Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-01 / 209. szám
1981. augusztus 1., szombat Dunántúli napló 3 • A hígtrágya érték !v!v!v!v!v!'!vXv.'v!v!v!v!v!v!,/!.!v!v!,!v!‘!v!v!,X'X'X'!v!v!vX'!v!vXv!v!v!'!,!v!vXv!,!,!v!'!vX Nagyobb olajtartalom. b<$Ví sb W11 • • f ........^ .:.V.V/.V.V.V.V. .V.V.V.V.V/.V.V.V.V/.V.V/.VX‘XV.^V.V.VJ.V.;.V.V.V.-, V ...........................V • V * ..........1-------í-A* UJ«\V V V • vJ A véméndi sertéstelep higtrógya-ülepitője Uj magyar hibrid napraforgók Sikeres BKR-bemutató Dunapatajon Országos napraforgó-termesztési bemutatót rendezett csütörtökön a BKR és a MÉM, a Növényolajipori Vállalat és az OMFI dunapataji Új Élet Tsz- ben, hol a legújabb szovjet, román, francia, amerikai napraforgó fajták és hibridek mellett a legígéretesebb hazai napraforgó hibrideket mutatták be. A dunapataji nagyüzemi és kisparcellás kísérletekben a világ legjobb hibridjeit versenyezteti a Bajai Termelési Rendszer, amelynek pécsi körzetében a tavalyi 5000 hektárról 6000 hektárra növekedett a napraforgó termelése, s a terület 82 százalékán már hibrideket termelnek. A hibridnapraforgó gyors karriert futott be az elmúlt egy-két évben. Hasonlót, mint a hatvanas évek elején a hibridkukorica. A pécsi körzetben tavaly 18,2 mázsát adtak hektáronként a fajták, ezzel szemben 21,5 mázsát a hibridek. Nemcsak a nagyobb termés, de a köny- nyebb betakaríthatóság is a hibridek javára billenti a mérleget. A tegnapi bemutató résztvevői, köztük a baranyai termelők, örömmel tapasztalták, hogy az új magyar napraforgó hibridek felveszik a versenyt a legjobb külföldiekkel. Ilyen ígéretes, felszaporítás alatt lévő hibridek az iregszemcsei IH— 51-es és IH-84-es, a Szegedi Gabonokutató Intézet GK Cytosol 3-as hibridje és a szegedi GK GAHYB 7-es és 18- as hibrid. A 45-50 százalékos olajtartalmú, 22—23 mázsát adó, vagy ennél bőbermőbb hibridek mindjobban kiszorítják a hagyományos fajtákat. Felszaporításukat, a hibrid napraforgó vetőmag előállítását a BKR legjobb, szakmailag legfelkészültebb partnergazdaságaiban kezdik meg, fi hasznosítás változatai Gépesített feldolgozás jón a véméndi tsz sertéstrá- gyakezelő telepe is, amely pár hónapja üzemel. A kivitelezéshez szükséges tízmilliót itt sem sajnálták, bár szigorú rendelkezések is köteleznek erre, tudniillik új sertéstelep csak akkor építhető, ha teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Az ívsziták helyett a 8—9 méter magas, úgynevezett Győri-toronyban választják szét híg és szilárd alkotóira a szivattyúkkal „felemelt" trágyát. A tornyos szétválasztó szabadalma a Győr megyei Agroberé, míg a kivitelezője egy egri gépipari cég. A mágocsiak is ilyet akarnak. Véménden a közel háromhektáros szűrőmezőben lecsorgó lé egy része az új halastóba kerül, míg a többit elöntözik a szomszédos takarmánynövényföldeken. Évente 25-30 000 köbméter szakszerűen utókezelt trágyát „dolgoznak fel" és mindennek a megvalósításához elég egy jól képzett ember. A győri Agrober az újdonságára kétéves garanciát adott, és az alkatrész-utánpótlás a későbbiekben iis biztosított. Sőt a zagyszivattyúk hatásfoka, élettartama is maximálisan garantált. BikM A Bikali ÁG alsómocsoládi sertéshizlaldájában legalább tíz éve megvan az ülepítő- és szűrőkazetta-rendszer, de a tartalma kiömlik a közeli Szalatnaki-folyásba és közvetve a Hábi-csatornába. Jelentős szennyvízbírságot fizet a gazdaság, de épp ennek a felszámolására halastavat telepít a kazetták végébe. Az eldugult szürötavakat felújítják és a lebegő anyagokat ülepítéssel, valamint mesterséges levegőztetéssel iktatják ki. Erre 10—11 millió forintot szánnak. A rekonstrukciós tervet már készíti az Agrober. Görösgaf A Szigetvári Á. G. görösgali tehenészetében a két kilométerre kiszivattyúzott masszát szalmával, törekkel és más mezőgazdasági hulladékkal érlelik és folyamatosan 500—600 hektárt trágyáznak vele, míg a lével rendszeresen 250—300 hektárt öntöznek. Soltész János mérnök ötletét az Agrober realizálta oly sikerrel, hogy már csehszlovákok is érdeklődtek. Az A. G. építkezési betonszivaty- tyúkat vett, mert csak ezek bírják a sok trágyát nagy távolságra „kinyomni". Mindenesetre a Gépkísérleti Intézet, amely trágyatelepi szivattyúkat tervez, megvizsgálhatná a görösgaliak újítását. Ugyanis az egyik leg-, nagyobb gond országos szinten, hogy a szivattyúk teljesítménye alig növelhető, és túlterhelés esetén végleg felmondják a szolgálatot. Csuti János Konténeres hulladékgyűjtés Még több helyen idegenkednek a mezőgazdasági hígtrágya hasznosításától. Arra hivatkoznak, hogy az utókezelt hígtrágya elszikesíti a talajt, a kiszállítása tetemes költséggel jár, a zagyszivattyúk eldugulnak, gyorsan tönkremennek. A munkások nem szeretik az alantasnak tartott utókezelési műveletet. Minket mégis az érdekelt, hogy Baranya megyében hol üzemeltetik mintaszerűen ezeket a létesítményeket és hasznosítják sikerrel a mellékterméket. Eredményessé ott tették a higtrágyakezelést, ahol a gépesítettség színvonala magas és a dolgozó kevés fizikai munkát fejt ki. Országos példának számító telepek működnek a véméndi. a mágocsi tsz-ben, a Szigetvári Állami Gazdaságban, de megszívlelendő tanulságokkal szolgál a mohácsi Üj Barázda, a baranyahidvégi tsz, valamint a Bikali A. G. erőfeszítése is. Mag öcsön Hátságai Péterné agroberes szerkesztő és a Déldunántúli VÍZIG kollektívájának az ötletét csaknem tízmilliós beruházással realizálták. Hazánkban teljesen újszerűnek számít a halastavi hasznosítás, ülepítő- és szűrő tórendszert hoztak létre egy völgy hajlatán majdnem két hektáron és a 12 tóban a sással, náddal, kákával, fűzzel „megkezelt” sertés hígtrágyát meghatározott adagolási rendben eresztik alá a 25—30 000 köbméteres tározóba és onnan a közeli halastóba. A tóban a nitrogén, a kálium és a foszfor hatására a növényi élet egyre dúsabb lesz és gazdag táplálékul szolgál a halaknak. Egyébként minél hosszabban halad a trágya, annál többet veszít a veszélyes hatóanyagaiból, öntözésre nem gondolhattak, hisz a meredek domboldalon az eróziót csak fokozta volna a kipermetezett trágyalé. Csupán annyi a gond, hogy a sertéstrágya szilárd részének a java beomlik a teraszosan telepített biológiai szűrőmezőkbe és emiatt gyakran kerül sor fenékkotrásra, sástalanításra. Egyébként 2—3 milliót akarnak áldozni arra, hogy a szilárd anyagokat végleg külön válasszák a hígtól és ezzel is az üzemeltetést biztonságosabbá tegyék. Ezért próbálkoztak házi előállítású, sőt angol ívszitával is, de nem sikerült, mert erre nem volt fizikai erő. Ugyanis a szitára rendszeresen fel kellett rakni a trágyát, s a sertésnevelőben naponta 200—250 köbméter hígtrágya keletkezik. Véménd Ugyanilyen elvek alapján létesült szintén a Baranya megyei Agrober útmutatásai alapAz év első felében a tavalyinál 6,7 százalékkal több vas-, 18 százalékkal több fém- és 8,5 százalékkal több papírhulladékot gyűjtött be a MÉH. Az idén, s az elkövetkező esztendőkben a lakossági fogyasztás során keletkező hulladékokból évente 7 százalékos növekedésre számítanak. A hulladékok újrahasznosításának hatodik ötéves tervi programja — ami a környezet védelmét is szolgálja — a MÉH Trösztöt is az eddigieknél nagyobb feladatok elé állítja. Mindenekelőtt a begyűjtés fokozására van szükség ahhoz, hogy egyre több hulladék válhasson újra értékké, s ne vesz- szenek kárba a még felhasználható anyagok. A MÉH ennek érdekében már megkezdte felvevő-hálózatának bővítését. Budapesten eddig 13 helyen nyitottak konténerekből álló új begyűjtőhelyet. Az új, építős beruházást nem igénylő konténeres begyűjtési formát az eddigi „fehér foltokon”, elsősorban a lakótelepeken vezetik be. A közeljövőben, az ÁFOR-ral kötött megállapodás alapján, ' a benzinkutaknál megkezdik a gépkocsik használt akkumulátorainak átvételét is. E célra speciális konténereket alakítottak ki, amelyekkel kísérletképpen először a fővárosban és Pest megyében kezdik meg az akkumulátorok összegyűjtését. A hulladék gyűjtésére az eddigieknél jobban ösztönző új formák, módszerek bevezetése mellett javítani kívánnak a begyűjtők érdekeltségén is. Ezért tervezik, hogy kedvező feltételekké1 például a házfelügyelőket is bevonják ebbe a munkába, valamint jutalékos gyűjtőként — munkaidő- és kere- setkörlátozás nélkül — nyugdíjasokat is alkalmaznak. Vidéken elsősorban a gyűjtő kereskedők számát növelik, és foglalkoznak — a kereskedelemhez hasonlóan — a MÉH átvevőhelyek szerződéses üzemeltetésének bevezetésével is. Az építésvezető bizakodó Saját iskolájuk építését segítik Tanulók a szakma gyakorlatával ismerkednek Az építésvezető váltig állítja, hogy itt bizony szeptember elejétől már tanítás lesz. A Málomi úton épülő új szokmunkásképző épületén nagy a sürgés-forgás. Kívül állványon festők dolgoznak, belül, a csarnok falán a mázas pirogránit burkolót kezdték el felrakni és a folyosók mettlachi burkolata is napról napra növekszik, de — rengeteg még a hátralévő munka, és vajon elég lesz-e a tanév kezdésig rendelkezésre álló idő a befejezéshez. Az osztálytermek gyakorlatilag készek, legtöbbnél már csak a falfestés, mázolás és a műanyagpadló leragasztása van hátra. Am a belépő és zsibongó csarnok oszlopai, a körbefutó folyosó falai, a csarnok padozata még csupasz. Egyikről a pirogránit falburkolat, másikról a márványlap, és az emeleteket összekötő lépcsőkről pedig a műkőburkolat hiányzik. Nagyon sokat segítettek leendő iskolájuk építésén az 508-as Szakmunkástanuló Intézet, fűtés-, víz- és lakatostanulói és itt töltik nyári gyakorlatukat az 506-os Szakmunkásképző Intézet volt első éves hidegburkolói. Tulajdonképpen itt találkoztak először leendő szakmájukkal. — Az első évben mégcsak elméletet tanulnak, gyakorlatban meg a kőműves munka alapjaival ismerkednek — mondja szakoktatójuk, Papp Lajos. — Életükben először itt csinálnak ilyent, de mondhatom felnőtt szakmunkásoknak is dicséretére válna. Tizenöten vannak, első nap csak 20 négyzetmétert raktak le, másnap már 25-öt, most már napi 30— 35 négyzetméter is megvan. — Miért választottad ezt a szakmát? — kérdem Bogdán Jánostól, aki épp felszedett egy csúnyán vágott mettlachi lapot, hogy kicserélje szépre. — Tanácsolták és tetszett is — mondja, és a beszélgetésből megtudom, hogy Vasason lakik, apja bányász és öt testvér közül ő a legkisebb, és hogy ez alatt a gyakorlati munka alatt még inkább megkedvelte a szakmáját. Szőke, vékony legényke Prek- le István. Siklósi fiú. Az ő esete tán egy kicsit rendhagyó, legalábbis eltérő a szokott- tál. Az általános iskolát igen jó eredménnyel végezte, apja értelmiségi, Siklóson tanár. — Nem akartam beülni négy évig az iskolapadba, aztán ki tudja mi lesz — mondja. — Itt megszerzem a szakmát, aztán még mindig megvan a lehetőség másra is. Nagyon szeretem csinálni, csak most már fáradt vagyok, alig várom a szabadságot. A gyerekeknek néhány nap múlva lejár a gyakorlati idő, hazamennek pihenni. A terepet átadják a felnőtteknek, festőknek, mázolóknak, márvány- lap- és pirogrónit-burkolatot felrakóknak, üvegezőknek, víz- és villanyszerelőknek. És ha a felnőtteknek ez az utolsó csoportja a végső rohamban tényleg mindent belead, akkor valóban szeptemberben jöhetnek a honfoglalók, az 508-as Szakmunkásképző Intézet tanulói. S. Zs. Szörp és fagylalt Nagy- kozárból Az országban szinte nincs olyan élelmiszerüzlet, vegyesbolt, ABC-áruház, ahol ne árulnák a bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet szörpjeit. Népszerűek, keresettek ezek az üdítők. Tizennégy évvel ezelőtt kezdtek a szörpgyártáshoz a bogádiak, jelenleg kilenc félét állítanak elő. Termékeik zöme természetes alapanyagból készül, de aromából is csinálnak szörpöket. A mecseki bíbor, a szamóca, a málna, a fekete ribiszke szörp saját termésű és vásárolt gyümölcsökből készül, míg a jaf- fához, a narancs- és citromszörphöz a sűrítményt importálják. A meggyízű és málnaízű készítményükhöz használnak csupán aromát. Ebben az esztendőben 800 tonna szörpöt állítanak elő a gazdaság nagykozári üzemében. A bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet szörpüzemében azonban nemcsak szörpöt, hanem hatféle fagylaltot is gyártanak. A málna, eper, ribiszke, meggy, barack és limon fagylaltot vendéglátóipari vállalatokon keresztül értékesítik. Egy újdonsággal is megjelentek a piacon a minap: az úgynevezett családi fagylaltból idén már 1,1 millió doboz kerül forgalomba. A nagyon ízlésesen csomagolt új készítményüket vízzel vagy tejjel kell tur- mixolni, majd a hűtőszekrényben fagyasztani. Valószínűleg népszerű lesz a fogyasztók körében. A szörpüzem idei termelési értéke várhatóan 36 millió forint lesz. Jelenleg korszerűtlen körülmények között dolgoznak, ezért is határozta el a termelő- szövetkezet vezetősége, hogy egy új üzemet hoznak létre több mint 30 millió forintért. Az automatizált új üzem szörp és fagylalt előállítására is alkalmas lesz. A tervek szerint 1982 nyarára készül el. R. N.
