Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-16 / 224. szám
A lohti városháza A lahti vásárról jelentjük Egy rövid finnországi tartózkodás alatt - a dolog természetéből adódóan - „csak” impressziókat szerezhet az ember. De ez a „csak” dús, színes, és mély élményeket takar. Azon a kissé nosztalgikus jóérzésen túl, hogy testvéri-baráti nép a finn és a magyar, a finn ember a finn kultúra, a finn építészet valóban igen közel áll hozzánk. A két város: Pécs és Lahti baráti kapcsolatai közismertek nálunk is, ott is. Tudnak rólunk, érdeklődnek irántunk, segítőkészek, kedvesek. A közelmúltban megnyílt lahti vásár szines, bőséges forgatagában a baranyai-pécsi pavilont szinte mindenki megtalálta és érdeklődéssel nézegette az ízelitőül kiküldött termékeket és azokat a szines tablókat, amelyek a pécsi belváros fejlesztési elképzeléseiről és Baranya népi építészetéről, népi kultúrájáról adtak hírt. Az elismerő, dicsérő szavakat jóleső érzéssel fogadtuk, de a következő nemzetközi vásárok színvonala érdekében megjegyezzük, hogy a kiküldött termékek kiválasztása és minősége több figyelmet és hozzáértést igényel. Na, és a finn táj és építészet ... Valami varázslatos egységbe olvad itt össze a természetes és a mesterséges környezet, a táj és az építészet együtt, egymás értékeit felerősítve. Mindez proccmentesen, tisztán, egyszerűen, jó minőségben. Sokszor eszembe jutott a mi környezetkultúránk: Balatonkörnyék, Orfü, a Mecsek-ol- dal... Végül is egy nagy tanulsággal tértünk haza: tanulni lehet és kell. Erdélyi Zoltán Panyik István felvételei Nyáron strand — télen síparadicsom Készülődés a vásári nyitóünnepségre
