Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-02 / 210. szám
Évtizedes elmaradásokat kell pótolni Az asszony tele van keserves panasszal, pedig azok közé a szerencsések közé tartozik, akik lakását felújították nemrégiben, negyed század elmaradását pótolva szinte új lakásban élhet most. A szerkesztőségünkbe érkező sok segélykérő könyörgésből ezúttal égyet tolmácsolunk. — A kéményt telehagyták betonnal, minden csapból csurog a víz, a falról lepereg a festék, az ajtók, ablakok nem zárnak, a tűzhely nem használható, a tetőt sem csinálták meg rendesen, segítsenek rajtunk. A címünk: Pécs, Tolbuhin út 59. * Szerkesztőségünkben kerek- asztal-beszélgetést szerveztünk mindazokkal, akik a pécsi tömeges lakásfelújításokért felelnek, akikre a VI. ötéves terv során 2363 lakás felújításának anyagi költsége, tervezése, megszervezése, kivitelezése hárul. Vendégeink: Voká János Pécs város Tanácsának építési és közlekedési osztályvezetője, Sebestyén Gyula Pécs város Tanácsának belvárosi rekontsrukciós csoportjának vezetője, Tiborcz István, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, Hajdú László, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Wunderlich József, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat műszaki igazgatóhelyettese és Szakái Istvánná, aki a panaszkodó lakókat képviselte. — Az önök véleménye szerint jogos-e a lakók elégedetlensége vagy csupán egyedi esetről lehet szó? Hogy lehetséges az, hogy a lakásfelújítások a lakók számára örömteli ajándék helyett bosszsúságot okoznak? Voká János: Sajnos Meszesen általánosan ez a vélemény, közérzetet romboló tényező a lakásfelújítás. Tiborcz István: Én teljes mértékben igazat adok a bérlőknek, szerintem kár lenne ozon vitatkozni, hogy hány helyen voltak és vannak hasonló problémák. Be kell ismernünk, hogy a lakásfelújításoknál az általános építőipari szintnek megfelelő színvonalú munkák folytak. Az előkészítés sem sikerült jól, tisztelet a kivételnek, a kivitelező szakmunkások sem végezték lelkiismeretes munkát. Hajdú László: Azért van jó vélemény is a munkákról, jó néhány köszönő levelet is kaptunk. Tiborcz István: Igen! Az oz igazság, hogy hallatlanul nehéz úgy dolgozni, hogy a lakók a munkák közben ott élnek, ideális, sok panaszt megszüntető az lenne, ha minden lakót ki lehetne költöztetni. Voká János: Ez nem csupán elhatározás kérdése. Az elmúlt ötéves terv során 211 átmeneti lakás állt rendelkezésünkre, ez várhatóan ebben a tervidőszakban 198-cal növekszik, sajnos ez sem elég, sok helyen továbbra is úgy kell dolgoznunk, hogy a házakban élnek. Hajdú László: Évtizedes elmaradásokat kell pótolnunk, Pécsett 5000 olyan lakás van, amelyet még sohasem újítottak fel, ezek közül 3200 hallatlanul siralmas állapotban van, halaszthatatlanul fel kellene újítani. Rosszak a liftek, a hidroforok, a kémények. Pécsett 24 000 kémény van például tanácsi kezelésben, és tulajdonképpen mind rossz, rendbe kellene hozni. Aztán van 2000 termofor kémény, szabványon kívüli, folyamatosan ki kell őket cserélnünk. Tömeges lakás- felújítás Pécsett Kerekasztal-beszélgetés a szerkesztőségben Wunderlich József: Több mint negyed százada foglalkozom a tanácsi lakások felújításával, sok tapasztalatot szereztem. A 39-es dandár úton 3 éve dolgozunk, 500 lakást újítottunk fel. A munkaidő megkezdése után rövidesen be kéne menni a lakásokba. Mondjuk háromnegyed 7-kor becsöngetünk. A lakók vagy a hálószobában vannak még, vagy a fürdőszobában. Nehezen viselhető el ez a kapcsolat, még akkor is, ha mindkét fél ideális partner is. A lakásfelújítás önmagában is óriási feladat, a munkaidő kihasználását, a munkafegyelmet biztosítani azonban még nehezebb. A kőműves 9-kor kezd dolgozni, akkor is beteg öregeket, apró gyerekeket kell kerülgetnie, sőt illik úgy dolgoznia, hogy rájuk is tekintettel legyen . . . Persze az is előfordul, hogy a lakók elcsalogatják egymástól a szakmunkásokat, a pénznek, bornak nehéz ellenállni. Másutt a különleges kívánságok hozzák egyenlőtlen helyzetbe a lakókat. Persze jogos kívánság, hogy a felújítás keretében egyéni ízlésnek megfelelő csempét, fürdőszobát, parkettát szeretnének, amelyeket természetesen külön megfizetnek. — Mit lehet tenni? Ki dönti el a rendelkezésre álló átmeneti lakások számától függően, hogy kinek kell költöznie, kinek nem? Ebben az őskáoszban látnak-e önök lehetőséget arra, hogy a lakásfelújítások tervszerűbben, minőségileg a mostaninál lényegesen magasabb szinten történjenek. Sebestyén Gyula: Eddig tulajdonképpen a tömeges lakásfelújítások a kevésbé probléma- mentes területeken, a város külső negyedeiben történtek. Gondjaink sokasodnak, hiszen az elmúlt ötéves terv során a belvárosban a tervezett 384 helyett mindössze 77 lakást újítottak fel. Ez abból adódott, hogy kevés volt az átmeneti lakás, az intézményeket, üzleteket sem tudtuk hol elhelyezni. Most átalakítottuk a rendezési tervet, mely minden bizonnyal hatékonyabban szolgálja majd a belváros rehabilitációját is. Az egész felújításhoz kapcsolódó szervezetnél átrendeződés történt. Rekonstrukciós csoportokat hoztunk létre, amelyek az irányítás színvonalát hivatottak emelni. Vágyálmokat már most a tervezésnél sem szabad kergetni, a kivitelezők és az ellenőrző szervek érdekeltségi rendszerének megteremtésével azonban a gyors, kifogástalan munkában bizonyára nagy előreha- Icdást érhetünk el. Voká János: A tanácsi munkaprogramban szerepel az átmeneti lakások és üzletek témája. Minden erőnkkel igyekszünk a kivitelezők számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani. Sok a kérdőjel, de pontosan tudjuk, hogy mit akarunk csinálni, komplexitásában nézzük a feladatot. A munákat összehangoljuk például a távfűtő, a köz- tisztasági, a kertészeti vállalatokkal is . . . Wunderlich József: Azért is kell pontosan tudnunk, hogy mikor hova kell felvonulnunk, egy felvonulással egy egész tömböt munkába kell fognunk, ez a költségeket is csökkenti, de a parkokat is csak egyszer tesz- szük tönkre. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat a következő öt esztendőben mintegy 1100 lakást újít fel, a vállalat kapacitását szinte teljes egészsében a lakásrekonstrukciós munkák kötik le. Ehhez meg kell teremtenünk a feltételeket. Például ezeknél a munkáknál, különösen a belvárosban nem elég jó kőművesnek lenni, mestere kel! hogy legyen a szakmájának minden szakemberünk, hiszen sok helyen művészi színvonalú munkát kell produklániuk. Ennek érdekében oktatási bázist hoztunk létre, ahol legjobb szakembereinket képezzük ki. Tiborcz István: Igyekszünk a lakókkal jó kapcsolatokat teremteni, a lakóbizottsági elnökök és a művezetők között állandó munkakapcsolatokat létesíteni, félek azonban, hogy ha a lakások a felújítások során nem lesznek üresek, a panaszok sem szüntethetők teljes egészében meg. l/okó János: A lakók a szakmai szervektől minden támogatást megkapnak, számtalan lakóbizottsági fórumon veszünk részt, ismertetjük a felújítási programot, a lehetőségeket... Wunderlich Jpzsef: A szervezeti változások eredményét már most érezzük. Két évre előre tudjuk, hogy hol fogunk dolgozni, birtokunkban van a címjegyzék, készülni tudunk a munkákra, pontosítani tudjuk a feladatokat, komplexen tudjuk feladatainkat meghatározni. — Háborús hangulat helyett tehát reményteli türelemmel kell a lakóknak a felújításokat fogadniuk. Mikorra lehet arra számítani, hogy Pécs olyan város lesz, miként azt a lokálpatrióták szeretnék, mint például Sopron. Voká János: Ebben az ötéves tervben az eddigiekhez képest példátlan méretű felújítási munkák lesznek Pécsett. Az V. ötéves tervben 800 millió forintot költött a város lilyen célra, most 1,3 milliárd forintot. Az elkövetkezendő öt évben 700 lakással többet újítunk fel, összesen 2363 lakást korszerűsítünk. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy nem csak kötelességből foglalkozunk ezzel, szívügyünknek is tekintjük. Hajdú László: Fajlagos költségmutatóink szigorodtak, ennek ellenére a felújítási színvonalat növelni szeretnénk. Ehhez valóban az kell, hogy egy területre csak egyszer kelljen felvonulni, a fűtéseket a legésszerűbben, a leggazdaságosabb energiafajtával oldjuk meg, a zöldterületeket óvjuk, a lakásokban ne tegyük tönkre a még értékes felhasználható anyagokat . . . Wunderlich József: Az érdekeltségi kötődés is meghatározó, anélkül nem megy, úgy tűnik, ezzel nem is lesz a jövőben baj, hiszen a tanácshoz tartozó vállalatok vezetőinek prémiuma az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől függ. Az is számít azonban, hogy pécsiek vagyunk, saját lelkiismeretünkkel is el kell számolnunk, jól tettük-e le saját téglánkat .. .? Lombosi Jenő Roszprim Nándor Váci városképek VÁCI VÁROSKÉPEK. Vácot, ezt a Pest megyei várost az ország legsértetlenebb barokk eyüttesének tartják. Történelmi nevezetességű főterét és egyéb barokk stílusú műemlékeit d közelmúltban restaurálták. Ezekből mutatunk be néhányat. A Mária-Terézia tiszteletére emelt diadalív A Városi Tanács és a régi kórház műemléképülete a főtéren Baranya megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának első félévi tevékenységéről A mezőgazdasági termelés Baranya megyében 1981 első félévében alapvetően a szövetkezeti és vállalati, valamint a népgazdasági tervcéloknak megfelelően alakult. A mezőgazdaság és élelmiszeripar fő célja 1981-ben, de a VI. ötéves terv idejére is az export árualap növelése, a lakosság igény szerinti élelmiszerellátásának biztosítása. A mezőgazdaság és élelmiszer- ipar az első félévben alapvetően jó színvonalú ellátást tudott biztosítani. Bővült a választék kenyérben és péksüteményben, töltelékárukban, konzervtermé- kekben. A húsellátás folyamatos és jó volt. Javult a primőr zöldségellátás. Mezőgazdasági üzemeink a növénytermesztés vetésszerkezetét több év óta alig, változtatják, a termelés ökológiai feltételei a gabonafélék számára kedvezők. 1981-ben a vetésterület 64 százalékán gabonát termeltek. Többségük jól szolgálja a gabonaprogramot. Az 1980-as ősz nem volt kedvező az őszi vetésekre, üzemeink egy része a vetést későn végezte el, a búza nem tudott megerősödni. Kedvezőtlenül hatott a tavaszi aszály is. 1981 áprilisában összesen 21 mm csapadék hullott, amely az előző évek csapadékmennyiségének kb. 30 százaléka. Hasonlóan aszályosnak minősíthető a május, amikor is közismerten a növényi vegetáció a legtöbb csapadékot igényli. A májusban lehullott csapadék az 50 éves átlagnak csupán 50 százaléka volt. Mezőgazdasági üzemeink többsége mindent megtett a kedvezőtlen időjárás hatásainak csökkentésére. Időben és a növények igényeihez igazodó műtrágyát használtak fel. A szakszerűség igényének megfelelően jónak minősíthető az év elején elvégzett növényvédelem is. Nincs még végleges adatunk az 1981. évi búzatermésről. Becslésünk szerint az előző 5 éves terv átlageredményét érjük el. Ez kevesebb mint amit mezőgazdasági üzemeink terveztek, kb. hektáronként 3 q- vül, ami jelentős árbevétel- és nyereségkiesést jelent. Az elmúlt év búzatermesztésének megvannak a maga tanulságai. Megyei szakembereink a mezőgazdasági üzemek szakembereivel együttműködve több évtizede megfigyeléseket végeztek a vetésidőre, fajtára, a felhasznált műtrágyára, az elvégzett növényvédelemre vonatkozóan. Ezek a tájankénti nagyüzemi kísérletnek minősíthető adatok azt mutatják, hogy azokban az üzemekben volt jelentősebb termésátlag-csökkenés, amelyek késő ősszel végezték el a búzavetést. A késő őszi vetés legalább 10 q terméskülönbséget jelez azonos feltételek esetén. A késői vetés miatt nem alakulhat ki elegendő tőszám, nem következik be a bokrosodás és így az eleve kevesebb állomány még igen kedvező tavaszi időjárás esetén sem hozhat jobb eredményeket. Ehelyütt is szólni kívánok a búza-fajtaválasztékról. Csak elismerőleg adhatunk minősítést arról, amit a mezőgazdasági üzemek szakemberei évtizedek óta a folyamatos fajtaváltással tesznek. Az étkezési búzák közül a Martonvásári 8- ast tartjuk az egyik legjobb búzának. E búzafajtából mintegy 6000 ha területen az átlagtermés 10 q-val volt több mint a várható megyei átlag. A Martonvásári 4-es minősége jó, mennyisége nagyon különböző. A Martonvásári 9-es újonnan elismert búzafajta, amelyet az elmúlt évben még csak kis területen termesztettek, de megítélésünk szerint néhány évig vezető fajta lehet. Megyénk eltérő ökológiai adottságai különböző búzafaj- lák termesztését indokolják, így változatlanul szükséges termelni a Jubilijnaját, a Rana I. és ll.-t. Ma határozott véleményünk, hogy a Rana lll-as termesztése nem indokolt. Jók a tapasztalataink a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet Csongor nevű új bú- zafajtójánál is, amelyet egyre nagyobb területen termesztünk Baranya megyében is. Néhány jugoszláv búzafajtáról is vannak jó tapasztalataink. Azonban itt is igaz, mint minden más búzafajtánál, hogy elsősorban a nagyüzemi kísérleti tömbjeinkben elért eredmények alapján indokolt állást foglalni termesztésük mellett. A korábbi években is, 1981- ben is az összes búzán belül mintegy 28—30 százalékos arányt képviselt a takarmány- búza. Amikor ennek további arányváltozását tartjuk indokoltnak — éspedig, hogy a takarmánybúza az összes búzának kb. 20—25 százaléka legyen — itt is a folyamatos fajtaváltásra hívjuk fel a figyelmet. Egyes fajták ugyanis elöregedtek. így a San Pastore, a Libelulla. De ugyanakkor ígéretes, jó fajtáink több éven keresztül termelésben tarthatók, pl. a GK Szeged és a Super Zlatna. Szakembereink már most készülnek az 1981 őszi vetésű búzatermesztésre. Az, elővete- mény, a területkiválasztás, műtrágyának a talajvizsgálat alapján megállapított összetétele, a helyes fajtamegválasztás mind-mind felelősségteljes szakmaértést igényel. Az állatenyésztés első félévi eredményei a terveknek megfelelően alakulna«. Mintegy 1200-zal nőtt p szarvasmarhaállomány, s 800-zal gyarapodott a tehénállomány. A sertés- és kocaállomány 2 százalékkal nőtt. A hústermelés biztosította a beflföldi ellátást és az exportot. Ismételt dinamikus fejlődést tapasztalunk a baromfihústermelésben. Több mezőgazdasági üzem ily módon gondoskodott a termelési érték és nyereség növeléséről. Mezőgazdasági üzemeink 1981. évi pénzügyi helyzetét teljességgel még nem értékelhetjük. Annyi azonban mindenképpen megállapítható, hogy az elmúlt évihez képest kevesebb búza minden üzemben sürgős intézkedést igényel. Véleményünk szerint tovább növelhető a melléküzem- ági tevékenység, annak árbevétele és nyeresége. Tovább javulhat az állattenyésztés hozama és nyeresége. Az őszi betakarításé növényekről a jelenlegi fejlettségi állapot alapján jó minősítést adhatunk, de természetes, hogy csak később értékelhető azok eredménye. A nyári mezőgazdasági munkákat nagy szorgalommal, hozzáértéssel végezték mezőgazdasági üzemeink dolgozói. A szervezett, jól irányított munkáról csak elismeréssel szólhatunk. De ehelyütt is indokolt hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági munkákat illetően már több éve nem az aratás ideje jelenti a munkacsúcsot, hanem az őszi betakarítás. Ezért is indokolt, hogy a nyári munkáknál tapasztalt szervezettség érvényesüljön az őszi feladatok teljesítése idején is. Dr. Földvári János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese HÉTVÉGE 3.
