Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-02 / 240. szám

e Dunántúli napló 1981. szeptember 2., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat... Az okirati illetékekről A 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet szerint az okirati illeték tárgyo az olyan irat, amely jogügyet foglal magában, jog alapítását, meg­erősítését, átruházását, megváltoztatását vagy megszüntetését rögzí­ti, továbbá minden olyan irat, melyet bármilyen nyilatkozatról vagy tényről azzal a céllal állítottak ki, hogy az bizonyítékul szolgáljon. A jogsza­bály szerint általában nem érinti az illetékkötelezettséget — de jogszabály kivételt tehet; — az okirat címe, alakja, sőt az sem, hogy az okirat a polgári perrendtartás szabályai szerinti teljes bizonyító erőhöz megkívánt kellékekkel rendelkezik-e; a tényeket a valóságnak megfelelően tartal- mazza-e; hogy az okiratot arra a célra használták-e fel, amelyre kiállították. November végére ismét bekapcsolódik a forgalomba a pécsi Surányi Miklós út. A forgalmas útszakaszon a Hídépítő Vállalat pécsi főépitésvezetőségé- nek dolgozói építik ki a csapadékcsatornát, majd átépítik az útburkolatot, amely új aszfaltszőnyeget kap, és a forgalmas csomópontokban, illetve a buszmegállókban szélesebb lesz mint a felújítás előtt. Fotó: Cseri László Üj aknát épít Pécsett, a Hunyadi úton a pécsi Gázmű: a héten beszerelik az elzáró szerelvényt, amely a Hunyadi, a Janus Pannonius, a Déryné utcát és a Széchenyi tér keleti részét kapcsolja össze. A mostani beruházás lehe­tővé teszi, hogy a későbbiekben üzemzavarok esetén szakaszosan zárhas­sák le az említett utcákat, elkerülve a felesleges útfelbontásokat. Fotó: Läufer László Megjavítják a Népek Barátsága kutat Szánalmas látványt nyújt a Ivov-kertvárosi Krisztina tér kö­zelében elhelyezett Népek Ba­rátsága kút — írták többen. Fürtös György pirogránit alko­tását megrongálták. Néhány hónapja már a szökőkút sem üzemel. — Tavaly hoztuk rendbe a szobrot és a medencét — tájé­koztatott Törteti László, a Ker­tészeti és Parképítő Vállalat munkatársa. — Most rendeltük meg újra a pirogránitot a Zsol- nay porcelángyártól. Feltehető­en őszre meg is érkezik az alapanyag. Akkor kezdünk hoz­zá a szökőkút rendbetételéhez. Nagy munka vár ránk, mert téglával megrongálták a lefo­lyót is, az egész medencét ki kell bontanunk. szerkesztőség postájából Dohányosok és nemdohányzók a vonatokon Tájékoztat a MÁV Sok olvasónkat érdekli: a MÁV vonalain bevezetett, a dohányzást tiltó intézkedések milyen indokok alapján születtek. A választ a MÁV pécsi vasútigazgató-helyettesétől, Busch Károlytól kaptuk: A Magyar Államvasutak — az utazóközönség jogos igényeinek ki­elégítése érdekében — már évek óta foglalkozik a dohányzás passzív ha­tásainak kiküszöbölésével. A MÁV a dohányzás szabályozá­sánál az egészségvédelmet tartotta szem előtt, miközben figyelemmel volt a társ közlekedési ágak által követett gyakorlatra is. A Volán, mint jelentős személy­szállítási szolgáltatást nyújtó uta­zási vállalat egyértelműen tiltja a dohányzást a helyi és helyközi já­ratain. A távolsági járatain is csak akkor engedélyezi, ha ahhoz vala­mennyi utas beleegyezését adja. Azonos módon tiltják a városi tö­megközlekedési eszközökön is a do­hányzást. Egyértelműen tilos a dohányzás a Metró szerelvényeken, valamint az állomásokon is. Az 1981. május 31-i menetrendvál­tozást követően a MÁV területén az alábbi szabályozás érvényes. Az egynél több utastérrel rendel­kező állomáson — egy dohányzóhe­lyiség kivételével — a dohányzást a vasút tiltja. Az egy váróhelyiség­gel ellátott megállóhelyeken a do­hányzás egyértelműen tilos. Az új beszerzésű, csehszlovák gyár­tású Bz motorvonatokban (140 sze­relvény), az elővárosi és környéki forgalmat ellátó valamennyi 90 perc menettartamot meg nem haladó sze­mélyszállító vonatoknál a dohány­zást teljes egészében tiltja a vasút. A távolsági személy-, gyors- és expresszvonatokon —, ahol kettő elsőosztályú kocsi közlekedik rend­szeresen — az egyik kocsit „teljes nemdohányzó" kocsiként közlekedte­tik. A Pécsi Vasútigazgatóság területén a Dunaújváros—Rétszilas, a Villány —Magyarbóly, a Keszőhidegkút— Gyönk—Tamási, a Kaposvár—Siófok, a Somogyszob—Balatonszentgyörgy, a Somogyszob—Nagyatád, a Szent- lőrinc—Sellye és a Barcs—Beremend viszonylatokban közlekedő valameny- nyi személyszállító vonaton tilos a dohányzás. Cikkünk nyomán... A mohácsi iskola volt az első A komlói "kisegítő iskola és nevelőotthon folyamatban levő beruházását a Dunántúli Nap­ló augusztus 26-i számában megjelent cikk jelentőségének megfelelően méltatta. A cikk azon megállapítása azonban, hogy a létesítmény mint új építés első a megyé­ben, téves információból ered — ugyanis: — A szóban forgó beruházást megelőzően 1975-ben a me­gyei művelődésügyi osztály fej­lesztési programjának megfele­lően Mohácson — az ország­ban elsőként — épült 10 osz­tálytermes, 100 férőhelyes kise­gítő iskola és nevelőotthon. Megyetanácsi beruházásként, tárcatámogatással. — A komlói, 71,0 millió fo­rint bruttó összegű fejlesztés beruházója szintén a Baranya megyei Tanács. Komló várost tehát a létesítmény megépíté­se nem terheli, fejlesztési alap­ján kívüli pénzeszközökből megvalósuló intézménnyel gya­rapszik. Egyetértünk azzal, hogy ter­vezési megbízásunkat a BARA- NYATERV jól teljesítette. A Tol­na megyei Állami Építőipari Vállalat a kivitelezést tervezett ütemben végzi. Megjegyezni kívánom, hogy a mohácsi létesítmény tervét is a BARANYATERV készítette. Ki­vitelezője a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat volt. Tervező és kivitelező elis­merést érdemlően dolgozott. Dorosits József Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Hozzászól az olvasó Hálózsákos turizmus... £ meghatározásokból kitűnik, hogy az állampolgárok egymás­közti jogviszonyaiban kiállított iratok igen széles köre esik ok­irati illeték alá, ezért is érde­mel figyelmet az illetékeknek ez a neme. A belföldi hatóságok és hivatalok által államigazga­tási .-jogviszonyban kiállított ira­tokat a mindennapi szóhasználat sokszor nevezi „okiratnak", de ezek illeték szempontból kiadvá­nyok és így az eljárási illeték alá esnek. Okirati illeték szem­pontból okiratnak általában a polgári jogviszonyban kiállí­tott iratot keli tekinteni. Az okirati illeték az okirat el­ső, eredeti aláírásokat tartal­mazó példánya után jár, míg az aláírt második és többi példá­nya után az általános tételű okirati illeték jár példányon­ként. A vagyonátruházási jogügy­letről (adás-vétel, csere, aján­dékozás, tartási szerződés stb.) kiállított okirat a vagyonátru­házási illetéken felül okirati il­leték alá is esik. Az ilyen jog­ügyletbe foglalt olyan nyilatko­zat (kijelentés), mely az ügy­letben vállalt kötelezettség telje­sítésének bizonyítására vagy biztosítására irányul, nem esik okirati illeték alá (pl. kezes­ségvállalás rögzítése a vételi szerződésben). Az okirati illetéket az ok­irat kiállításának napián kell leróni, ha ennek mértéke nem haladja meg az 1000,— Ft-ot. Amennyiben azt meqhaladja, akkor az okiratot kiállításától számított 15 napon belül az il­letékhivatalhoz kell bemutatni kiszabás végett és az illetéket pénzzel kell befizetni. Egyolda­lú jogügylet, valamint bizonyít­vány esetében az köteles le­róni az illetéket, akinek javára az okiratot kiállították A behajthatatlanság igazolá­sáig, de legfeljebb két évig nyugta esetén annak kiállító­jától (a pénzfelvevőtől); ingó adásvétel esetén a vevő­től; vállalkozást és meg­bízási szerződés esetén csak a vállalkozótól, illetve a meg­bízottól követelhető az illeték. Két év eltelte után a pénz át­adójától, az eladótól, a meg­rendelőtől és a megbízótól is követelhető az illeték az egye­temleges felelősségük miatt. A magánszemélyek között leggyakrabban kiállított okirat a nyugta (átvételi elismervény), mely általában pénzfelvételről szól. A 100,— Ft-ot meghaladó értékű nyuqta 1 százalék illeték alá esik. Ha az átvett tárgy ér­téke pénzben nem határozható meg, úgy az általános tételű okirati illeték alá esik, mely­nek mértéke ez év július 1. óta 50,— Ft; korábban 10,— Ft volt. A jogszabály külön foglalko­zik a kisiparosok, kereskedők ügyvitele körében kiállított nyugtáról, meiy csak akkor il­letékköteles, ha pénz felvéte­lét tanúsítja és értéke az 1000,— Ft-ot meghaladja. Ingó adás­vételt, vállalkozási szerződést, munkavállalási szerződést és ajánlatot magában foglaló ok­Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat), III. ke­rület: I. sz. Belklinika. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül- , orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI UGYaET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy iratok esetén is csak 1000,— Ft- ot meghaladó érték után kell leróni az illetéket a kisiparosok­nak, kereskedőknek. Egyéb ok­iratoknál nem tesz különbséget a jogszabály. Külön jogszabály írja elő a kisiparosoknak a számlaadási kötelezettséget. Amennyiben a számla a kötelező kellékeken túl tartalmazza a pénz felvéte­lére utaló záradékot, úgy 1 százalékos illeték alá esik, azaz nyugtaként minősítendő. A még gyakori jogügyletek közül 3 százalékos illeték alá esik az ingó dolog vagy jog (pl. haszonélvezet) visszterhes átruházásáról kiállított okirat; a haszonélvezeti vagy használa­ti szolgalomnak a kikötött idő előtt való visszteher melletti megszüntetését tartalmazó ok­irat; a tanácsi bérlakás bérleti jogáért vállalt tartási szerző­dés; a vállalkozási szerződés­ről kiállított okirat és a kijelölt állami vállalattól (Merkur) vá­sárolt használt gépjármű tulaj­donjogát igazoló okirat Ha a Merkur-telep csak bizomány­bán tartja az értékesítendő gépjárművet, úgy a vevő köb- centinkénti 2,50 Ft okirati ille­téket tartozik fizetni, mivel az eladó magánszemély. A meghatalmazás és meg­bízás illetéke, ha nem kötöttek ki díjat vagy egyéb jutalmat 20,— Ft; díjkikötés esetén a díj 3 százaléka, de legalább 20,— Ft. Az egyezségről, engedmé­nyezésről, bérleti szerződésről, kölcsönügyletről, letéti szerző­désről kiállított okiratok a ben­nük foqlalt érték után 2 szá­zalék illeték alá esnek. A szak­értői vélemények után, ha ezt bíróság vagy más hatóság, hi­vatal előtt használják fel, olda­lanként 3 Ft illetéket kell leró­ni az érdekelt félnek. A vagyon­átruházási illeték alá eső va­gyonátruházásról kiállított ok­iratra ez év július 1-től 50 Ft okirati illetéket kell leróni a korábbi 30 Ft-tal szemben. Az állampolgárok körében kiállított okiratokra azért is fon­tos, hogy a megfelelő mértékű il­letéket kellő időben és mérték­ben róják le, mert ellenkező esetben ún. hivatalos leletet kell a hiányos okiratot felfedő ha­tóságnak felvenni, mely alap­ján az illetékes illetékhivatal az okirati illetéken felül 100 százalékos felemelt illetéket is megállapít. Sőt a fentieken kívül akkor is hivatalos lelet készítésének van helye, ha nem az eredeti iratot, hanem ennek hiteles másolatát nyújtják be, de a záradékból az, hogy áz eredeti iraton az illetéket lerót­ták, illetőleg, hogy azt kisza­bás végett bemutatták, nem tű­nik ki. E szankció jellegű rendelke­zésekre figyelemmel a bizony­talan állampolgároknak célsze­rű előzetesen tájékozódni e té- makörbeni kötelezettségeikről a későbbi kellemetlenségek elke­rülése végett. dr. Böröcz László, Pécs megyei városi Illetékhivatal osztályvezetője M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. .Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. ^sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer^ tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 áráig. Válaszolnak az illetékesek Szemétszállítás a Bánami úton A Pécs megyei városi Tanács V. B. építési és közlekedési osz­tálya megrendelése alapján augusztus .3-án a Bánomi út 13. sz. alatti és tanácsi kezelés­ben levő ingatlanon jogtalanul lerakott szemetet egyenletesen elterítettük és takarítási munká­it is elvégeztük, majd augusz­tus 4-én egy 5 köbméteres sze­méttároló tartályt helyeztünk ki. Az ott lakók kérését továb­bítottuk az építési és közleke­dési osztályhoz, ahol engedé­lyezték, hogy a Bánomi utat a rendszeres szemétszállításba bekössük 1981. szeptember 1- vel. A rendszeres szemétszállí­tás heti két alkalommal, hétfő és csütörtöki napon történik. Gyimesii László igazgató Pontatlanság és prüdéria, puritánságnak álcázott konzer- vatívság volt az, ami a Du­nántúli Naplóban megjelent Hálózsákos turizmus a Déli- pályaudvaron c. írás kommen­tálására késztet. Etikánkban nem tudok olyan megfogalmazott álláspontról, melynek alapján úgy ítélkez­hetnénk, ahogy ez az írás. Túl­zásnak tartom az ifjúsági turiz­mussal együttjáró csendéletre mesterkélten rávetíteni az ijesz­tőnek tűnő csövesproblémát. Máshol keressük hát a hibát! Az évről évre javuló és dráguló vendéglátás ellenére hogyan maradtgk fedél nélkül az ösz­töndíjból, szülői csurran-csep- penből és az építőtáborokban megkeresett bérből élő fiata­lok? Ezektől sajnálja a cikkíró a mocskos kőpadlót? Ha már egészségükért aggódik, írásá­ban kérhetett volna tiszta he­lyet is nekik. Ott vannak a campingek — mondhatja. Néz­zük! Két fiatal, ha helyet kap egy balatoni kempingben, na­ponta 110 Ft-ot fizet. Ez egy napra nem tűnik drágának, de két hét után már 1540 Ft-juk ugrik. Átlagot számítva ez az egyetemista három havi ösz­töndíja!!! Fiatal dolgozónak is jól fizető munkahely kell ah­hoz, hogy ezt a pénzt megke­resse és kétheti szállásra for­díthassa. Sok európai ország biztosít olcsó szálláshelyeket ifjú világ­járóknak. Magyarország arány­talanul kevés helyet tart fenn erre a célra. Utolsó érvként a sátras-háló­zsákos élet romantikáját emlí­teném. Mert ilyen is van. A franciák egy ideig kísérleteztek azzal, hogy a hálózsákban vagy anélkül alvó fiatalokat kiszo­rítsák a Gare de l’Est-ről. Tu­lajdonosi fölényüket hirdeten­dő hatalmas lakatokat szerel­tek a lánccal csukott külső ka­pukra. Mégis elnéző mosollyal fogadta késői csengetésünket a néger kapuőr, s beengedett bennünket a pályaudvaron sza­naszét alvó fiatalok közé, akik — tájékozottabbak lévén — még zárás előtt bevették magukat a csarnok fplqi mögé. * Körösi Pál tanár Jogi tanácsadó I Sz. A. kérdése, hogy a hosszú ideje egy munkahelyen dolgo­zó, 50 éves egyedül álló nő­nek fel lehet-e mondani? A Munka Törvénykönyve 26. § (3) bekezdésének előírása szerint csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a munkáltató a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló és ez alatt az átlagosnál jobb munkával és példa­mutató magatartással kitűnt dolgozó­nak. A 48/1979. (XII. 1.) Mt. sz. r. 23. §-a értelmében csak különösen indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya a) annak a dolgozónak, akinek négy vagy több általa eltartott csa­ládtagja van és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen; b) annak az öregségi nyugdíjkor­határt be nem töltött dolgozónak, akinek a legalább huszonöt évi' szol­gálati időn alapuló öregségi nyug­díjra való jogosultság megszerzé­séhez legfeljebb ÖT ÉVE hiányzik; c) az egyedülálló dolgozó nőnek gyermeke tizennyolcadik éves ko­ráig. Ez a védelem megilleti a gyermekét egyedül nevelő apát is. Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására a fentebb említett dolgozó alkalmas, a munkaviszonyt mindaddig nem le­het felmondással megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, fel­téve, hogy ezt elvállalja. Az Mt V. 21. § — lehetőséget od arra, hogy a most ismertetett Mt. 26. § (3) alkalmazásának feltételeit a kollektív szerződésben is megha­tározzák. Javasoljuk ezért, hogy a vállalati kollektív szerződést is ta­nulmányozza át olvasónk. I Antal K. olvasónk szabadságá­nak idejére esik a bérfizetés napja. Kérdése: fizetését mikor veheti fel? A 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 62. § (3) bekezdésében ír­tak szerint ha a dolgozó a bérfize­tési napon jogos okból nem tartóz­kodik a munkáltató telephelyén (ki­küldetés, SZABADSÁGON VAN, vagy más igazolt távoliét miatt), akkor KÉRÉSÉRE a munkabérét a bérfize­tés előtti utolsó itt töltött munka- ncpon kell kifizetni, vagy postán a tcrtózkodási helyére megküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót ter­helik! Abban az esetben, ha a megsza­kítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a tizenkét munkanapot eléri, a dolgozó kérésére a munkál­tató köteles a szabadság megkez­dése előtt két nappal kifizetni. a) a szabadság idejére eső bérfi­zetési napon esedékes munkabért, valamint b) a rendes szabadság idejére járó munkabért.-------------- * --------------­K öszönet Csökkent látásom miatt az egy­két méterre lévő tárgyakat már sö­tét foltoknak látom, ezért fehér bot­tal járok. Augusztus 25-én délután Pécsett, a Kórház téren szerettem volna át­menni, de percekig senki sem figyelt fel rám. Elmentek mellettem az em­berek, végül egy fiatalember átkisért az úttesten. Diák kinézése lévén megkérdeztem, melyik iskolába jár. A budapesti Mikszáth Kálmán téri gimnáziumba, Pécsre pedig látogató­ba jött — felelte. Örülnék, ha városunkban is olyan szellemű ifjúság tanulna, mint az említett fővárosi tanintézetben . . . Szabó Ferenc nyugdíjas Pécs, Perczel u. 11. Kórházi felvételes ügyeletek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom