Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-13 / 221. szám
6 Dunántúli napló 1981. augusztus 13., csütörtök Vajszló 1981-ben és még azután Szolgáltatóház, iskola, orvosi lakás, buszpályaudvar... HicroMiNr A bar any a megyei kórusmozgaiom évfordulói Vajszló — él. Hiába siratta el Kodolányi, az őserejű Ormánság túlélt már sokmindent, és csendes utcái izgalmas perceket takarnak ma is. Derűseket is, mérgelődőket is, ahogy az élet hozza. Néhány idős ormánsági gazdaasszony világvégének vélte, hogy a helybéli plébános farmert visel a reverendája alatt, de az ifjabb nemzedék csak laza pillantást vetett a kék szárára és máris tudta, hogy Lewis márka-e avagy Wrangler. Az idősebb nemzedék azért persze nem háborgott, hogy az áfész kisvendéglőjében féltucatnyi guggolás villanytűzhelyen főznek a százaknak, akik odajárnak, hogy ne kelljen otthon vesződni az étellel. A presszóban az ifjak néha harsány hangulatban tárgyalják meg a helyi futballélet ügyeit, rácsapkodnak az asztalra, és ha megszomjazik a kánikulában egy kutya — ezt láttam —, jó szívvel fagylaltot fizetnek neki. Akadt jótartású menyecske, aki addig fogta neki a fagyitölcsért, amíg Bod- rikám mélyen ki nem nyalta. Vajszló él és épül. A falu közepére talán már évszázada odanőtt a Spirer ház, ott a templom tövén. Nemcsak az építészet, hanem a vajszlói lélek dolgában is odanőtt. Spirer ház nélkül nincs Vajszló, mint gomb nélkül sincsen rendes ruha. Most ugyan kicsinykét megcsonkították a falát, de felújítják ezt a házat. így, tető nélkül, jól látszik, hogy utolsó percben jött az egymillió a megyei tanácstól, a szolgáltatásfejlesztési alapból. Most látni csak, hogy igen csáléra áll a járda felölj fal, a lélek tartotta csak, hogy rá ne dőljön valakire. Szálfamagas, fiatal építési szakembere van a helyi tanácsnak, Horváth István. Most derűs szemmel sorolja: — Társadalmi munkát is végez majd a falu. Hiszen közérdek, hogy megvalósuljanak a vajszlói Spirer-tervek. Ennek a háznak a földszintjén négy kisiparosnak adunk helyet. Olyanoknak, akik fontosak a falunak, de maguknak nincsen pénzük üzletépítésre. Tehát: férfiszabó, javítócipész, aztán háztartási gép-, valamint tévé és rádiószerelő, végül negyedik; a kozmetikus. Az emeleten pedig a kulturális tárca feladatait segítjük, a végleges terv szerint az iskola gyakorlóműhelyei kapnak ott helyet. A földszinti negyedik üzlet hírére vajszlói női körökben is feltűnően megnőtt a társadalmi munka kedve, hiszen -az eredmény hajhullámokban és szemhéjvonalakban mérhető majd. Másról is hallunk: az épülő Vajszló gyerekeinek javára kivívott lehetőségekről. Felújítás alatt a Spirer ház — A megye 24 millió forintot adott az új, nyolctantermes iskola felépítésre. Ez nem elegendő, 27—28 millió kellene, de a különbséget saját erőből — pénzből, munkából - bírjuk majd. Ne feledkezzünk az orvosi munkáról sem. Egy körzetük van, s néha annyira sok a beteg, hogy a társközségekből esetenként másik körzetbe mennek, csupán időtakarékosság miatt. A sok beteg persze a jó orvos jele, de szeretnék csökkenteni a zsúfoltságot,' megszervezni a második vajszlói orvosi körzetet is. Erre 1 millióért orvosi lakást építenek, így két körzet lesz, s ezzel állandó orvosi ügyelet. Ahogy sorolják a terveket, melyekhez már pénz és engedély van, egyre jobb kedvvel látjuk Vajszló jövőjét: A vasútállomás mellett busz- pályaudvar lesz, hat megállóhellyel és buszparkolóval. így a csatlakozó vonatokra kényelmesen át lehet majd szállni. A terveket a KPM Baranya megyei Igazgatósága társadalmi munkában készíti ei. s a felépítés 1 millió forintba kerül. A sportpálya és a játszótér készen van már. Most épül Vajszló sokadik utcája, szép kertes házak lesznek majd ott, de egy sor emeletes is, hátha valaki nem akar kerttel bajlódni. Neve: „Ormánság". A szülőföld öntudata él tehát az utcanévben is. Tulajdonképpen az iparosodó mezőgazdaság lesz az a társadalmi-gazdasági alap, amire a jövendő Vajszló épül: a Szentlőrinci Állami Gazdaság itt alapítja meg az ország első burgonyapehely gyárát. A gazdaság ezért pénzt ad a falunak: segíti munkásainak letelepedését az Ormánság fővárosában. öt év és megváltozik kissé a falu képe. De nem változik az ormánsági nép tiszta lelkülete. Tavaly 1956 lelket számláltak meg náluk, most már többen laknak a faluban. Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sely- Ivei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), 111. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI UGYaET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy Nagyon fontos, hogy az utókor ne csak a nagyvárosok zenei életének jelentősebb történéseire emlékezzék, hanem „vigyázó szemét" a nagy- és a kisközségekben zajló jelentős múltbeli események felé is fordítsa, mivel egy nép zenei kultúráját alapvetően az itt folyó kultúrmunka határozza meg. Azok a dalkörök például, amelyeket a falun élő lelkes kultúr- munkások hívtak életre, lettek az alapjai annak a folyamatnak, amelyet ma zenei műveltségnek, zenei igényességnek nevezünk. Mór csak ezért is kötelességünk, hogy — ha csak az évfordulók jegyében is — fölelevenítsük a múltunk dicső daloshagyományait. Száz éve A száz év előtti történések élére az 1881. február 20-án alakult Bólyi Dalárda megemlítése kívánkozik. Ekkor történt, hogy Hoffmann József karnagy vezetésével 23 lelkes bólyi dalos kórust alakított, emlékezve az elődök nemes daloshagyományaira, a közös éneklés örömét választva. Az elnöki tisztet Morschauer Vilmos asztalosmester vállalta, a tagok a község lakóiból kerültek ki. Itt kell megemlíteni a Pécsi Dalárda jótékony hatását is. Az először egy évre, 1847-ben alakult, majd véglegesen 1862. óta működő dalosegyesület sokszor vendégszerepeit a megye falvaiban, hatására sok helyen alakult énekkar. Bolyban szintén ez történt és a karnagyi tisztet átvevő Fent János és utódai tevékenysége nyomán otthonra talált a községben a dalkultúra. A Pécsi Figyelő szeptember 6-i számában Péter József tudósított a Szigetvári Dalárda hangversenyéről, melyet az ottani olvasóegylet rendezésében sorra kerülő Zrínyi-emlékünnep előestjén adott a kórus. Hetvenöt éve Ebben az évben alakult meg a századforduló előtt megszűnt dalárda utódaként a Szigetvári Az Új Dunántúl 1945. január 18-i számában olvassuk: „Szombaton délután 1 órakor az orosz tábori színház Pécsett különélő- adást rendez . . .” Világváros színvonalú művészi élményt hoz a színlapon alig valamit eláruló két név: Zsako és Niko. Aki mögötte van, amit csak sejtet az egyszerű cím, az M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI UGYaETES GYÓGYSZERT ARAK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — esté 7-től reggel 7 óráig. Dalosegyesület. Az előkészítő értekezletre november 17-én, az alakuló közgyűlésre november 25-én került sor a városháza tanácstermében. A 38 működő taggal induló egyesület kidolgozta alapszabályát, s szerepléseivel még sok dicsőséget szerzett Szigetvárnak. Bár a település csak a felszabadulást követően, 1950-ben került át közigazgatásilag Somogytól Baranyához, a nagymúltú, 1877- ben kezdődő, daloshagyomó- nyokkal rendelkező város kórusaira mi is büszkék lehetünk. Ebben az évben rendezte meg a Dunántúli Dalosszövetség dalosversenyét. A Nagykanizsán, augusztusban megrendezett seregszemlén nagy sikert ért el a Siklósi Polgári Daloskor: a népdalcsoport első diját kapta az a kórus, amelynek zászlóavatója júniusban volt. Hálás közönségüknek augusztus 25-én, hangversenyen mutatták be díjnyertes műsorukat. • • Otven éve Erre az évre két község dalárdájának alakulása esik: Cunban Imre József tanító 33 tagú kórust alakított, az 1937- ig működő Püspökszenterzsébe- ti (Pécsvárad közelében) Dalárda életrehívója Zátony Lipót tanító volt. Mindkét énekkar nemcsak a községükben, hanem a környéken is szerepelt különféle rendezvényeken. Augusztus 16-ón a fővárosban rendezték meg az Országos Iparos Dalosversenyt. A Rácvárosi Polgári Daloskor a vegyes kari csoport 2. diját nyerte el. A Kerényi János által vezetett kórus a következő évben a Magyar Rádióban is szerepelt, zongorán Vadas Gábor kísért. Ebben az évben szervezték újjá a Sásdi Dalárdát, Mezey László vezetése alatt. November 8-án, este tartotta jubileumi hangversenyét a Sziolyan művészet, amelyet egy vidéki város közössége csak egyszer ha láthat, akkor is véletlenül, életében." Erikov őrnagy tábori színháza a Magyar Kommunista Párt tiszteletére másfél órás varieté műsorral lépett a közönség elé. „Ének, tánc, kupiék, operaszövegek, tréfák, az előadás, a mimika és a színészi megjelenítés olyan fokán, melyre csak a legképzettebb színész alkalmas.” Katonaruhába öltözve az orosz színészet elsőrangú erői, férfiak és nők léptek fel a pécsi közönség előtt, hogy bemutassák művészetüket. A Zsako művésznév mögé rejtőző Zsako Babok százados, a csoport művészeti vezetője nem más, mint a moszkvai és kijevi varieték vezető színésze, és sokáig igazgatója. A többi szereplő szintén jól ismert nagysága az orosz színpadoknak, mondja a híradás. Műsoruk a játék élményszerű erejével mindenki számára érthető és élvezhető. Még egy érdekessége, mondhatni különlegessége volt az orosz tábori színház előadásának: belépődíj nélkül, ingyen tekinthette meg a közönség, — mindössze a Magyar Kommugetvári Dalosegyesület. A dísz- hapgversenyen közreműködött a szigetváriakkal jó kapcsolatot tartó Pécsi Polgári Daloskor. Huszonöt éve Az I. megyei ifjúsági találkozóra került sor Pécsett, 1956. június 3-án. Délelőtt a Törekvés stadionban (Tüzér u.) úttörőtalálkozóra és ifjúsági sportseregszemlére került sor. Délután a Balokány-ligetben, a Park moziban, a szabadtéri színpadon, a Liszt Ferenc Hangversenyteremben számos megyei ének- és zenekar, tánc- együttes lépett föl. Az 1954-ben alakúit Véméndí Vegyeskar értékes könyvjutalomban részesült. A 65 tagot számláló kórust Pillinger Béla énektanár vezette. A Nevelők Házában tartotta meg első hangversenyét a Sátorhelyi Állami Gazdaság kórusa, Csongor József karnagy vezényletével. Ebben az évben rendezték meg Mecseknádasdon a Liszt- emlékünnepséget, amelyen számos együttes közreműködött. Nagyon fontos helytörténeti feladat a megyénk kultúrtörténetének fölkutatása. Fontos kiemelni e téren Várhalmi Oszkár gyűjtőmunkáját, a baranyaipécsi dalosmozgalom történetének Horváth Mihály, illetve Várnai Ferenc által történt földolgozását. a szigetvári kórusmozgalom történetét rögzítő Várnai Zoltán nevét. Kerényi János gyűjtötte össze a Rácvárosi Daloskor dokumentumait, Bősz József vezetésével készült el a bólyi kórus története. Különösen sokat tehetnek a krónikaírók, a honismereti szakkörök, a pedagógusok, a nyugdíjasok, de a községi hivatali szervek is. Csak segítségükkel, szorgos munkájukkal tárulhat föl a megyei dalosmozgalom gazdag múltja, amelyből a: jelen, a jövő is meríthet. Vargha Dezső leltári munkatárs nista Párt kérte, jelentsék be, hány jegyet igényelnek. A pécsi közönség hosszan tartó tapssal jutalmazta a művészek minden egyes produkcióját, s így jóval tovább tartott az előadás. „Az orosz—magyar baráti érintkezéseknek egyik legértékesebb megnyilvánulása volt az a lelkes fogadtatás, melyben a Pécs vidéki bányász társadalom részesítette az orosz katonai tábori színház tagjait Komlón és Mecsekszabolcsort, ahol külön előadásokban ismertették meg a magyar bányászokkal az orosz népi kultúra nagy gazdagságát." A bányásztelepeken nagy tömegek fogadták az orosz tábori színház tagjait és lelkesen ünnepelték őket. Az előadás szép műsorszámait, de különösen az orosz népi táncokat és dalokat lelkesen fogadta a közönség. Az előadásokat mindenütt nyomon kísérte a Vörös Hadsereg üdvözlése és ünneplése. A nagyszerű műsor és művészi teljesítmény mindenütt igen nagy hatást váltott ki, és a legtermékenyebb módon járult hozzá a magyar—orosz kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez. Társulás segíti az ipari és a mezőgazdasági melléküzemek egymásra találását A Külkereskedelmi Bank, a Skála Coop és 13 mező- gazdasági üzem a közelmúltban megalakította az Agent-Coop iparszerű termelést szervező és kereskedelmi társulást, amely a mezőgazdasági üzemek melléküzem- ágainak jobb kihasználását teszi lehetővé. Az ipari nagyüzemek egyes, számukra gazdaságtalan termékek előállítására gyakran keresnek termelőszövetkezeti partnert, aki melléküzemágában — kihasználva például a kínálkozó munkaerőt — jövedelmezően oldaná meg a gyártást. Csakhogy megfelelő információ híján a gyár és a tsz melléküzemága nem mindig találja meg egymást. A társaság éppen a partnerek összehozására vállalkozott. Jelenleg már 40—50 kooperáció szervezésével foglalkoznak. Nemcsak belföldi partnerek egymásra találását egyengeti a társaság, külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve az exporttermékek gyártását is megszervezi. Annál is inkább kínálkozik erre lehetőség, mert a társulás adatai szerint több ezer külföldön eladható cikket állíthatnának elő gazdaságosan a tsz-kis- üzemek, többek között szerszámokat, vegyszereket, bútor- és cipőipari kellékeket, bőrdiszmü-vereteket stb. A társaság a szó szoros értelmében már nyélbe is ütött ilyen üzletet. Közreműködésével a Generalimpex évi 600 ezer hólapátnyél eladására kötött megállapodást egy svéd vállalattal. Az Agent-Coop számításai szerint a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak szélesebb körű bekapcsolásával évente mintegy 150 millió dollár értékű exporttermék előállítására van lehetőség. Földessy Dénes Kórházi felvételes ügyeletek ■* Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (7.) Az orosz tábori színház kiilönelőadása