mechanikus fordulat- számszabályozású. magyarán a kétsebességes B & D barkács- gépekkel törtek be a magyar piacra. Jelenleg milyen gépek vásárolhatók nálunk? — A nem ütvefúró gépek kö* zül a DNJ 72 és a DNJ 82 kétfokozatú mechanikus sebesség- váltós megoldásúak, ezek valamennyi forgalomban levő B & D tartozékkal használhatók. ütvefúró és sima fúrási műveletre is használható a H 78, valamint a H 88 család. Míg az előbbiek 370, illetve 400 wattos teljesítményűek, a tokmányméretük 10, illetve 13 milliméteres, a sebességük 900/2400 fordulat percenként. Az ütvefúró gépek 450 wattosak, 10, illetve 13 milliméteres fúrószárral 1300/2900 fordulatúak. A H 88 E elektromos fordulatszabályozóval készül, így a fordulatszám tartománya 0—1300/2900 percenként. Van körfűrészünk, csiszológépünk, gyalunk, szalagfűrészünk, Workmate 400-as és 625-ös munkaasztalunk, láncfűrészünk, ipari fúrógépünk, sarokcsiszolónk. — A B & D tartozékok és adapterek? — Függőit ges fúróállvány, satu, köszörű, vízszintes fúróállvány, körfűrész, csiszoló kiegészítő készülék . . . — A barkácsolók ismerik valamennyit. A B & D gépekhez milyen tartozékokat ajánl? — Elsősorban a B&D mór- kájúakat, de nagyon, jók a Triplex termékek. Valójában más gyártmánycsalád tagjaival is hasznos segítőtársak a gépeink, örülök, hogy a magyar vevőink is elégedettek termékeinkkel, ez vásárlásukban is megmutatkozik. Továbbra is azon vaavunk, hogy ne okozzunk csalódást és minél jobb, minél praktikusabb qépekkel, adapterekkel, eszközökkel segítsük a barkácsolókat. M. L. fi bar kacs bal tok újdonságai Barkácsgépek, hangfalak, falburkolók, alkatrészek Lássuk, most érkezett bar- kácsóruk közül mit ajánlanak az alkatrész- és barkács- boltok: VILLGÉP barkácsbirodalom (Endresz György utca): Hajdú porszívóhoz szélkerék és forgórész; a H 2-es magyar és az LD 7-es NDK-beli hajszárítóhoz fűtőbetét; a 80 és a 120 literes Haidu villany bojlerhez hőfokszabályozó, valamint kilós műszer érkezett. Rövidesen árengedményes vásárt tartanak — amíg a készlet tart. A Tüzép Citrom utcai bar- kácsboltja: újdonságként fenyő falburkolóléceket; svéd fémkeretes fűrészekhez fűrészlapokat és a Black & Decker barkácsgépekhez forgórészeket, kaocsálókat és szénkeféket kínál. A VILLGÉP Bajcsy-Zsilinszky Endre utcai alkatrészboltjába most érkezett: rádióamatőröknek OIRT és CCIRT vételére alkalmas URH vevőkészülék építéséhez komplett modulegy- séq; autórádió hangszóróhoz műanyag dobozok; rézfóliás lemez nyomtatott ‘ áramkörű panel készítéséhez. Az Ezermesterbolt a Szalai András utcában: az MK 25-ös magnókhoz komolett motort és lejátszófejet; SKIL elektromos fordulatszabályozós fúrógépeket és tartozékait, ÉVIG elektromos fordulatszámszabá- lyozós' fúrógépeket; spanyol Casals márkájú sarokcsiszológépeket és 50 wattos AKAI hangfalakat kínál. Érdemes körülnézni, biztosan más is akad a barkácsoláshoz ezekben a boltokban. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika. II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.. tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.* 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. Wfti iparos szereteti volna lenni... Az inasok élete a múlt században ■ *' r nasnak a 19. század elején bárki beállhatott, bár rendelet irta elő az elemi iskola követelményeinek teljesítését. Az ismeretek elsajátítása, különösen a falusi iskolákban egyáltalán nem felső fokúnak volt nevezhető, hiszen a pécsi iparostanonc iskolákba felvételt nyert jelöltek nagy része az Írással és az olvasással bajlódott. Aki iparos szeretett volna lenni, először mestert kellett találnia, aki a gyakorlatban oktatta a szakma fortélyaira. A mesternél hat hétig csak, mint próbaidős volt nyilvántartva, utána vették fel abba a céhbe, ahol a mester is dolgozott. Ezt csak akkor tették meg, ha a jelölt keresztlevelét bemutatta, vagy rendelkezett földesurának engedélyével. Ezek után taksát is fizetett. A legtöbb helyen inasként három évet töltöttek a fiatalok. A mesterség egy bizonyos szintű elsajátításán túl mesterét nem hagyhatta el, éjszakánként nem maradhatott ki. Az inasok legfontosabb jellemvonásának a becsületességet, a jó erköl- csűséget, és az „iparkodást" tartották. Ezzel szemben a mester nem foghatta házi munkára, csak a szakmára oktathatta. Az inast, ha a tanulóévek alatt elhagyta mesterét, annyi héttel később tették legénnyé, ahány napot hiányzott. Nyomós ok miatt kérhette a céhmestert, hogy más mesterhez helyezzék. A tanítás után járó bér a húsz forintot nőm haladhatta meg, a mesternek igyekezni keflett rászorítani a jelöltet, hogy legalább az élelmezésére fordított összeget megszolgálja. A három év elteltével, ha a jelölt ellen semmi kifogás nem merült fel, legénnyé kellett felszabadítani, ezért taksát is fizettek. A felszabadítás tényét a céh jegyzőkönyvébe is bejegyezték, Pécsett a múlt században a Vasárnapi Ipartanoda követelményeinek is eleget kellett tenniük az inasoknak, ahol a rajzon kívül néhány közismereti tárgyat is oktattak. A mesterek gyermekei kezdetben könnyebben teljesítették az inaséveket, ezért hozták a rendeletet, hogy kivételt semmi szín alatt ne alkalmazzanak, velük. Csak annyit engedtek még, hogy beíratási díjként és felszabaduláskor fele annyit fizettek, mint társaik. A leírtak nem érvényesültek mindig és mindenkor. Ez megmutatkozott abban is, hogy a mesterek rendszeresen házi munkára fogták az amúgy is fáradt inasaikat. A múlt század közepétől ipartanodába is járniuk kellett a fiataloknak, amely nem egy mesternél, sőt nem egy mesterségnél ellenállást váltott ki. Az iskolapadban töltött idő komoly munkaidő kiesést jelentett. A mestereknek nem állt érdekükben a foglalkozásokon való részvételt elősegíteni, hiszen ha a jelölt legény lett, már más iparosnál dolgozott, a remek elkészítés utón pedig végleg felszabadították. Ettől kezdve az új iparos önállóan tevékenykedett. így a mesterek az inaskorban átadott szakmai ismereteknek semmi közvetlen hasznát nem látták. Konkurrenciát viszont igen, bár őzt a céh igyekezett a minimálisra szorítani. Az ipartanodába járást így igyekeztek megakadályozni. Különösen azon szakmában jelentett ez problémát, ahol tavasztól őszig falun dolgoztak. Sok mester azzal indokolta álláspontját, hogy nincs elegendő pénze inasai tanulmányi költségeinek fedezésére, hiszen minden tanszert nekik kellett beszerezni. Csak az 1860-as évektől igyekezett a városi tanács ezeket az összegeket csökkenteni, illetve bizonyos hányadát maga kifizetni. A társadalmi, helyi igények vízválasztóak voltak. A szakmai utánpótlást elsősorban azok a mesterségek igyekeztek még anyagi segítséggel is biztosítani, amelyektől a helyi piac jó minőségű és nagy mennyiségű terméket követelt. Ilyenek az asztalosok, lakatosok, ácsok, bádogosok és kőművesek. Azoknál a szakmáknál, amelyekre egyre kevesebb szükség volt, évente alig fedeztünk fel egy-egy inast. Ezek fokozatosan ki is haltak, mint a takácsok és a tabakosok. Az inasok kora 12—18 év között mozgott, de előfordult jóval idősebb is. A céhek gazdasági megfontolásokból ritkán vettek fel tagjaik sorába idegen illetőségű, más helyről származó iparost, ugyanígy volt ez az inasok esetében is. A pécsi céhek pécsi gyermekeket neveltek iparossá, ritkábban került soraikba a megye más területéről származó jelölt és igen ritkán megyén kívüli. Az 1860-as években az iparoktatás intézményes keretei teljesen válságba jutottak. Több inas a feltételek teljesítése nélkül lett felszabadítva, sokan a céhen kívül, mint kontárok próbáltak megélni, nagy lett azoknak a száma, akik a kialakuló, és egyre erősebbé váló nagyiparban helyezkedtek el. Ez az elszívó hatás egyre nagyobb lett. A szakmunkaerő képzése megváltozott. A nagyobb mennyiség és a jobb minőség kielégítése érdekében az iparosképzés feltételei is megváltoztak. Erdödi Gyula Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (12.) A felszabadulás utáni Pécs irodalmi és művészeti élete fellendülésének eredményeként könyvelhető el az az elismerés, hogy a kultuszminisztérium megbizta a Batsányi Irodalmi Társaságot, a város kulturális egyesületeivel és intézményeivel együttműködve elsőként rendezze meg az országban a magyar demokratikus szellem nagy megnyilvánulását, a pécsi kultúrnapokat. A Batsányi Társaság a Városi Szabadműveléssel együttesen — a Pedagógusok Szabad Szak- szervezetének, a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének, a városi Zenekonzervatóriumnak, a Pécsi Nemzeti Színház, az Erzsébet Tudományegyetem, az Egyetemi Ifjúsági Szövetség, a Pécsi Ifjúság Mérleg Munkaközössége, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság, a Munkás Kultúrszö- vetség, a Magyar—Francia Társaság, a Pécsi Énekiskola, a Képzőművészek Szabad Szak- szervezete és a Pécsegyház- megyei Cecília Egyesület bevonásával hetekig tartó tanácskozás után összeállította a kul- túrnapok végleges műsorát. Csuka Zoltán terjesztette Keresztár/ Dezső kultuszminiszter elé jóváhagyásra a tervet, amelyre engedélyt is kapott, s a rendező bizottság megkezdhette az előkészítő munkálatokat. A jóváhagyott terv szerint 1946. május 18—23. között zajlott le a kultúrhét, melynek rendezvénysorozata idejére átmenetileg egység jött létre a több pártrendszertől, világnézetbeli és sok más szempontból megosztott Pécs város művelődési szerveinek szövevénye között. Egy cél vezetett mindenkit: tudásénak legjavát adni. Szombaton nagyszabású irodalmi, művészeti és zenei eseményekkel kezdődtek a pécsi kultúrnqpok az ország szellemi vezetőinek közreműködésével, — írta a ' Dunántúli Népszava, 1946. május 21-én. ,.Remek műsorral, kitűnő előadásban hangzott el a megnyitó díszhangverseny." A műsort Kodály Zoltán nyitotta meg, az Adagio-t Thirring Zoltán adtai elő Halász Kálmán A pécsi killírnapok zongcrakiséretével. A II. Vonósnégyest a Piovesan—Várnagy —Thirring együttes adta elő. Veress Sándor értékes előadást tartott a magyar zenéről, majd a Székely keservest és saját műveiből zongorázott. Bartók hogedűkettösét M. Molnár Klára és M. Graef Tildy játszotta. Veres Endre Kodály, Veress Sándor és Horusitzky egy-egy dolát, és pécsi szerzők dalait énekelte. Zongorán kísérte Takács Jenő. A Keleti rapszódiát Piovesan Sirio adta elő hegedűn. Vasárnap Kodály, Miss bre- vis-ének előadásával folytatódott a program: a Székesegyház énekkara Mayer Ferenc vezetésével a 10 órai istentiszteleten énekelte Halász Pál orgonakíséretével. A zenei műsor mellett szombaton este a Munkáskultúrszö- vetség ünnepi estje vonzott nagv létszámú hallgatóságot. A Munkás Kultúrház nagyterme zsúfolásig megtelt. Előbb a me- csekszabolcsi bányászzenekar adott elő egyveleget a Bánk bán.c. operából, majd Várady Károly pécsi költők verseiből szavalt; o Magyar Kommunista Párt énekkara Till Ferenc vezetésével aratott sikert. Köő Kálmán novelláját Lenkei Nándor olvasta fel, Berda József leaicbb költeményeivel ragadtatta el a közönséget. A szünet után Kassák Lajos előadása következett. Bírálta a munkásdalárdák elavult és idegen ízlést tükröző műsorát. Ezek helyett a magyar népi zenét kell kultiválni — mondotta —, vagv pedig komoly klasszikusokat szabad ejőadni. Kassák értékes és útmutató előadása után (azonban nem mindenki értett eayet) a Munkás Kultúrszövet- ség kamarakórusa, Csongor József vezényletével baranyai népdalokat énekelt. Sárai János, Ady: Véres panorámák tavaszán c. versét szavalta el, majd a Kokszművek színjátszói a Sztrájk c., egyfelvonásos színjátékot adták elő. Vasárnap délben nyitották meg a Baranya megyei Múzeumban rendezett képkiállítást. A megnyitón részt vett Pátzay Pál, Kodály Zoltán, Pécs és közületeinek vezetői és a pesti vendégek, ahol Martyn Ferenc üdvözölte a megjelenteket, majd Pátzay Pál: „Két nővér" c. szabadtéri szobrának leleplezésére ker(jll_sor. Az alsó sétatéren a pécsi írók és könyvkereskedők állítottak fel könyvsátrat. Vasárnap este nyitották meg a pécsi Újságíró Klubot. Vasárnap délután a Batsányi Társaság ünnepi felolvasó ülésén dr. Keresztúry Dezső mondotta el székfoglalóját: „Történelmünk és irodalmunk emlékei bizonyítják, hogy a magyar írók mindig a legszentebb szabadságeszmékért hevültek, és most is ott áll a magyar író nemzete mellett, hogy vele küzdjön, és erősítse benné a hitet. A pécsi kultúrnapokon elhangzó előadások ennek a töTudományos tanácskozás A Nemzeti Múzeumban szerdán tudományos tanácskozás kezdődött a magyar koronáról és a koronázási jelvényekről. Hazai, valamint Ausztriából, Franciaországból, oz NDK-ból, a Német Szövetségi Köztársaságból és Svájcból ' érkezett neves szakemberek: történészek, művészettörténészek, fizikusok, ötvösművészek, restaurátorok plenáris üléseken és kerekasztal-megbeszéléseken vitatják meg e becses műtárgyak története kutatásának legújabb eredményeit, restaurálásának lehetőségeit. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla akadémikus, a művelődési miniszternek a korona és a koronázási jelvények kutatásával és megőrzésével foglalkozó tanácsadó bizottsága nevében köszöntötte a résztvevőket. Beszédében hangsúlyozta: a koretlen, bátor hitnek a megnyilvánulásai, és joggal remélhetjük, hogy ezek nem fogják elkerülni ország-világ figyelmét." Székfoglaló előadásának címe Kultúránk helye a világban. Az előadás után Illyés Gyula: Békeszerződés elé c. költeményét olvasta fel; Pátzay Pál: Keret és talpazat címmel tartott előadást. A kulturális rendezvényekből a Pécsi Nemzeti Színház a hétfő esti előadásávol vette ki rér szét. A műsor első felét hangverseny töltötte ki, majd Horváth Mihály: Kőmíves Kelemenné c., egyfelvonásos dalműve került színre. Kedden este 8 órakor Zilahy Lajos és Morvay Gyula előadását élvezhette végig a pécsi közönségA Magyar—Francia Társaság nagy sikerű estjével végződtek szerdán a pécsi kultúrnapok; Gyergyai Albert tartott előadást Proust-ról. A pécsi kultúrhét elvitcrthatat- Icnul egyik legnagyobb fegyverténye volt a háború- utáni hullámvölgyből kilábaló demokratikus Magyarország demonstratív kulturális megmozdulásainak. (Vége) a magyar koronáról róna és a koronázási jelvények — köztük a palást — az egykori magyar államiság szimbólumai, nagy értékű művészeti tárgyak, amelyek megőrzése a nemzeti és az egyetemes kultúra szempontjából fontos feladat. Az irántuk mutatkozó nagy érdeklődést bizonyítja, hogy a Nemzeti Múzeumban kiállított koronát és koronázási jelvényeket csaknem kétmillióan tekintették meg, és sok neves szakember kutatja, vizsgálja e nemzeti emlékek eredetének idejét, helyét anyagát, készítésének technikáját, stílusát, történetét. A legfontosabb kérdés: miként lehel megőrizni e műtárgyak állagát. A tanácskozás a nemzetközi összehasonlítás módszereit is hasznosítja, s remélhetően válaszol a vitatott kérdésekre.
