Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-24 / 262. szám

1981. szeptember 24., csütörtök Dunántúli napló 5 Tudatos városépítő munka Az SZMT elnökségének ülése Az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatai Mi, a Kárpát-medencében élők, még ma is hajlamosak vagyunk, hogy elhessegessük magunktól az energiahiány gondolatát is. Hajlamosak va­gyunk nem tudomásul venni: a világban másutt élőknek nem jut elég élelmiszer, mindenna­pi gyakorlattá vált a villamos- áram-korlátozás, határok közé Vendégünk volt Mirlin professzor, a növekedés határairól szorítják szilárd és folyékony energiahordozók felhasználását. A tétel túl egyszerűnek tű­nik a mi szemszögünkből, mert az államközi megegyezések jó­voltából elegendő kőolaj és földgáz áramlik hazánkba a Szovjetunióból. Csakhogy szá­munkra legalább annyira fon­tos az energiahordozókkal tör­ténő ésszerű gazdálkodás — megjegyzendő, Magyarország eredményei nemzetközileg el­ismertek, mint ahogy másutt mór annak a hiánya napi gond­dá vált. Tegnap Pécsett járt Cilel Av- szejevics Mirlin professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia szekcióvezetője, aki a baranyai geológusokkal találkozott és a világ ásványi nyersanyagforrá­sainak jelenlegi problémáiról beszélt. — Professzor elvtárs! Az utóbbi években mind többször halljuk, hogy a világ energia­forrásai kimerülőben vannak. A „Római Klub" tudósai szerint az emberiség nem növekedhet tovább; pontosabban annak ér­dekében, hogy utódainknak is elegendő energiahordozó álljon rendelkezésre, vissza kell szo­rítani a népszaporulatot. Ezt többek között az is alátá­masztja, vélik többen, hogy a századfordulótól napjainkig hatvanegymilliárd tonna kőola­jat hoztak a felszínre és az utóbbi húsz évben több mint negyvennégymilliárd tonna ola­jat használtak föl a világon, ön szerint mérsékelhető-e, energiaéhségünk? — Hadd kezdjem azzal a vá­laszt, hogy nem osztom a „Ró­mai Klub” tagjainak vélemé­nyét! Már csak azért sem, mert a gondokat túlságosan is le­egyszerűsítjük ezzel a tézissel. A probléma ennél sokkal ösz- szetettebb. Szeretnék utalni a Medouse testvérek által meg­fogalmazottakra. Tanulmányuk könyvformában (s megjelent „A növekedés határai" címmel! Egyébként osztom a vélemé­nyüket. hogy a növekedés ha­tárai helyett a növekedés tar­talékairól beszéljünk. — Elfogadpm az ön által mondottakat, de- hadd tegyem hozzá! Bolygónk természetes ás. vány ki ne sei azért mégiscsak vé­gesek, nem pótolhatók, ha­csak ... — Tudom mire gondol! De mielőtt a mesterséges szinté­zissel előállítható ásványi nyers­anyagokról szólnék, szükséges­nek tartom megjegyezni: ha­talmas és még alig érintett tar­talékot képeznek az ásványi nyersanyagkészleteket rejtő tengeri selfek és lejtők, az óceánfenék. Igaz ugyan, hogy a tervezők, a geológusok szá­mára százszorta nagyobb fel­adatot jelent a kutatás, a kiter­melés technikájának kifejlesz­tése a nagy mélységek miatt, mint amin már túljutott a koz­mikus repülés, de meggyőződé­sem, hogy az óla ion túl, a vas, a mangán, a réz, a nikkel, a kobalt és más értékes elemek, a megfelelő technika alkalma­zásával hozzáférhetővé válnak. — ügy gondolom, hogy mind­ez szellemi és anyagi erőfor­rások kérdése elsődlegesen, nem szólva a gazdaságosság­ról. — Ez pontosan így van. Kü­lön-külön kevés országnak ada­tik meg és áll ugyanis rendel­kezésre elegendő anyagi bázi­sokhoz az említettekre, de ösz- szefogással sok minden meg­oldható. Például, a KGST Föld­tani Együttműködési Állandó Bizottsága keretében évek óta működik két, speciális koordi­nációs központ, amelyek a föld­tani kutatások eszközeinek, ki- fejlesztését, a szellemi erők ösz- szefogását hivatottak szolgálni. Ennek eredményeként bízom abban, hogy nem is olyan so­kára a földkéreg következő szerkezeti lépcsőién is áthatol­nak a dúsabb ércmintákat adó fúrószórak és azok kitermelésé­hez kifejlesztésre kerül a szük­séges technika,•ami egy visz- szafogottabb ütemű energia­hordozótermelés esetén is biz­tosítja az emberiség szükségle­tét. Salamon Gyula Komló új központja lesz a Kossuth tér _________jt A tudatos városépítő munka eredményeképpen a következő öt évben átalakul a komlói Kossuth tér: az idetelepülő iro­daházakkal közigazgatási szem­pontból is rangja lesz, és az eredeti szépségében kibontott árkádsor a régi hangulatát ad­ja vissza a bányászváros má­sodik centrumának. Az ötéves építési program megkezdődött: hatvanlakásos, tízemeletes házat épít a Tol­na megyei Építőipari Vállalat a tér Kossuth Lajos úti olda­lán, és a jövő év első felében a lakók már költözhetnek az új otthonokba. Mellette egy há­romszög alakú irodaházat ter­vez a Dél-Dunántúli Tervező Vállalat, amelybe az Állami Biztosító kirendeltsége költözik majd. A két épület mögött le­bontják az öreg házakat, mert a Kossuth Lajos út ezen sza­kaszán is kiépítik a négysávos nyomvonalat. Ekkor rendeződik ez^a főútvonalat övező terület; kiemelkedő pontjai a Carbon cipőüzem, az említett lakóház és iroda, valamint a mellettük lévő nagy autóparkoló, amely a környékre települt vállalato­kat is kiszolgálja majd. Menjünk tovább. A Május 1. Művelődési Ház mellett még 1938-ban épült az árkádsor, amit időközben befalaztak, raktáraknak, üzleteknek hasz­náltak. A városi tanács úgy ha­tározott, hogy az árkádokat ki­bontják: Hamarosan a vas­műszaki boltba költözik át a Füszért-raktár, és megkezdhetik a helyreállítást a Mecseki Szénbányák karbantartó üze­mének dolgozói. Jövőre a régi szépségében láthatják a kom­lóiak a hangulatos árkádsort. Lehet, hogy éppen ez ösztönöz­te a várostervezőket annak ide­jén a Lenin téri árkádok épí­tésére? A Bajcsy-Zsilinszky utca al­ján megkezdte a TÁÉV a bíró­ság-ügyészség székházának építését, a kétszintes épületben végleges helyet kap a két in­tézmény, amelyek kikerülnek végre az eredetileg lakásoknak készült irodákból. Az új, impo­záns épület átadását a jövő év végére tervezik. A tér Bem utcai oldalán a belvárosi iskolát 1937-ben ad­ták át. Ma már anekdota, de néhányon ott voltak a komlóiak közül, amikor az avatási ün­nepségen a szónak kijelentette: ezzel a hattantermes iskolával örök időkre pnegoldják a bá­nyásztelepülés oktatási felada­tait. A jóslat annyira tévesnek bizonyult, hogy ma már az is­kola harmadik bővítését terve­zik: a Bem utca felé építenek egy négytantermes szárnyát, és ezzel egyidőben az öreg há­zat is felújítják: az első ütem­ben a villamos hálózatot még ebben az évben átépítik. Egyelőre csak a tervekről számolhatunk be, amelyek a következő években valósulnak meg, de a tudatos városépítő munkát tükrözik, öt év múlva a Lenin térivel egyenrangú centrummal gazdagodik Kom­dolgozóinak 35,3 százalékát. Az áttérést megelőzően ezek a vállalatok programokat készí­tettek — néhányon több válto­zatban is — s ezeket a dolgo­zókkal, azok képviseleti fóru­maikkal megvitatták. A válla­latok a munkarendeket és a munkaidő-beosztásokat működé­si sajátosságainak megfelelően alakították. Azt is el kell mon­dani, hogy azok a vállalatok, intézmények, amelyek csak 1982-ben térnek át az ötnapos munkahétre, jelenleg eléggé lemaradtak a felkészülésben, jónéhány vezető halogató tak­tikát alkalmaz, nem próbálják előre feltárni az ötnapos mun­kahét bevezetésével kapcso­latban _ szükségszerűen felme­rülő problémákat. A dolgozók többsége, természetesen kedve­zően fogadta az ötnapos mun­kahét bevezetését, bár a meg­oldás módjait illetően megosz­lottak a vélemények. Vannak, akik nehezményezik, hogy a munkaidőalap nem csökkent és az étkezési idő már nem szá­mítható be a munkaidőbe, má­sok az ötnapos munkahét el­térő időpontban történő beve­zetése miatt aggódnak. — S mit lehet válaszolni ezekre az aggodalmakra? — Legfőképpen azt, amit nem eléggé használtunk eddig propagandánkban, hogy pél­dául a munkaidőbe beszámí­tott ebédidővel szemben meg­határozó és óriási társadalmi vívmány az a tény, hogy az ötnapos munkahét bevezetésé­vel — ha figyelembe vesszük az évi 104 oihenőnapot, a hat fizetett ünnepet, az átlagosan 18 napi szabadságot — két munkanapra egy pihenőnap jut. Az aggodalmaskodóknak abban igazuk van, hogy az áttérés kapcsán nagyon körül­tekintően kell a különböző ér­dekeket egyeztetni, összehan­golni. Ebből a célból létesült a Megyei Tanács mellett működő operatív bizottság, amelynek .munkájában a dolgozók érde­keit képviselve az SZMT köz- gazdasági titkára is rész vesz. — Melyek azok az érdekek, amelyeket leginkább fontosnak tart az SZMT elnöksége? — Az ötnapos munkahét be­vezetésével sem a termelés, sem a szolgáltatások színvona­la nem csökkenhet, nem lehet zavar a lakosság ellátásának folyamatosságában. A rövi- debb munkahétben is biztosí­tani kell a gazdálkodó szervek közötti kapcsolatrendszer össz­hangját, valamint azt, hogy ez egyaránt megfeleljen a nép­gazdaság és a dolgozók igé­nyeinek. D. I. Az ötnapos munkahét beve­zetésének eddigi tapasztalatai­ról és az 1982-es bevezetés szakszervezeti feladatairól tár­gyalt tegnapi ülésén a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége. A té­ma előadója, Kovács Endre, az SZMT közgazdasági osztályá­nak vezetője a vita után a kö­vetkezőkben foglalta össze a tapasztalatokat: %- A lehetőségekkel élve nyolc baranyai vállalat terem­tette meg július 1-ig az ötna­pos munkahét bevezetésének feltételeit. Ez 23 942 dolgozót érintett a megye bérből élő Mirko Bojanics (balról a harmadik) tájékoztatóját tartja Eszéki közlekedésbiztonsági küldöttség Baranyában Mirko Bojanics, az Eszék te­rületi Közlekedésbiztonsági Ta­nács elnöke vezetésével jugo­szláv közlekedésbiztonsági szakemberekből álló küldöttség érkezett tegnap az MKBT meg­hívására Baranyába. A háromnapos látogatás el­ső programjaként a vendégek Pécsett, a Városi Tanácson tar­tott megbeszélésen tájékozta­tást kaptak a megye közleke­désbiztonsági helyzetéről, a jugoszláv gépkocsivezetők itte­ni, a közutakon tanúsított ma­gatartásáról és az MKBT bal­esetmegelőzési propagandate­vékenységéről. Egyebek között például szó volt arról, hogy idén januártól augusztus vé­géig összesen 96 987 jugoszláv személygépkocsi lépett be a két határállomáson az ország­ba, de ezek vezetői csak el­enyésző számú személyi sérü­léssel járó balesetet okoztak. A vendég delegáció vezetője tá­jékoztatta magyar kollégáit az eszéki KBT balesetelhárító­megelőző munkájáról, s a köz­lekedésbiztonság ottani hely­zetéről. A küldöttség ma az 5-ös sz. ÉPFU Pécsi Igazgatóságára lá­togat, majd Szigetvárt keresi fel, ahol az Állami Gazdaság­gal, a közlekedési parkkal és .c várral ismerkedik. Pénteken a vendégek a tömegkommuni­kációs eszközök Pécsett dol­gozó olyan munkatársaival folytatnak eszmecserét, akik az MKBT propagandatevékenysé­gét segítik. Gyermeknőgyógyászat 2. Kóros tünetek A fanosodós kezdetén csaknem mindig mutatkozik az ún. és ténylegesen annak mi­nősülő élettani folyás. Az ilyen hüvelyváladék kristály- tiszta, szagtalan, kellemet­len tüneteket nem okozó váladék, mely a fehérneműt színezés nélkül megkemé­nyíti. Maga a váladék la­boratóriumi vizsgálatnál vagy steril, vagy nem kór­okozónak számító hüvely­baktériumokat tartalmaz. Ezzel a folyással csak akkor kell nőorvoshoz fordulni, ha az túlzott mennyisége miatt kipálást okoz, vagy fertőzöttsége gyanús, sár­gásán szennyezi a fehér­neműt, és esetleg kellemet­len szagú. A másodlagos nemi jel­legek közül nemegyszer forduL elő, hogy az egyik emlő a másikhoz viszonyít­va kisebb, illetőleg na­gyobb. A különbséget látva a szülő aggódik, mert mö­götte lényeges okot sejt. Mindenesetre hormonális ‘ok rejlik mögötte. A két em­lő közti fejlődési különb­ség lehet a szervezet sajá­tosságával összefüggő bel­ső eredetű ok, de lehet külső is. Szóba iöhetnek a legkülönbözőbb hormon­tartalmú kenőcsök is. Min­denesetre a hormontartal­mú kendőzőszereket el kell tiltani a fejlődésben lévő lánykáktól. Megnyugtató, hogy akármilyen eredetű p két emlő közti fejlődési különbözet, a későbbiek fo­lyamán legtöbbször „kinö­vi" a szervezet. A fejlődési zavarok közül említésre méltó a kisajkak egyoldalú, esetleg mind­két oldalú, aránytalan megnövekedése. Jó tudni, hogy külső beavatkozással is létrejöhet a kisajkak egyébként spontán is elő­forduló megnövekedése. A szülő figyelje kislányát, és ha akárcsak az egyik oldali túltengést észleli, vigye őt gyermeknőgyógyászhoz. Ha szükséges, közösen vesse­nek gátat az esetleges rossz szokásból történő, és így külső manipuláció okoz­ta, ilyen fejlődési zavar megállításában. A szülő aggódik, ha eb­ben a korban lévő gyer­mek sovány, de méginkább aggasztja, ha túl kövér. Mindenesetre fél, hogy az elhízásnak komoly hormo­nális oka van és ezért for­dul orvoshoz. Az aggoda­lom legtöbbször felesleqes, mert az esetek többségé­ben csak táplálkozási za­varról van szó. Az elhízás­nak lehet családi jellege is. A hízásra hajlamos > gvermek már a serdülés előtti korban is kövér, és a hízás még ebben a korban fokozódhat is. A serdülés után fellépő elhízás inkább lehet kóros és éooen hor­monális eredetű. Hogy kó­ros vagy nem kóros az el­hízás, azt megnyugtató mó­don csak gyermekszakor­vos döntheti el, ebben szükség szerint segítségre van a gyermeknőgyógyász. Az elmondottak kiegészíté­seként hozzáfűzzük, hogy különösen sok ma a „túl- etetésből" származó elhí­zás. Ennek aedig a meg­előzése csak a normális kalóriaszükséglet kielégí­tése. és semmiképp sová- nvítójt adnaolósa.. Az étke­zésben történő megszorí­tások mellett bizonyos élet­rendi szabálvozók is na­gyon fontosak. E bben a korban ren­des körülmények közt havivérzés még nincs. Tanácsos a 11. évet még be nem töltött leányt gyer­meknőgyógyászhoz vinni, ha nála vérzés mutatkozik. El kell dönteni, hogy előre­hozott menstruációról, vagy kóros vérzésről van szó. Dr. Than Nándor nőgyógyász főorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom