Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)
1981-09-01 / 239. szám
2 Dunántúli napló 1981. szeptember 1., kedd Emlékezés, tanulságokkal I gazi tragédia kezdődött 1939. szeptember 1-én, különösen az európai népek számára: a hitlerista hadihajók nehézágyúi tüzet nyitottak a Gdansk északi szegélyén húzódó keskeny félsziget, a Westerplatte lengyel fjely- őrségére. Ez az ágyútűz jelezte a második világháború kezdetét. Mire a háború végigperzselte Európát, s tüze az atombombák robbanásával kilobbant Japánban, több mint 50 millió halottat számláltak össze a harcmezőkön, a hátországokban Ez volt az emberiség legpusztítóbb, legnagyobb áldozatot követelő háborúja. De -vajon ez volt-e az utolsó? — tették fel a kérdést mór a háború után közvetlenül, s teszik fel — sajnos nagyon jogosan — ma is. Jóformán még eltemetni sem érkeztök a második világháború halottjait, mikor az Egyesült Államok militarista körei már nem az óriási áldozatok árán kivívott békére, hanem világhatalmi terveik megvalósítására gondoltak. Ennek következtében az emberi haladást, az országok és a népek békés kapcsolatait zavaró hidegháborús évek következtek. A békeszerető emberiségnek és kormányoknak óriási erőfeszítések árán sikerült csak a 60-as és a 70-es évek fordulóján palackba zárni a hidegháború szellemét. Ez a küzdelem történelmi jelentőségű áttörést eredményezett az enyhülési politika felé. A jelenre is érvényes tanulság, hogy a nagy fordulat az enyhülés irányában a népek összefogásával sürgetett két- és többoldalú tárgyalások eredményeként jött (étre. A Szovjetunió, és a többi szocialista ország kezdeményezése nyomán elsősorban Nyu- gat-Európával kialakult az államközi kapcsolatok új elve, E politika térnyerésének hatására az Egyesült Államok is változtatott kapcsolatain a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal. Ez az út vezetett el a helsinki konferencia záróokmányához, amelyben az aláíró országok — köztük az Eqyesült Államok is — ünnepélyesen megfogadták: erőfeszítéseket fognak tenni, hogy az enyhülés állandó, átfogó és egyetemes méretű folyamattá váljon. A záróokmány reményt és lehetőséget adott arra, hoqy katonai enyhüléssel támasszák alá a politikai enyhülést, s hogy measzilárduljon a bizalom légköre Európában. A helsinki záróokmány aláírása után azonban rövidesen nyilvánvalóvá vált. hogy bizonyos amerikai aolitikai körök, s a mögöttük álló, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok nem nyugszanak bele a béke megszilárdítására tett erőfeszítések sikereibe. A hetvenes évek második felére már éles harc alakult ki az új és a régi politika hívei között. Egy ideig az enyhülés még együtt erősödött a fegyverkezési hajszával, de 1978- ban a NATO már a század végéig tartó, nagyszabású fegyverkezési programot hirdetett meg. 1979-ben Washington újabb lendületet adott a fegyverkezésnek: nyomására a NATO úgy döntött, hogy amerikai közepes-hatótávolságú rakétákat és szárnyas rakétákat telepít Nyugat-Euró- pába. Ennek már szinte logikus következménye, hogy Carter 1980-ban elhalasztotta a SALT—II. szerződés ratifikálását, s olyan doktrínával állt elő, amely meghirdette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világ minden térségében, és aláírt egy utasítást, amely megszabja az atomháború folytatásának „rendjét” a Szovjetunió ellen. A Reagan-kormányzat még drasztikusabb lépéseket tett a hidegháború és a fegyverkezés felé. Ennek legfrissebb jele az amerikai elnök döntése a neutronfegyverek tömeges gyártásának elkezdéséről. Érthető, hogy Európa népei tiltakozó mozgalmat kezdték az amerikai rakétatelepítési program és a neutronfegyvergyártás ellen. Az erősödő tiltakozó mozgalom hatására az amerikai vezetők is elkezdték hangoztatni, hogy az Egyesült Államok is érdekelt a tárgyalásokban. De hogy milyen megbeszélésekre készülnek, azt világosan jelzi: a jövendő tárgyalások amerikai résztvevőit a legszélsőségesebb fegyverkezéspárti személyekből válogatják össze. Nem titkolják azt sem, hogy olyan fegyvenkortá- tozási intézkedéseket akarnak a Szovjetunióra kényszeríteni, amelyek biztosíthatnák az amerikai katonai fölényt. Ez azonban hibás számítás. A szovjet vezetők számtalanszor leszögezték: semmiféle diktátumot nem fogadnak el, s csakis az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján hajlandók tárgyalni. E urópa népei a második világháború után: „So_ ha többé háborút!” jelszóval megfogadták, hogy megakadályozzák az újabb világégést. Lényegében ez az értelme a helsinki ígéretnek is A háborús emlékekből, a hidegháborúból és az amerikai kormányzat jelenlegi politikájából leszűrt tanulságok egyaránt arra intenek, hogy sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — mint Kalevi Sorsa, finn politikai vezető mondta — a „megsemmisülés veszélyének enyhüléséről”, a megromlott nemzetközi politikai légkör javításáról, Európa és a világ békéjének tartós megőrzéséről. Kovács István A SZIGETVÁRI ÁLLAMI GAZDASÁG DÉL-DUNÁNTÚLI MELIORÁCIÓS TÁRSASÁGA felvételt hirdet mezőgazdasági gépésztechnikusi végzettséggel, 5—10 éves gyakorlattal rendelkező gépcsoportvezetői munkakörbe, változó vidéki munkahelyre. Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: Szigetvári Állami Gazdaság Dél-dunántúli Meliorációs Társaság, Szigetvár, Dencsházai u. 1. sz. alatt a műszaki vezetőnél. NAGYVILÁGBAN A teheráni miniszterelnökség épületében bekövetkezett robbanás következtében életét vesztette Mohammed Ali Radzsai iráni államfő (balról) és Bahonar miniszterelnök. Pápai békefelhívás II. János Pál pápa a náci Németország agressziójának, a második világháború kitörésének évfordulója alkalmából békefelhívásban fordult a világ valamennyi nemzetéhez, politikai rendszeréhez, az államférfiakhoz és a haderők vezetőihez. Castelgandolfóban, mintegy 14 ezer zarándok előtt mondott szokásos vasárnapi beszédében, a leszerelésre szólított fel, és valamennyi nukleáris fegyver sürgős betiltását javasolta. Emlékeztetett a Hirosimában és Nagaszakiban tett februári Játogatása alkalmából elhangzott felhívásra s arra a tényre, hogy az első atombomba ledo- bása óta a nukleáris fegyverek mind mennyiségükben, mind minőségükben, mind pusztító erejükben jelentősen nőttek. — Most ismét újra erőteljesen hangsúlyozni kell, hogy minden erő összefogására szükség van a béke biztosításához — mondotta II. János Pál. ♦ + BELFAST: Egy további bebörtönzött ír republikánus aktivista „utasította vissza a reggelit” hétfőn a Maze-börtön- ben, és ezzel hétre emelkedett c jelenleg éhségsztrájkot folytatók száma. A 25 éves Hugh Carville, az (r Köztársasági Hadsereg tagja a huszadik azok sorában, akik ily módon kívánják elérni, hogy a hatóságok biztosítsák számukra cr politikai fogoly státusát. Eddig tízen haltak bele az éhség- sztrájkba, míg hárman feladták a küzdelmet. Carville-t 1977-ben tartóztatták le, majd egy évvel később 14 évi börtönbüntetésre ítélték fegyver- rejtegetés’ és bombamerényietekben való részvétel vádjával. + CATANIA: Hétfőn ismét kitört az Etna. A tűzhányó kráteréből fekete füst és láva tört elő, por és hamueső hullt a hegy lábánál fekvő falvakra. Legutóbb a vulkán ez év márciusában működött, amikor a- hegy nyugati oldalán levő Tre- catagni és Milo falvakból mintegy 12 ezer embert kellett kitelepíteni. + SZÓFIA: Hétfőn Szófiában megkezdődött annak a négy török repülőgép-eltérítőnek a pere, akik a török légi- társaiág Istanbul és Ankara között közlekedő menetrendszerű járatát május 24-én Bur- gaszba kényszeritették. A repülőgép utasait és személyzetét az illetékes bolgár szervek körültekintő eljárásának köszönhetően sikerült megmenteni. + BERLIN: Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke hétfőn fogadta Klaus Böllinget, az NSZK állandó berlini képviseletének vezetőjét és átadta neki válaszát Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár levelére. A bonni kormányfő július 24-én fordult levélben Honeckerhez és ebben - mint ismeretes — legfelsőbb szintű tárgyalásokat javasojt a két német állam közötti nyitott problémák rendezésére. + BELGRAD: Crna Gora egyik kikötőjének vámmentes övezetéből ismeretlen tettesek „kicsempésztek” egy egész vasúti szerelvényt megtöltő réz- szállítmányt. A 240 tonna réz értéke mintegy 30 millió dinár. Crna Gora történetének legnagyobb értékű rablásában a jugoszláv rendőrség megkezdte a nyomozást: eddig nyolc kikötői munkást tartóztattak le. + BONN: Bombamerényletet követtek el hétfőn reggel az NSZK-ban az Európában állomásozó amerikai légierő ram- steini főhadiszállása ellen. A részletek egyelőre tisztázatlanok; jelentések szerint tizenöten sérültek meg, közülük többen súlyosan. Az amerikai katonai hatóságok elzárták a külvilágtól a ramsteini légitámaszpontot, a Nyugatnémet Szövetségi Bűnügyi Hivatal pedig különbizottságot küldött ki a feltehetőleg terrorista merénylet körülményeinek kivizsgálására. + BUKAREST: Hétfőn befejezte romániai látogatását Clo- domiro Almeyda, a Chilei Szó-' cialista Párt főtitkára1. A chilei vezetőt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára is fogadta. A látogatásról közlemény jelent meg. * Claude Cheysson francia külügyminiszter közel-keleti útja során Libanonban találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabcv ditási Szervezet elnökével is. A PFSZ vezetője egyébként hétfőn Líbiába érkezett. A teheráni robbanás Kommentar A legújabb hírek — és a vasárnapi detonáció — riasztó fényében jogosnak tűnik az a megállapítás, amely szerint Iránban állandósul a kivégzések és a merényletek iszonyú körforgása. Amikor 1981. június 28-án egy hetvennégy áldozatot követelt teheráni robbanás szinte lefejezte az iszlám fundamentalisták csaknem teljes vezérkarát, kevesen hitték volna, hogy egy ilyen akció hasonló körülmények között megismétlődhet. Márpedig vasárnap délben mégis ez történt. Az eseményekből tanulságok következnek. E tanulságok egyike az, hogy vagy valami alapvető baj lehet a biztonsági szolgálat hatékonyságával, vagy a rezsim ellenfelei magas posztokon beépültek — a többi között — az elhárítás vezérkarába is. Erre utal mind a bomba elhelyezése a kormányfői hivatal épületében, mind az időzítés „szakmailag” tökéletes hatékonysága. Azok, akik a szerkezetet — a jelek szerint minden gond nélkül — elhelyezték a hatalmi gépezet egyik fellegvárában, pontosan tudták, hogy az épületben egyidőben két olyan fontos tanácskozás is folyik, amelyeken részt vesz a rezsim több irányító személyisége, köztük az államfő, a miniszterelnök, a parlament elnöke, a hadügyminiszter, a vezérkari főnök, a forradalmi gárdisták parancsnoka és Khomeini ajatollah két személyes képviselője is. Ha egy ilyen színhelyen olyan detonációra kerülhet sor — a június-végi tapasztalat ellenére! —, amelynek nyomán a köztársasági elnök és a miniszterelnök elszenesedett holttestét csak fogsorúk segítségével lehet azonosítani, okkor ez a robbanás túlmutat önmagán és fénye sok mindent megvilágít. Ebben a halálosan vakító fényben viszonylag részletkérdéssé válik még az is, hogy valóban a Mudzsahedin Khalk (vezetője Baniszadr-ex-el- nökkel szökött Párizsba) nevű szervezet, az ahhoz csak lazán kapcsolódó „Muzulmán diákok szövetsége”, vagy éppen más csoport követte el a merényletet. A lényeg sajnos az, hogy e fényben újra világosan látszik: az olajeladási gondokkal, az Irak ellen vívott háború terhével küszködő, az igazi vagy vélt baloldalra kivégzések százaival lesújtó jelenlegi vezetés pillanatnyilag nem talál kiutat egy forrongó társadalom ezernyi dilemmájából. Harmat Endre Cheysson Szíriában A Szíriában tartózkodó Claude Cheysson francia külügyminiszter hétfőn újabb megbeszélést tartott szír kollégájával, Abdel Halim Khad- dammal, s a nap folyamán fogadta őt Asszad elnök is. „Lehetséges a politikai párbeszéd Franciaország és Szíria között, még ha a helyzetértékelések eltérőek is” — jelentette ki vasárnap este Cheysson, miután megérkezett Damaszkuszba. A tiszteletére adott vacsorán kifejtette, hogy „Izraelnek, annak az államnak, amelyet az európai zsidóság ellen elkövetett jogtalanságok után hoztak létre, tiszteletben kell tartania a nemzetközi normákat — s korunkban az a nagyobb jogtalanság, amit a palesztin nép szenved el". Hétfőn a francia vendég Khaddam külügyminiszter kíséretében Latakiábo érkezett, ahol az elnöki nyaralóban kétórás eszmecserét folytatott Hafez Asszaddal a kétoldalú kapcsolatok kérdéséről és a közel- keleti helyzetről. A tárgyalásokról részleteket nem közöltek. ♦ + BECS: Richard Nixon volt amerikai elnök vasárnap este nagy számú kísérettel magánjellegű látogatásra az osztrák fővárosba érkezett, ötnapos ausztriai tartózkodása során megismerkedik Bécs és környéke nevezetességeivel és ellátogat Salzburgba is. llliiill Hétfőn Teheránban eltemették Mohammed Ali Radzsai iráni államfőt és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszterelnököt. Radzsai és Bahonar vasárnap, a teheráni miniszterelnöki hivatal elleríj pokolgépes merényletkor vesztették életüket. A két államférfit a Teherán közelében levő „mártírok temetőjében" helyezték örök nyugalomra. Az iráni főváros főútvonalain Radzsai és Bahonar arcképei alatt felvonuló hatalmas tömeg Amerika-elle- nes jelszavakat hangoztatott és a két hónapja hivatalából menesztett Abol Hosszan Bani- szadr volt elnök halálát követelte. Khomeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője a temetés után mondott és a teheráni rádió által sugárzott beszédében közölte: Radzsai és Bahonar meggyilkolása nem állítja meg az iszlám forradalmat, az irániak készek mártírhalált halni a forradalomért. A főpap közvetve jelezte, hogy elnökválasztást rendeznek, s mindenkit részvételre szólított fel. Az alkotmány értelmében az új államfőt 50 ncpon belül kell megválasztani. * Lengyelországban hétfőn — a korábbi bejelentést, majd a széles körű társadalmi konzultációt követően — életbe léptek az új kenyérárak, amelyek nyomán számos pékáru száz- kétszáz százalékos, egyes fajták esetében ennél is nagyobb mértékű a drágulás. Az intézkedés célja az önköltség valóságos tükrözése, a pazarlás megszüntetése. s az, hogy a kenyeret kizárólag fogyasztásra alkalmazzák. Az áremelést a kormány általános, havi 160 zlotys bérkiegészítéssel ellensúlyozza. Azok a nyugdíjasok, akiknek jövedelme 3500 zloty alatt van, havi kétszáz zloty kiegészítést kapnak. Az intézkedést elvben a Szolidaritás szakszervezet is elfogadta, de az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatja, hogy kevésnek találja a kormány által biztosított bérkiegészítést.
