Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-13 / 221. szám
1981. augusztus 13., csütörtök Dunántúli napló 5 „Iskolaszag” nélkül Ebéd a Hársfa étterem teraszán napköziben, nyáron Egy kicsit szűk a betonudvar Sikondán strandolnak a komlóiak Amikor júniusban fölvésik a gyerekek a táblára hogy VAKÁCIÓ, nem szűnik meg völa- mennyiük számára az iskola is. A szülők közül sokan nem tudják vállalni a gyerekek felügyeletét. Elsősorban olyan családokban gond ez, ahol az apa és anya egy műszakban dolgozik. Ki vigyázzon a gyerekre? Jól jön ilyenkor a nyári napközi, amely — ha jól szervezik meg — „iskolaszag” nélkül biztosit vidám nyaralást a kisdiákoknak. Pécsett két iskolát jelöltek ki a nyári napközi céljaira: a Bánki Donát utcait és a gyárvárosit. Emitt tegnap délelőtt üresen találtuk a termeket. — Ma a Doktor Sándor-Zsol- nay Művelődési Ház látja vendégül a gyerekeket — mondta Juhász Jenő táborvezető, a Vasas ll-i általános iskola igazgatója. — A népművelők biztosítottak számukra programot erre a délelőttre. Biztosan jól érzik magukat. Szavait megerősíti a visszatérő csoport, amelynek még a pedagógus kísérőjét is megtán- coltattók a művelődési központ táncházában. — Itt helyben hol tudják kielégíteni mozgásigényüket a gyerekek? — Látja, ez elég nagy gond, mert csak ez a betonudvar áll rendelkezésre, meg a kézilabda- pálya — mondja az igazgató.- Egy kicsit csodálkoztunk is, hogy miért ezt az iskolát jelölték ki nyári napközinek. Szerencsére itt szemben van a Puskin tér parkja, jól fölszerelt a játszótér, ide szoktunk kivonulni. A program valóban változatos, ízelítőül csak néhányat ragadunk ki az e heti foglalkozások közül: mesemondó verseny, sportdélután, látogatás művelődési házakban, bábkészítés majd bábelőadás, kirándulás az Ormánságba, mozi. A 180 gyerekre 12 nevelő vigyáz. Minden, e körzetbe tartozó pécsi iskolára három hét felügyelet jutott. A beosztást a tantestületek a saját elgondolásuk alapján készítették el, lehetőleg ügyelve arra, hogy minden pedagógus arányos részt vállaljon. Az utolsó turnus augusztus 19-én befejezi az idei nyári napközi táborozást. A pécsieknél alighanem lényegesen jobb helyzetben vannak a komlói diákok. A sikon- dai nyári napközi egész kis üdülő, gyönyörű helyen fekszik az erdős domboldalon. A kánikulai időben bizonyára nem követnek el pedagógiai baklövést a komlói tanárok, amikor egy-egy egész hétre a strandot jelölik ki az elsőrendű foglalkozási helynek. — Vannak más programok is — mondja Kópicz József kenderföldi tanár, a jelenlegi turnus vezetője. — Az úszásoktatást bizonyára minden szülő helyesli, ezen kívül rendszeresen szervezünk vetélkedőket, kirándulásokat a gyerekeknek. Holnap például a magyarszéki tsz tehenészetét látogatjuk meg, ahol friss tejjel is meg szokták kínálni a tanulókat. Most már csak hatvanon vannak a napköziben. Azt mondják, augusztus elején általában csökken a létszám, mert ekkor sűrűsödnek az iskcVlai táborok, és a szülők ilyen tájban utaznak el nyaralni a családdal. — A nyári napközik elsősorban a városokban nyújtanak jó megoldást a gyerekek felügyeletére - mondja Lukács József a Baranya megyei Tanács csoportvezetője. — A kisebb helyeken a művelődési házakra lehetne építeni a vakációs programok szervezését. Jó példa erre Mecseknádasd és Sásd — bár még többet is föl lehetne sorolni — ahol a népművelők egész nyáron feladatuknak érzik a faluban vakációzó gyerekek szórakoztatását. Havasi János Kárt szenved a kukorica Szárazság A huzamosabb idő óta tartó nagy meleg és szárazság az ország több vidékén, mindenekelőtt a rosszabb vízgazdálkodásé talajokon visz- szafordíthatatlanná tette a beszáradás folyamatát, egyes területeken a növényeket már az esetleges esőzés sem térítené magához. A MÉM adatai szerint a kukorica a termőterület harmadán sínylődik az augusztusi forróságban. Miután a talajréteg vízkészlete jóformán mór teljesen kimerült és a növények elhasználták az utolsó tartalékot is, nincs más hátra mint a silózás. Nagyteljesítményű gépekkel idő előtt „viszik” a földekről a termést, és megfelelő tartósítással teszik állati fogyasztásra alkalmassá. A kukorica más területeken az ilyen száraz időben szokásos jeleket mutatja. A levél- zet természetes védekezésképpen összesodródik, a kisebb felület ugyanis mérsékli a párolgást. A cukorrépa valamivel jobban tartja magát még ezekben a napokban, különösen a magasabb tápanyagtartalmú talajokon. A napraforgó betakarítása rövidesen kezdődik. A szemek kitelítődése sokkal jobb is lehetne. Az elmúlt időszak esőzései nem voltak országos jellegűek. A termőterületnek csak mintegy kétharmada kapott nedvességutánpótlást, de a vártnál sokfelé jóval kevesebbet. Az összesítések szerint legalább 50-60 milliméternyi esőre lenne szükség ahhoz, hogy újra erőre kapjanak a növények. A gyümölcsösökben valamivel jobb a helyzet. A csemegeszőlő a nagy melegben gyorsan érik, néhány fajta már a piacon is van. A minőség jó. Az almáskertek és az egyéb őszi szüretelésű gyümölcsök egyelőre szépen mutatnak. Az öntözőberendezések országszerte teljes kapacitással működnek. Vállalkozó a Baranya megyei Cipész Szövetkezet Tízezer pár gyermekszandált készítenek terven felül Egy hét telt el a megrendeléstől a szállításig Kétezer pár gyermekszandált küldenek hétfőn a pécsi és baranyai boltokba, az elmúlt hetekben hiába keresett 23—30- as méretekben. A vásárlónak sovány vigasz, hogy a kereskedelem az idei nyáron a tavalyinak 117 százalékát adta el, és csak a Baranya megyei Cipész Szövetkezet hetvenezer gyermeklábbelit készített a Déldunántúli Cipő Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére. Mindez kevésnek bizonyult, ám hétfőn már valóban érdemes körülnézni a boltpkban. . . A Baranya megyei Cipész Szövetkezet vállalta, hogy terven felül néhány hét alatt tízezer pár szandált készít és folyamatosan szállít a cipőnagy- kernek. A megrendelést, pontosabban a segítség kérő telefont a múlt hét pénteken kapta a szövetkezet. Mi történt azóta? Elöljáróban annyit, a cipészek nyár közepén mór az őszi modelleken dolgoznak, de a kollektíva vállalta, hogy túlórákkal, gyors szervezéssel többlet munkát végez, másrészt a kereskedelemmel megegyeztek, hogy félreteszik azokat a darabokat, amelyek szállítása nem sürgős, illetve a raktáron van belőlük készlet. A gyors átállás eredményeképpen a szabászok hétfőn már ollózták a bőröket, tegnap a pécsi tűződe vette át a terméket, ma Mohácson is dolgoznak az aljarészeken. Közben a Pécsi Bőrgyár nekiállt a többlet rendelés gyártásának, tegnap kocsit küldtek budapesti raktárukba a még hiányzó alapanyagokért. Segít a Martfűi Cipőgyár is, innen ma érkezik a mikrotalp. A csomagoláshoz szükséges dobozokat nem tudták beszerezni Kiskunhalasról, ezért nylon zacskókban küldik majd a szandálokat. Ennyi a néhány nap története, ami rövidesen tízezer pár gyermekszandált jelent a polcokon, választékot a keresett és hiányzó méretekből. Milyenek lesznek a cipők? Természetesen a szövetkezet azt a modellt vette elő, amiből rövid idő alatt a legtöbb gyártható, ám ez már sikeresen vizsgázott a vásárlók körében. A színekben tudnak választékot adni: fehér, valamint fehér és piros, sárga és banánszínű lányka és fiú lábbelit készítenek. G. M. Bűzforrások Tizenkét éve hazánkban elsőként Pécsett vezették be a Bobr rendszerű szemétszállítást. A Bobr is pormentes „edény", akár a kuka, viszont annál lényegesen több, 1,1 köbméter háziszemetet fogad be. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat szemétszállító autói a Bobr és a Kuka edényeket hetente háromszor, a hagyományos tárolóedényeket heti kétszer ürítik menetrendszerűen. Jelenleg másfélezer Bobr tárolja az elszállításig 28 000 lakás házi szemetét, és ilyenkor több orrfacsaró bűzzel lengi be a környéket. A szemét a nagy melegben erjed, rothad és büdös, nem beszélMenetrend szerint mossák a szeméttárolókat Tanácsi rendelet: „szükségszerint” ve a fertőzési veszélyről. A vállalat 1975-től üzemelteti a saját tervezésű és kivitelezésű Bobr mosó berendezését, hogy tisztára mossa és fertőtlenítse ezeket az 1100 literes tárolókat. Tanácsi rendelet rögzíti: „ . . . A tulajdonos köteles a szemétgyűjtő edények tisztításáról és fertőtlenítéséről szükség szerint, de legalább negyedévenként gondoskodni." A köztisztasági elébe ment a rendeletnek, az országban elsőként legyártott mobil mosóberendezéssel átvállalta a Bobrok tisztítását. Ez a gép nemcsak a pécsieknek segít, kölcsönbe adták már Veszprémnek és rendszeresen elvégzi a szekszárdi Bobrok tisztítását. Hegedűs László, a PKUV köztisztasági üzemének vezetőhelyettese elmondja, hogy ez évben négyszer mossák a pécsi Bohrokat.- Június közepétől tisztítottuk, fertőtlenítettük először, 17-én, hétfőn kezdjük el másodszor, szeptemberben és októberben is átmossuk mind a másfélezrei. Ezt is, akár a szemétszállítást, menetrend szerint végezzük, a tulajdonosokat előre értesítjük, majd számlázzuk az elvégzett munkát. A telephelyen bevetésre készen áll a mosó, melyet locsolóautó után akasztva használnak. A szemetes autóba ürítik az edény tartalmát, ikkaparják belőle a lerakodott szemét és iszap nagy- ját, majd a 3 tagú mosóbrigádon a sor. A korábbi kézi, mechanikus emelés helyett tavaly óta hidraulikus berendezés emeli a mosórészhez a Bobrot, ott a csőrendszerből 12 atmoszféra nyomással fertőtlenítő és illatosított öblitőszerrel tisztítják meg a belsejét. Ha ez elkészül, kívülről is lemossák. Tehát a helyszínen tisztítanak. Hadd ne hallgassam el kérésüket: a 18 millió forintot érő Bobr edényeknek nincs szervize Pécsett, nincs, aki a kisebb-nagyobb javításokat, a kerékzsírzásokat elvégezné. Arról nem is beszélve, hogy éppen a kellemetlen szag megelőzésére jó lenne, ha hetente kikaparnák az edényekbe leüllepedett szemét sűrűjét. A rendelet aláhúzza, hogy ....... szükség szer int . . ." Kánikulában ez a meghatározás mindenképpen időszerű. Márcsak a Bohrokból kiáramló szagok miatt is. ’ M. L. Munka £gy pályázat első eredményei Jelenleg az országban mintegy 150—200 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek betegség, baleset vagy egyéb okok, például munkahelyi ártalmak miatt megváltozott, illetve csökkent a munkaképességük. Az utóbbi esztendőkben egyre szélesebb körben bontakozik ki a társadalmi gondoskodás életkörülményeik javítására. Rehabilitációjuk az elsődleges humánus szempontok mellett társadalmi érdek is, hiszen a 30-40 százalékkal csökkent munkaképesség nem jelent teljes munkaképtelenséget, nem zárja ki, hogy hasznos munkát végezzenek. Ehhez azonban olyan munkahelyekre, munkalehetőségekre van szükség, ahol a csökkent munkaképességűek is megtalálhatják az egészségükre nem ártalmas, könnyebb tevékenységet. Az Állami Fejlesztési Bank ennek ösztönzésére hirdetett az idén pályázatot, amellyel vállalatok, szövetkezetek, társulások számára teremtett támogatási alapot a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának bővítésére, új üzemek létrehozására, a régebbiek korszerűsítésére. Hazánkban 5 vállalat és szövetkezet - a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat, a Vas megyei Vegyesipari Javító Vállalat, a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat és a Humanitás Szövetkezet — specializálódott a csökkent, illetve megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására. A pályázati felhívás elsősorban, de nem kizárólag hozzájuk szólt. A hatodik ötéves tervidőszakban erre a célra évente 30 millió forint áll kölcsön, illetve támogatás formájában a vállalkozók rendelkezésére. Több vállalat a pályázat meghirdetése óta eltelt meglehetősen rövid idő, alig két hónap ellenére is már bejelentette fejlesztési szándékát. A Vas megyei Vegyesipari Javító Vállalat például további 80 megváltozott munkaképességű dolgozó számára kíván munkaalkalmat teremteni, kefe- és seprű- készítő üzemének bővítésével. A hiánycikknek számító termékek többletgyártásához a speciális feltételeket tervek szerint 1983- ra teremtik meg, amihez 22 millió forintot igényeltek. A Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat száz újabb munkahely létesítésére nyújtotta be pályázatát. A cérnázókapacitást bővítő éoítö és gépi beruházás megvalósításához — 1984-ig — 23 millió forintra van szükségük. A sümegi Háziipari Szövetkezet, a Fővárosi Kézműipari Vállalat és a borsodsziráki Mezőgazdasági Termelőszövetkezet is jelentkezett, összesen 200—300 dolgozó foglalkoztatásának tervével. Az Állami Fejlesztési Bank pályázata egy teljesen újszerű kezdeményezés megvalósítására is lehetőséget nyújtott. A Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Volán Elektronika és a Mozgássérültek Pesthidegkúti Lakásszövetkezete gazdasági társulást hozott létre a Budapesti KISZ-Bizottság közreműködésével. Elhatározták, hogy a lakásszövetkezet tagjainak otthonukhoz közel teremtenek munkaalkalmat, mégpedig korszerű számítógépes adatrögzítést, amihez a banktól 5,5 millió forintos támogatást kértek. E vállalkozás - amelyhez a Volán adja a számítógépet, s a Rozmaring Tsz-szel együtt a munkát is - 100 mozgássérültnek nyújt megfelelő elfoglaltságot, megélhetést.
